Néplap, 1955. szeptember (12. évfolyam, 205-230. szám)
1955-09-28 / 228. szám
XII. évfolyam, 228. szám ÁRA 50 PILLÉR 1955 szeptember 28, szerda Ki Jór ma az élen ? Szabados Gyula nyíregyházi mozdonyvezető 210« forintos jegyzéssel. Már János nyíregyházi mozdonyvezető 2000 forintos jegyzéssel. Hódi György, a Tiszalöki Erőmű főmérnöke 3.8G0 forintos jegyzéssel. Mányik Mihály, a sóstóhegyi Vörös Csillag Termelőszövetkezet tagja, 1100 forintos jegyzéssel. Az ibrányi Vörös Csillag Termelőszövetkezet tagjai. Kiss Imre, beregdaróci középparaszt 1500 forintos jegyzéssel. Petró István, tiszalöki 4 holdas dolgozó paraszt 1000 forintos jegyzéssel. A FALU GAZDÁI VAGYUNK Tettekkel szavaznak most, a békekölcsönjegyzés Földtelen szegényemberek, cselédek, harmadosok, napszámosok hányszor álmodoztatok arról, hogy de jó is lenne, ha csak öt holdotok, négy, vagy legalább három hold földecskétek lenne, amin megkapaszkodhatnátok. A határt járva, hánj-szor akadt meg a tekintetetek egy-egy jófekvésű földdarabon, hányszor sóhajtottátok: „Hej, ha ebből néhány holdam lenne...“ Akinek földje volt. az is álmodozott, vágyott valami után. Több haszonra, biztosabb gazdálkodásra vágyott. Ritkán látogatta meg az öröm, sohasem volt gond nélkül. Ha rossz termés ígérkezett, a kétségbeesés emésztette, á vagyon ócskáját terhelő adósságok mind a vállát nyomták. Ha jó időjárás járt, egy pillanatra kiült arcára az öröm, de nyomban lecsapott rá az aggodalom vércséje: nem közeleg-e vihar, jégverés, szárazság. Ha bőven termett a föld, kedvezett az időjárás, a rendszer ellenség volt, az maradt: elvette adóba, tartozások kamatjába. A bő termés sem vitt ki sohasem a nyomorúságos kétségbeesés zugából a gyarapodás, az emberibb megélhetés útjára. Eltelt tíz esztendő. Kinek-kinek teljesült a vágya. A földnélküli maga hasíthatta ki, karózhatta négysarokra az uraság földjéből a legjobb fekvésűt és az áll.am, az ötéves terv napja alatt fejlődött és fejlődik a gazdasága, sokasodnak a jószágok, szépül a háztáj és a család belső lakhelye. Aki biztonságos gazdálkodásra vágyott, boldogulást szomjazott a múltban a maga meglévő néhány holdján, lám, elérte. Lova, tehene, disznója, baromfija, ruhája, kenyere bőven van és a ládafiában — kinek-kinek szorgalma és gazdasági hozzáértése szerint — több-kevesebb pénzecske várja a megérkező új társakat. A legelőbbre látók a nagyüzemi gazdálkodás tágas, minden kísérletre sikert adó, a legnagyobb tervek megvalósításának is szabad és könnyű utat biztosító formáját, a termelőszövetkezetet választották. Dolgoznak és boldogan, egyre nagyobb bőséggel, napról napra nagyobb terveket és lehetőségeket szülő sikerrel gazdálkodnak és élnek. Gazda lett minden dolgozó ember. Gazdaságok, falvak, az egész ország gazdája. Nemcsak szavazatával, állásfoglalásával, hanem gazdaságilag, az államnak adott kölcsönökkel is beleszól az ország, a nép jövőjének építésébe. A dolgozó nép pénzt adott kölcsön államunknak az ötéves tervre, magaválasztotta vezetőivel eldöntötte, mire van szüksége a boldoguláshoz és megvalósította: üzemeket, gyárakat, bányákat építettünk, ezer és ezer gépet teremtettünk az évezredek alatt kézi munkához és verejtékhez szokott magyar mezőkre, fényből, boldogságból