Néplap, 1955. szeptember (12. évfolyam, 205-230. szám)

1955-09-25 / 226. szám

XII. évfolyam, 226. szám ÁRA 50 FILLÉR 1955 szeptember 25, vasárnap r---------------------------------------------------------­A mai szám ban : A termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztésének tapasztalatai a nyíregyházi járásban (2. oldal) N. A. Bulganyinnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének levele Dv. ight Eisechowerhez, az Ameri­kai Egyesült Államok elnökéhez (3. oldal) Látogatás a nagykállói t)j Elet TSZ-ben (4. oldal) Tetteket vár a párt az ibrányi kommunistáktól (5. oldal) Rádióműsor (6. oldal) Az új élet szószólói Aki nem tudja, hogy tmilyen világ járta egykor a Nyírségben, a Tiszahátorj és az Erdőháton, Beteg­ben, az üsse fel Móricz Zslgmond és Krúdy Gyula könyveit, kezdjen olvasni és a szeme elé tárul az a korszak, amelyre emlékezni is csak átkozódva lehet. „Muzsikás, duhaj világ volt, mert az úri emberek nem spóroltak az erkölccsel... ha kártyázni Kezdtek az urak, akkor vasárnaptól vasárnapig járta a „csön­des” és szép darab földek cseréltek gazdát, nehéz tízezrekkel könnyítettek magukon a vérmes uíasá- gok...” — írja Krúdy. A cselédek, a gulyások, a néptanítók, egyszóval a „boldog emberek”, a Joó Györgyök pedig vért izzadtak és a tízezerholdak mesgyéjén még sírhelynyi íöldhöz is adóssággal ju­tottak. Manapság vidámabban élünk, bőségesebben ki­jut az emberi örömökből és valahogy természetesnek tűnik, hogy jó utamk, kultúrházaink, egészségházaink, iskoláink és új üzemeink vannak. Magától érthetőnek tartjuk, hogy dolgoznatunk, gyermekeink egyetemi padokban ülhetnek, üdülni utazhatnak a Balaton mellé, SZTK ellátást kapunk.. Természetesnek vesszük, hogy az állam jó áron vásárolja meg terményeinket s nem kísért a bolettás búza, az árverést jelző dobszó. Már szinte azon sem csodálkozunk, ha egy termelőszövet­kezetben ötven forintot osztanak munkaegységen­ként, vagy ha egy termelőszövetkezeti tag havi jöve­delme 3—4 ezer forintra rúg. Pedig nagy baj lenne, ha elfelednénk': hősi erőfeszítésre volt szükség, amíg elértünk nap­jaink örömeihez: a Tiszalöki Erőműhöz, a Fer­mentálóhoz, a nyírbátori és tiszalöki gimnáziumhoz, a szülőotthonokhoz. Ha erről elfeledkeznénk, akkor a jövő ragyogása is homályba merülne előttünk, rövidlátó és lusta emberekké változnánk. Pedig micsoda nagyszerű jövő áll a mi és az elkövetkezendő nemzedékek előtt. Hiszen az első évtizedben még éppen csak hozzálát­tunk szabad élet adta lehetőségek kiaknázásához a dolgozó ember javára! A további előrehaladás tőlünk, dolgozó emberektől függ. Ezek után talán érthetőbb, hogy milyen sokrétű, de mégis szép feladat áll most népnevelőink előtt, amikor a párt elküldi őket minden családhoz, az öt­éves terv eredményeiről, a múltról, a jelenről és a jövőről beszélni. Nem elegendő gépiesen és unalma­san felsorolni az ötéves terv országos, megyei vagy községi létesítményeit a beruházott összeg idézésével együtt, hanem szívreható, tettekre lelkesítő agitációra van szükség. Jól tették a tiszalöki, szakolyi, kemecsei és más pártszervezetek, hogy plakátokon, élőszóban egyaránt beszélnek a terv adatairól, de hiba az, hogy pártszervezeteink népnevelői általában nem beszélnek arról: milyen mélyről indultunk el és hogyan jutot­tunk idáig. Azt szoktuk mondani, hogy a népnevelők mindig együttesen, összekapcsolva beszéljenek a