Néplap, 1955. augusztus (12. évfolyam, 180-204. szám)

1955-08-11 / 188. szám

NÉPLáP 1355 aueuzsteis 11, csüícrt A tudomány nagyszerű vívmánya Irta: I. I. ARTOBOLEVSZKIJ akadémikus Az atomenergiát — a tu­domány és technika e nagyszerű vívmányát — a Szovjetunióban úgy hasz­nálják fel, mint a haladást elősegítő erőt, amely se­gíti a szovjet népet az anyagi javak bőségének megteremtésében. Eredmé­nyesen alkalmazzák a mo­dern atomfizika vívmá­nyait a nehézipar legkü­lönbözőbb területem: áram­termelésnél, kohászatban, gépgyártásnál, közlekedés­ben stb. Mint ismeretes, a Szov­jetunióban működik a vi­lág első atomerőműve, de ezenkívül eredményesen alkalmazzák az atommág­lyákban vagy gyorsítóbe­rendezésekben előállított különböző ládioaktiv izotó­pokat is. Ezek módot nyújtana«: arra, hogy a különböző technológiai fo­lyamatok közben figyelem­mel kísérjék az atomok és molekulák viselkedését, se kutatások alapján jelentős gyakorlati következtetése­ket vonjanak le. így pél­dául a jelző-atomok segít­ségével sikerült megállapí­tani, hogyan oszlanak el a fémötvözetekben azoknak alkotórészei. Ezáltal megol­dottak egy fontos gyártási feladatot: olyan hőálió acé­lokat készítettek, amelye­ket felhasználhatnak a gáz- sugárhajtóművekben, a nagynyomással dolgozó ka­zánokban és turbinákban, a vegyészeti berendezésekben. A rádióaktív izotópok al­kalmazási elvével szerkesz­tették meg azt a műszert, amely önműködően megha­tározza a hengerelt acél­szalag vastagságát. A drá­ga és nehézkes röntgenké­szülékek helyett jelzőato­mokat használnak a gépal­katrészek és öntvények belső hibáinak vizsgálatá­nál: A szovjet tudósok és mérnökök nagyteljesítmé­nyű atomerőművek építésé, nek kérdéseit dolgozzák ki. Máris folynak az 50 és 100 ezer kilowattos erőmüvek munkálatai. Ezek az erő­művek a fűtőanyaglelőhe­lyektől, vagy vízienergia­forrásoktól függetlenül bár­hol megépíthetik. Egy 100 ezer kilowattos erőmű na­ponta 25—30 deka radioak­tív anyagot fogyaszt 1.500 tonna kőszén helyett. A villamosságá változta­tott atomenergia nagy len­dületet ad a sok villamos- áramot igénylő gyártási terület fejlődésének, így például az aluminium-, a magnézium-, a nemes acé­lok, ferróötvözetek — és az értékes vegyi anyagok gyártásának. Az atomerő­művek üzembehelyezésével sokmillió tona szenet ta­karíthatunk meg, amely a vegyipar számos ágazatá­nak fontos nyersanyaga. Beláthatatlan lehetősége­ket nyújt az atomenergia a közlekedésben, különösen a tengerjáró hajókon, ahol ezzel az energiával óriási turbinákat hajtanak meg. A rendkívül tömör atom­fűtőanyag szükségtelenné teszi, hogy nagy szénkész­leteket halmozzanak fel a hajókon. Az atomhajtású hajók igen nagy távolságo­kat megtehetnek megállós nélkül. A magreakció folyamatá­hoz nincs szükség sem le­vegőre, sem oxigénre, s ezért felhasználható ener­gia előállítására a tenger­alattjárókon, úgy, hogy hosszú időn át víz alatt maradhatnak, nem kell felszállniöik az oxigénkész­letek és fűtőanyag kiegészí­tésére. így mód nyílik ar­ra, — amit a Szovjetunió­ban széles körben folytat­nak, — hogy felkutassák a tengerek melyét, tanulmá­nyozzák a tengerfenék te­repviszonyait, állat- és nö­vényvilágát. Még többet ígér az atom­energia a repülésben: a világkörüli, leszállásnélküli repülés közeli lehetőséggé vált. Nincs messze már az idő, amikor az atomhajtású rakéta útbaindul a világ­űrbe. ösztöndíjasok találkozója Csupán a technika egy­két olyan területét jelez­tük, ahol az atomenergiát már a közeljövőben felhasz­nálják békés célokra. A szovjet tudósok a radioak­tív elemek alkalmazási te­rületének kibővítése céljá­ból számos elméleti és gyakorlati probléma meg­oldásán dolgoznak. Többek között egyszerűbbé és ol­csóbbá