Néplap, 1955. augusztus (12. évfolyam, 180-204. szám)

1955-08-12 / 189. szám

1955 augusztus 12, péntek N E P LA T :s A genfi négyhatalmi külügyminiszteri értekezlet összehívásáról A távolkeleti amerikai haderők főparancsnoka Li Sxin Mannal tárgyalt Moszkva, (TASZSZ). Fran­ciaország, az Egyesült Ki­rályság, a Szovjet Szocia­lista Köztársaságok Szövet­sége és az Amerikai Egye­sült Államok kormánya diplomáciai tanácskozások Egy nürnbergi nagyüzem dolgozói össznémet tárgyalások megkezdését követelik Berlin. A Siemens-Schuch- kert Művek nürnbergi üze­mének dolgozói levelet Ír­tak a bonni kormánynak és Heuss nyugatnémet állam­elnöknek. A levélben köve­telik, hogy a Német Szövet­ségi Köztársaság kezdjen megbeszéléseket a Német Demokratikus Köztársaság­gal Németország békés új­raegyesítésének előmozdítá­sára. A nürnbergi dolgozók azt kívánják, hogy alakítsanak össznémet küldöttséget, amely a nagyhatalmak kül­ügyminisztereinek október­ben kezdődő genfi értekez­letén az egész nép szószóló­ja lenne. Kiev, (TASZSZ). A jugo­szláv parlamenti küldöttség augusztus 10-én Leningrád- ból repülőgépen Kievbe ér­kezett. A fogadás alkalmá­ból ünnepélyesen feldíszí­tett repülőtéren P. G. Ti- csina, az Ukrán SZSZK Legfelső Tanácsának elnö­ke üdvözölte a jugoszláv küldötteket a Legfelső Ta­nács és az egész ukrán nép nevében. A küldöttség még aznap látogatást tett D. Sz. Korot- csenkónál, az Ukrán SZSZK Legfelső Tanácsa Elnöksége elnökénél. után elhatározta, hogy a négy hatalom külügyminisz­tereinek értekezletét — amelyet a kormányfők jú­lius 23-án jóváhagyott irányelvei helyeztek kilá­tásba — 1955. október 27-re, csütörtökre, Genfbe hívják össze. A négy kormány megálla­podott abban is, hogy a kül­ügyminiszterek értekezlete mellett működik majd a négy hatalom közös titkár­sága. A külföldön élő magyar állampolgárok első csoportjai visszatértek Magyarországra A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa amnesztia rendelete alapján a külföl­dön élő magyar állampolgá­rok első csoportjai Ausztriá­ból, Franciaországból és Belgiumból megérkeztek Magyarországra. Az illetékes hatóságok minden segítséget megad­nak a már visszatért ma­gyar állampolgároknak és biztosítják részükre a min­dennapi életbe való g^ors bekapcsolódást. Párizs. Az AFP jelentése szerint L. Lemnitzer tábor­nok, a távolkeleti amerikai haderők főparancsnoka csü­törtökön egy óra hosszat tárgyalt Li Szin Mannal a jelenlegi délkoreai helyzet­ről. A tárgyaláson jelen volt William Lacy, az Egye­sült Államok szöuli nagy­követe is. A kínai külügyminisztérium nyilatkozata: távolkeleti értekezletet kell összehívni a koreai kérdés békés rendezésére Párizs. A Kínai Népköz- társaság külügyminisztériu­mának nyilatkozata kije­lenti: „Az ázsiai országok legszélesebbkörű részvételé-1 békés rendezését. vei távolkeleti értekezletet kell összehívni, hogy meg­keressék a koreai kérdés Bolgár hazaárulók kémszolgálatban Adenauer a szeptember 4.-e és It.-e közötti héten akar Moszkvába utazni Berlin. Adenauer a svájci Mürrenben csütörtökön ;s folytatja a küszöbönálló moszkvai útjának előkészí­tését szolgáló tárgyalásokat külpolitikai munkatársaival. A Telegráf című nyugat­berlini lap értesülése szerint Bonn javasolja majd a szov­jet kormánynak, hog.v Adenauer látogatását tűzzék ki a szeptember 4-e és 11-e közötti hétre. A szovjet kormány tudvalevőleg augusztus végét vagy szep­tember elejét jelölte meg a látogatás legkedvezőbb idő­pontjaként. Adenauer előre­láthatólag a nyugatnémet Lufthansa különrepülőgé- pen, Leningrádon át utazik majd a szovjet fővárosba. A nyugatnémet szakszer­vezeti szövetség és a