Néplap, 1955. augusztus (12. évfolyam, 180-204. szám)
1955-08-24 / 198. szám
lL-5 augusztus ?i, szerda néplap «* Az élenjáró nagyüzemi termelési módszerek diadala Tudósítás a nyíregyházi mezőgazdasági kiállításról szükséges a kiszolgálásáAz egyéni termelők közül Hrenkó István II. dijat érdemelt jó búzatermeléséért. (17.33 mázsa holdan- kint.) Igen jó hatást váltott ki a látogatókban a még be- takarítatlan kapások kiültetett mintaparcellái. Megcsodálták a Dózsa TSZ hatalmas szálú hibridkukoricáját, amelyből ez a szövetkezet 48 holdat vetett és átlagosan szerény becsléssel 36 mázsás átlagtermést vár. Tetszett a Rákóczi TSZ nagylányén! napraforgója, a mandabokori Kossuth TSZ gyönyörű dohánya, ugyancsak Nagy István 8 holdas Benkő bokori dolgozó paraszt 18 mázsás dohánytermése, aki tsz-látoga- táson leste el az „emeletes“ dohánytermesztés titkát. Megcsodálták a sóstói Kossuth bőtermésű burgonyáját ,a Vörös Csillag kiváló Nagy érdeklődéssel szemlélték a látogatók a különböző traktorokat, ekéket, függesztett kultivátort, bur- gonyszedőgépet, répalazí- tót, amelyet az éppen ott álló Ladik Ferenc nagyon magasztalt. Tavaly a sóstói Vörös Csillagban könnyű volt ezután felszedni a meglazított cukorrépát. — Több tsz-tag dicsérte a Kund-féle rendsodró géget is. Pózman Mihály arról beszélt az ezüst szelektor mellett, hogy már a nyírteleki gépállomás felkészült a vetömagtisztítás- rá. Hrenkó Mihály nagyszőlőjét, a Ságvári TSZ I. díjat nyert szemetgyönyör- ködtető konyhakertészetét, de ki tudná mindazt felsorolni, amit ez a kiállítás szövetkezeteink és dolgozó parasztjaink gazdag terméséből bemutatott, amit mezőgazdasági dolgozóink szorgalma, a tudomány, a technika és a jó időjárás együttes hatása létrehozott. GÉPI TECHNIKA A Szamuelly-téren elhelyezett gépek közül elsősorban a burgonyaosztályozó vonta magára a figyelmet. Gulyás Ágoston, a gép kezelője világosította fel az érdeklődőket arról, hogy ez a gép Kelet-Né- metországban készült s jelenleg összesen két példány van belőle kísérletezés alatt az országban. A gép teljesítménye 1 óra alatt 60 mázsa, 6 ember cserkészi tsz-tag sürgette, hogy mielőbb menjen ki hozzájuk ez a gép, mert csak azóta van szép tiszta vetőmagjuk, amióta ezzel a géppel tisztítják. Emellett igen olcsó, mert 1 mázsa tisztítási díja 2.40 forint. Grexa József (egyéni dolgozó) a Sulyán-bokorból ugyancsak sürgette a szelektorozás megkezdését. — Igen nagy csoport van állandóan az MTH Zetor- vontatású kévekötő aratógépe és az AC 400-as kombájnja körül. Id. Szakács Mihály 0 holdas nyírpazohoz. Üzemanyaga 2 órára mindössze 3 liter benzin. A gép ettől a héttől kezdve a nagykállói kísérleti gazdaságban üzemszerűen fog működni. A nyírteleki gépállomás négyzetes kukoricavetőgépet mutatót be, amely drótvezérlésénél fogva a talaj egyenetlenségeitől függetlenül pontosan betartja a 70 cm-es négyzetes vetést. A gép tavaszi 150 hold tervével szemben 420 holdat teljesített. Veres Mihály munkacsapata a szokásos napi 10—12 holddal szemben 18 holdat is tel- jesített, amikor már ösz- szeszokott a munkacsapat. A kiállítási irodában egy kimutatás hirdette, hogy ez- zel a vetőgéppel legolcsóbb a vetés, amint ezt az alábbi adatok bizonyítják: 8 kg vetőmag szükséges 20 kg. vetőmag szükséges 12 kg. vetőmag szükséges nyi gazda váltig olyan szempontból bírálta, hogyan lehetne az ő gazdaságához méretezni, mert nagynak és nehéznek vélte. Többen azt kérdezték Papp István mestertől, hogy lehetséges volna-e 10—12 egyéninek összeállni és ezzel dolgoztatni. Papp elvtárs mosolyogva adta meg a választ: „Hogyne! Hozzák össze földjeiket egy táblába, vagyis alakítsanak szövetkezetei, vagy lépjenek be a meglévő tsz-ekbe.” négyzetes vetőgéppel 1 kh. költsége 54 Ft lófogattal 1 kh. költsége 65 Ft kézzel 1 kh. költsége 75 Ft A CSIRKEHÚS... A z ebédhozó asszonyok' a