Néplap, 1955. szeptember (12. évfolyam, 205-230. szám)

1955-09-15 / 217. szám

NÉPLAP 1955 szeptember 15, csütörtök Gondoskodni kell az emberekről — legfőbb feladata A% ipar frontjáról: 6830 tonna túlsúlyt továbbítottak szeptember első 10 napjában a nyíregyházi vasutasok Az őszi csúcsforgalom si­keres lébonyolítása ..igen nagy feladat elé állítja a nyíregyházi vasutasokat. Az idén jóval több mezőgazda­sági terméket — burgo­nyát, almát, cukorrépát, káposztát stb. — kell el­szállítani, mint az elmúlt években. Csak növeli a nehézségeket, hogy e ter­mékek későbbi érése miatt kicsit elhúzódott a szállítá­sok megkezdése. A vasutas dolgozók ennek tudatában kezdték meg munkájukat. Egyik legfontosabb fel­adatuknak tekintik a három napos kocsifor­duló biztosítását, amely­nek alapja a kocsilar- tózkodási egj'ségidő csökkentése. A különböző szolgálati ágak munkáiénak jó összehango­lása révén szeptember első 10 napjában sikerült. elér­niük. hogy a kocsitartózkodási egy- ségidőt a tervezettel szemben 9. tized órával csökkentették, ami 119 százalékos teljesítmény­nek felel meg. Igen fontos tényezője a szállítások meggyorsításé- nak a .tehervonatek átla­gos terhelése. Ennek jó ki­használásával az utóbbi 10 nap alatt 6830 tonna túl­súlyt továbbítottak, a nyír­egyházi vasutasok! A kocsiforduló megja­vítását segítik elő az irányvonatok képzésé­vel és indításával. Augusztus hónapban, bár a teljes szállítások még nem kezdődtek meg,' terven fe­jül 15 irány vonat hagjta el a. nyíregyházi állomást. — Szeptember első 10' napján pedig már 6 irányvonatot .OváfcW-tak" terven felül. Az irányvonatok kép­zésében kimagasló ered­ményt ért el Borbély János kocsimester és , , brigádja. Augusztusban a továbbított kocsiknak 28 százalékát irányvonatként indította. — Augusztusban 5, szeptember­ben egy tervenfelüli irány- vonatképzés fűződik a bri­gád nevéhez. Az őszi csúcsforgalom si­keres megindításához jó munkájukkal ugyancsak hozzájárultak a kereske- delmi szolgálatot teljesítő vasutasok. Szeptember első 10 napjában 107 százalékra teljesítették áruszállítási tonnatervüket. A téheráru raktári dolgozók közül Ga- rai János brigádja 113 szá­zalékban, Kácsor Antal 116 százalékban teljesítette ter­vét a teherdarabáruk be- ~s kirakásánál. Köszönjük a kellemes estét... Vasárnap este az Állami Operaház héttagú művész- brigádja szerepeli a kultúr- otthonunkban: „Világhírű operák — világhírű operet­tek“ címmel. Ügy érezzük, falunk' megbecsülését je­lentette, hogy ezt a nagy­szerű műsort községünknek adták. A falu lakossága iránt megnyilvánuló szere- tetet és megbecsülést érez­tük a művészek: Raffai Er­zsi, Sikolya István és a töb­biek magatartásából és ab­ból, hogy minden tudásuk­kal igyekeztek felejthetet­lenné tenni ezt az ünnepi estét számunkra. Helyesnek tartjuk, hagy a legjobbak hozzák le falu­ra a magas színvonalú mű­vészetet és kultúrát. Az ilyen nagyszerű rendezvé­nyek még jobb munkára serkentik a falu dolgozóit. ez a kommunisták Miért épitjük a szocia­lizmust? Azért, hogy a dolgozó emberek élete vi­dám és örömteli legyen. Miért törekszünk a falu szocialista . átalakítására? Csak „elvből“? — Nem. Azért akarjuk a falu szo­cialista átalakítását, hogy 3oa? falu évszázados elmara- Udotlsága megszűnjék és a falusi emberek is jólétben, kulturált viszonyok kö­zött éljenek, akárcsak a városi emberek. Egyszó- ‘ val minden tevékenysé­günk arra iránjul, hogy emberibb életet éljen a — dolgozó ember. Pártbizott­ságainknak, pártszerve­zeteinknek ezt sohasem szabad elfeledniük és napi munkájukban ezt az elvet következetesen, gondosan és körültekintően alkal- mazniok kell. De vajón mit szólhatunk a tiszavasvári gépállomás kommunista vezetőiről? A tiszávasvári gépállo­más traktorisíáinak Tisza- dadán brigádszáilásuk van. nyékét és igényeket sem elégítik ki. Az ablakkere­tek üresek, a falak vizesek, az ágynemű piszkos és így tovább. Rádióról, sakkról, könyvekről, újságokról még álmodni sem álmod­nak a brigádszállás elke­seredett lakói, a Tiszadada határában dolgozó trakto­risták. Nemrégiben kinn járt a szálláson a főmér­nök elvtárs s mindössze ezt jegyezte meg: „na­gyobb rend is lehetne.