raktunk puha otthont családunknak. Tehát érdemes volt kölcsönt adni államunknak. A jó gazda — és a dolgozó nép az — előre gondol, megtakarított pénzét gazdasága felvirágoztatáséra szánja. Népünk is így tesz. Kölcsönt jegyez, hogy kiterjedt, faluját, országos gazdaságát, üzemeit, gyárait a masa jólétének megfelelően építse tovább. Mikor a jegyzési ívre beírja a jegyzett összeget, aláírja nevét, már tudja, hogy a jegyzett összeg fele falujában marad a másik fele tágabb hazája építésére fordul. Tudja ezt, hiszen példa van rá: tavaly a nyírmadaiak a falujukban maradt összegből sportpályát építettek, a nagyr varsányiak tűzoltószertárt, kutat. így terveznek most is: a nagvkállói dolgozók melegvizű fürdőt, köves járdát akarnak építeni, az állami segítségből kultúrett- hont építettek. Lehetne még sorolni, hiszen minden község, minden gépállomás, állami gazdaság, minden termelőszövetkezeti és egyénileg dolgozó paraszt tudja, mit kap az adott kölcsönből és mégtöbbet a Második ötéves Tervtől. Ezért Is jegyeznek szíveden, ezért adják tehetségükhöz mérten a legtöbbet szeretett államunknak. Szász László, az ibrányi Vörös Csillag párt- titkára 1000 forintot, a családja külön 500 forintot, Szabó Tamás, a Rákóczi TSZ párttitkára 1000 forintot, a családja 500 forintot, idős Bakó Sándor TSZ-tag 1000 forintot kölcsönzött államunknak. Békési József, a ven- csellői gépállomás dolgozója, 600 forintot, Biró Sándor gazdász 1000 forintot, Paszabon Biró Pál 8 holdas egyéni gazda 800 forintot, Kiss Imre 9 holdas beregdaróci gazda 1500 forintot, Kiss Mihály 13 holdas egyéni gazda 1000 forintot adott államunknak, a kálmán- házi tanítók pedig átlagosan fizetésük 80 százalékát adták. És most ők is elindulnak, hogy felkeressék azokat az egyénileg dolgozó parasztokat, — sok van még olyan, — akiknek a mindennapi' élet tapasztalataival kell újra és újra bizonyítani: saját boldogulásukat nem választhatják el államunk szüntelen erősítésétől. Termelőszövetkezeti tagok, akik a jólét és a boldogság napsütötte csúcsai felé haladtok, állami gazdasági dolgozók, agronómusok, traktorosok, egyéni dolgozó parasztok, hallgassatok a párt, az állam és a hazaszeretet szavára, legyetek előrelátó gazdái annak a gazdaságnak, amit a munkásosztály hatalma rátok bízott, kezetekre adott: saját gazdaságotoknak, gépeiteknek, falutoknak, országunknak, jövőnknek. adjátok tehetségetek szerint megtakarított és félretehető forintjaitokat a holnap perselyébe, hogy a nép együttes alkotóereje megsokasítsa és fényes jövőt formáljon belőle minden dolgozó ember számára. idején is, az ibrányi termelőszövetkezetek tagjai Ibrányban a termelőszövetkezetek tagjai is példamutatóan veszik ki részüket a VI. Békekölcsön-jegyzésből. A Vörös Csillag Termelőszövetkezetben, ahol egy munkaegység értéke az idén körülbelül 50 forintot ér, Konyha László, a szövetkezet elnökhelyettese, 1.500 forintot jegyzett. K. László elvtárs, a szövetkezet pártitkára is jó példát mutatott, ezer forintot írt neve után a jegyzési ívre. A szövetkezeti tagok követték a vezetők példáját. A jegyzési ívre egymás után kerültek fel a nevek. Ifj. Oláh Benjámin, Magyar István, Tóth András. ifj. Kazuk Károly, Fekete Tamás, Fuziák András ezer—ezer