Néplap, 1955. augusztus (12. évfolyam, 180-204. szám)
1955-08-12 / 189. szám
NÉPLAP 1955 ?'irmztns lg, péntek Tenyésszünk több szarvasmarhát A föidművesszövetkezetek készülnek Pártunk és kormányunk határozatai megszabják állattenyésztésünk fokozottabb számbeli és minőségi fejlesztését, ezen belül különösképpen a szarvasmarha állomány fejlesztését írja elő a határozat. Megyénkben is van bőven mit tenni a párt és kormányhatározatok végrehajtására. Szabolcs-Szatmár mégyében sem emelkedett úgy a szarvasmarha állomány, sem mennyiségben, sem pedig minőségben, mint ahogy az kellett volna, annak ellenére, hogy az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek szakemberei és az egyénileg dolgozó parasztok is tudják, hogy szarvasmarha állományunk termelékenysége teszi lehetővé a belső fogyasztási tej- és tejtermékek fokozódó szükségletének kielégítését, az export céljait szolgáló vaj és sajt el áállítását. Hazai húsfogyasztásunk nagy részét a szarvasmarha adja. Húsa ízletes és nagy tápértékű. A szarvasmarha táplálkozásra nem alkalmas részeit Ipari feldolgozás utján hasznosítjuk. Mező- gázdaságunk termelékenysége nagymértékben függ a szarvasmarha állomány által termelt trágyamennyiségtől. Istállótrágya termelésünk közel háromnegyedrészét a szarvasmarha szolgáltatja. A szarvasmarhának eme sokoldalú hasznosítása indokolja teyésztésének meny- nyiségi és minőségi emelését. Hogy szarvasmarha állományunkat a párt- és kormányhatározatok szellemében tudjuk mennyiségileg és minőségileg növelni, akkor minden szakembernek, dolgozó parasztnak, állattenyésztőnek kell lenni és nem állattartónak, ami azt Jelenti, hogy céltudatos tenyésztői munkát kell végeznie megfelelő takarmányozás mellett. A cél mindig az legyen, hogy egy jó egyed után jobb utódot kapjunk. Ennek alapja az, hogy az apaállat, mellyel fedeztetünk, mindig jobb szülőktől származó legyen, mint a fedeztető tehén. Ezzel állományunk minőségét az utódokkal javítani tudjuk. A szarvasmarhatenyésztés fejlesztésének legfontosabb szempontjaihoz tartozik a vemhességi és az ellési százalék megjavítása. A teheneket általában a borj ázást követő első ivarzáskor már be kell fedeztetni, azért, hogy állományunkat minél gyorsabb ütemben tudjuk szaporítani. Csak a nagy tejelésű tehenek fedeztetését szabad elhalasztani az ellés utáni második, harmadik ivarzásig. A várható ellés előtt 60 nappal a teheneket szárazra kell állítani, hogy előző tejelési időszak igénybevételét kipihenje és szerveze- tét a következő borjazásra és tejelésre előkészítse. Saját magát károsítja meg az a tenyésztő, aki ... az utolsó napokig feji tehenét, mert ilyenkor a tehén a következő tejelési időszakban sokkal kevesebb tejet termel a szükséges pihenés hiánya miatt. A szárazra állítás 6—10 napnál hosszabb ideig nem tarthat. Ellés után a borjú jó felnevelésétől, hogy milyen mértékben vagyunk képesek az állatban rejlő képességeket kihozni. A helyes felnevelésétől függ az állat jövőbeni termelékenysége, szervezetének egészsége, szilárdsága stb. .9vEzért a legnagyobb gondot fordítsuk a borjak itatására vagy szoptatásra. Első héten ötször, második héten négyszer, harmadik- héttől naponta 3-szor itassuk, vagy szoptassuk. 2—3 hetes korban szoktassuk szénára és abrakra a borjakat. Borjak előtt mindig friss takarmány legyen. Üszőborjakat 3—4 hónapos korban 160—180 kilóvá!, bikaborjakat 4—5 hónapos korban 220—240 kilóval válasszuk el. A növendékek helyes nevelése és takarmányozása egész életükre kihat. Ezért egy éves korig etessünk jóminőségű leveles pillangós szénát, napi 3 kilót, takarmányrépából 3 kilót és 60—80 deka abrakkeveréket. A borjú növekedésével ezt a mennyiséget emelni úgy, hogy éves korára elérje az 5 kiló szénát, 10 kiló takarmányrépát és másfél kilogramm abrakot. Ha éves korára biztosítottuk a megfelelő