fasor árnyékába te-1 lepedtek és olyan szép nyá-\ jat alkottak, hogy az ember kívánkozott közéjük — különösen, ha korán reggel óta dolgozott. A gépesek se bír-' ták sokáig a csábítást, megállították a gépet és ment ki-ki a maga párjához, ma-1 ga fazékjához. Topa István is indult. Se nem elsőnek, se nem utolsó-, nak, hanem úgy háromne-\ gyedén a fasor felé lépkedő, emberek csoportjának. Így szokta meg tizennyolc nyá-\ ron. Gazdáknál csépelt, vagy uradalomban. Aki el-\ sőnek hagyja ott a gépet,' arra azt mondták, hogy „De siet a vályúra“, aki legutolsó volt, arra meg azt, hogy „Olyan lusta, alig bírja hátán a főd". Gondolata is hasonló, arra gondol,' amit mindig: na, vajon milyen létyó-pétyót hozott megint ez az asszony. — Na lássuk! — mondta mikor leült és levette a fedőt. Megkavarta a kanállal a levest. Jóféle zöldbab leves volt az élelesben és barna sziget a közepén füstölt sonkából, de azért azt mondta: — Md megint lé?! Az asszony elcsodálkozott. Húst főzött, jó levest. Amióta a szövetkezetben dolgoznak, jobban futja az éleimre is. Most a napokban vettek meg két sonkát Nagy Jánosnétól, abból főzött. Először. Eszébe jutott ez, de mégis azt mondta, amit tizennyolc nyáron mindig. — Mit tudjak főzni... mit, ha nincsen . . . Az ura kanalazni kezdte az ételt, ő pedig nézte. Jobban esett neki, mintha maga ette volna. Topa fel sem nézett az ételesből, míg úgy két ujjnyira nem fogyott le az étel. Akkor odanyújtotta' az asszonynak. — Na, kóstold mán mit j főztél — mondta és az asz- szony elé tette az ételest, mert ösztönében még min-j dig az élt, hogy az asszony nem eszik otthon, hanem az egészet neki hozza el. — Hagyjad, jobban kell a neked ... te dógozol — szabadkozott az asszony, de azért elvette. 'Topa pedig pihenőt tar- tott. Ügy felszült a hasán a bőr, akár a dob. Lassan körülnézett. Igen, ő van a sor végén. Tizennyolc nyáron át mindig szélről evett, mert szégyelte, hogy más is belenézhessen a fazékba. Most is szélről ülnek — most már szokásból. Beljebb nem is erezné jól magát. Látta, hogy elsőnek végzett a levessel. Kovács Miska szomszéd még csak a húsnál tartott. Húsnál... csirkehúsnál. Hm, de jól megy ennek. De né csak, Sós Marci is húst eszik, tyúkot. Méghozzá combját. Arréb meg Német Jancsi eszik. Késsel szedi le a csontról a húst. Az is tyúk- húst. Topának összeszűkül a szeme, úgy néz, mint mikor a farkas lesben áll. Hogy ennyi ember egyen húst — egyszerre. Negyvenöt előtt is gépelni járt, de sohse látott ennyi embert húst enni — legfeljebb a gazdát, akinél csépelt. Aztán meg magát — ha olykor evett húst. És ezek az emberek milyen jóízűen eszik és nem is hivalkodnak vele. Mert megvan annak a módja, hogyan lehet észrevétlenül hival kod.ni. Emlékszik, ha valaki húst evett közülük, mindig úgy fordult, hogy mindenki lássa. És olyan jó érzés volt hallani, hogy — Mi az, döglik, döglik? Csak annyit mondott rá az ember, hogy: — Mer muszáj neki — és evett tovább. Fi e ezek nem hivalkod^ nak. Ezek a szövetke- zetiek olyan természetesnek veszik, hogy csirkehúst esznek. Összefutott a nyál. a szájában. (Mert hát ebben is jobb a másé.) Talán nem is igazi csirkehús az. — Te ... Te Miska, te — fordul a mellette ülőhöz. — Hallom! — szólt vissza Kovács Miska. — Aggy mán egy falatot! Miska már nyújtja is. Topa pedig bele fal. — Enyje, te emijer... hát én nem főztem neked.. ; húst főztem én is — csattant fel a felesége, mert nagyon szégyeli a dolgot. Topa csak legyint és eszi, ízlelgeti a húst. Hús, csirkehús az valóban. Sókára lenyeli, csóválja a fejét, töpreng, aztán felnéz. — Mer... én azt hit- lem ..., hogy is csak, na, nem hittem, hogy a szövetkezetiek is esznek csirkehúst — mondja Kovácshoz fordulva. JS ovács meglepődik, de azért úgy tesz, mint- ha olyan természetesnek venné a dolgot. Annyit mond hát csak rá, hogy: — De most mán látja?! Topa