Néplap, 1955. szeptember (12. évfolyam, 205-230. szám)
1955-09-29 / 229. szám
1 Újabb tíz bátor fiatal A magyar ifjúság Nép- után akasztották be a fiúk hadseregünk napját országszerte megiinnepli. Nyíregyházán is számos spot tágban versenyeztek a fiatalok, hogy ezáltal is kimutassák megbecsülésüket, szerete- tiiket Néphadseregünk iránt. A többi sportágak között a .legbátrabbak“ az ejtőer- iyős fiatalok is resztvettek 12 ünnepségen. Az előkészü- etek már pénteken lázas zgalmat kelteitek, mert lem volt biztos az ugrás .dőpontja, ez ország többi ielyein rendezett ugrások összehangolása miatt. Meg fokozódott az izgalom külö- i ösen az újak számára, •saknem a csüggedés lelt ír rá valamennyiünkön, nert szombat este volt, s az ejtőernyők még nem érkeztek meg. A nehéz órák és percek ** után végre este 7 órakor begördült a Kossuth- ‘jimnázium udvarára az ejtőernyőkkel megrakott gépkocsi. Mondanunk sem kell, hogy milyen kitörő lelkeseléssel fogadtuk. Aznap este bizony a késő éjszakai órákig tartott a lázas munka, a hatalmas selyem kupolák (mintegy 64 négyzet- méter) gondos öszzehajtoga- tása egy aránylag kis csomagba. Bár az előző esti „hajrá“ kissé igénybe vette idegeinket, de a kora reggeli órák első napsütései már ébren találták valamennyi ugrónkat. Gyorsan telteli a percek. Az előkészületek közben végre elhúzott fejünk felett nagy dübörgéssel a hl 2-es gép, amelyből az ugrást végre fogjuk hajtani. Sport-fudósilássiak indult... a karabiner köteleket, s már csak éles suhanás jelezte, hogy elhagyták a gépet. — Egy ... kettő ... három ... — na végre, mind a tizen kiugrottak. Az ugrató tiszt vidáman, mosolyogva nézte az egymás után lobbanó selyem kupolákat, mely alatt egy- egy bátor fiatal készült a földet érésre. Akik lentről nézték ezt a jelenetet, ugyanerre gondoltak. Az ejtőernyős-sport egyedülálló szépségeire, mely bátorságra, szívós akaratra, harcedzettségre neveli fiataljainkat. A hatalmas ernyő földet éri, jelezve azt, hogy leszálltak a fiúk, hogy ismét több tízzel azoknak az ifjú ejtőernyősöknek a száma, akik a MÖHOSZ-ban tanulható többi sportágak közül talán a legnehezebbet, de egyben a legbátrabbat választották. Új ejtőernyősöket avattak. Itt voltak közöttük Vedres és Orosz Jóska kisvárdai fiúk, Sándor Tamás, a pénzügyi technikum tanulója és a többiek, akik szabadidejüket e sport elsajátítására használják fel. Hogy a mi fiataljaink mennyire érdeklődnék a repülés mellett az ejtőernyős sport után, azt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy egyre több azoknak a fiúknak és lányoknak a száma, akik a most beinduló elméleti foglalkozásokra már jelentkeztek klubjukban felvételre. 