Néplap, 1955. augusztus (12. évfolyam, 180-204. szám)

1955-08-11 / 188. szám

1955 augusztus 11, csütörtök n e r t A p a AZ VJ A GROTECPilK A DIADALA Bőséget teremt magának a tiszalöki Szabadság TSZ tagsága 1953 nyarán a tiszalöki Szabadság TSZ-ben is nagy szükség volt az állhatatos­ságra, a dolgozók nagy pártjába vetett rendíthe­tetlen bizalomra. S akik­ben ez megvolt, azt mond­ták: ne szaladjunk szét emberek, maradjunk együtt, mert győzni csak azok tud­nak, akik összefognak. És nem hullott szét a terme­lőszövetkezet. Tagjai egy­néhány kishitű család ki­vételével továbbindultak. Nehéz lenne az eltelt két esztendőről részletesen be­számolni. Egy egész köny­vet lehetne arról írni. No­de, nem is ez a szándé­kom, hanem sokkal szeré­nyebb: A kapásnövények­ben végzett munkájukról és várható terméseredmé­nyeikr 51 érdeklődtem a napokban. Kukoricájuk gazdagon fizeti meg a négyszeri kapálást A termelési sorrendben a búza után itt a kukorica következik. Ebből a múlt évben 19 mázsás átlaguk volt De az idén ennél fel­tétlen többnek kell lenni, úgy határoztak. Tavasszal 128 holdba ve­tettek kukoricát. S hogy a tavalyinál jóval több le­gyen a termés, nem akár­hogyan művelték meg a földet. Főleg nem a régi, „a nagyapám is így csi­nálta” alapon, hanem a magasabb terméseredményt biztosító új módszerekkel. 54 holdat négyzetesen ve­tettek be és ugyanakkor ezen a területen fészek- trágyázást is alkalmaztak. (Az elmúlt évben ezt még nem csinálták.) A többit vetőgép tette a jól előké­szített talajba. Ezt pedig annál is könnyebben lehe­tett, mert az elmúlt őszön az összes kapásoknak ha­gyott területükön mély­szántást végzett a gépál­lomás traktora. Kelés után azonnal könnyű boronával tették még porhanyóbbá a talajt és biztosabbá a fejlő­dést a zsenge vetemény számára. Amikor 3—4 le­velében volt a kuicorica, megkezdték első kapálá­sát. Hagyományos rossz szo­kás, hogy a kukoricát elég kétszer kapálni. De a ter­melőszövetkezetek már nem a „szokásokra” építenek, így a Szabadság TSZ tag­sága sem. Az idén négyszer kapálták meg kukoricáju­kat. (Háromszor ekekapa segítségével, negyedszerre pedig az aratás előtti ga­zolókapálást t'égezték el.) De mindannyiszor időben, vagyis akkor, amikor arra a legnagyobb szükség volt. Hasonlóan idejében végez­ték el a fattyazást is. A vetésnek és a növény- ápolásnak ez az új mód­szere bőven fizeti meg a fáradságot: a tsz. megala­kulása óta most a legtisz­tább a kukoricatáblájuk és a legtöbb termést ígéri! A tervben még 15 mázsás át­lagot írtak be, de bőven meg lesz a holdankénti 30 mázsa! A négyzetesen és fészektrágyázással vetett 54 holdon pedig ennél is ma­gasabb termést várnak. hogy a magot műtrágyával rás a vártnál sokkal na (szuperfoszfát, pétisó és ká lisó keverékkel) vegyítet­ték. így a maggal együtt mintegy 100—120 kiló mű­trágya került a talajba. Amikor sorzott a kikelt mag, elvégezték a korai sa- rabolást, amit pontosan egy hét múlva az egyelés köve­tett. Ezután minden sort külön-külön kézzel szórva fejtrágyáztak pétisóval. Az egyelés után háromszor ka­pálták meg cukorrépájukat. Természetes, hogy az ilyen új agrotechnikai eljá­gyobb terméseredményt ho­zott: 220 mázsás cukorrépa átlagtermésre számít a tsz. tagsága. Ezt azonban még mindig növelni akarják. És pedig úgy, hogy most, mivel az aratás után több munkaerő felszabadult, cu­korrépájukban újabb ga­zolókapálást végeznek. S ez feltétlen hasznos lesz. Holdanként ne többet, csak 4-5 mázsa több termést je­lentsen ez, a 31 holdnál több, mint 100 mázsát szá­mít! A jólét nlapjn a szövetkezésben van Gazolókapálást kap a cukorrépa A múlt évi 26 holddal szemben, az idén 31 holdon termelnek cukorrépát. En­nek búza volt az