csak bólint, aztán feláll. Nem eszik tovább, pedig az asszony már kiké* szítette a hottest. Nem szól egy szót sem az asszonyhozt pedig az hoszan néz utánam Megy a gép felé. Aztán azt látja, hogy a gép körül sü- rög-forog az ura. Segít tt traktorosnak zsírozni, olajozni, hogy rendben legyen a gép a délutáni csépléshez; (ó. G-.) Hal mázsa rozs helyett 22 mázsa egy holdon Május végén és júniusban sokan gyönyörködtünk a nyíregyházi Homokkisér- leti Telep veteményeiben. Vannak, akik évek óta minden tavaszon meglátogatják a gazdaságot és csodálattal vizsgálgatják a szemet, szívet gyönyörködtető parcellákat. Meghallgatják Westsik Vilmos Kossuth-díjas kutatónak tapasztalatait, tanácsait. — bzép látvány az is, amikor az egymást váltó 15 féle vetésforgó növényeit látja az ember, különösen szemléltető látvány a kötésig érő veréborrú kalászok méllett az öles száron csüngő araszos kalászokat látni. Én a napokban azt is láttam, amikor a mázsák, a kilók beszéltek. A cséplés távolról olyan képét mutatott, mintha egy közös szérűre sok kis- paraszt hordott volna. Mindén kazalkában egy-egy parcella termése. A cséplőgép egyenletes bugása már messziről elárulta, hogy jó kezekben van az etetés. Az MTH fiataljai csépelnek itt. Igaz, a két etető, Katona András és Tóth Sándor már nem fiatalok, de ez a munka nem is való még fiataloknak. Minden egyéb munkát azonban a tanulók látnak el, még a törekhordást is. így tudják majd a jövő gépészei jól megszervezni a cséplés munkáját, ha maguk is résztvesznek annak minden mozzanatában. Itt egy kicsit furcsa cséplés folyik. Ponyva van a cséplőgép alatt, mérik nemcsak a szemet, hanem a szalmát és a töreket is. Amikor egy-egy parcellatermését beleeresztették a dobba, utána még tíz percig járatják a gépet, hogy az utolsó szem is kiessen, ami abból a kazalból került a gépbe. Ilyen, mint mondják „pepecselő” munka mellett is 100 mázsa körül eresztettek le a fiatalok naponta, ennek ellenére a különös rendet, pontosságot kívánó cséplést a gazdaság vezetőinek a legnagyobb megelégedésére végezték. Éppen amikor ott voltam, a „múlt” gazdálkodásnak az eredményét olvashattam a mázsakönyvből és nyomban utána a szomszédos parcella eredményeit. A múltat a szabolcsi három- nyomásos forgó képviseli. Ez pedig a következő rendszerű: első évben parlag, a másodikban rozs, a harmadikban burgonya. Ez a vetésforgó termett ebben az évben 604 kilogramm rozsot. Közvetlen mellette a testvér vetésforgója annyi különbséggel, hogy a parlag helyett csillagrürtöt vetnek főnövényként zöldtrágyának. Ebben a forgóban a rozs 22 mázsa 4 kilót termett. A 16 mázsás ter- méskülön'oözet minden fejtegetésnél ékesszólóbban beszél, hogy rriit jelent a futóhomokon a zöldtrágya. NEM MINDEN GAZDASÁG TUDJA AZT MEGTENNI, hogy a homokterületének egyharmada év- rői-évre ne hozzon termést, mert az előbbi vetésforgók szerint csak két szakasz terem. A 15 vetésforgóból erre is akad számos „recept”. A IX-es számú forgó első szakasza édescsillagíürt takarmánynak, szuperfoszfát és káli műtrágyával, a második szakasz rozs, szintén szuperfoszfát és káli műtrágyával. A harmadik szakasz burgonya pétisóval. A fulóhomok akkor is javul, ha a csillagfürtöt takarmánynak lekaszáljuk és a talajjavítás csupán a gyökérmaradványokra hárul, természetesen szuperfoszfát és káli kiegészítéssel. íme jó példa erre a IX-es forgó ezévi rozstermése, ami 19 mázsa 40 kiló volt. Igen érdekes, egy negyedévszázados tényeken 1 lI£jVG ÍÁiSc-i.'!