Néplap, 1955. augusztus (12. évfolyam, 180-204. szám)

1955-08-11 / 188. szám

a. NÉPLAP 195u augusztus 11. csütörtök A megyei bíróság befejezte a Kiss-féle bűnszövetkezet vádlottéinak kihallgatását A megyei bíróság a keddi tárgyalási napon kihallgatta Skriba Zoltán vádlottat, a Nyíregyházi Kiskereskedel­mi Vállalat áruforgalmi osz­tályának volt vezetőjét. Az ügyészség Skriba Zoltánt közhivatalnoki kötelesség­szegéssel és a társadalmi tulajdon sérelmére elköve­tett lopással vádolja. Skriba többször ellenőrizte a 61. sz. műszaki boltot, azonban el­nézte a másfél esztendeig folyó spekulációs üzelme­ket, sőt mint az ügyészség előtt tett vallomásában be­ismerte. a Végvári által ki­adott engedélyt is aláírta. Nemcsak elősegítette a bűn- szövetkezet üzelmeit, ha­nem saját motorját szintén e banda segítségével értéke­sítette, sőt a boltból egy kerékpárdinamót is lopott. Skriba Zoltán általában elismerte bűnösségét, bár a felelősséget igyekezett egy­részt Végvárira, másrészt CsíPigő főkönyvelőre hárí­tani. Ezen a napon még Danes vádlottat is kihallgatták, aki a vállalat ellenőre volt. Danes elismerte, hogy gép­kocsialkatrészeket adott el Kissék segítségével. Az anyagi hasznot illetően pró­bált mentegetőzni, fölöttébb gyanús azonban az a tény, hogy kis fizetése, családjá­nak szerényebb anyagi kö­rülményei ellenére négy motorkerékpárt és egy 55 ezer forint értékű házat tudott vásárolni rövid idő alatt. Szerdán hallgatta ki a megyei bíróság Csengő Sán­dort, a vállalat volt főköny­velőjét, akit az ügyészség az ellenőrzés elmulasztása miatt a közellátás érdekeit veszélyeztető bűntettel vá­dol. Ezen a napon került sor Győrfi vádlott kihallga­tására is. Győrfi kihallga­tása lapzártakor még tar­tott. Hét és fél méterre nagyítja ax új csehszlovák mikroszkóp a hajszál átmérőjét A brnoi rövidhullámú optikai laboratórium dolgo­zói már hosszú idő óta kí­sérleteztek egy újtípusú | elektromos mikroszkóp ! megszerkesztésén. Kitartó munkájukat siker koronáz­ta: a közelmúltban elkészí- I tették az ú. n. asztali elekt­romos mikroszkóp prototí- ' pusát. Az új csehszlovák J gyártmány igen sok tekin- j tetben felülmúlja a hasonló típusú külföldi mikroszkó­pokat. Igen könnyen hor­dozható és a kezelése is Feketevágó bűnszövetkezetet lepleztek le A rendőri vizsgálati szer­vek bűnvádi eljárást indí­tottak egy feketevágó bűn­szövetkezet ellen. A „társa­ság“ feje Akii András nap­kori lakos volt, akit lopás és közellátási bűncselek­mények miatt már többször megbüntettek. Akii András Napkoron számos esetben vásárolt fiatal, 2-3 hetes borjút, s a jószágot az el­adók lakásán le is vágta Engedélyt persze senkitől sem kért erre. Hogy bűn- cselekményét fedezze, a bő­röket nem továbbította ai értékesítő vállalatnak, ha­nem Hagymási Sándor nyír­egyházi lakossal játszott össze, aki már régebben be­rendezkedett az ilyen feke­tén szerzett bőrök kidolgo­zására. A rendőri szervek azt is megállapították, hogy Akii Andrásnak semmilyen rendes foglalkozása nincs — ilyen bűncselekményekkel szerezte a pénzt. Akii Andrást és Hagymá­si Sándort őrizetbe vették. Rajtuk kívül eljárás in­dult segítőtársaik: Támpa Ferenc, Ugyan András, Támpa Ferencné, Májer Györgyné, Gebri Mihály, Kiss Pál és Zsunyák János- né napkori lakosok ellen is, akik a borjúkat adták el Áklinak. nagyon egyszerű. Legérté­kesebbek azonban az opti­kai tulajdonságai: 30.000- szeres nagyításra is alkal­mas. Ezzel a mikroszkóp­pal a hajszál átmérőjét kb. 7 és fél méterre lehet na­gyítani. Az asztali elektromos mikroszkóp prototípusát a Csehszlovák Tudományos Akadémia biológiai intéze­te kapta meg. A Tesla-gyár- ban rövidesen megkezdik sorozat-gyártását. Egy északsarki kutatóállomás hétköznapjai Irta: M.LJUBAREC, az „Északi Sark-5“ szí. nú kutatóállomás rádió- technikusa Az SZTK és az önkéntes balesetbiztosítás Több olvasónk tette fel a kérdést, mi á balesetbiz­tosítás lényege és mi szük­ség van rá, hiszen min­den dolgozó az SZTK tagja és ha baleset éri, megfelelő gyógykezelésben és táp­pénzben részesül. Minthogy már több mint 250 ezer dolgozó kötött balesetbiztosítást az Állami Biztosítónál, nem érdekte­len, ha tisztázzuk, hogy az SZTK-biztosítás és az önkéntes balesetbiztosítás között mi a különbség, ho­gyan egészítik ki egymást és miért van szükség mind a kettőre. Az SZTK üzemi baleset esetén a szükséges gyógy­kezelésen kívül annak tar­tamára a betegállományban io dolgozó keresetének 65 illetve 75 százalékát fi­zeti. Rokkantság esetén, ha a munkaképesség 15—25 százalékkal, vagy még töb­bel csökken, járadékot ál­i-P t meg. Az önkéntes balesetbiz­tosítás esetén nem jára­dékot, hanem egyszeri biz­tosítási összeget nyújt a biztosítottnak. A térítési összeg nem a munkaképes­ség csökkenésétől, hanem a rokkantság mértékétől függ. A kettő között lé­nyegbevágó különbség van, mert szenvedhet valaki ki- sebb-nagyobb testi fogyat­kozást anélkül, hogy ezál­tal munkaképességét el­vesztené, sőt gyakran fordul elő, hogy az még csak nem is csökken. Az önkéntes balesetbiztosítás alapján már a legkisebb megállapítható állandó rokkantság esetén is térítés jár a biztosítottnak. Meg kell még említeni: az b.'.IK különbséget tesz, hogy a baleset a foglalko­zass;! kapcsolatban tor- térit-e, tehát üzemi bal­esetről van-e szó vagy sem. Az önkéntes baleset- biztosítás az üzemi és nem üzemi jellegű balesetek kö­zött különbséget nem tesz és az egyformán érvény­ben van mind a munkahe­lyen, mind azon kívül is; az utcán, odahaza, sporto­lás közben, kiránduláson, bárhol és bármikor előfor­dulható balesetekre és tel­jesen független az SZTK- szolgáltatásoktól. A balesetbiztosításnál a fizetendő díjtól függő biz­tosítási összeget mindenki tetszés szerint maga álla­pítja meg. Üzemi dolgo­zók általában havi 4 forint díjú balesetbiztosítást köt­nek. Ezért a díjért az Ál­lami Biztosító balesetből származó maradandó tel­jes rokkantság esetén 10.000 forintot (részleges rokkant­ságnál ennek aránylagos részét) és baleset folytán bekövetkező halál esetén 5.000 forintot fizet ki. Ha baleset folytán bármilyen csonttörés, vagy 28 napon túl gyógyuló égési sérülés, vagy a 60 napig tartó táp­pénzes állomány követke­zik be, baleseti sérült 200 forintot kap. Ezért helyes, ha dolgozóink saját, s családjuk érdeké­ben igénybe veszik a bal­esetbiztosítást. A rövid sarkvidéki nyár végéhez közeledik és az „Északi Sark-5" tudomá­nyos kutatóállomás kezd felkészülni a sarkvidéki éj­szakára. A sarkvidéki éj­szaka közeledtét jelzik a mind gyakoribb hóesések és hóviharok, az egyre csök­kenő meleg és fény. A télre való alapos felké­szüléshez hozzátorizik, hogy megfigyelő állomásainkat, a szolgálati és lakóhelyisége­ket új, kevésbé veszélyes, a jégtáblák közti vizektől és a jégtorlaszoktól távolabb eső helyekre visszük át. Egyes csoportok már elfog­lalták új helyüket és most annak berendezésével fog­lalkoznak: szélvédő gáta- i kát építenek, szigetelik a kunyhókat, javítják a sátra­kat. Mielőtt a sarkvidéki éj- \ szaka beköszönt, állomá­sunk még több kunyhót kap. amelyekben azokat he­lyezzük el, akik nyáron sá­torban laktak. Várjuk to­vábbá a villanytelep és az új tudományos felszerelés megérkeztét. A közös kabinban minden vasárnap előadást tartanak. Nagy érdeklődés kísérte a központi arktikum kutatá­sának történetéről szóló előadást, amelyet Volkov, a földrajzi tudományok kan­didátusa, állomásunk veze­tője tartott. Z. Gudkovics, a földrajzi tudományok kandidátusának., a földrajzi csoport vezetőjének, „A