elővete- ménye, amelynek tarlóját artás után azonnal leszán­tották. A szántást 200 má­zsa istállótrágyával szórták meg. ősszel pedig a gép­állomás traktora újból meg­szántotta e területet is, de most már mélyen. A vetést kombinált gép­pel végezték. És pedig úgy, A kapásnövények akár­melyiké felől érdeklődtem, az eredmény minden eset­ben a kukoricáéhoz és a cukorrépáéhoz hasonló. — Akármiből több mázsával magasabb lesz a termésát­laguk, mint a még egyéni­leg gazdálkodóké. így pél­dául, — hogy csak a főbb növényféleségeket említsem — búzából jó 5 mázsával, kukoricából 8—10 mázsá­val, cukorrépából 60 má­zsával, burgonyából 20—30 mázsával, napraforgóból 2-3 mázsával. De magának a tsz-nek is több lesz a ter­mése, mint volt az elmúlt évek akármelyikében. S ez hogyan és miként van így, pontosan és világosan megmondja az alábbi két nyilatkozat. Kiss Miklós elvtárs, a ti­szalöki községi tanács vb. elnöke mondta: „Hogy a termelőszövetke­zetek terméseredményei na­gyobbak, mint az egyénieké, — ami ezután még inkább növekedni fog — nincs ab­ban semmi ördöngösség, ha­nem egyenes következmé­nye az új agrotechnika al­kalmazásának. Ezért van az, hogy az egyéniek bármi­lyen erőfeszítéssel sem tud­ják elérni a tsz-ek ter­mésátlagait. A kicsi parcel­lák állandó, egyirányban való szántása, a mezsgyék valóságos akadályai a fej­REPÜLŐ VAGON A zöld mezőn hatalmas helikopter áll, amely mesz- sziről villamoskocsira emlé­keztet. Egyébként ugyan­így repülő autóbusznak is nézhetnénk. Sz. G. Brovcev pilóta is­mertetett meg az újtípusú helikopterrel. Fölmentünk a vaslépcsön, egyenesen a vi­lágos, tágas, kényelmes pi­lótafülkébe. A fülke elülső része üvegből volt, s ezen keresztül kitűnően leheteti látni a vidéket. A fülkében sok műszert láttam. — Ez a helikopter a leg­nagyobb a világon, — mondta a pilóta. — Két mo­torja egymás mögött helyez­kedik el, a gép elülső és a hátulsó részén. Ezek forgat­ják a hatalmas légcsavaro­kat, amelyek felemelik a gépet. Ez a kétmotoros he­likopter rendkívül előnyös tulajdonságokkal rendelke­zik, roppant teherbíró és nagy magasságokba tud fel­emelkedni. A pilótafülkéből átmen­tünk a rádiósfülkébe, majd az első motor fülkéjébe, s innen egy nagy, tágas he­lyiségbe jutottunk, az utas­illetve teherszállító sza­kaszba. — Ha felállítjuk a széke­ket — mondta a pilóta — többtucat utas is kényelme­sen elfér itt. Teherszállítás cselén személykocsikat; te­herautókat és más gépeket is elhelyezhetünk ebben a részben. Végigmentünk a hatalmas helyiségen és benéztünk a második motorfülkébe. A második motort a gép to­ronyszerűén kimagasló ge­rincére szerelték. így mind­két légcsavar más-más sík­ban forog és nem akadá­lyozza egymást. — Miféle érdekes lépcső ez itt a hátsó részen? — kérdeztem. — Ez a helikopter „ka­puja", ezen keresztül jut­nak a gépek stb. a teher­szállító fülke belsejébe. A pilóta elfordított egy kart, mire a széles lépcső automatikusan leereszkedett a földre. Ez a lépcsősor olyan kü­lönleges szerkezet, hogy gének is járhatnak rajta. Több személyautó gör­dült egymás után a helikop­ter belsejébe. A pilóta jelt adott, elfoglalta helyét a pilótafülkében. Mellette egy másik pilóta is ült. — Indulás! — adta ki az utasítást Brovcev. A légcsavarok hatalmas lapátjai egyszerre megeleve­nedtek és a súlyos gép si­mán elvált a földtől. Függőlegesen emelked­tünk felfelé. A pilóta egyet­len mozdulatára azonban a gép sikrepülésre tért át, akárcsak egy rendes re­pülőgép. A ,,repülő garázs“ most már egy teherszállító repülőgép gyorsaságával ha­ladt előre. Sz. G. Brovcev elmagya­rázta, milyen nagy jövője van ennek a gépnek. Ter­vezői nagyon fontos felada­tot oldottak meg. Amikor nagy magasság­ban voltunk a föld