feladatokról. Ez természetes kívánság. Hogy is lehetne említést tenni a legkisebb beruházásáról, a legegyszerűbb kul- túrházról, vagy fúrottkútról is anélkül, hogy ne be­szélnénk egyúttal a termelési csata, a begyűjtés hő­seiről, vagy az elmúlt évek áldozatkész kölcsönjegy- zőiről?! Hiszen éppen a pórt vezette, a szovjet em- ' berek által segített dolgozó nép áldozatkészsége és hő­siessége teremtette meg az új hazát — az új Nyírsé­get, a boldog Tiszahátat, a napfényes Bereget. így beszéljenek hát ezekben a napokban minden dolgozó családnál népnevelőink, az új élet szószólói. Csatlakozás a rohadt Uj Elet Termelő­szövetkezet éves versenyfelhívásához A napokban olvastuk a rohodi Űj Élet Termelő- szövetkezet éves verseny- felhívását az újonnan ala­kuló termelőszövetkezetek­hez. Elhatároztuk mi is, a balkányi Alkotmány ter­melőszövetkezet, hogy a jövő évi jobb és eredmé­nyesebb termelés érdeké­ben csatlakozunk a ver­senyfelhíváshoz az alábbi szempontok figyelembevé­tele mellett. Termelőszövetkezetünk augusztus 13-án alakult meg és a mai napig 37 családdal, 71 taggal és 519 kát hold földterülettel ren­delkezünk. 1. AZ ŐSZI KENYÉRGA­BONA VETÉSI TERVÜNK a következőképpen alakí­tottuk ki: vetünk 115 hold őszi búzát, 70 hold rozsot, 30 hold őszi árpát. Az őszi kalászosoknak a területét táblákban fogjuk előkészíteni. A táblák trá­gyázását és műtrágyázását olyan formában alakítjuk ki, hogy az egyes területek közt nagyobb eltérés ne legyen a terméshozam szempontjából. Őszi gabonavetéseink alá 100 kg. szuperfoszfátot, 20 kg. kálisót és 30 kg. pétisó műtrágyát adagolunk, a gyengébb parcellákat a szükséghez mérten nagyobb mennyiségű műtrágyázás­ban részesítjük. A talajelőkészítési mun­kálatokat úgy végezzük el, hogy jövőévi aratási mun­kálatoknál tudjuk alkal­mazni a kombájnt. A ta­vasz folyamán őszi kalá­szosainkon elvégezzük a gyomirtási és fejtrágyázási munkálatokat. 2. TAVASZI VETÉSÜNK az alábbiak szerint alakul: Burgonyából 55 holdat vetünk, melynél 20 holdon fészekműtrágyázást alkal­mazunk és a gépi növény­ápoló kapákat. Holdanként 100 mázsás termésátlagot érünk cl. Kukoricából 38 holdat ve­tünk. 25 holdat négyzete­sen. Holdanként 30 mázsás termésátlagot érünk el. Dohányból 12 holdat ül­tetünk, holdanként 10 má­zsás átlagot érünk el. Napraforgóból 10 holdat vetünk. 6 mázsás átlagter­mést érünk el. 3. ÁLLATALLOMANYt TERVÜNKET a követke­zőképpen határoztuk meg: A jövő gazdasági évben rendelkezni fogunk 30 da­rab anyakocával, 10 darab fejőstehénnel, 8 darab ló­val és 75 darab juhval. 4. ÉPÍTKEZÉSI TER­VEINK. Megépítünk egy 50 férőhelyes fiaztatót, egy 30 férőhelyes tehénistállót, 20 férőhelyes lóistállót, 150 férőhelyes baromfiólat és 100 köbméter silógödröt. 5. A MAGASABB JÖ­VEDELEMÉRT, azért, hogy. a tagoknak minél nagyobb; és jobb megélhet iséget tud­junk biztosítani, elhatároz-1 tűk, hogy 10 hold terüle­ten szőlőt és 15 hold terü­leten gyümölcsöst létesí­tünk. Munkánkat már az első gazdasági évben úgy vé-j gezzük, hogy termésered­ményeinkkel magasan túl­szárnyaljuk az egyénileg dolgozó parasztokat és be-: bizonyítsuk a nagyüzemi gazdálkodás fölényét. Völgyi Sándor tsz. elnök. Urbánkó József MDP titkár. ‘ Molnár Albert főmezőgazdász. • • Ünnepi tanácsülés keretében adták át megyénknek a Minisztertanács versenyzászlaját Szeptember 24-én dél­előtt 10 órakor feldíszítve, íellobogózva várta a me­gyei tanács