fejlődést, egészséges, erős szervezetet, rátérhetünk az olcsóbb tömegtakarmányok etetésére. A vemhes üszőknek a várható ellés előtt 2 hónaptól 2—3 kiló abrakot adjunk, hogy az üsző jól kitőgyeljen és az első borjú után is több tejet adjon. A növendéknevelés terén jó eredményeket ért cl a nyírmeggyesi Petőfi TSZ, nagydobosi Petőfi, tiszalöki Űj Élet TSZ, akik saját nevelésű üszőjüket ellették már le. A növendékek helyes felneveléséhez nélkülözhetetlen a bő, tiszta, száraz alom, napfény, szabad levegő, mozgatás. Az így nevelt borjak egészségesek, jól fejlődők és erős szervezetitek lesznek. A magyartarka fajtájú üszőket 20—22 hónapos korban kell először fedeztetni, de ennél a korhatárnál előbb is befedeztethető, ha a 400 kilós testsúlyt már elérni. A Minisztertanács a szarvasmarhatenyésztés elősegítéséről szóló 1064/1955. számú határozata alapján az üszőnevelés elősegítése érdekében a tenyésztőket a 6 hónapos korig felnevelt és legalább 160 kiló súlyú üszőborjú után 600 forint adókedvezményben kell részesíteni. A fenti határozat módot ad arra is, hogy a tenyésztők tenyészérett és vemhes üszőit eladásra leszerződtetheti. Törzskönyvezett tehéntől származó üsző ára 11—12 forint kilónként, míg a nem törzskönyvezett tehenek üszői 9—11 forintig terjednek. A vemhes üszőket 7 hónapos vemhessággel legalább 480 kiló súllyal, 28— 35. hónapos korban kell átadni a fenti kilónkénti .áron és ehhez a tenyésztőknek darabonként 1000 forint vemhességi pótlékot kell fizetni. A szerződő tenyésztő 1500 forint előleget kap három részletben. Megyénk területén az állami gazdaságokon, termelőszövetkezeteken kiaz augusztus 20-i ünnepi vásárra vül igen sok egyéni dolgozó paraszt is foglalkozik tenyészállat neveléssel, melyből igen komoly jövedelme van. Pásztor István nagyhalászi dolgozó paraszt 17 hónapos bikájáért 10.580 forintot, Harman András nyíregyházi dolgozó paraszt 18 hónapos bikájáért 12.590 forintot kapott, és így sorolhatnánk a többi egyéni dolgozó parasztokat is, akik a nemes tenyésztői munkán kívül, a jövedelmezőségen keresztül is tudják, hogy érdemes minél több szarvasmarhát tartani és tenyészanyagot nevelni. Minden szarvasmarhatenyésztőnek kötelessége úgy gondozni, takarmúnyozni, teheneinek te j hozamát nap- ról-napra fokozni, hogy a megnövekedett igényeket tejből, vajból, húsból, bőségesen ki turjuk elégíteni. Ez minden egyes tenyésztenek érdeke is, mert minél magasabb szarvasmarha állományunk termelékenysége, annál magasabb a jövedelme is. Varga Sándor megyei törzskönyvvezető. Az augusztus 20—21-i ünnepi vásáron a földművesszövetkezetek is részt vesznek. Éppen ezért megkértük Vályogos Ferenc elvtársat, a szövetkezetek vásárszervező bizottságának vezetőjét, hogy nyilatkozzon a szövetkezetek készülődéséről. „A megye területéről az augusztus 20—21-i őszi vásáron 15 földmű vesszövet- kezet fog résztvenni közel 1 kilométer hosszú sátor- pavilonnal. A vásáron a földművesszövetkezetek több, mint 10 A béketábor újabb győzelmeinek hatására tovább erősödött a békemozgalom a baktalórántházi járásban. A dolgozók újabb százai és ezrei kapcsolódtak be e mozgalomba, köztük a falusi értelmiségiek is. Különösen a pedagógusok körében nőtt meg az érdeklődés s ma már a járás valameny- nyi községében pedagógusok látják el a bákemegbí- zotti teendőket. Vaján és Nyírmadán a nevelők külön békebizottságot alakítottak. Részt vesznek az összejövetelek szervezésében, gondoskodnak arról, hogy ezek a megbeszélések millió forint értékű, nagyválasztékú árukészlettel várják a vásárlókat. A vásárlók 6 millió forint értékű ruházati árukból válogathatnak és vásárolhatnak ízlésüknek meglelelően. Ezenkívül mindenféle kötött-rövidáruból nagy választék lesz. Lábbeliből, gumicsizmából több 10 ezer forint értékben hoznak a vásárra. A dolgozó parasztság kisgépigényét közel 150 ezer