kell tenni az atom­energia előállítását, mert az eddigi eljárások bonyolul­tak, drágák és nehézke­sek. Egyelőre az a íőaka- dálya az atomenergia al­kalmazásának a repülőgé­peken, mozdonyokon, gép­kocsikon. Megbízható vé­dekezésre van szükség az emberi egészségre veszélyes rádióaktív kisurgárzás el­len. Olyan különleges ötvö­zetek kellenek, amelyeket nem tamad meg magas hő­mérséklet, rádióaktiv kisu­gárzás. amelyek könnyen élvezetik a környező tér­ségbe az atommáglyák me­legét. Egészen biztosak lehe­tünk abban, hogy mindeze­ket a problémákat ered­ményesen megoldják. Ujtipuaú bőgők gyártását he&dtéh meg Csehszlovákiában A blatnei „Drevokov“ kis­ipari szövetkezet megkezd­te az úgynevezett elektro- fonikus bőgők gyártását. Az üptipusú hangszeren minden megtalálható, akár­csak az eddig ismert bőgő­kön, kivéve a hatalmas „testüket“. Ezt a „testet" a nyereg közvetlen közelébe helyezett elektromos hang­szabályozó pótolja, melynek segítségével az újtípusú bőgő hangerőssége jóval fe­lülmúlja az eddigiekét. A kis elektromos szerkezet se­gítségével még az egyes hú­rok hangerőssége is szabá­lyozható. Az újtípusú hang­szer további előnye, hogy a bőgős ülve és állva is játsz­hat rajta, mert a hangszer hossza szükség esétén 190 cm-ről 150 cm-re is megrö­vidíthető. Tegnap délután a Ma­gyar—Szovjet Társaság me­gyei szervezete találkozót szervezett a Szovjetunióban tanuló magyar ösztöndíja­sok részére. A MSZT me­gyei vezetőségének ezzel az volt a célja, hogy szo­rosabbra fűzze kapcsolatát a Szovjetunióban tanuló diákokkal és azok hozzá­tartozóival. Az a tapaszta­lat, hogy a kint tanuló diákok keveset tudnak a megyei eseményekről, csak akkor tudják meg az itt­hon történteket, ha haza­jönnek. Azt vállalta a meg­beszélés alkalmával az MSZT vezetősége, hogy a tájékoztatás munkáját el­végzi. A rendszeres levele­zésen kívül a megyei lapot, a Néplapot is eljuttatják a diákokhoz, ók viszont olyan eseményekről, kérdésekről tájékoztatják községüket, az M5ZT-,t ami az itthonia­kat illeti. Az az elhatározóiba az MSZT megyei vezetőségé­nek, hogy szélesebb kör­ben fogja az orosz nyelv oktatását megszervezni eb­ben az oktatási évben, mit tavaly. Ennek a mun­kának előkészítéséhez kér­te az ösztöndíjasok segítsé­gét is Baráth elvtárs, az MSZT titkára. A diákok szívesen ajánlották lel tu­dásukat erre a célra. Ezen­kívül arra is ígéretet tet­tek, hogy ki melyik város­ban tanul, onnan küld fényképéket a kiállításokra. Viszonzásul ők is kémek, mert tartanak előadásokat a Szovjetunióban Magyar- országról és szülőfalujuk­ról, de ehhez sokszor nincs megfelelő mennyiségű fény­kép-anyaguk. A bensőséges találkozó vidám uzsónnával ért vé­get, s azzal a tudattal váltak el egymástól, hogy ezekután még több segítsé­get adnak egymás munká­jához, mint eddig. OCőlSYV Lord Russei: £ iiorogBicreszí résíiteifei A közelmúltban vehette kezébe a magyar olvasó Lord Russel: „The scourge of the swastika“ c. müvét, mely egyéves megjelenése óta bejárta Európát. Az utóbbi évek politikai iro­dalmában nem volt példa rá, hogy ily rövid idő alatt egy mű ennyire a közér­deklődés homlokterébe ke­rült volna. Lord Russel — a könyv írója — angol arisztokrata, Liverpool lordja, a második világháború után mint a rajnai brit hadsereg had­bíróságának helyettes el­nöke, a nürnbergi per ide­jén angol főügyész jogi tanácsadója volt. Ennek folytán hatalmas ténybeli anyagot gyűjtött egybe a nácizmus világot gyalázó rémtetteiről. A szerző a múlt év derekán az általa tárgyalt anyagból állította Össze ezt a gyűjteményt, hogy „megismertesse az ol- vnsőt. "(jvpf hi be­rús bűncselekmény igazi és pontos történetével“. A könyv megjelenése Angliá­ban hatalmas vihart, váltott