Néplap, 1955. augusztus (12. évfolyam, 180-204. szám)

1955-08-10 / 187. szám

N f "P Tj A P 1953 áumsztus 19. szerda Az urak országában 12 munkanap egy étben... A dolgozók hazájában „Tele van a késünk munkával" „A legtöbb ínséges csa­lád, számszerint 1208, a nyíregyházi ínséges csalá­dok 54.18 százaléka a vá- rosbain él. Munkát az el­múlt évhez képest 64-gyel kevesebben kaptak... a tanyai ínségesek csak ja­nuár 1-től kaphattak mun­kát, Az egytagú családok 12, a kéttagúak 18, a négytagúak 36, az öt-hat tagűak 48, a hét-nyolc ta­gúak . 54, a kilenctagúak s ennél népesebbek 70 mun­kanapot dolgozhattak az évben. Sajnos, csak a ki­sebb családok dolgozhatták le a munkanapokat, a né­pesebbek nem, mert nem volt elég munkalehetőség, így a nagyobb családokban égetőbb volt a nyomorú­ság.” (Nyírvidék-Szabolcsi Hír­lap, 1937 szeptember 5.) Elhervad minden reménység virága. „Fogalommá vált a Ti­szántúl és ismert hanggá a magyar szimfóniában a ti­szántúli motívum, a ke­servnek, a panasznak mély és bánatos hangvezetése. Alig van olyan összejövetel a Tiszántúlon, amelyen fel ne hangzana a kiáltás, a segélykérés. Elmondják, hogy ennek az országrész­nek van aszályos területe, ahol elpusztul az emberi szorgalom munkájának eredménye, elhervad min­den reménység virága.” (Nyírvidék-Szabolcsi Hír­lap, 1937 szeptember 26.) Tanítónyomor „Hol egyik, hol másik, kartársunk dúl ki soraink^, bői, a legnagyobb nyomor­ban hagyva maga után :öz­vegyét és az árvákat, kik-' nek a családfő eltemetteté­se is igen nagy gondot ^koz.” (Szabolcsi Tanító, 1931 március.) Inségmunkások diplomával „Az értelmiségiek kor­mánybiztosa rendeletet adott ki, amely szerint a községi jegyzők mellé egy megfelelő képzettségű -ér­telmiségi munkanélkülit kell ínségmunkásnak kalmazni. Ezek az alkal-é mazottak csak ideiglenesen alkalmazhatók és felvéte­lük a vármegye alisapánja utján történik. Az ideigle­nes alkalmazottak kétheti felmondási idővel elbocsát­hatók. Ezeket az értelmi­ségi munkanélkülieket eset­leg egyik vagy másik' köz­séghez is be lehet osztani, %tt kell dolgozniok, ahol éppen,, szükség mutatkozik munkaerőben. Fizetésük ha­vi nyolcvan pengő lesz.” (Nyírvidék-Szabolcsi Hír­lap, 1938 május 15.) Cselédnyúxás „,. . Kevesebb cselédet tart az uraság, mint ameny- nyi szükséges, napszámost nem fogad, hanem így akarja a beszegődött em­berek munkaerejét kizsa­rolni. A sógora, akivel együtt gazdálkodik, 75 ara­tó előtt mondta, hogy ha őnála egy cseléd eltölt egy évet, azt ő elnyúzza, hogy azt többé más nem fogadja meg. A főszolgabírói hatá­rozatot megfelebbeztem, az alispán úr helyben hagyta azzal a megokolással, hogy gazdám cselédei bevonu­lása miatt szorult helyzet­ben lévén, jogosan küldött más munkára a szerződés ellenére. De az alispán úr kihallgatásom nélkül, a főszolgabírói- iratokból dön­tött. Tapasztalatlanságom­ban senkitől sem kaptam tanácsot. A főszolgabíró úr­hoz hiába mentem volna, hiszen ügyemet rosszindu­latúan kezelte. Voltam az alispáni hivatalban, de ott csak a hajdúig jutottam. Hiába fellebbeztem volna a minisztériumba, ott is csak az iratokból döntenek. Kér­ni akartam a minisztériu­mot, hogy más bíróság tár­gyalja le az ügyemet. El­mentem