11,1 éltán elmondhatjuk, hogy ejtőernyős fiataljaink jól megálltuk helyüket a Néphadseregünk napjának tiszteletére rendezett ünnepségen. Bebizonyították, hogy méltó utánpótlásai lesznek a hasa megvédésében, Néphadseregünk légi erejének. — Vajon használják-e a Petőfi TSZ díszesei azt a röplabda-felszerelést, amit tőlünk kaptak, — motoszkált a fejemben Tóth elvtárs szava, amint a nagyhalászi Petőfi TSZ felé haladtam. Közben utolért Lábas elvtárs, a termelőszövetkezet párttitkára. Érdeklődésemre mindjárt azzal kezdte: — Dolgoznak a fiatalok. De egy kis segítségre volna szükség. Az igaz, hogy van egy pedagógusunk, Jakab elvtárs, de ő inkább a felnőttekkel foglalkozik. Jó) lenne egy fiatal tanító, aki segítene, mert bizony sok olyan ifjú van, aki mos» vette először magára a mezt, azelőtt sohasem röp- labdázott. No, meg aztán segíthetne a kultúrcsoport- nak, mert azok is dolgoznak ám. — fejezte beszédét Lábas elvtárs. Valóban emlékszem is, szeptember 13-án volt egy kultúrbemutató a községben, ahol nagy sikerrel szerepeltek a tsz. DISZ-fiatal jai. Közben megérkeztünk a Petőfi TSZ udvarára, ahol egy sereg fiatal, csákánnyal, baltával, ki mivel, bontott egy nagy színt. — Hát ti mit csináltok? — kérdézte csodálkozva a párttitkár. — Hogy, hogy? — válaszolta meglepődötten Bozó Antal, a DISZ-titkár Hát nem maga mondta A z események ezután A gyorsan peregtek. Lázas izgalommal, s kissé szorongó érzéssel — mint ahogy az rendszerint az első ugrásoknál jelentkezik (mert most is 10 kezdő ugróit) — egymást siettetve szálltunk be a hatalmas gép „gyomrába“, hogy S00 méter után elhagyva a fix talajt, az ég és a föld között lebegve, gyönyörködjünk az ugrás szépségeiben. — Felkészülni!... hangzott az ugrótiszt kemény parancsa, mely bátorságot és erőt sugárzott. Egymás Emléklappal ajándékozzák msg a Kossuth gimnázium kiváló tanúiéit A nyíregyházi Kossuth gimnáziumban a 150 éves jubileummal kapcsolatban emlékkönyv és emléklap kiadását tervezik. Emléklappal ajándékozzák majd meg a jubileumi ünnepségen az intézet volt kiváló növendékeit, az 50 évnél régebben érettségizetteket, valamint a jelenben is kiválóan végző tanulókat. fi ~ Őszi rejtvénypályázat fiataloknak ! 10 fordulóval, más-más feladattal 2. FELADAT X. Milyen vár van Szabolcs községben? 2. Melyik Nyíregyháza legnagyobb üzeme? 3. Hol tartózkodott megyénkben Balassa Bálint? 4. Miről nevezetes Tisza- becs? 5. Hol termeltek először krumplit Szabolcsban? 6. Hogy hívják megyénk szocialista munkaliősét? 7. Hány országgal határ»* Szabolcs-Szatmár? 8. Milyen regényben szerepel Vásárosnamény? (Ma is élő író írta.) 9. Hol született Mórié* Zsigmond? 10. Milyen hármas feladatot tölt be a Tiszalöki F.rö- i mű? Szabolcs -Szatmári A F K A Y F * jr ö Y é k h T ! Kérdezzétek meg fiatal fiuk és leányok idősebb munkatársaitoktól, vagy szüléitektől: milyen volt az élet az urak országában? S ők majd elmondják azt, hogy amikor a falun a férfiak napszáma is csak 80 fillérke volt, a fiatalok mindössze 40 fillérnyi napszámbért kaphattak. Az inasok nem kaptak fizetést, ha munkahelyet találtak, legfeljebb lábszijjal, a mester tenyerével. Éppen ellenkezőleg, nekik kellett fizetni azért, hogy dolgozhassanak. A tanítóképzőt végzett pedagógusok 10 esztendeig is várhattak, amíg fizetéses álláshoz jutottak. A diplomás emberek szerencsének mondhatták, ha szellemi ínség-munkásokként évente 3—4 hónapot dolgozhattak valamelyik hivatalban. Az egyik nyíregyházi tanító annakidején végső