jég áramlásának problémája“ címen tartott előadást is nagy figyelemmel hallgat­tuk. Állomásunk már több mint három hónapja műkö­dik. Ez alatt az idő alatt jégtáblánk több mint 550 kilométert sodródott és jú­lius elején elhaladt a Lo- monoszov-hegygerinc előtt. A hidrológusok sokszor láborunktól 100—150 kilo­méterre is elrepülnek, hogy kiegészítsék megfigyelései­ket. Aerológusaink pedig a rádiós atmoszferikus idő­járáskutatásuk során rend­szeresen szállnak fel a me- teorográfokkal. Az áramló jégtáblákon működő tudományos kutató- állomások az idén sokkal szorosabb kapcsolatban áll­nak egymással, mint tavaly. Gorgyijenko, az „Északi Sark-4" állomás vezetője meglátogatta állomásunkat, Volkov, állomásunk vezető­je pedig viszonozta a láto­gatást. A kölcsönös tapasz­talatcsere és a két kutató­együttes közötti szoros kap­csolat előmozdítja a tudo­mányos kutatások színvo­nalának emelkedését. Á Néplap elintézte Lesz péksütemény Mátészalkán Való igaz az, amit Gábor István írt levelében, hogy Mátészalkán az utóbbi idő­ben nem lehetett kapni I péksüteményt. Tudjuk azt -is, hogy a kiflit, a zsemlyét nagyon szeretik nemcsak! Mátészalkán, hanem a Kör-! nyéken is. Legkiválóbb szta-j hanovistáink sütötték és naponta 18—20.000 darabot j is készítettek. Az aratási munkák be-1 köszöntésével azonban na­gyobb mennyiségű kenyeret I kellett sütnünk, így pék­süteményt készíteni nem tudtunk. Természetesen, mi is arra törekszünk, hogy minél! előbb változtathassunk ezen az állapoton. Most, amikor! a kenyérfogyasztás már csökkenőben van, újra na-; gyobb mennyiségben fo-1 gunk tudni süteményt is adni a vásárlóknak. Papp Lajos, a Sütőipari Vállalat igazgatója, Mátészalka A MECYEI Káli LABDA BAJNOKSÁG TÁBLÁZATA : Női csoport; 1. Vásáresnamányi V. M. 12 9 2 1 71:15 20 2. Nyh. Traktor 12 8 3 1 84:18 19 3. Nagykálló 11 9 1 1 55:16 19 4. Kisvárdai Bástya 12 9 1 2 38:17 19 5. Nyírbátor 11 5 1 5 25:26 11 6. Nyh. Bástya 12 5 1 6 20:25 11 7. Tiszavasvári Traktor 12 4 1 7 13:39 9 8. Kemecsei Traktor 12 4 — 8 13:39 8 9. Rakamazi Spartacus 12 3 1 8 19:52 7 10 Nyh Spartacus 12 2 1 9 19:41 5 11. üjfehértói Traktor 12 ­— 12 4:73 O 12. Nyírbögdányi Traktor t ö r á I v t Hirdessen a Néplapban! Tövises sónk Az a fontos, hogy a papír V alahol azt olvastam, hogy vannak olyan embe­rek, akik szenvedélyesen gyűjtik a papirost. Csodálkoztam furcsa gyűjtési szenvedélyükön, mert olyanról már hallottam, aki bélyeget gyűjt; vannak, akik a bogarakat szeretik, vagy az értékes képeket, de a papírgyűjtés ...? Furcsa szenvedély. Mikor aztán azt is megtudtam, hogy csak az üres papírokat gyűj­tik, talán el is felejtettem volna ezt a furcsa szenve­délyt, ha valami közbe nem jön. De most eszembe jutott, mert találkoztam olyanokkal is,, akiknek szen­vedélye a teleírt, — semmiségekkel teleirt — papiros gyűjtésére terjed ki. Nem tudtam rájönni az okára a mai napig sem. Az egész úgy kezdődött, hogy Varga József géberjéni lakos írt egy levelet, amelyben azt állította, hogy őt a Káliósemjéni Növényvédelmi Állomás alkalmazta növényvédelmi felelősnek. Havi járandóságát rend­szeresen meg is kapta, egészen az elmúlt év júliusáig. Júliusban és augusztusban viszont már nem Kapott illetményt, azontúl pedig újra rendszeresen fizették munkáját. Megkérdeztük a Növényvédelmi Állomás vezető­jétől, hova lett Varga József kéthavi munkabére. Bolega János igazgatóhelyettes és Szilágyi Ferenc könyvelő azt válaszolta, hogy a pénzt kifizették. De Varga József mégsem kapta meg pénzét. Újra írtunk a Növényvédő Állomásnak. Most nem válaszoltak. Sürgettük válaszukat, amire a következőket írták: „Hozzánk küldött levelükre válaszolva értesítjük, hogy nevezett illetményét július, augusztus hóra a Növényvédő Állomás átutalta.’’ Igen ám, de hova? Ezt nem tudtuk kitalálni, a levélben pádig nem írták. Ne húzzuk, vonjuk tovább mi sem ezt az ügyet. Még írtunk öt, tíz levelet, egyik semmitmondó választ a másik után kaptuk, viszont Varga József munka­bére még a mai napig sincs meg. Mi történne akkor, ha a nevezett állomás veze­tője végre megnézné, hová és mikor, kinek utalták át a hiányzó munkabért? így egyszerűen, könnyen, minden felesleges irogatás nélkül elintéződhetne végre ez az ügy. D nem ezt csinálják. Gyűjtik, egyre gyűjtik a felesleges papirosokat, gyártják a kitérő és semmitmondó válaszokat. Pedig Varga József — és szerkesztőségünk is — azt várja, hogy vége legyen ennek a papírgyűjtésnek, zárják le az ügyet és a sok feleslegesen teleírt papírt — adják át a MÉH-nek. (halasa) Kiállítás — rothadt gyümölcsökből Uzf láttuk hétfőn városunk legszebb és legforgal- masabb boltjában, a Fűszer és Csemegében. Ahogy beléptünk, a pénztárfülke mellett tornyosulnak a ládák és ott árulják a gyümölcsöt. De milyent? Apró, félig teljesen elrothadt barackot, váltakozva rothadásnak induló paradicsommal. Nem fogad bennünket szebb látvány a „zöldség­osztályon” sem. Itt már alma és nagyobb barack várja a vásárlókat, akik sehogysem tolakodnak, ami érthető is, mert ezek a gyümölcsök is félig romlás­nak indultak ... De, hogy a kép tökéletes legyen, olt áll a pulton ugyancsak romlott állapotban néhány sárgadinnye is. . . (És még valamit, amit a bolt vá­sárlója nem lát, csak a bérház lakója: az udvaron ládaszámra hever a rothadt gyümölcs.) Nem értjük a Fűszer és Csemege vezetőségét. A termelőszövetke­zetek gyümölcsösei valósággal ontják a piacra a szebbnél-szebb gyümölcsféleségeket, — miért nem le­het megszervezni a vásárlást úgy, hogy a város leg­forgalmasabb üzletében a dolgozók állandóan szép és friss gyümölcshöz jussanak? Több figyelmet várnak a dolgozók a Fűszer és Csemegebolt vezetőségétől. És több gondosságot is — mert ennyi gyümölcsöt meg­rothasztani: gondatlanság, pazarlás! Seprik a Rákóczi utcát I'ke hogyan? Jön a sepregető néni és terepszemlét tart. Azt vizsgálja, hol a legnagyobb szemét és hol van a legnagyobb forgalom? Amikor nagyon so­kan járnak az utcán, hozzákezd a „tisztogatási” mun­kálatokhoz. Ez abból áll, hogy pokoli nagy porfelhőt kavar és egyik oldalról a másikra sepri a szemetet. Amikor ez a művelet is kész, megkezdődhet az „ösz- szesepregetés”. A sok port és szemetet egy csomóba sepri, ami újabb porfelhőt kavar fel a tbc. elleni védekezés nem nagy dicsőségére. Amikor vége a sep- regetésr.ek, jó idő múlva megérkezik a locsolóautó és megkezdi a locsolást... Nem lehetne megfordított sorrendben végezni a sepregetést, előbb jönne a lo­csoló és aztán a sepregető asszony?.., F. P. Apróhirdetések Állandó helyre lapárueítót felvesz a postahivatal. „„lAriihA" Jitczeiiié hölgv- lodrász ilaueroz. hajat-feet új J.iaiássnl garanciával Kis? E. utca 19 Papp Károly tíszarádi la­kos 4 éves pirostarka szarvas- marha járlatlevelét körözöm ós megsemmeítém. Községi Ta­nács. Tiszarád. Egy 50 kilóé süldő eladó. Ibolya u. 12. szám alatt Mindenféle gumi.iavitást vál­lalók. Kossuth tér 13, (Volt Kiskorona udvar.) Lakatos. Szabolcs-Szatmári NÉPLAP Szerkeszti: a szerkesztőbizott­ság. — Felelős kiadó: MDP jijóolcs-Szatmar Megyei Bízott, sága. — Szerkesztőség: Nyír­egyháza. Dózsa György u 5 sz telelőn: 11-70. 11-71 11-75. — Kiadóhivatal: Nyíregyháza. Zsdánov u. 1. Telefon: 30-00. — Terjesztik: a Megyei Postahiva­tal Hirlaposztáiya és a hírlao- kézbesítö postahivatalok. Elő­fizetés: poetahivataloknál és. kézbesítőknél Havi előfizetési díj 11 forint Szabó las-azat piár Magyéi Nyom- laipari Vállalat Nyíregyháza, Felelős vezető: Szilágyi József

Next

/
Oldalképek
Tartalom