egy ügyvédhez, hogy írja meg a kérvényt. Megírta volna, de kétpen- gős bélyeg kell rá s ő sem csinálja ingyen. Abba kel­lett hagyni, mert ősz óta semmit sem kerestem. Eddig megtakarított jószágaim el­adásából tartóm fenn csa­ládomat. Három gyermeke­met iskolába járatom. Feb­ruár végén újszülöttet vá­runk, amely esemény örö­met okoz, nálunk a bánatot fogja tetézni.” (Fiszter Lajos biri gaz­dasági csedéd panasza az alispánhoz 1939 márciu­sában Winkler földbirto­kosra.) „Büszkeség“ „Legyünk büszkék sze­génységünkre, mert az. is­ten ezzel közelíthető meg jól” (Dr. Korompay Károly bészéde a máriapócsi za­rándoklatnál 1937 szep­temberében.) „Szabad és biztos jövő felé tekintő dolgozók élnek a szabad hazában. Tele van a kezünk munkával, öntözésre, gépesítésre, erdő­sítésre gondolunk, a dol­gozók jólétének emelésére, az emberi élet meghosszab­bítására törekszünk.” (Nyírségi Magyar Nép, 1949 április 6.) „Megváltozott as élet" „Tudták, nagyon jól tud­ták a tiszamenti újgazdák, mit jelent nekik a szabad­ság. Harcoltak érte ők Is sokat, de sokszor meddő volt a földmunkássztrájk. Az urak fizetett kakastollas kutyái tettek pontot a vé­gére. És amikor negyven­négyben a győzelmes szov­jet seregek már messze az Alföldön jártak, és negy­venötben, amikor miénk lett az ország, tudták, mit kell kezdeni a szabadság­gal. Azóta is jól élnek vele. A múlt sündisznóállásai megmaradtak Bodnár De­meter, meg Borbély Imre és a többi basaparaszt holdjain, de felvirágzott a szövetkezet, a hároméves tervvel újjászületett a köz­ség: iskolák, óvoda, község­háza, járásbíróság, új szö­vetkezeti épületek, kultúr- ház, a megye legszebb in- temátusa, sok új bekötőút, tiszai kompjárat és villany. Két hónap múlva fény gyullad Tiszalökön is, ahol — úgy, mint a földeken, a szövetkezetben, a százhol­das termelöcsoportban — megváltozott az élet. Mert jól vitték maguk és tár­saik ügyét a község veze­tésében is résztvevő dolgozó parasztok cs mellettük állt a párt.. (Nyírségi Magyar Nép. 1949 április 15.) „Folyhat az élet megelégedetten „A népkert árnyas lomb- jai alatt vidám lurkók lo­holnak. A padokon pihenő dolgozók nézik a fiatalok vidámságát. Závodni And­rás és Ormos Károly kő­művesek csendesen üldö­gélnek az egyik pádon. Velük szemben már seré­nyen folynak a dohánybe­váltó cs a pályaudvar épí­tésének előkészületei. A két kőműves még nem dol­gozik. Ilyenkor eljönnek jövendő munkahelyük kö­zelébe, ahol rövidesen fel­veszik a munkát, megkez­dődik az építés és vége a gondnak, folyhat az élet megelégedetten, boldogan...” (Nyírségi Magyar Nép, 1949 május 14.) „Most nincs panasz a kosztra" „... Ma üres az utca. Pedig sok a gyerek itt az Oncsán. Tíz is jut udvaron­ként. Alig vannak itthon. Iskolások. Meg óvodában, napközi otthonban vannak. A telepi iskolából Kihallat- szik az úttörők dalolása. Most öntudatos, kemény emberek nevelkednek itt a telepen, ahová új kislaká­sokat, villanyfényt, új nap­közit'teremt majd az új terv. És az emberek? — A múltban a gyereket küldtük a boltba kélfillé- rért ecetért, mi magunk szégyellünk elmenni — mondja Virág elvtárs, áll­ványozósegéd. Ez az egy mondat vilá­gosan mondta el egy telepi munkás „békebeli” életszín­vonalát. Most délre hét embernek fő az ebéd Virágék csikó­spórján. Most nincs nagy panasz a kosztra. És két gyerek nemrég két új ru- hát is kapott. Az egyik ta­valy nyaralni volt. Az idén a másik megy az öt­ből. Sándor és Laci, ami­kor estefelé hazajönnek pi­ros arccal, lobogó nyak­kendővel, apjuk szavára figyelmeznek: tanuljatok fiúk, meglátjátok, még dok­torok, mérnökök lehettek...” (Nyírségi Magyar Nép, 1949 május 21.) 