ki, mivel a publikálás azon időre esett, mikor a nyu­gati imperialisták fokozott erővel munkálkodtak Euró­pa volt rémének, a gyűlölt német militarizmusnak a felélesztésén. A könyv alap­vető mondanivalója: „Mil­liók rabszolgaságba döntése és Németországba való hur- colása, hadifoglyok meg­gyilkolása és kínzása, pol­gári személyek tömeges ki­végzése, túszok és megtorlá­sul szedett foglyok agyon- lövetése. végül a zsidókér­dés .végleges megoldása“ — mint egyetlen, hosszú távra szóló terv részletei“. A könyvből megismerhet­jük az egész náci államgé­pezet népeket ti pró felépí­tését, az Európa lidérces,ál­mává és korbácsává vált SS, az S. D., valamint :i Gestapo szervezését, mint az „eszme“ végrehajtó szer­veit. A könyv olvasása közben önkénytelenül is fali?'*!* ember, miközben félelem ás még nagyobb gyűlölet lóiul az arcára az ilyen so­rok olvasása közben, „Mi­után Litvániára rászabadí­tották az SD-t, Riga gau­leitere Rosenberghez, a ke­leti területek akkori biro­dalmi miniszteréhez inté­zett levelében igv számoi be: „Sebesülteket temettek el élve, akik aztán kiásták magukat a föld alól". A könyv leírja azt a ször­nyű mészárlást is, melyet az ú. n. „Einsatzgruppék“ Ukrajnában és a Krim fél­szigetén hajtottak végre. Ezek az, ..Einsatz különít­mények“ külön gyilkolási célra gyártott gézkocsikban menetközben ölték meg ál­dozataikat. majd csontjai­kat összedarálták és a gaz­daságok rozstábláit trágyáz­ták vele. A nürnbergi tár­gyaláson beigazolódott, hogy ezek a különítmények — amint azt saját alakulataik feljegyzései bizonyítják — kétmillió férfit, nőt és gyer­meket semmisítettek meg. A koncentrációs táborok világában sorvadt el és meg mintegy tí millió embev országot népe­sítő sokasága, az „Arbeit macht frei“ (A munka sza­badé tesz) feliratú kapuk mögött. Auschwitz, a világ minden táján ismertté vált GyermeKekneit, üttttnek Négy nap Budapesten Régi tervük vált valóra a cégénydányádi pajtá­soknak. Az elmúlt hét egyik napján vonatra ül­tek és meg sem álltak Bu­dapestig. A legtöbb gyer­mek csak képről, filmekről ismerte szép fővárosunkat. Érthető hát, ha az utazás előtt aludni sem tudtak az izgalomtól. A kora hajnali órákban érkeztek meg és nemsokára bearanyozták az első napsugarak a házak tetejét, a magas tornyokat. Ilyen ragyogó kép fogadta a messzi kis faluból jött vendégeket. A budapesti diákszálló­ban nagyszerű elhelyezésre találtak a pajtások, innen indulva ismerkedtek a vá­rossal. Meglátogatták a múzeumokat, ellátogattak az országházba, haj óv nagyszerű sétát tettek Dunán, jól mulattak Vidám Parkban, és brake át sétáltak az Allatkert ú jain. Nem kis összegbe kerü ez a négynapos kiránduld de a cégénydányadiz könnyen megengedhette maguknak ezt a kiadás Közös munkával, mák. vadgesztenye, rongy, üve és egyéb hulladék gyű, tésével, meg színdarabé előadásával több, mint 20C forintot szereztek. Ezt s összeget, de saját feiesk ges forintjaikat is takarék belyeg vásárlására ford: tották, s igy biztosítottá maguknak ezt a vidán tanulságos kirándulást. Balogh Jelál Köszön©* <s tábofesásést Csíki Katalin, a máté­szalkai Zalka Máté általá­nos iskola ötödik osztályos tanulója azzal a kéréssel fordult a szerkesztőség­hez: írjuk meg nevelőik­nek, hogy köszöni szépen a nyírparasznyai úttörő tá borban töltött kedves é vidám napokat pajtasaiva együtt. Kati is azt üzeni hogy jövőre még jobbat fog tanulni, mint az idén kérését teljesítettük. Jól (iolpznak a nyirpazonyi vöröskeresztes paliások haláltábor vezetője Höss így emlékszik vissza a tá­bor „kezdetlegesebb“ kor­szakában végzett gázosítás­ról. „Általában 250 ember­ből álló csoportokban men­tek be a helyiségbe. Rájuk­zárták az ajtókat és a fa­lakba elhelyezett különle- j ges módon szerkesztett nyí­lásokon át egy-két „Cyclonj B“ gázt tartalmazó bádog-: dobozt dobtak be. A „Cyclon j B“ gáz, amelyet általában | erre a célra használtak, í nyers hidrogéncianidot tar­talmazott. Az, hogy meny­nyi ideig tartott, amíg az áldozatok elpusztultak, az időjárástól is függött, de általában legfeljebb * tíz percet vétt igénybe.