^. i.2 \ ceil v,wöu“ sik Vilmosnak a zöld és az istálló tr ágy ás vetésforgók összehasonlítására. A Xl-es vetésforgó az istállótrágyás, ahol az első szakaszba az istállótrágyázott és szuper- foszfát és káli műtrágyával ellátott talajba homoki borsó kerül. A második szakaszba rozs van foszfor és káli műtrágyával. A harmadik szakaszba burgonya pétisóval. Ennek ellenőrző forgója a XII-es, amelynek az első szakaszában takarmányrozs van, majd ennek a tarlójába keserű »i'lagíürt kerül foszfor és káli műtrágyával. A második szakaszban rozs van foszfor és káli műtrágyával. .A harmadik szakaszban burgonya pátisó- ■ai. libben az esztendőben az istállótrágyás rendszerű forgóban fizetett többet a rozs, itt 20 mázsa 88 kiló volt az átlagtermés, míg a zöldtrágyás forgóban 19 mázsa 60 kiló. Ez azért történhetett meg, mert a június és július hűvös és csapadékos volt. Ilyenkor kivételesen az istállótrágyás forgó kisebb mérvű terméstöbblettel , megelőzi a zöldtrágy.-«; forgót. A húszéves átlagban azonban más a helyzet. A zöldtrágyás vetésforgó 222 kilo rozzsal és 10 mázsa 57 kiló burgonyával fizetett többet. A húszéves átlag ilyen eltolódása az ideivel szemben onnan adódik, hogy nálunk több a kevésbé csapadékos és a száraz esztendő, mint az ideihez hasonló nedves, hűvös. A kevésbé csapadékos esztendőkben pedig — ahogy Westsik Vilmos Kossuth- díjas kutató mondja — kivételesen a futóhomokon az istállótrágya hevít, a zöidtrágya pedig üdít. AZ EMBERÖLTÖNYI KÍSÉRLET ADATAI biztos támpontot adnak minden homoki termelőszövetkezetnek, állami gazdaságnak, hogy a Homokkísérleti Gazdaságban bevált vetésforgók közül kiválasszák az üzemüknek legmegfelelőbbet. Ez év május 31-én 25—30 százalékos fagykár érte a gazdaság alacsonyabb fekvésű . rozstabláit. Ennek ellenére a 20—22 mázsás eredmények fényesen igazolják, hogy van kiút, van példa, hogy miként lehet a nyírségi homokon a 6 mázsás átlagot nemcsak megduplázni, hanem meg is háromszorozni. Csikós Balázs. Vállaltuk — A 6. sz. Mélyépítő Vállalat urai építkezésénél dolgozó brigádok az augusztus 20-ig esedékes munkát már augusztus 10-re befejezték. Murvai Márton kubikos brigádja a tiszapal- konyai üzemépület előtt az aszfaltút alatti csatorna bekötését 5 nappal a vállalt határidő előtt, augusztus 15-én befejezte. A nyíregyházi Sernevál irouahaz epukezésenei La„Sok helyen panaszkodtam már, de ügyünket nem intézték el, — ezért fordulok a Néplaphoz, bízva abban, hogy panaszunk végre elintézést fog nyerni — írja levelében Nanszák Pál az Épületszerelő Vállalat dolgozója. — Nem törődik velünk a vállalat központja, nem törődik velünk munkahelyünk vezetője sem. Megígérik a munka jobb megszervezését amikor felajánlást leszünk a munka határidő előtti befejezésére, de a segítség elmarad. Megyesi építésvezető és Fábián művezető nem gondoskodik munka- területről és a tervteljesítéshez szükséges anyagról. Anyaghiány miatt sok óra esik ki a munkaidőből, ami a vállalatnak is kárt jelent, de nekünk dolgozóknak is. Ha úgy lenne munkaterület, mint kellene lenni, könnyen teljesíteteljesítettük katos Aladár segédmunkás brigádja végzett dicséretes munkát. Nagy Sándor kőműves brigádja a bödön- háti víztorony felmenő falait augusztus 17-re elkészítette. A vállalást teljesítő dolgozók elősegítették, hogy a' vállalat a II. negyedéves tervet 110.4 százalékra teljesítette; Legalább ennyire akarják teljesíteni a III,: negyedévi tervet is. nénk akár 150 százalékot is! Az Északi-temető ravatalozó épületének pincéjében dolgoztunk nemreg. A munkahely sötét volt, de kértük, nem gondoskodtak a munkahely megvilágításáról. Termelési értekezleten sokat beszélünk az önköltségcsökkentésről, s ezen a munkahelyen is megtörtént, hogy. a vezetőség egészséges 22 négyzetmétér területű, 8 cm. vastag betont felvésetett, és az udvarra hordatott töltésnek, később újra vissza kellett betonozni ezt a területet. Most a Selyem-utca 1. számú ház tatarozásánál dolgozunk. Négy nap alatt egyenként 16 órát álltunk munkaterület hiánya miatt. Szeretnénk, ha végre segítenék, nem pedig hátráltatnák tervünk teljesítését, jobb keresetünk elérését” Segítsék jobban a műszakiak a brigádok munkáját! Nanszák Pál kőművesbrigádjának panasza