120 mézsás burgonyatermés holdanként A bedőbokori Szabad Nép Termelőszövetkezet tagsá­ga 120 mázsás holdankénti termést vár harminc hol­las burgonyatáblájáról. Ezt a magas termést azzal ér­ték el, hogy a tavalyi ka­lászos után nyári trágyázást végeztek. Le is szántották, ősszel pedig elvégezték a mélyszántást. Tavasszal ki­szórtak holdanként 80 kiló szuperfoszfátot és azt más­fél héttel a vetés előtt a földbe tárcsázták. A ve­tést a gépállomás burgo- lyaültető gépével végezték. A kétszeri kapálást, a két­szeri töltögetást szintén i’re bízták.” (Néplap, 1955 augusztus G.) Ujj öntöde „Új öntödét épít a kis- várdai Vulkán.... az épí­tési munkákat már a na­pokban meg is kezdték. Áz öntöde építése Kisvárda és környéke építőmunkásainál megszünteti a munkanél­küliséget.” (Nyírségi Magyar Nép, 1949 március 8.) A KI0SZ megyei választmányi értekezletéről Hétfőn délelőtt 9 órakor a KIOSZ megyei titkársága megyei választmányi érte­kezletet .rendezett az Iroda­ház III, emeleti kultúrter­mében. Az értekezletre a megye minden területéről érkeztek választmányi ta­gok. A beszámoló és a hoz­zászólások megemlítették az eredményeket és a hibákat egyaránt. Elsősorban örvendetes do­log, hogy a KIOSZ mindent megtesz annak érdekében, hogy minél több kisiparos tagja legyen a szervezetnek. Sőt, a szervezeten kívül álló kisiparosokkal is tö­rődik. A kisvárdai csoport tagjai igen példamutatóan dolgoznak. Az állampolgári kötelességüket szépen telje­sítik, ugyanakkor jó a kap­csolatuk a ktsz-ekkel is. Az értekezleten több kis­iparos megemlítette, hogy sok a kontár. A munkát ne­hezíti az is, ha a tanácsi szervek egyik helyen sok iparengedélyt adnak ki, a másik helyen pedig a kelle­ténél kevesebbet. Például Dombrádon — mint aho­gyan azt Katona Zoltán el­mondotta — alig lehet egy megbízható ácsot találni, aki el tudná végezni a köz­ségben kisebb-nagyobb ja- vítási munkákat. Hibául róható fel, hogy *1 KIOSZ vezetősége nem for- i dított elég gondot a kisipa-. rosok között a szakmai ren­deletek helyes ismerteté­sére. Az értekezleten többen „panaszolták“, hogy vissza­menőleg kapnak forgalmiadó1 kivetést. A tanácsi szervek vigyázzanak az ilyen ese­tekre. Az is előfordult, * mint Kamp Sándor elvtárs, a KIOSZ városi titkára mondotta —, hogy sok kis­iparos nem ad be őszinte adóbevallást. Amikor az adóügyi szervek azután a jogos adót kivetik, kész a panasz. t A KIOSZ-ra további ne­héz munka vár. A vezető­ségnek sokkal körültekin­tőbben és alaposabban kell. a tagokkal foglalkozni. A vezetők keressék fel gyak­rabban a vidéki csoportokat és necsak az irodában, ha­nem a munkahelyen is be­szélgessenek a kisiparosok-: kai. Egész bitzosan lesz mi-' ről. Neveljék tovább a kis­iparosokat az állammal szembeni kötelezettség