“ — Teljes mértékben igaza volt! Nagyobb rend lehet­ne az emberekről való gondoskodás terén — a ti­szavasvári gépállomás kommunista vezetőinek körében. Még az igazság kedvé­ért azt is meg kell je­gyezni, hogy a brigádszál­lás a községi pártbizottság udvarán van s a község vezető kommunistái is te­hettek volna egyet-mást annak érdekében, hogy a szállás valóban emberi szállás legyen. Tudósítás a A kiállítási katalógus nélkül bizony nehezen ta­láltam volna meg, akit ke­restem. Útmutatóval a ke­zemben' azonban egy-ket­tőre rátaláltam a kocsordi Üj Élet teheneire, a Cif­rára, meg a Violára. Ba­kos Zsigmond — akivel tulajdonképpen beszélni akartam, — éppen a tehe­nek fejesével foglalatos­kodott, amikor beléptem az ötös számú istállóba. — Oklevelet kapott mind a kettő, — intett fejével a jászol felett kifüggesztett táblák felé, miközben erős inas kezével szemmel lát­hatóan nehezen sajtolta a tejet a Viola tőgyéből. — Nehéz fejő, — vilá­gosított fel Bakos Zsig­mond, hogyha netalán ar­ra gondolnék, hogy 'az ő ereje van fogytán. — Vil­lannyal szaporábban men­ne. — Van az is a kiállítá­son, látta már? — kérdez­tem. A tehenész rám néz cso­dálkozva: mezőgazdasági — Na, ha. már itt .va­gyok, csak szétnézek. Hi­szen az érdekelt legjob­ban. Különben azt mond­ták, hogy itt azzal fejjünk, de én nem akartam feles­legesen háborgatni az ál-, latokat. Majd 'ha már ott­hon is az lesz. Mert lesz! — mondja . határozottan. — Jövőre elkészül az új istálló és oda már az illik — villanyfejőgép! Közben megtelik a saj­tár, Viola sem ad már több tejet. A tehenész viszi a tejet az átvevőnek. — Két dolog van még, amit sajnálok, — mondja búcsúzóul. — Az egyik az, hogy a Bözsit nem tudtuk elhozni, mert beteg lett. Kár érte; mert az bizto­san diját is -nyert volna. A másik' báj meg az, hogy nincs itt á lányom, Igaz, volt itt az elnök. Meg­mondtam neki, . hogy leg­alább — ha másként nem — én helyettem küldjék el egy pár naprg a teheneket gondozni. Közbe meg szét­nézne itt alaposan. Hasz­kiállításról nát venné a szövetkezet is, hiszen ott dolgozik ve­lem az Üj Életben. — Mert higyje el az elv­társ, van itt mit megnéz­ni; megcsodálni. Akad ér­dekesség mindenki szá­mára. Bakos Zsigmondnak iga-. za van. A mezőgazdasági kiállítás eddigi látogatói közül még senki sem mondhatta, hogy nem nyújtott elég látnivalót és szórakozást. Inkább halla­ni azt, hogy kevés volt az az egy-két nap, amit ott tölthettek a kiállításon. TÓTH ÁRPÁD. — Az országos silózási versenyhez történt csatla­kozásban megyénk, került az első helyre. A legutóbbi ér­tékelés szerint 105 alapszer­vezet 2709 tagja, továbbá 614 DISZ-szervezeten kívül álló fiatal jeientetc be rész­véteiét. Köszönjük a művészeknek ezt a kellemes'estét. BARDOS SÁNDORNÉ, a baktálórántházi kórház dolgozója. Ám ahhoz nagy jóakarat kell, hogy a traktoristák számára kiutalt helyisé­get emberi szállásnak ne­vezhessük. A legelemibb egészségügyi követelmé­Remélhetőleg az őszi munkák idején már em­beri szálláson pihenhetik ki fáradalmaikat a szor­galmas traktoristák. Fellendül cs kulturális élet a termelőszövetkezetekben Szervezeti ■ és gazdasági megerősödésük mellett az idén kulturális téren isna- gyott léptek előre megyénk termelőszövetkezetei. Az eddigi gyakorlattól eltérően az idén már a nyári hóna­pokban is a szövetkezeti kultúr- csoportok egész