Néplap, 1955. szeptember (12. évfolyam, 205-230. szám)
1955-09-15 / 217. szám
XII. évfolyam, 217. szám ARA SO FILLER 1955 szeptember 15, csütörtök A mai számban : A gyümölcsös gazdag gyümölcse (2. oldal) Szabolcs-Szatmári Ifjúság (a Néplap ifjúsági melléklete (3—4. oldal) Záróközlemény a moszkvai tárgyalásokról (5. oldal) Dulszka asszony erkölcse (6. oldal) Néhány szó a nyári mezőgazdasági munkákról Megyeszerte megkezdődött és gyors ütemben folyik az őszi szántás-vetés. S vannak olyan járások, amelyekben az eszi betakarítás is kezdetét vette, mint a kisvárdai járásban a burgonyaszedés. Indulnak az őszi mező- gazdasági munkaversenyek. Ezért ideje, ha most egy pillantást vetünk a nyári versenyre, értékeljük a nyári mezőgazdasági munkákat, hogy meglássuk az elért eredményeket, az elkövetett hibákat. A kedvezőtlen időjárás következtében az aratás, a behordás és a cséplés általában két héttel a megszokottnál később kezdődött. Éppen ezért, hogy ezeket az objektív akadályokat leküzdhessük, az aratási és cséplési munkák gépesítését a tavalyinál sokkal jobban meg kellett szervezni. Többé- kevésbé sikerült is, hiszen a cséplés időtartamát tekintve, öt nappal hamarabb végeztünk, mint az elmúlt évben. Az aratásban a gépállomások óriási segítséget adtak. Sokat javult az elmúlt évihez viszonyítva az ÁMG. munkája, mind mennyiségileg, mind a minőséget tekintve. Az aratást megelőzően a nyír- tassi és a tiszavasvári gépállomás részletes munkatervet dolgozott ki, s ennek alapján versenyfelhívásokat és felajánlásokat tettek a dolgozók. Riga János megyénk legjobb kombájnvezetője például 300 hold learatását vállalta, s példáját sokan követték. A gépek is jobban elő voltak készítve, az alkatrészek biztosítva voltak, és általában nagyobb pé’-’átcsoportosításra nem volt szükség. Persze, jó- néhány gépállomás lemaradt, ami azután előidézte azt, hogy megyei szinten a gépállomások csak 53 százalékra teljesítették tervüket. Gátolta a tervteljesítést még az, hogy itt is, ott is gépel’enes hangulat ütötte fel a fejét, hogy Kisvárdán és még néhány helyen nem tettek lépéseket a kombájnterület biztosítására, mert „úgy sem szerződnek“. A behordás kezdetben igen jő ü'rr-ben folyt. — Különösen a nagykállói, baktalórántházi, kisvárdai járásban, s amelyek a tarlóhántás alól mentesek voltak. Más járásokban erre is gondot kellett fordítani. A cséplési munkák ideje alatt a tarlóhántást 86 százalékra elvégeztük, a másodvetési tervet pedig 110 százalékra. Megállapítható, hogy azokban a községekben, amelyekben a tanácsok és a termelési - bizottságok kapcsolata jó volt, sokkal szervezettebben hajtották végre a cséplést, mint azokban, amelyekben a termelési felelősök magukra maradtak. Nem véletlen, hogy Dombrád, Ven- csellő, Érpatak és jóné- hány községben sokkal hamarább befejeződött az aratás, cséplés. A nyári munkák végzésében általában a téesz- beliek jártak elől. Mind az aratást, mind a cséplést legkorábban termelőszövetkezeteink fejezték be. De példát mutattak a másodvetésben is, különösen a tiszalüki járás termelőszövetkezetei, amelyek 380 százalékra teljesítették tervüket. Milyen tapasztalatokat vonhatunk le ez évi nyári munkák eredményeit értékelve? A jövőben nagyobb gondot kell fordítani a terület gépi aratásra váló előkészítésére és biztosítására. Azokat a területeket, amelyeken az aratást, cséplést gépi erővel akarjuk végezni, már most jelöljük ki, s a talajmunkát is ennek megfelelően hajtsuk végre. A gépállomások még jobban szervezzék meg a munkát, s nem fordulhat elő az, hogy a nagymezői gépállomáson és másutt figyelmen kívül hagyják az előre elkészített menet-iránytervet. A tanácsok és a termelési felelősök ne szakadjanak el egymástól. Termelőszövetkezeteinknek, egyéni dolgozó parasztjainknak pedig az a feladatuk, hogy fokozzák a termelékenységet. Ezt gondos talajelökészítéssel és pótbeporzással segíthetik elő leginkább. Balázsi Gyuláék békehölcsönkötvényét 25.000 (orint nyereménnyel húzták ki tavasszal Balázsi Gyula