Sza­bad Demokrata Párt köve­teli, hogy a Moszkvába utazó kormányküldöttséget egészítsék ki a koalíciós és ellenzéki pártok képviselői­vel. A Szabad Demokrata Párt sajtószolgálata ezzel kapcsolatban emlékeztetett a bonni kormányhoz jutta­tott első szovjet jegyzékre, amelyben a Szovjetunió kor­mánya nemcsak a szövet­ségi kancellárt, hanem Nyu. gat-Németország más politi­kai személyiségeit is meg­hívta Moszkvába. Berlin. A fasiszta úgyne­vezett Medve-hadosztály egykori tisztjei és katonái, akiknek összejövetelét a német főváros munkássága már két ízben szétkergette, szerda estére újabb talál­kozót hívtak össze a Nyu- gat-Berlin amerikai meg­Szófia, (TASZSZ). A bol­gár lapok közük Jordan Pejcsev levelét. Pejcsev az úgynevezett szabad és füg­getlen Bulgária bizottsága bécsi tagozatának volt tit­kára. A bizottság élén Gemeto a bolgár nép áru­lója áll. Pejcsev levelében leleplezi az ideglenes kém­szolgálat eszközévé vált bi­zottság tulajdonképpeni sze­repét. A bizottság tevékenysége — írja Pejcsev — ténylege­sen két irányt követ: a bol­gár népi hatóságokat és a bolgár népet a legaljasabb rágalmakkal illető propa­szállási körzethez tartozó Kreuzberg kerületbe. Az összejövetel színhe­lyét már a délutáni órákban erős rendőri készültség szállta meg. Ennek ellenére több mint négyezer berlini dolgozó vonult tüntető me­netben Kreuzbergba és a gandaanyag terjesztésével és Bulgáriára vonatkozó kémadatok gyűjtésével, va­lamint kémek és diverzán- sok bulgáriai „munkára“ való kiképzésével foglalko­zik. A bizottság „propa­ganda“ tevékenységének egyik célja, hogy álcázza tevékenységének másik ol­dalát: a kémkedést és a fel­forgató akciókat. A levél írója beismerte hibáit és felhasználva a közkegyelmet, visszatért Bulgáriába. Levelében fel­szólítja az összes nyugaton lévő bolgár ismerőseit, hogy térjenek vissza hazájukba. fasiszta katonaszövetségek működésének betiltását kö­vetelte. A Medve-hadosztály tag­jai a tüntető munkások el­szántságát látva, feloszlat­ták a találkozót és kereket oldottak. Berlin dolgozói harmadszor is meghiúsították a fasiszta Medve-hadosztály összejövetelét A JUGOSZLÁV IPAR SIKEREI A jugoszláv lapokban megjelent adatokból meg­állapítható, milyen kiemel­kedő sikereket ért el az ország ipara az év első hó­napjaiban. Az Indeksz cí­mű folyóiratban azt olvas­hatjuk, hogy az ipari ter­melés általános indexe 1955 első öt hónapja alatt 23 százalékkal emelkedett a múlt év azonos időszaká­hoz viszonyítva. Ezen belül az áramtermelés 30 száza­lékkal, a vaskohászat ter­melése 45 százalékkal, a vegyiparé 43 százalékkal, a textiliparé pedig 26 száza­lékkal növekedett. Az eredmények még je­lentősebbek, ha figyelem­be vesszük, hogy Jugo­szlávia a . közelmúltban alapjában véve agrárország volt. (A háború előtt a la­kosság 85 százaléka a me­zőgazdaságban dolgozott). A meglévő ipar nagyrészt külföldi — francia, angol, német és amerikai — tő­kések kezében volt. Jellem­zésképpen elegendő meg­említeni, hogy a külföldi tőkebefektetések 1943-ban az összes ipari beruházás kb. 46 százalékát tet­ték ki. Jugoszláviában ma tár­sadalmi tulajdonban van­nak a termelőeszközök a nagy- és középiparban, a közlekedésben, a bank- és hitelrendszerben, a nagy­kereskedelem szférájában. A magánszektort főleg a kisiparosok és kiskereske­Irta: V. VLAGY1MIKOV dók képviselik. Az ipar­ban a magánszektor rész­aránya nem haladja meg a 10 százalékot. Az ipar fejlődésére rend­kívül ösztönzőleg hat az a körülmény, hogy a nép tu­lajdonába ment át. Az Ekonomszka Politika című folyóirat adatai szerint 1947—1954 között több mint 2.060 milliárd dinárt köl­töttek nagyarányú