sora működött, sőt újak ala­kultak. A kultúrmunka további megjavítása érdekében hirdette meg a megyei tanács népművelési osz­tálya a szövetkezeti kultúrcsoportok . nyári teljesítmény versenyét. A verseny iránti érdeklődés igen nagy volt. Ezt bizo­nyítja, hogy 91 kultúrcso- pert nevezett be. ­A turricsei Acél TSZ kultúrcsoportja a nyári hónapokban hat alka­lommal adott műsort. Kétszer saját községükben, négyszer a szomszédos köz­ségekben vendégszerepei­tek. Móricz: Nem élhetek muzsikaszó nélkül c. szín­darabját adták elő nagy sikerrel. Jó munkát végzett a tiszaszalkai Búzakalász TSZ- tánc és rigmus brigádja. Rendszeresen- köszöntötte a munka élenjáróit, népsze­rűsítette a szövetkezet ered­ményeit. Fellépett a járási kiállításon, a békearató ün­nepségen és a Tiszaszalkán megrendezett szövetkezeti napon. A tánc és rigmus brigád is hozzájárult ahhoz, hogy Tiszaszalka szövetke­zeti község lett. A hetei Petőfi TSZ színjátszó csoportja há­romszor szerepeit hely­ben, egyszer a járási kiállításon, egyszer pe­dig a Csarodán meg­rendezett körzeti talál­kozón. Követésre méltó a kultúr- cscpórtnak az a kezdemé­nyezése, hogy most saját gyűjtésük alapján új népi játékot tanulnak, amelynek címe: „Vasárnap délután a termelőszövetkezetben.” — Dalban, táncban és ének­ben mutatják meg, hogyan változott meg a szövetke­zetiek élete. A gyümölcsös gazdag gyümölcse Tüzek lobbantak fel a felhőtlen éjsza­kában. Csóvál közül szürke, párától ne­héz bodor füst szökött ki. Előbb feltor­nyosult, de csakhamar visszahanyatlott a fák koronája alá. Messziről néztem. Az­tán elmentem a tűz felé. Amikor beértem a füsttől sűrű levegőbe, mindent egy­szerre megértettem. A hidegé csípte uj- jaim hegyét és alig tu 'tam megcsavarni cigarettámat. Közben jó meleg, ruhába öltözött emberekkel találkoztam. Fiatal emberek voltak, úgy 30—40 év körüliek, akik egész éj jel ebben- az 5 és fél hold gj ümölcsösben kustorogtak. Várták a fagyhullámot. Tüzeltek, füstöltek a téesz- tagok, hogy hideg ne érje a pattanó rü­gyeket, ley volt ez gyümölcsvirágzás ide­jén is.'amikor éjszakákat á'matlankodtak a nagvkállói Béke TSZ tagjai, hogy sok szép almáink legyen, s eledet tegyenek ígéretüknek, gazdag jövedelemmel zárják az évet. Á FAGYOK ELMÜLTAK. gazdag vi7 ré°-ár. ielezte a hősies munka eredmé­nyét. Sziromhullás után a sok millió kis alma zöldje öltöztette új színbe a fákat-. Mindenki megnyugodott a tsz-ben, de csak néhány órára, mert Mészáros Sán­dor, aki majdcsak a gyümölcsösben ner velkedett fel, mert szülei is elismert ker­tészek voltak, ismét hősies munkára szó­lította brigádját. ■- Esett az eső, s utána meleg, páratelt. levegő teremtett jó élet­körülményt- a gomba- és egyéb kártevők­nek. — Egy-két nap . mondta — tönkre­teszi az almamoly áz idei termést. Nem kellett sokat magyarázni a bri­gád hat tagjának! Másnap már kora haj­nalban hordták a vizet, készítették az arzéncs gáliclevet, s nemsokára méregfel­hőben ült a gyümölcsös. Derék munka Volt: amit még olyan sokszor megismé­teltek. De egyszer mégis bánat érte a tsz. tagjait. Ügy nyár elején egy nyomott, meleg délutánon egyszerre hatalmas fel­hő tört elő, villámlott és dörgött az ég. Abbahagyták a kapálást és összeültek a tsz. tagjai kis irodájukban. Előbb szótla­nul, szomorúan néztek egymásra. — Vége az almának, zivatar jön. Megindult a jég is, s mind sűrűbb szemekben hullott a tsz. portájára. Az. aréok elsápadtak, s lasSan-lassan kihált minden szó. Mintha gyászt ültek volna. Ahogy a zivatar elmúlt, az volt ‘az első. hegy a gyümölcsösbe rohanták. A gyászt öröm váltotta fel, mert vagy ötven méter­nyire a gyümölcsös sarkától húzott pász- t'át maga után a hatalmas jég. MÉG EZUTÁN IS SOK izgalmat kel­lett kiáltani a termelőszövetkezet tagjai­nak, mert