feleit, felmerült bennem a gondo­lat: mi történne ezzel a ha­talmas géppel, az üzem­anyaggal és a teherrel, ha az egyik motor .,megbokro­sodna“. Hiszen a helikop­ternek nincs szárnya, nem tud még a földre ereszkedni sem,. A pilóta megnyugtatott. — Ezek a helikopterek egy motorral is repülnek, ha a másik leáll. Automati­kusan lehet az egyik mo­torról átkapcsolni a másik­ra. Sőt, mi több; még ha mindkét motor is felmond­ja a szolgálatot, akkor sem zuhan le a gép: a két lég­csavart a légáramlat mű­ködteti és a helikopter úgy ér a földre, mint a repülő­gép. Brovcev megfordította az irányítókart és a helikop­ter lassan, egészen fiignclc- gesen a földre ereszkedett. Hátul gyorsan lebocsátották a lépcsőt és az autók egy­más után hagyták el a „re­pülő garázst". Ez a nagyteherbírású he­likopter a közlekedés új Áj­uljanak előhí-nöke, még lenn 1 ír óbb repülő vago­nok" elődje. (I. Rjabc-ikov clitkt! az Ogonyokban.) Nagyszabású kultúr» és sportműsor Nagykállóban Vasárnap egész napos kul-j túr- és sportműsort rendez­nek Nagykállóban. Dél-{ előtt 11 órakor a nagykállóii ifjúsági csapat Geszteréd-1 del labdarúgó bajnoki mér-] kőzést játszik. Ugyancsak 11 órakor kerül sor a nagv- kállói és vásárosnaménvi női kézilabda és férfi ko­sárlabda mérkőzésre is. Délután fél 2 órakor foly­tatódnak tovább a sportese­mények, amikor is a nagy- kállói kísérleti gazdaság és a bökönyi csapat játszik előmérkőzést, majd fél 4 órakor a Nagy káliói FSK és a Nyíregyházi Dózsa me­gyei bajnoki mérkőzése lesz. Este fél 6 órakor az óvo­dások köszöntik a termelés­ben elöljáró dolgozókat. 6 órakor Tabányi Mihály és szólistái szerepelnek a kul- túrházban. A kultúr- és sportnap iránt nagy az érdeklődés nemcsak Nagykállóban, ha­nem a járás többi községé­ben is. Ugyanezen a napon a nagykáilói népi együttes Kállósemjénbe látogat el, ahol este nyolc órakor elő­adást tart. tettebb módszerek és a nagyteljesítményű gépek al­kalmazásának.“ Lipták István elvtárs, a tiszalöki Szabadság TSZ el­nöke szerint: „Nyilvánvaló, hogy az egyéniek mindenben lema­radnak a nagyüzemi gaz­dálkodás mögött. Mi a gé­pek segítségével jobban elő tudjuk készíteni földjeinket és új, bevált módszerek sze­rint vethetünk s ápolhat­juk növényeinket. A jó munkaszervezéssel mindent időben tudunk elvégezni. Ennek aztán a többterme­lésben, a több haszonban van meg az eredménye. Vagyis, úgy lehet ezt mon­dani, hogy a mi többterme­lésünknek, a jólétünknek az alapja a szövetkezésben van.“ Mindkét nyilatkozat való­ban őszinte és tökéletesen igaz. A nagyüzemi gazdál­kodás minden bevált, új termelési technikának szé­les, tág teret tud biztosítani, aminek alkalmzása a tag­ságnak jelent nagyobb jö­vedelmet, könnyebb életet. Bizonyítja ezt az, hogy a Szabadság TSZ-ben a múlt évi zárszámadás óta három. | szór osztottak előleget ésl nem egy tsz-család van olyan, mint Bársony Józss- fék, idős Hadzsi Andrásék, akik már ötezer forint kö­rül kaptak — csupán elő­leget. Az elmúlt évben 52 forint volt egy munkaegy­ség értéke. Az idén 70 fo­rint körül lesz! „Én is belépek a szövetkezetbe“ A termelőszövetkezetek fejlődését nagyon jól látják a tiszalöki egyénileg dolgo­zó parasztok. Látják és el­ismerik az új agrotechn'ka diadalát, a többtermést, a könnyebb életet és a na­gyobb boldogulást. Nem csoda hát, hogy egyre töb­ben választják ezt az utat. Az elmúlt héten csütör­tökön egyszerre három csa­lád kérte felvételét a Sza­badság Termelőszövetkezet­be. A 9 holdas idős Gonöa András amikor aláírta a belépési nyilatkozatot, szó- szerint így mondta ki dön­tésének okát Bársony Jó­zsefnek: „Eddig vártam, hadd nézzem meg még ezt az esztendőt. De most már látom, hogy mindenetek szebb, mint az egvénieké. Nem várom én hát be még az év végét sem, hanem már most belépek a szövet­kezetbe. Hadd legyek köz­ietek a fejlettebb gazdálko­dásban és a bőségben egy­aránt.