építke­zésekre. Ennek 62 százalé­ka ipari beruházásokra ju­tott. Rendkívül nagy fi­gyelmet szenteltek és szen­telnek a nehézipar fejlesz­tésének. A fent említett folyóirat szerint az ipari beruházások 85 százalékát a nehézipar kapta meg. Ennek köszönhető, hogy nagy ipari építkezés indult meg. Az újonnan épült ko­hászati és gépipari vállala­tok közé tartozik a ljublja­nai „Litosztroj”, a zselez- niki Ivo-Lola Ribar-gyár, Zágrábban a Rade Kon- csar-gyár. Most készülnek üzembehelyezni Novo Po- povicban az ország legna­gyobb cementgyárának első részét. Az idén teljes ka­pacitással működik már a szvetczarevoi kábelgyár, amely évente 24 ezer ton­na rézkábelt készít. Gyors ütemben fejlődik a vízienergia hasznosítása. Ugyancsak az Ekonomszka Politika közölte, hogy a háború végétől ez év ele­jéig Jugoszláviában 23 hő- I erőművet és 28 vízierőmű­vet helyeztek üzembe. Ez­által a villamos áramter­melés a háború előttihez viszonyítva megháromszo­rozódott. Szerbiában és az ország más vidékén a közeli hó­napokban új vízierőművek gépegységeit helyezik üzem­be. Szerbia 1955 végéig 328 millió kilowattórával több áramot kap, mint múlt év elején. Egyedül a „Zvor- nik” vízierőmű sokkal több energiát termelt, mint a háború előtti valamennyi szerbiai vízierőmű együtt­véve. A Neretva folyón épül Jugoszlávia legna­gyobb vízierőműve, a „Jab- lanica”. A jugoszláv lapok hangsúlyozzák, hogy az idén annyi kapacitást he­lyeznek üzembe, amennyi 6C0 ' millió kilowattóra árammal növeli meg az or­szág energiatermelését. A villamos energiater­melés növelésével együtt irr az elektrotechnika fej­lődése. A külföld' lenek hírei <—>rlnt a K’"-' -’őtt a villamos gének 09 r’á”a- 'ékát külföldről vit'ák be Jugoszláviába, de most a helyzet megváltozott. A ju­goszláv Statisztikai Hiva­tal adatai szerint 1954-ben több mint 12-szer annyi v;l- •lamos gép készült, mint 1939-ben. Az úi nehézipari válla- ’atok üzembehelyezése és a régiek rekonstrukciói? 'ehetővé tette, hogy a ko­hászat és a fémmegmunká­lás nagy léptekkel halad­jon előre. A jugoszláv la­pok airól írtak, hogy az acélgyártás 1939-ben mind­össze 235 ezer tonna volt, tavaly pedig 616 ezer ton­na. Ugyanez alatt az idő alatt a hengeraltáruk meny- nyisége 161 ezer tonnáról 411 ezerre, az elektroliti- kus úton előállított réz mennyisége 12 ezer tonná­ról 27 ezerre növekedett. Jugoszlávia háború utá­ni fejlődésére rendkívül jellemző a régebben elma­radt vidékek ipari fellen­dülése. A Vecserne No- voszti című újság adatai szerint a Macedón Nép- köztársaság ipari terme­lése idén 29 százalékkal nö­vekszik a múlt évhez ké­pest. Üzembehelyezik a nagy „Jugoprom” ipari kombinátot. Az évi terme­lési érték itt kb. 5 milliárd dinár lesz. Macedóniában a közeljövőben működni kezd egy nagy cementgyár. Vé- gefelé közeledik Szkoplje közelében egy nagy üveg­gyár építése. Persze, nem szabad azt gondolni, hogy a jugoszláv ipar simán fejlődik. A ne­hézségek elsősorban abból adódnak, hogy számos iparág behozott nyers­anyaggal (gyapottal, gumi­val, mangánnal) dolgozik. Még mindig ’kevés a villa­mos energia. A gépi beren­dezések egy részét is im­portálni kellett. A jugoszláv nép e kér­désekre vonatkozó állás­pontja világosan kifejezés­re jutott a Szovjetunió és a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság kormányai­nak nyilatkozatában. E nyilatkozat hangsúlyozza, hogy szükséges a „kétol­dalú és nemzetközi gazda­sági együttműködés fejlesz­tése és mindazoknak a gazdasági tényezőinek a kiküszöbölése, amelyek megnehezítik az árucserét és gátolják a termelőerők fejlődését világviszonylat­ban és az egyes országok gazdaságának keretei kö­zött.’” Ennek