nagyterme az ünnepi tanácsülésre ösz- szesereglett megyei tanács­tagokat és a gaoonaoe- gyűjtési versenyben kiváló munkát végzett dolgozó­kat, hogy átvegyék a Mi­nisztertanács és a Be­gyűjtési Minisztérium ván. dorzászlaját, valamint az elismerő okleveleket. Molnár Jenő megyei ta­nácselnökhelyettes megnyi­tó szavai után Sághy Vil­mos begyűjtési miniszter- helyettes mondott ünnepi beszédet. Bevezető szavai­ban hangsúlyozta, hogy a gabonabegyűjtési csaiában minden megye teljesítette hazafias kötelességét, azon­ban megyénk kiemelkedő eredményt ért el a dolgozó parasztság becsületes helyt­állásával. Sághy miniszterhelyettes elvtárs kiemelte beszédé­ben, hogy igen nagy gon­dot kell fordítani az őszi kapások — ezek között is első sorban a kukorica, burgonya és napraforgó — begyűjtésére, valamint a sertéshizlalási és kukorica­értékesítési szerződéses ak­ció kérdéseire is. A miniszterhelyettes ez­után átnyújtotta a Minisz­tertanács és Begyűjtési Mi­nisztérium vándorzászlaját és elismerő oklevelét Fek- szi István elvtársnak, a megyei tanács végrehajtó bizottsága elnökének. Fek- szi elvlárs a zászló átvéte­lekor köszönetét mondott a termelőszövetkezeteknek, az egyénileg dolgozó parasz­toknak, a párt-, tanács- és tömegszervezeteknek, akik jó munkájukkal hozzájárul­tak a zászló, az országos elsőség elnyeréséhez. Fek- szi elvtárs megyénk dolgo­zóinak nevében ünnepé­lyesen megígérte, hogy a munkás-paraszt szövetség további erősítésére bebizo­nyítjuk, hogy méltók va­gyunk a kitüntetésre. Az ízletes fehér kenyér és a Jonathán alma mellé ele­gendő húst és zsírt is adunk az ország asztalára. Az ünnepélyen felszólalt Kocsány Gyula elvtárs, a megyei párt-végrehajtófyi- zottság titkára is. Rámuta­tott: abban, nogy a gabo­nabegyűjtést a nehéz idő­járási viszonyok közt is ki­válóan telejsítettük a leg­főbb érdem pártszerveze­teinket és kommunistáin­kat illeti. Nem szabad meg­feledkeznünk gépállomá­saink cséplőcsapatainak ál­dozatos munkájáról sem, akik a cséplés gyors befe­jezésével megadták a lehe­tőségét a gyors begyűjtési munkának. • Felszólaltak még: Suska János, a nyíregyházi Do­hányfermentáló üzemi bi­zottságának elnöke, Kapás András, a sóstóhegyi Vö­tös Csillag TSZ brigádve­zetője, Szloboda Jenő nyír­egyházi egyénileg dolgozó; paraszt, majd Kállai Sán-; dor, a megye) begyűjtési hivatal vezetője a „begyűj­tés kiváló dolgozói”-nakel-1 ismerő okleveleket nyúj-' tott át. Az oklevéllel kitüntetett’ dolgozók: Csikós János, a mátészalkai járás tanács­elnöke, Danka Péter, a nagykállói községi tanács elnöke, Csehi László, a porcsalmai községi tanács elnöke, Biró János, a nyír­bátori járási begyűjtési hi-, vatal dolgozója, Serény Józsefné, az olcsvai be­gyűjtési megbízott, Sós. Imre, a kisvárdai járási’ begyűjtési hivatal dolgo­zója, Sári Antal, a tisza- dadai begyűjtési megbízott és Puskás Zsigmond, a nagydobosi begyűjtési meg­bízott. Az ünnepély kultúr­műsorral és diszedéddel ért véget. Akik tevékeny részt vállalnak a falu szocialista átalakításának hősies munkájából öntudatos, áldozatkész és helytálló párttagok, kommunista vezetők jelen­tik be egymás után: készek tevékeny részt vállalni a falu szocialista átalakítá­sának hősi munkájából. A falusi pártmunkára jelentkező elvtársak közül kö­zöljük néhányuk fényképét. Tőkei István Zakor Sándor Marozsán Mihály Kajati Sándor Horváth János

Next

/
Oldalképek
Tartalom