forintokat jegyeztek. A déli órákig 32-en, a tagoknak csaknem 70 százaléka jegyzett békekölcsönt, összesen 19.000 forint értékben. Az ibrányi Rákóczi Termelőszövetkezetben az idén körülbelül száz forintot ér egy munkaegység értéke. A tagok arról beszélgettek kedden reggel, hogy ezt csak azzal a nagyfokú állami támogatással érhették el, amit megalakulásuk óta rendszeresen kaptak. Szívesen adják ők is kölcsön pénzüket az államnak. Szabó Tamás, a szövetkezet párttitkára ezer forintot, családjával együtt pedig ezerötszáz forintot jegyzett. Badonics Mátyás, a szövetkezet elnöke, ezerkétszáz forintot írt neve mellé a jegyzési ívre. Jó példát mutatnak a többi szövetkezetekben is a vezetők. Sz. Német Miklós, a Dózsa Termelőszövetkezet elnöke ugyancsak ezer forintot, családjával együtt pedig ezerötszáz forint békekölcsönt jegyzett. Fekete Mihály, az első típusú Kossuth Termelőszövetkezet párttitkára, aki öt hold földdel lépett a társas gazdálkodás útjára, 600 forinttal járult hozzá a köl- csönjegyzés sikeréhez. Trencsényi Jánosné szövetkezeti baromfi felvásárló, 1700 forintos fizetése mellett 1500 forint békekölcsönt jegyzett. A sóstóhegyi Vörös Csillog Termelőszövetkezet tagjainak csaknem a fele már a kedd reggeli órákban jegyzett békekölcsönt Kedden reggel a sóstóhegy! Vörös Csillag Termelőszövetkezet tagjai munkakezdés előtt rövid megbeszélést tartottak, amelyen a kölcsönjegyzés jelentőségét ismertették. A tagok örömmel fogadták a VI. Békekölcsön jegyzés hírét, hi-| szén az eddigi jegyzések is hozzájárultak ahhoz, hogy a szövetkezetiek az idén 65— 70 vagon almát szüretelhetnek. A kölcsönjegyzési ívre egymás után sorakoztak1 fel a nevek ut#n a jegyzési összegek. Gutyán János, a szövetkezet elnökhelyettese 800 forintot írt a neve után. Vigvári János, aki egyben tanácstag, szintén 800 forintot jegyzett. 800 forinttal járult hozzá a békekölcsönjegyzés sikeréhez Hor, váth Mihály, a termelőszövetkezet agronómusa is. A szövetkezeti tagoknak csaknem a fele már a reggeli órákban lejegyzett. Példát mutattak a kommunisták Gépállomáson a A Nyírbátori Gépállomáson a kora reggeli órákban traktorosok gyülekeztek az iroda előtt. Mielőtt napi munkájukat megkezdték volna, meghallgatták a rádión a kormány felhívását a VI. Békekölcsön jegyzésére. Utána S a 11 a i József élvtárs, a gépállomás párttitkára, néhány szóval arra hívta fel a gépállomás dolgozóit, de elsősorban a kommunistákat, hogy példamutatóan jegyezzenek békekölcsönt. ö maga elsőpek írta alá a jegyzési ívet.. Fizetése 1609 forint és 1500 forint békekölcsönt jegyzett. A párttitkár példája nyomán a gépSzeptember 27-én korán reggel a szokottnál jóval hamarabb benépesültek a Tiszalöki Erőmű műhelyei. Ezen a réggelen népnevelők várták, fogadták a dolgozókat és hírt adtak a VI. Békekölcsön-jegyzésről. A kis- gyüléseken minden dolgozó elmondta, miért fontos számára a békekölcsön jegyzése. — Nézzünk körül, s láthatjuk a dolgozó nép ajándékát, — mondotta Hódi György főmérnök, — népi demokráciánk hatalmas létesítményét. az ént’lő hatalmas erőművet, a korszerűen berendezett műhelyeket és a mellette folyó Keleti Főcsatornát. Milyen nagy érték az. amelyben dolgozunk. Ép azért jegyzek három Nyírbátori állomás