nyomorúságában arra vállalkozott, hogy a Sóstóból békákat halászott, s azokat árulja. Az urak kényük-kedvük szerint bánhattak az ifjú emberekkel. Herceg Odeschal- chy. aki ibrányi kastélyába járt mulatozni, meztelenre vetkőztetve parancsolta be tivornyáira a cselédek legszebb lányait. Még emlékezni is fájdalmas erre a szörnyű korra. Ne azért kérdezősködjetek erről a korról, hogy elmerengjetek és sopánkodjatok a múlton, hanem azért, hogy fel tudjátok mérni, mit jelent ma élni. Manapság jól öltözött lányokat és fiúkat látni az utcákon. Dolgozhatnak, szakmát tanulhatnak, iskolába járhatnak, és általában biztosítva van a szórakozás és a sportolási lehetőség. A fiatalok mindezt a nép államának, a párt-vezette dolgozó népnek köszönhetik. A szovjet katonák szabadságot hoztak, a szülők pedig fáradtságot és áldozatkészséget nem kímélve, felépítették az új élet hajlékát, amelynek ablakain az öröm cs a szépség sugárzik be. Ti, akik szabadságra születtetek, gondoljatok erre. amikor felkeresnek benneteket a kölcsönjegyzési Ívvel a népnevelők. Nem lenne becsületes dolog, ha háládat- lanok lennétek. Elfeledkezhettek-e vajon a gyermekek és' állampolgárok kötelességéről, a szülők és az állam iránt?! Nyilvánvalóan a dolgozó nép azt várja tőletek, hegy most, amikor újra a tetteké a szó, adjatok bi- zohyságot a nép állama iránti hűségetekkel. A fiatalok már sok munkahőstettel írték be nevüket a szocializmus építésének dicsőség-könyvébe. Rajta. szaporodjanak a nevek a kölcsönjegyzés idején is! Kép is Lajos, a nyírbátori gépállomás DÍSZ-titkára 800 forintot jegyzett. Szabó Erzsi, á mátészalkai állami gazdaság munkásnője 500 forinttal, Huszár István, a nagyecsedi állami gazdaság munkása 700 forinttal járult hozzá a hatodik békekölcsön jegyzésének sikeréhez. Nem olyan pénzösszegek ezek, amelyek túlságosan nagy áldozatot jelentenének a fiatalok számára. Inkább arról van szó, hogy a felnőttek komolyságával kell takarékoskodni, inkább össze kell rakni az eddig köny- nyelműen elpazarolt forintokat, s mindezt a méltó helyre adni: kölcsön az államnak a jövő építéséhez. A második ötéves terv nyomán még nagyobb lehetőségek tárulnak az ifjú nemzedékek elé. Becsületbeli kötelessége minden fiúnak, és lánynak, hogy saját jövője megteremtéséből méltóképpen kivegye részéi! A békekölcsön helytállnak Pé Uhun ui« ló la A kocsordi Vörös Csillag Termelőszövetkezetnek nemcsak az idős, de a fiatal tagjai »■- éldamutalóan vették ki részüket a békekölcsön-jegyzésből. Ifj. Szala- csi Sándor. Földi János, Papp Margit, Fodor János, Gergely Sándor és ifj. Gergely János DISZ-iiatalok egyenként 300—300 forintos jegyzésükkel tettek bizonyságét lángoló hazaszeretetükről. Ezeknek a fiat.lökjegyzésben is fiataljaink »esovdi fiatalok nak a szülei is példamutatóan teljesített’ a haza iránti kötelezettségüket; Papp Margit édesapja, Papp Jáno', aki szintén a tsz; tagja, nem maradt el lánya mögött. Ö is 300 forintot jegyzett. A kocsordi Vörös Csillag TSZ DIRv íi^-'Mai szívesen adták kölcsön forintjaikat az államnak, tudva azt, ho°ezzel is békét és boldog, gondtalan életüket védik. A tiszaszalkai állami gazdaságban a DlSZ-szervszel volt a mo-aria a békekölcsön jegyzésnek A Tiszaszalkai Állami Gazdaság 230 dolgozója közül több mint 170 a fiatal. A DISZ-szervczet kezdeményezésére az előző napokban röogyűléseket tartottak a fiatalok számára, hétfőn este pedig DISZ-gyűlésen beszélték meg az állami gazdará" piaíalisi előtt álló feladatokat. 