forintos készlettel a nyírbátori szövetkezet fogja kielégíteni. Egyéb vas- és műszaki árukból, kerékünnepélyesek is legyenek. A helsinki béke-világ találkozó felhívásával kapcsolatos nagygyűléseket ' a legtöbb helyen, mint Nyírkércsen is, kultúrműsorral kötötték össze. Nemcsak az értelmiségiek, hanem az egyszerű emberek. körében is, tovább nőtt az érdeklődés a békebizottságok tevékenysége iránt. Ezt bizonyítja, hogy az utóbbi hetekben 20 új békebizottság alakult a járásban, többek .között a be- senyődi, nyírmadai, vajai, laskodi és pusztadobosi termelőszövetkezetekben is. 1 párokból, zománcedényekből, játékból, kultúrcikkek- ből is lesz bő választék. A tiszavasvári szövetkezet több vagon különböző konyha-szoba bútort hoz, a vásárra. — Az őszi műtrágya szükségletet a vásáron is be lehet szerezni, a nyíregyházi szövetkezet műtrágy a-pa Villonjában. Az étel-ital ellátásról és; a szórakozásról is gondoskodunk. 200 hektöliter sör már biztosítva van a szövetkezeti vendéglátó pavilonok részére, öt szövetkezet borkóstoló „Gomba” pavilont állít fel, az. állomástól a vásárig vezető'; útvonalon és a vásár terű-: létén, ahol jobbnál jobb hegyvidéki és alföldi borokat árulnak majd. A me-| gyeszerte ismert vásárosna— mányi „Halászcsárda” több mázsa friss tiszai halból; különféle készítményeivel i várja majd a látogatóit.! Lesz lacikonyha, hideg-me-! leg étel, bográcsgulyás, a| mozgóárusok egész nap ai vásár területén fognak árusítani, trafik, cukorl. . ésj cukrász-süteményeket. A megye területéről vas-, úton 50, autóbuszon pedig 25 százalékos kedvezmény- nvel lehet utazni az őszi vásárra.“ Dorogi Mihály. A baktalórántházi járás pedagógusai a békemozgalomban A befelé fordulás helytelen nézetének leküzdése után még biztosabban halad a szövetkezeti mozgalom Leveleken Nem lehet bezárni a felemelkedés kapuját ..... szembe kell ézáJlni a szövetkezetek eíryrószében tapasztalható elzárkózó ma- eratartással éa nem lehet megengedni, hogy alapos ok nélkül megtagadják ú.i tagok felvételét, vagy a, korábban kilépettek visszavételét.“ (A K. V. Júniusi hatá. rozatábol) Leveleken két termelőszövetkezet van: az Alkotmány és a II. Kongresszus. A jó szervezés, a kellő időben végzendő munkák eredményeképpen sok terményük és gazdag zárszámadásuk lesz e szövetkezetieknek. A tsz. tagok jövedelme már ebben az esztendőben nemcsak hogy eléri, hanem meg is haladja a legtekintélyesebb közép- parasztok jövedelmét. Például az Alkotmány TSZ- ben Fekete János családja 54.000 forint bevételre számít év végén. Jakab Sándor, aki harmadmagával dolgozik a szövetkezetben, 43 ezer forinttól is többet vár zárszámadáskor. A termelőszövetkezetek eredményeit, biztos fejlődésüket nagy figyelemmel kíAz Alkotmány Termelő- szövetkezetben az aratás megkezdéséig 47 család 76 tagja gazdálkodott 584 hold földön. Azonban, mint e számok is mutatják: semmi veszéllyel nem jár egy ilyen tsz-be új tagok felvétele. Ez azonban nem mehetett olyan könnyen, mert maga a pártszervezet és a tsz. vezetősége is ellene volt a számszerű fejlesztésnek. Agócs Lajos elvtárs, a tsz. párttitkára és Kiss János elvtárs, a tsz. elnöke úgy vélekedtek, hogy jól van az így is, hiszen a tagság akarata az új tag-ellenesség. Arra azonban nem gondoltak, hogy szép eredményeik még szebbek lehetnek. Erre csak egy példát: ‘ A növényápolási munkásérték — és kísérik — az egyénileg dolgozó parasztok. Egyre inkább mérlegelték és összehasonlították a saját, túlsúlyban régimód szerinti gazdálkodásuk eredményeit s hasznát. A valóság egyre bizonyosabbá vált előttük: növényeik és terméseredményeik rendre lemaradnak a szövetkezetiek mögött. Mit érleltek ezek a beismerések? Egyre sürgetőbb gondolatokat: rá kell lépni a szövetkezeti útra, ha maguk is könnyebben és biztosabban akarnak élni. Igen ám, de a községbeli két tsz- ben a