mint másokat, őke'' is sújtotta a folytonos eső. Alig várták az eső végét, s azt, hogy a nap kibújjon a felhők mö- ' gül, és újra permetezhessenek. Ez a mun­ka mindig a legsürgősebb volt. Volt olyan nap, amikor a brigád kétszer megperme- "tezte a gyümölcsöst, mert az eső úgy dél- tájban lemosta a levelekről a permetle- vet. így folyt, ez szüntelen a mai napig. Tizenhárom permetezés után végre győz­tek a szövetkezetlek. Legyőzték a kedvező körülmények között újra meg újra meg­jelenő . kártevők ezreit, a gombabetégsé- géket, s nem utolsó sorban a veszélyes pajzstétveket,. amelyek hamar tönkretet­ték volna a tsz. féltve őrzött kincsét, aranyát, az export-almát. Bizony, ez-valóban a tsz. aranya, mert négy és fél hold almásukból közel há­romszázezer forint jövedelemre számíta­nak. A sok küzdelmes, fáradságos münka már a vége felé jár. A szomorúságot, az aggódást öröm s vidám nótaszó váltotta fel. Bcldo" -~'nden termelőszövetkezeti tag, mert életűk legszebb terményének gazdái lehetnek, s azon tanakodnak a de­rék lányok, fiúk, hogy mit vásárolnak- a gyümölcs árából. 'Ugyanis már van mi­ben bízni, mert megkezdték a szüretet, a szi'r.elő szedést, s naponta többezer gyö­nyörű bntul-.almd fordul meg Mészáros László, Mányák Sándor és Tóth József né kezén. Ügyes mozdulatokkal felemelik égy kicsit áz almát, s szemmel alig lát­ható pici csavárás után már a kezükben is marad. ALIG TELT EL NÉHÁNY ÓRA, a kocsi megrakott almásládákkal indult a Vasútállomás felé. Útközben találkoztunk Lukács Hugó elvtárssal, a Szabolcs-Szat- már me^-ei Zöldség- és Gyümölcs-Érté­kesítő Szövetkezet gyümölcs-osztályának vezetőjével, aki majd csglTnaponta kijárt a termelőszövetkezetbe, és sok tanácsot adott a termelés idején. Ö is kíváncsi volt az alm ' ~ kijött az állomásra. — Gyönyörű alma, elvtársak, gyö­nyörű! — mondta.; Dányc.di Bertalan felvásárló is meg- ■győződött az alma kiváló minőségéről és 100 f irintot ígért annak,, aki egyetlen pajz tetves almát talál a szállítmányban. Hoványi Ferenc elvtárssal, a megyei ta­nács növényegészségügyi felügyelőjével' .egyénként rajctulc át a nagy láda almát, •hogy meggyőződjünk az. igazságról. Nem­csak pajzstetves, de még egyéb szépség­hibás almát sem találtunk. — Ez igazán első minőségű export­álnia, — jegyezte meg Hoványi Ferenc. Erről az almáról valóban meg lehet állapítani a gazda gondosságát, szor­galmát. — NO, SZÁMOLJUNK CSAK, — mondta Mányák József, a tsz. elnöke. — Mennyit is kapunk az első szállítmányért? 150 mázsát leszedtünk, ezért az export-fel­árral együtt 63.750 forintot kapunk. De ugyanilyen minőségű • a többi almánk is. . Es a négy és fél holdról 7 vagon alma kerül elszállításra az idén. Ha azt is bele­számítjuk, amit kiosztunk egymás között, akkor .’több, mint 300.000 forint lesz a jövedelmünk. Hátha még beleszámolná a tsz. elnöke az 1200 öles szilvás termését is. Bizony, onnan is lesz vagy 110 mázsa szilvájuk. Majdcsak 50 mázsát eladnak belőle, hat- vanat pedig a tsz. tagoknak osztanak szét. Ez már inkább az asszonyok öröme, mert ők a lekvárfőzés mesterei. Idős Csekk Lászióné már előre elkészítette a tüzelőt is, mert 150 kiló lekvárt akar főzni a részesedésből. A KÉCZ TERMÉS már leszedésre vár. De a tsz. gyümölcsös brigádvezetöje az utolsó perceket is kihasználja az export­minőség megőrzésére. A napokban észre­vette, hogy a szomszédos gyümölcsösök­ben még mindig rajzik a pajzstetű. Nem késlekednek sokáig, hanem még ezen a héten káliszappanos, nikotinos permetlé- vél meglocsolják a ragyogó almát. Mert igazán megéri a fáradságot. De megér­demlik a termelőszövetkezet tagjai a di­cséretet is. Megérdemlik, hogy eredmé­nyük, nevük . megyesaerte hirdesse szor­galmukat. ÚJLAKI VILMOS, •*

Next

/
Oldalképek
Tartalom