tel­jesítésére, arra, hogy mun­kájukat, a lakosság általá­nos megelégedésére jól vé­gezzék. D. í. Érdemes szerződéses vetőmagféleségeket termelni A Magtermeltető Vállalat szerződést kötött az elmúlt ősszel étkezési borsó terme­lésére egyes termelőszövet­kezetekkel és egyéni terme- lökkel.. Nagyon sok szép példa van arra, hogy érde­mes termelni szerződéses vetőmagféleségeket még aprómagból is. Nagyhalász­ban a Petőfi Termelőszö­vetkezet 10 kát. holdra kö­tött szerződést étkezési bor­sóra. Nagyon szép termés volt a 10 holdon, amelyet július végén . csépeltek. 64 mázsa borsót kellett volna beadniuk a szerződés sze­rint, ezzel szemben 185 má­zsát adtak be. Atlagtermé-, sük egy holdon 18 mázsa 50 kg. volt. A túlteljesített 121 mázsa után 72.540 fo­rint prémiumot kaptak: összes tiszta jövedelmük a 10 hold borsóból 128.023 forint lett. Zékány László, a Terményfórgalmi Vállalat vetőmagosztályának . vezetője. Mozgalmas élet a nyíregyházi városi kulfúrházban Fél évvel ezelőtt vette át a nyíregyházi városi ta­nács a József Attila kul- túrházat, amelyben azóta új élet kezdődött. Tartal­mában és szellemében megváltozott a kultúrház munkája, s most már va- lóban a városi dolgozók közkedvelt szórakozó he­lye mintegy 80.000 forintos költséggel teljesen rend­behozták, ízlésesen kifes­tették, gyönyörű függö­nyökkel és szőnyegekkel látták el. Megfelelő veze­tőség került a kultúrház élére, amely igyekszik minden tekintetben kielé­gíteni a dolgozók kulturá­lis igényeit. Rövid idő alatt is tar­talmas kulturális élet bon­takozott ki. Megjavult a kultúrház és városi DISZ- bizottság kapcsolata. A kul­túrház munkájába a vá­ros legjobb fiataljait von­ják be. A jól működő báb­csoport mellett most már a DISZ-fiatalokból 21 ta­gú színjátszó és 15 tagú tánccsoport is alakult. — Most folyik egy negyven tagú DISZ-énekkar szer­vezése. Terv szerint ezek­ből a csoportokból alakít­ják majd meg a városi népi együttest. A személyi és tárgyi fel­tételek már biztosítva vannak az ősszel alakuló opera együttes működésé­hez is. Jól működő zenei munkaközösség kezdte meg működését, amely mintegy 450 tanulót foglalkoztat. Ezen belül zongora, hege­dű és zeneóvedai oktatás folyik. 13 taggal megin­dult a fotó szakkör és 28 taggal a szabó-varró szak­kör munkája. Szervezés alatt áll a mezőgazdasági szakkör, amelynek méhé­szeti csoportja megalakult, s most folyik a növény- termelési szakcsoport szer­vezése. A mezőgazdasági szakkör tagjainak labora­tórium áll majd rendelke­zésükre. A TTIT-tel együttműködve rendezi meg a kultúrház az isme­retterjesztő előadásait, amelyben főként termé­szettudományi, történel­mi, földrajzi és zenei kér­dések szerepelnek. A kultúrház messzeme­nően gondoskodik a városi dolgozók nyári és téli szó­rakozásáról. A nyári hó­napokban előadásait a sza­badtéri színpadon rendezi. A kultúrház tervbe vet­te, hogy szoros kapcsola­tot tart a sátoraljaújhelyi Kossuth Lajos kultúrház- zal. A két kultúrház kö­zött rendszeres tapasztalat- átadásra és cseremüsorok- ra ’kerül sor. „A Magyar Népköztársaság biztosítja polgárai számára a munkához való jo- . got és a végzett munka mennyiségének és minőségének megfelelő díjazását.

Next

/
Oldalképek
Tartalom