megelégedés, a jól végződő ma és a még gazdagabb holnap tudata helytelen, szektáns nézetet szült, A befelé fordulást. Semmi áron nem akartak kívülre látni, figyelni és segíteni a közeledőknek. Különösen erőssé vált ez a téves elgondolás az Alkotmány TSZ-ben, ahol valósággal jelszóvá lett: „Mi mindenképpen elegen vagyunk, nincs szükségünk új emberekre“. kát idejében és jól végezték. Általában háromszor kapáltak. De, ha alig valamivel is többen vannak, akkor kukoricájukban még egy gazolókapálást nyugodtan elvégezhettek volna. S ha ennek haszna nem több, csak holdanként 3 mázsa lett volna, akkor is a 47 hold kukorica után 150 mázsa többlettermést jelentene! És feltétlenül tovább is kell menni, fejleszteni a gazdaságot. Arra pedig emberek kellenek. Ez pedig azt jelenti, hogy minden dolgozó kézre szükség van a szövetkezetben, amely őszinte ragaszkodással akar nyúlni a közös munka, a közös tennivaló elvégzéséhez. Helyesen tette a baktalórántházi járási pártbizottság, amikor felismerve a le- veleki Alkotmány TSZ-ben mutatkozó téves nézetet, a legsürgősebben segítségére sietett a tsz-nek, hogy mielőbb leküzdhesse az elzárkózás veszélyét. Mindenekelőtt a tsz. és pártszervezet vezetőségét igyekezett meggyőzni a káros nézet helytelenségéről és veszélyéről. Használt az idejében adott segítség s a meggyőző és felvilágosító szó. A tsz. tagságának nagy részében helyes álláspont alakult ki. Az Alkotmány TSZ tag-' sága örül a legjobban an- < nak, hogy sikerült maguk-1 ban leküzdeni a szektánsság | veszélyét. Hiszen valóságos bűn lett volna azt tovább tartani, erősödni hagyni olyasforma kicsinyes és önző gondolattá, hogy: né- künk már jó és egyre jobb lesz, az pedig küszködjön csak tovább, aki makaes- kodott eddig az egyé nie «kedéshez. A nyilvános taggyűlés óta maguk a tsz. tagok agitálnak a legeredményesebben a paraszti jobblét mellett. Mert hiszen nincs attól meggyőzőbb érv, amikor Ujj Józsefné elmondja, hogy 9 ezer forintos bútort vett ö nemrégiben is a tiszta jövedelemből. Hogy mindig bőven van kenyerűk, zsírjuk, szalonnájuk, ruhájuk, szóval minden, ami csak kell a gondtalan, nyugodt megélhetéshez. Nincs attól meggyőzőbb szó, ahogy Fekete János, vagy Jakab Sándor elmondják tzévbeli sokezer forintos jövedelmüket. Az, hogy nem lehet bezárni : a felemelkedés kapuját a tsz-be vágyó és visszatérő; dolgozó parasztok előtt. Az,, hogy nem lehet közömbö-' sen, minden ok nélkül ne-I met mondani azoknak, akik! belátva a nagyüzemi gaz-, dálkodás előnyét, szintén erre az útra akarnak lépni,; Ennek megfelelően készült1 tehát el a július havi nyil-i vános párttaggyűlés beszá-j mólója is, amit a tsz. kommunistái és a pártonkívüli tagság is egyöntetűen he-! ly esettek, Az aratás megkezdése óta 8 család lépett be az A1-, I kotmány Termelőszövetke-. I zetbe. Többek között olyan j tekintélyes dolgozó parasztok, mint a 10 holdas Len-; gyei Miklós vagy a 8 holdas Orosi János. (Amikor, Orosi Mária megtudta, hogy; belépnek a szövetkezetbe,1 örömmel vallotta be, hogy ő már régen vágyik együtt; dolgozni a tsz. fiatalokkal* Hogyisne, amikor legkedvesebb barátnője, Hajdú Ilonka is ott van!) Persze, nemcsak az Alkotmány TSZ-be vannak új1 belépők. Egyre többen ír—j ják alá a belépési nyilatkozatot azok is, akik a II.;! Kongresszust választották.' Mások viszont — és ezek száma is egyre jobban nő —>, új termelőszövetkezet alakítását tervezik. Már napok óta előkészítő bizottság működik új tsz. alakítása érdekében, s rövid idő kérdése, hogy ez valósággá váljék: És ebben a közös, nagy; mozgásban egyre biztatóbban érlelődik az a gondolat* hogy Levelek szövetkezeti község legyen. Ma ami jót akar a dolgozó nép, az rajta múlik, hogy valósággá váljék. ASZTALOS BÁLINT* A pártszervezet és a tsz vezetősége is tartotta a helytelen álláspontot Most valóságos! „mozog“ az egész község 2