kommunista dolgozói vették elsősorban kezükbe a ceruzát. Simkovits János párttag, fnűhelyvez 1" 1200 forintét jegyzett. Kópis Lajos, a gépállomás DISZ-tit- kára, aki szintén párttag, a fiataloknak mutatott példát a jegyzésben. Brigádjával együtt munkakezdés előtt bement a gépállomás központjába, hogy eleget tegyen Békés napjainkat éljük. Nem zúg a bombavető reés fél ezer forintos fizetésemmel háromezernyolcszáz forintot, hogy még több ilyen hatalmas erőmű nőjjön ki a földből és sokezer dolgozó megtalálja a boldogabb, a gondtalanabb életet. Szavait nagy taps fogadta, miután a dolgozók néhány éra alatt lejegyezték kölcsönszánt forintjaikat. Szi- der László, az erőmű igazgatója, akinek 3.700 forintos havi fizetése van, 4.000 forintot, Kórik Gábor sztahanovista, akinek fizetése ezer forint, ugyanezt a számot írta a jegyzési ívre. — Délelőtt 10 órára már az erőmű valamennyi dolgozója jegyzett békekölcsönt a hazája iránti kötelezettségnek. Nevét olvashatjuk a jegyzési ív elején. 800 forint van melléje írva. Brigádjának tagjai követve a DISZ- titkár példáját, keresetüknek megfelelően jegyeztek békekölcsönt. Oláh Lajos párttag, traktoros, 600 forintot, K ó r ó d i János és Kiss János DISZ-fiatalok meg 400 forintot jegyeztek. pülőgép, nem szólnak a fegyverek. Most szólít a haza: jegyezz VI. Békekölcsönt! Én felhívom most megyénk dolgozó asszonyait, jegyezzenek, békekölcsönt. — Az állam százszorosán visz- Az állam százszorosán visz- szaadja, — visszakapjuk nyereménnyel, szebb élettel. Én a magam életéből csak egy példát mondok: kórházban kezeltek, vért, gyógyszert adtak, mentő szállított s mindez nekem, egyéni pa- rasztasszonynak, csak 225 forintomba került. Az nem igaz, hogy az államnak csak A békekölcsönjegyzés után folytatták tovább munkájukat. A brigád tag jai most, az őszi munkák alatt is olyan jó eredményeket akarnak elérni, mint nyáron. Akkor tervüket 108.4 százalékra teljesítették. Most is azon dolgoznak, hogy az őszi tervüket is teljesítsék. ennyiben volna. Ezért a 225 forintért az életet kaptam vissza. Lehetne még oldalakon keresztül sorolni a bizonyítékokat: az építkezéseket, az iskoláztatásokat, a szülőotthonokat, a bölcsődéket és így tovább. Ezt mind az állam adja nekünk. És ddja azt a megfizethetetlen lelki nyugalmat, amikor békében élünk, békében dolgozunk és termelünk. Én, mint egyedül álló parasztasszony, 300 forintot jegyeztem. BOGÁR LAJOSNE, Tiszadob. 1009 forinttal szerepel Petró István 4 holdas tiszalöki paraszt neve a jegyzési íven Az elsők között jegyzett békekölcsönt Petró István 4 holdas tiszalöki egyénileg dolgozó paraszt is. A jegyzés alkalmával elmondotta, hogy jó befektetés a békekölcsön-jegyzés. — A most befizetett békekölcsönnek 50 százalékát közvetlen a községünk fejlesztésére fordítják, aminek valamennyien hasznát látjuk. Emellett pénzünket is nyereménnyel kapjuk vissza. Az én kötvényemet a múlt évben 5.000 forinttal húzták ki. Petró István a községben az elsők között példamutatóan ezer forintot írt neve után a békekölcsön jegyzési íven. Hódi György, a Tiszalöki Erőmű iőmémöke: „Azért jegyzek fizetésemen felül, hogy még több erőmű nőjjön ki cs földből../' Bogár Lajonné parassíaasxony: Minden anya jegyezzen békekölcsönt“