Nyíregyházán, a Soltész Mihály Utca 54. alatt lakik. Tavasszal a békekölcsön húzásakor nagykorom érte őt és családját: egyik 200 forint névértékű kötvényüket 25.000 forint nyereménnyel húzták ki. Meglátogattuk a szerencsés nyerőket. Balázsiné örömmel mutogatta, hogy mi mindent vettek a nyereményből. Többek között az új bútor és az új rádió is a felsoroltak között szerepelt. — Férjem a Mezőker-nél dolgozik, — mondta. — Ott jegyezte a békekölcsönt. Meg sem álmodtuk volna, milyen szerencsénk lesz. Van több békekölcsön-kötvényünk is, és reménykedve várjuk 18-át, amikor a Negyedik Békekölcsön újabb húzása lesz. Mondhatom, a legjobb takarékosság a kölcsönjegyzés. Segítjük vele államunkat, no meg olyan jelentős összeget takarítunk meg, ami mindenkor biztos pénzünk és nyerhetünk a kötvényekkel; TERMELŐSZÖVETKEZETEINKBŐL JELENTIK Nyolc új belépővel növekedett a mérkvállají Bástya TSZ tagságának száma A mérkvállají dolgozó parasztok a Bástya Termelőszövetkezet tagságát figyelik, munkájukat szemmel kísérik és sok emberben még mélyebbre ereszti gyökerét az a gondolat, hogy belép a szövetkezetbe. A napokban is nyolc család lépett be. Szigeti Antal 2 hold földjét, Supler Ferenc másfél holdját ragasztotta a tsz. vagyonához. A belépettek között van Juhász Mihály tanácselnök és Fekete Antal tanácstitkár is. Hat balkányi dolgozó poroszt csalód 16 taggal lépett a nagyüzemi gazdálkodás útjára Balkányban is napról- napra születik az új. Vasárnap óta 6 család, 16 taggal lépett a felemelkedést jelentő nagyüzemi gazdálkodás útjára. Az Alkotmány TSZ-be lépett be Illés János negyedmagával, Akik már döntöttek». Nincs olyan egyéni dolgozó paraszt Ibrányban, akit ne foglalkoztatna a szövetkezés, a nagyüzemi gazdálkodás gondolata, hogy ne gondolna a könnyebb és jobb élet lehetőségére. Hiba azonban az, hogy a községben még mindég nem eléggé szervezett és nem eléggé folyamatos az egyéni dolgozókkal foglalkozó élő, eleven agitációs munka. Ügy a párttagok, mint a tanács és más tömegszervezetek vezetői nem eléggé magyarázzák a még kívül álló egyénileg dolgozó parasztoknak a szövetkezeti gazdálkodás eredményeit. Pedig, hogy mennyire szükség lenne erre, mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy tegnapelőtt is egyetlen napon 5 család, 10 tagja lépett be a Rákóczi Termelőszövetkezetbe. Az új tagok között ott van Hetei Pálné három holdas párttag is. Az új belépők közül Hetei Mihály már azon a napon megkezdte a közös gazdaságban a munkát, amikor aláírta a belépési nyilatkozatot. A község kommunistái tanács és tömegszervezeti funkcionáriusai még nagyobb súllyal és felelősséggel végezzék a szövetkezeti gazdálkodás fejlesztését szolgáló felvilágosító munkát. Ez feltétlenül szükséges ahhoz, hogy Ibrányban is mielőbb győzelemre jusson a fejlettebb több és nagyobb jövedelmet, köny- nyebb és jobb életet biztosító nagyüzemi gazdálkodás, hogy egyre több legyen azoknak a becsületes dolgozó parasztoknak a száma, akik már bizton döntöttek. Asztalos Bálint. Érdemes gondos munkát régexni as aljdohánnyal is Mi sem bizonyítja jobban, hogy érdemes az egyik legkiválóbb minőséget és korai termést jelentő aljdohánynak is gondos munkát adni, mint Bodnár József kálmánházi dolgozó paraszt esete. Másfél hold dohányát korán elvetette, jól meg-: munkálta, s már július közepén megkezdte az aljlevelek törését. így szeptember első felében 356 kiló aljdohányt szállított be, melynek nagyrésze másodosztályú lett, s közel négyezer forintot kapott érte. Hasonlóan nagy gondot fordítanak a régebben fel nem használt aljlevelekre Űjfehértó, Kálmánháza termelőszövetkezetei és egyéni parasztjai is, ahonnan egyetlen nap alatt száz mázsa jó minőségű dohányt adtak át. Kiss István üzemvezető. hét hold földdel, Tóth Kál- mánné 3 taggal és 7 hold földdel. A Kossuth Termelőszövetkezetbe lépett be szombaton 11 holddal Major János . dolgozó paraszt is. Elég lesz a siló a sósléhegyi Vörös Csillag ISZ-ben A sóstóhegyi Vörös Csillag Termelőszövtekezet tagsága időben gondoskodik