“ ASZTALOS BÁLINT. Mi o siker titka Naményban ? A baromfi- és tojásbe­gyűjtési versenyben megyei viszonylatban a vásárosna- ményi járás a negyedik he­lyen áll. Hét hónapos be­gyűjtési tervét baromfiból 105.5 százalékra, tojásból 85 százalékra teljesítette. Igen sok múlik a barom­fibegyűjtők munkáján. Vá- sárosnaményban Koncz Lászlóné és Csatlós István földművesszövetkezeti dol­gozók maguk is élenjárnak a beadás teljesítésében, egész évi tojás és baromfi beadásukat rendezték. Lajda Sándor, a szövetkezet fel­ügyelő bizottsági tagja, Ju­hász András, Siket Gyula és Dudás Jánosné igazgató- sági tagok egész évi tojás és baromfi beadásukat tel­jesítették. Ugyancsak jól dolgozik a tarpai begyűjtő, Esze Elek- né, aki beadását még az első negyedévben rendezte; Jó példáját íf»rt sokan kö­vették. Vegyenek példát ezekről a dolgozókról a hetei, vá­mosatyai és beregdaróci ba­romfibegyűjtők. akiknek községére az alacsony terv­teljesítés a jellemző. Ha úgy dolgozna minden be­gyűjtő, mint a vásárosna- ményi és tarpai. úgy a já­rás nem a negyedik, hanem első lehetne a megyei ver­senyben. György Istvánná levelező. Kiváló dolgozók a Kiskor. 40. sz. boltjában Általában forgalmas hely a Kiskereskedelmi Vállalat 40. számú vasboltja. Sokan állnak a pult előtt és vár-j ják, míg az eladó kielégíti a soronkövetkező vevő igé-1 nyeit. A boltban több, mint hatezer áruféleséget lehet | vásárolni. Grünwald Miklós bolt­vezető harmadik éve vezeti az üzletet jó szakmai tu­dása, és a vevőkkel szem­ben tanúsított udvariassá­ga évek során átragadt a bolt többi dologzójára is. A bolt a július havi tervet 140 százalékra teljesítette; Jó munkájukért „kiváló dolgozó“ oklevéllel tüntet­ték ki Grünwald Miklós boltvezetőt, Hajnal Lajos, Sípos Gyula, Lippa Béla, Muszka György eladókat és Gyureskó József segéd­munkást. Egy uralt gyógyhelyen A Cseljabinszktól Cse- barkulig vezető úton film­szerűen váltják egymást a Dél-Urai szebbnél-szeob tá­jai. Egy-két forduló, s az erdő sűrűjében felvillannak a széles lépcsős feljáratú, oszlopos csinos épületek. Dél-Urai e gyógyhelye a határában elterülő Kisze- gacs tóról kapta nevét. A 40 kilométer hosszú, 10—12 kilométer széles tavat Ural- gyöngyének nevezik. Sok­száz csalogató kis sziget arkitja. A szanatórium két épüle­tében 450 üdülő fér el. A :ágas gyógyépületben ta­láljuk a vízgyógyászati, fi­zikoterápiái osztályt, az inhalatóriumot, a röntgen­diagnosztikai és fogászati rendelőt. Ugyanitt kad- és iszapfürdő áll a betegek rendelkezésére. Az eisö kiszegacsi szana­tórium szomszédságában, hasonlóan szép fehér épü­letekben helyezték el a szénbányászok üdülőjét, valamivel távolabb a vas­utasok, valamint az uráli katonai körzet üdülőjét látjuk. Még két szanató­rium épül — az egyik a kohászok, a másik a Szov­jetunió Szakszervezetei Központi Tanácsa rendel­kezésére. A kék tavak és hegyek, a Void erdők csodálatosan szép vidéke bizonyára már a legközelebbi jövőben or­szágos jelentőségű gyógy­hellyé fejlődik. Nyíregyházán 4 termelő­szövetkezet elcsépelt A Nyíregyháza város­áéi tartozó termelőszövet­kezetek közül eddig befe­jezte a cséplést a Ságvári, a sóstóbegyi Kossuth, a •ó,sióhegyi Petőfi és a mandabokori Kossuth TSZ. Valamennyi termelőszövet­kezetben a tervezett 8 má­zsás őszi búzával szemben 15 és fél mázsás termést ér­tek el. Rozsból a tervük 8 mázsa volt és 11 mázsa 53 kilót termeltek. Különösen kiemelkedő volt a tavaszi búza termésátlaga, melyből a tervezett 6 mázsával szemben IS mázsa 54 kilót csépeltek holdanként.

Next

/
Oldalképek
Tartalom