megfelelően a két kormány „megegye­zett abban, hogy megteszi azokat a szükséges intézke­déseket, amelyek megszün­tetnék a két ország gaz­dasági kapcsolatai normá­liá szerződésen alapuló vi­szonyának megbomlása miatt támadt következmé­nyeket.” A két kormány megegyezett abban is, hogy megkötik a szükséges szerződéseket, amelyek sza­bályozzák és megkönnyítik majd a gazdasági kapcso­latoknak fent említett irányban való fejlesztését. Az első eredményeket már el is érték. Balgrádban jú­lius 30-án jegyzőkönyvet frtak alá kiegészítésképpen az idén íanuár 5-én Moszk­vában kötött kereskedelmi szerződéshez a Jugoszlávia és a Szovjetunió közti áru­forgalom továbbfejlesztésé­ről. Egészen biztos, hogy az ilyen fejlődés teljes egé­szében és maradéktalanul megfelel mind a jugoszláv, mind a szovjet nép érde­keinek. rUöiúd kiiltfiildi hívek New York, (TASZSZ). Nem ismernek el — mutat rá a newyorki hajótulajdonosok Forwarder című hetilapja—■ hatszázmillió embert, Kína népét. Ez az álláspont ért- hetetlen. A lap felszólítja az ame- rikai kormányt, hogy „tér- jen demokratikus útra“ és cselekedjék úgy, hogy „hat- százmillió ember képviselve legyen az ENSZ vezető szer­veiben." Kiemeli, hogy a Kínai Népköztársaság hiva­talos elismerése az Egyesült Államok és Kína közötti kereskedelmi kapcsolatok megteremtéséhez vezetne, amely kapcsolatok a lap szerint feltétlenül kölcsönö­sen előnyösek lehetnek. # Washington, (TASZSZ). Dulles amerikai külügymi­niszter augusztus 10-én tar­tott sajtóértekezletén fog­lalkozott a délkoreai hely­zettel. Dél-Koreában ugyan­is Li Szin Man kormánya provokációs kampányt indí­tott a koreai fegyverszüneti bizottság, de különösen a bzottság csehszlovák és len - gyei tagjai ellen. Li Szín Man azzal az ultimátumsze­rű követeléssel hozakodott elő, hogy a bizottság hagyja el Dél-Koreát. Dulles kijelentette, hogy „rokonszenvvel viseltetik'* Li Szin Man iránt, de az Egyesült Államok kormá­nya „nem helyeselheti“ azt a módszert, amelyhez Li Szin Man most folyamodott} Kairo, (TASZSZ). Vala­mennyi egyiptomi lap első oldalon közli azt a jelen­tést, amely szerint Nasszer miniszterelnök elfogadta a szovjet kormány meghívá­sát és a jövő év tavaszán ellátogat a Szovjetunióba. A'lapok egész oldal szé­lességű, vastagbetűs címfel­iratokkal közlik a jelentést. A kormánykörökhöz kö­zelálló Al Gumhurija poli­tikai szemleírója vezércikk­ben kommentálja a jelen­tést és a többi között rámu­tat, hogy „a hírnek senkit sem szabad meglepnie", ha figyelembe vesszük a béke megszilárdítására irányuló egyiptomi kormánypoliti­kát. A lap emlékeztet arra, hogy Nasszer kormánya „nem egy ízben foglalt ál­lást a katonai egyezmények politikájával és azzal a po­litikával szemben, amely Egyiptomot és az összes arab országokat a tömbök közötti harc csatasorába igyekszik állítani". Az arab hírügynökség je­lentése szerint „kairói poli­tikai megfigyelők az orosz meghívást a középkeleti szovjet politika fontos ese­ményének tekintik." „Hang­súlyozzák — közli a hírügy­nökség —, hogy arab állam­férfit most elsőízben hívtak meg Moszkvába. Ezideig az arab-szovjet kapcsolatok nem lépték túl az egészsé­ges kereskedelmi kapcsola­tok kereteit." * Kopenhága, (TASZSZ). A Berlingske Aftanavis című lap közli Borbergnek, genfi tudósítójának írását, amely­ben fejtegeti D. I. Blohin- cev és N. A. Nyikolajev szovjet tudósoknak Genf- ben, az atomerő békés fel- használásával foglalkozó nemzetközi értekezleten el­hangzott beszámolóját. „Ko­moly alap van annak felté­telezésére — írja Borberg —, hogy a Szovjetunióban meglehetősen hamar bekö­szönt a atomkorszak."

Next

/
Oldalképek
Tartalom