a szövetkezet állatállományának téli takarmányozásáról is. A napokban vágtak le — Uj Imre, Kurcz János, Horváth Mihály, Csorba László, Vigvári János és Biri Ferenc — tíz hold lóherét. Emellett a szövetkezet tagjai gondoskodnak a silótakarmányok elkészítéséről is. Négyszáz köbméter siló készítését tervezték. Ebből 240 köbméter már készen van, de rövidesen még készítenek 120—150 köbméter silótakarmányt. A Gyulatanyai Kísérleti Gazdaság jelentéséből: Négy nap alatt 65 hold burgonyát takarítottunk be, holdanként] átlagos 145 mázsás terméseredménnyel. A szedésben nagy segítséget^ adott az a körülmény, hogy nagyrészt gépekkel végeztük. Közel kétszáz holdat szántottunk le az őszi kenyérmagvak elvetésére, melyből ötven hold árpa és húsz hold szöszösbükköny vetését már befejeztük. Silózási tervünket is teljesítettük. Brigádunk, mely ezzel a feladattal volt megbízva, ötszáz köbméter zöldtakarmányt silózott be, s ugyanennyit zöld silókukoricából. Orgonás Mihály Levél Veres József elvtárshoz, a nyírmadai Dózsa Termelőszövetkezet halászához KEDVES VERES ELVTÁRSI Jjiztosgn emlékszik még, hogy néhány nappal ezelőtt meglátogattam a halastónál. Leültünk beszélgetni egy kicsit, mert igen jó a napáldozati szint öltő tóparton szótváltani, gondolkozni, elnézni a halak esti játékát, hallgatni, hogyan bíztatja susogással alvásra a káka a tót, lágy csobogással a víz a nádast, hogy a csillagfürösztésre csak egyedül legyen ébren. Akkor ott a termelőszövetkezet halászatáról beszélgettünk. Keveset, csupán néhány szóval, de velősen. Emlékszik rá, valahogy így volt: — Hát csukájuk van-e? — kérdeztem. — Van az is! — Az pedig elpusztítja a másfajta halat... — mondtam csodálkozva. — De kineveli magát!... — nyugtatott. jyem vitatkoztunk soL ' káig, csupán kétszer, háromszor szóltam ellenére, aztán — mivel gyorsan sötétedett — elköszöntem és eljöttem. Azóta azonban mindig eszembe van az az abbamaradt beszélgetés, önmagam előtt képzeletben tovább vitatkozók magával. Elvonul előttem egész gyermekkorom — mert sok szép csillagos estét el- töltöttem a halastavak partján, hunyó halásztűz mellett, öregek okos beszédjét hallgatva — és emlékeimet állítom ellenérvül a maga állításával szemben. Hogy is volt csak ■.. Valamikor a harmincas évek utolján — nagyon fent volt akkor a víz árja és a halak is megsokasodtak — nagyon sokat halásztunk. Különben nagyapámnak a halászat volt a főfoglalkozása. Ekkor azonban különösen „parton élt" és a halaktól kéri kölcsön pénzt, mert sehol nem volt más munkalehe- tőség. Egy korán reggel is kimentünk horgászni — csukára. Fogtunk is, de milyet? Majdnem tíz kilós volt, és ennek a nagy csukának a szájából félig kint lógott egy másik csuka. Az is volt vagy 2 kilós, mégis bekapta a horgon ficánkoló kis kárászt. fj Icsodálkoztunk ezen. (Valamikor abban a tóban sok kárász, ponty élt, de ekkorra már nem volt csak csuka — azok is egymást ették.) Ekkor azt mondta nagyapám: — Pocsék féreg, megeszi á saját nemzetségét... Ez igaz, akkor hogyne pusztítaná ki a másfajta halakat. Tehát a halastóban ha sok csuka van — kárt csinál. Kárt, mert 8— 10 kiló halat kell megennie egy csukának, hogy egy kilót gyarapodjon. Amíg a csuka egy kilót gyarapszik, addig a megevett 10 kiló hal is gyarapodna — ne mondjunk sokat — négy kilót. Tehát tizenhárom kiló halat vesztünk. Hát hogy ,.neveli ki magát“ a csuka? A z előbb azt írtam, ^ hogy ha sok van — kárt csinál. Viszont kevés csuka hasznos lehet. Hasznos, mert megeszi a beteges, vízkóros, szemét és gyomhalakat, amelyek eleszik az élelmet az egészségesek elől és a többi halak közé is beviszik a betegséget. Tehát teljesen kiirtani őket nem szabad. Gondoskodni kell róla, hogy valamennyi minden esztendőben maradjon — de elszaporodni ne hagyjuk. Kedves Elvtárs! Látom magát most, amint áll a fátyolos víztükör fölött és levelemet kézhez kapja. Felbontja. Elolvassa, és tudom, mosolyt virágzik a kedve, teremjen hozzá halat a víz és nótát a hegynek leve. Elvtársi üdvözlettel: SZABÓ GYÖRGY,