27-én a kora reggeli órákban Bancsi ImBékeőrséget álltak jegyzés napjár gépállomás A Tiszavasvári Gépállomás traktorosai Béke-műszakot tartottak szeptember 127-én. Az országos ifjúsági versenyben résztvevő Sztálin és Rákosi ifjúsági brigád már 28-án éjfélkor munkához látott a Keleti Főcsatorna mentén, a tiszavasvári Munka és Űj Élet TSZ-ek földjén. Amikor haj- nalodott, elindultak a gépállomásra lejegyezni kölcsön szánt pénzüket. A Sztá- lin-brigád 11 DISZ-fiatal traktorosa, reggel S órára eleget tett kötelességének. Élükön ifj. D. Petiié Lászlóval, aki 550 forintot írt a kölcsönjegyzési ívre. Követ- I ték munkatársai is, s átlare DISZ-titkár vontatón szállította be a fiatalokat az állami gazdaság központjába. Elsőnek a DlSZ-vézető- ség kezdte- meg a békekölcsön-jegyzést. Bancsi eiv- társ maga 800 forintot jegyzett. Reggel 9 óráig 150 fiatal tett eleget hazafias kötelességének. A DlSZ-íiaía- lok átlagosan 500 forintot jegyeztek. a VI. Békekölcsön- a tiszavasvári traktorosai gcsan 500 forintot jegyeztek. Id. D. Pétbe László, a Sztálin-brigád egyetlen idősebb tagja sem akart elmaradni a fiatalok mögött. Ö is 500 forintot írt neve mellé. Ezen a napon kitett magáért a fiatalok Sztálinról elnevezett brigádja. A Béke- műszakban 130 százalékot értek el ezen a napon, s ezzel 100 százalékra teljesítették éves tervüket. Kölcsönjegyzés közben ígéretet tettek arra is, hogy október 1-re újabb 5 százalékkal szárnyalják túl eddigi eredményüket. ÚJLAKI VILMOS Hűség; ti párthoz, j hűség a néphez 1 jj i 3. szám 1933 szeptember 29. Miklós bátyám, hogy átkeli Építeni ezt a félszert. Gondoltuk, amíg a gépre várunk, lebontjuk. Ne teljen ezzel sem máskor az idő. Igen, mert meg kell jegyezni, Lábas elvtárs gépért volt, amelyiknek aprómagot kellett volna csépelni. De valamilyen kis hiba miatt késett a gép, így aztán a fiatalok kihasználták az időt. — Valóban nem lehet rájuk panasz, — súgta Lábas elvtárs, — a múltkor is társadalmi munkával javították meg Gégény Pál tsz.- tag lakásának tetejét. Ilyen munkalendület mellett most már megértem azt is, hogyan kereshet Császár András 15 éves DISZ-tag egyedül több, mint 15 ezer forintot ebben az évben, vagy Lippai Erzsébet, aki 21 ezer forintnál is több jövedelemre számít. A DISZ-titkárról nem beszélve, aki édesapjával 67 ezer forinton felüli keresethez jut. Jó munkát kívánva köszöntem el a fiataloktól; magamban nevetve állapította meg, hogy ebből bizony nem lesz sporttudósítás. Önkéntelenül is az iskola felé vettem lépteim.- Gondoltam — beszélek Hornyik igazgató elvtárssal, mert ezek a fiatalok bizony nem egy, akár két - nevelőt is megérdemelnek, hogy segítse munkájukat. — s ki. —*