“ A könyvben közölt fény­képek és rajzok, melyek minden leírt és kimondott szónál nagyobb bizonyság­ként szemléltetik az ese­ményeket, azokat is meg­győzik, akik közömbösen vagy a múlt rossz emléke­ként nézik ezt a kérdést. Akik e könyvet kézfceve- szik, legyen az bármilyen világnézetű esvén, azz?! terű lo, hegy nem akarom e fenevadak reneszánszát, s reménykedve tekint az iz­mosodó békemozgalom felé, mely képes megakadályozni ezt a megújulást. Farkas József. A nyirpazonyi általános Iskola vöröskeresztes cso­portjának tagjai hat brigá­dot alakítottak az aratás és cséplés idejére, akik vb- röskeresztes karszalaggal'és egészségügyi táskával jár­ták a határt és segítséget nyújtottak a Gero TSZ dolgozóinak, valamint , az egyéni dolgozóknak. Első­segélyt nyújtottak, ahol ar­ra szükség volt, ivóvizet vittek a munkásoknak. Jó munkát végeztek a brigá­dok vezetői: Gavalla Ju­dit, Laczi Mária, Tóth Jusz­tina nyolcadik osztályosok, Szabó Judit, Simian Klára és Mikó Mária hetedik osz- iélvos pajtások. Ezenkívül gondoltak a vöröskeresztes naitások a dolgozó anyákra is. Beosz­tást készítettek az otther maradt gyermekek őrzésé­re. Egy-egy pajtás elvál­lalta, hogy egy dől gőze anyának a gyermekére vi­gyáz, amig a szülők a me­zőn dolgoznak. Meg az ap­rójószágot is megetették a2 aratók helyett. A szerve­zésben kitűnt Bazsó Erzsé­bet volt nyolcadikos paj­tás, Duliczki László hato­dik osztályos, Páll Erzsé­bet hatodik osztályos. és Hajdú Jusztina hetedik osz­tályos pajtás. A vöröskeresztes pajtá­sok albumot készítenek munkájukról. községükről és iskolájukról, melyet a nemzetközi ifjúsági kiállí­tásra fognak eljuttatni. Lukács Ferenc VK megyei titkár. Totóhíreket és gyermekmesét hallgathatunk telefonon A posta közönségszolgála­tát fokozatosan tovább kí­vánja fejleszteni. Ennek so­rán a közeljövőben gépesí­tik a közönség által máris igénybevett totószolgálatot, és esténként a gyermekek számára a mesebemondást bevezetik. A közönség ezeket az új szolgálatokat 17 óra után egy-egy távbeszélőszám fel­tárcsázásával veheti igény­be. A bemondás gépi úton, magnetofonról történik. A kapcsolás felépültét csenge­tés jelzi, majd a bemondó­gép jelentkezik, de a hívót csak akkor kapcsolja rá a magnetofon szalagra, ami­kor a mese, illetve a totó- 'oemondás éppen megkezdő­dik. A bemondógép a hí-\ vés beérkezte és szövegbe­mondás megkezdése közötti idő alatt a mesebemondás előtt gyermekzenét, a totó­bemondás előtt pedig a to­tóval kapcsolatos időszerű híreket közöl. Ami a mesemondást illeti, minden csütörtökön új me­sét hallhatnak telefonon a gyermekek. A totóbemondásnál szom­battól vasárnap estig min­dig a legfrissebb eredmé­nyeket közli a posta, majd az utolsó mérkőzésről érke­zett jelentések után a nyerő totószelvény kitöltését, az eredmény kiszámítása után. pedig a nyertes szelvények­re kifizetendő összegeket mondja be. A posta a közönség nagy­arányú érdeklődésére szá­mít új szolgáltatásainak be­vezetésénél. A berendezé­seit ezért máris úgy készíti el, hogy a gyermekmesét egyszerre 10 gyermek, a totóhíranyagot pedig egyelő­re 20, későbben 40, vagy 60 érdeklődő hallgathassa meg ugyanabban az időben. Folyamatban van olyan be- mondómű elkészítése, amely a legközelebbi 3-4 órára várható időjárásról szóló legfrissebb jelentéseket mondja be az érdeklődők­nek,

Next

/
Oldalképek
Tartalom