Néplap, 1955. augusztus (12. évfolyam, 180-204. szám)
1955-08-10 / 187. szám
N f "P Tj A P 1953 áumsztus 19. szerda Az urak országában 12 munkanap egy étben... A dolgozók hazájában „Tele van a késünk munkával" „A legtöbb ínséges család, számszerint 1208, a nyíregyházi ínséges családok 54.18 százaléka a vá- rosbain él. Munkát az elmúlt évhez képest 64-gyel kevesebben kaptak... a tanyai ínségesek csak január 1-től kaphattak munkát, Az egytagú családok 12, a kéttagúak 18, a négytagúak 36, az öt-hat tagűak 48, a hét-nyolc tagúak . 54, a kilenctagúak s ennél népesebbek 70 munkanapot dolgozhattak az évben. Sajnos, csak a kisebb családok dolgozhatták le a munkanapokat, a népesebbek nem, mert nem volt elég munkalehetőség, így a nagyobb családokban égetőbb volt a nyomorúság.” (Nyírvidék-Szabolcsi Hírlap, 1937 szeptember 5.) Elhervad minden reménység virága. „Fogalommá vált a Tiszántúl és ismert hanggá a magyar szimfóniában a tiszántúli motívum, a keservnek, a panasznak mély és bánatos hangvezetése. Alig van olyan összejövetel a Tiszántúlon, amelyen fel ne hangzana a kiáltás, a segélykérés. Elmondják, hogy ennek az országrésznek van aszályos területe, ahol elpusztul az emberi szorgalom munkájának eredménye, elhervad minden reménység virága.” (Nyírvidék-Szabolcsi Hírlap, 1937 szeptember 26.) Tanítónyomor „Hol egyik, hol másik, kartársunk dúl ki soraink^, bői, a legnagyobb nyomorban hagyva maga után :özvegyét és az árvákat, kik-' nek a családfő eltemettetése is igen nagy gondot ^koz.” (Szabolcsi Tanító, 1931 március.) Inségmunkások diplomával „Az értelmiségiek kormánybiztosa rendeletet adott ki, amely szerint a községi jegyzők mellé egy megfelelő képzettségű -értelmiségi munkanélkülit kell ínségmunkásnak kalmazni. Ezek az alkal-é mazottak csak ideiglenesen alkalmazhatók és felvételük a vármegye alisapánja utján történik. Az ideiglenes alkalmazottak kétheti felmondási idővel elbocsáthatók. Ezeket az értelmiségi munkanélkülieket esetleg egyik vagy másik' községhez is be lehet osztani, %tt kell dolgozniok, ahol éppen,, szükség mutatkozik munkaerőben. Fizetésük havi nyolcvan pengő lesz.” (Nyírvidék-Szabolcsi Hírlap, 1938 május 15.) Cselédnyúxás „,. . Kevesebb cselédet tart az uraság, mint ameny- nyi szükséges, napszámost nem fogad, hanem így akarja a beszegődött emberek munkaerejét kizsarolni. A sógora, akivel együtt gazdálkodik, 75 arató előtt mondta, hogy ha őnála egy cseléd eltölt egy évet, azt ő elnyúzza, hogy azt többé más nem fogadja meg. A főszolgabírói határozatot megfelebbeztem, az alispán úr helyben hagyta azzal a megokolással, hogy gazdám cselédei bevonulása miatt szorult helyzetben lévén, jogosan küldött más munkára a szerződés ellenére. De az alispán úr kihallgatásom nélkül, a főszolgabírói- iratokból döntött. Tapasztalatlanságomban senkitől sem kaptam tanácsot. A főszolgabíró úrhoz hiába mentem volna, hiszen ügyemet rosszindulatúan kezelte. Voltam az alispáni hivatalban, de ott csak a hajdúig jutottam. Hiába fellebbeztem volna a minisztériumba, ott is csak az iratokból döntenek. Kérni akartam a minisztériumot, hogy más bíróság tárgyalja le az ügyemet. Elmentem egy ügyvédhez, hogy írja meg a kérvényt. Megírta volna, de kétpen- gős bélyeg kell rá s ő sem csinálja ingyen. Abba kellett hagyni, mert ősz óta semmit sem kerestem. Eddig megtakarított jószágaim eladásából tartóm fenn családomat. Három gyermekemet iskolába járatom. Február végén újszülöttet várunk, amely esemény örömet okoz, nálunk a bánatot fogja tetézni.” (Fiszter Lajos biri gazdasági csedéd panasza az alispánhoz 1939 márciusában Winkler földbirtokosra.) „Büszkeség“ „Legyünk büszkék szegénységünkre, mert az. isten ezzel közelíthető meg jól” (Dr. Korompay Károly bészéde a máriapócsi zarándoklatnál 1937 szeptemberében.) „Szabad és biztos jövő felé tekintő dolgozók élnek a szabad hazában. Tele van a kezünk munkával, öntözésre, gépesítésre, erdősítésre gondolunk, a dolgozók jólétének emelésére, az emberi élet meghosszabbítására törekszünk.” (Nyírségi Magyar Nép, 1949 április 6.) „Megváltozott as élet" „Tudták, nagyon jól tudták a tiszamenti újgazdák, mit jelent nekik a szabadság. Harcoltak érte ők Is sokat, de sokszor meddő volt a földmunkássztrájk. Az urak fizetett kakastollas kutyái tettek pontot a végére. És amikor negyvennégyben a győzelmes szovjet seregek már messze az Alföldön jártak, és negyvenötben, amikor miénk lett az ország, tudták, mit kell kezdeni a szabadsággal. Azóta is jól élnek vele. A múlt sündisznóállásai megmaradtak Bodnár Demeter, meg Borbély Imre és a többi basaparaszt holdjain, de felvirágzott a szövetkezet, a hároméves tervvel újjászületett a község: iskolák, óvoda, községháza, járásbíróság, új szövetkezeti épületek, kultúr- ház, a megye legszebb in- temátusa, sok új bekötőút, tiszai kompjárat és villany. Két hónap múlva fény gyullad Tiszalökön is, ahol — úgy, mint a földeken, a szövetkezetben, a százholdas termelöcsoportban — megváltozott az élet. Mert jól vitték maguk és társaik ügyét a község vezetésében is résztvevő dolgozó parasztok cs mellettük állt a párt.. (Nyírségi Magyar Nép. 1949 április 15.) „Folyhat az élet megelégedetten „A népkert árnyas lomb- jai alatt vidám lurkók loholnak. A padokon pihenő dolgozók nézik a fiatalok vidámságát. Závodni András és Ormos Károly kőművesek csendesen üldögélnek az egyik pádon. Velük szemben már serényen folynak a dohánybeváltó cs a pályaudvar építésének előkészületei. A két kőműves még nem dolgozik. Ilyenkor eljönnek jövendő munkahelyük közelébe, ahol rövidesen felveszik a munkát, megkezdődik az építés és vége a gondnak, folyhat az élet megelégedetten, boldogan...” (Nyírségi Magyar Nép, 1949 május 14.) „Most nincs panasz a kosztra" „... Ma üres az utca. Pedig sok a gyerek itt az Oncsán. Tíz is jut udvaronként. Alig vannak itthon. Iskolások. Meg óvodában, napközi otthonban vannak. A telepi iskolából Kihallat- szik az úttörők dalolása. Most öntudatos, kemény emberek nevelkednek itt a telepen, ahová új kislakásokat, villanyfényt, új napközit'teremt majd az új terv. És az emberek? — A múltban a gyereket küldtük a boltba kélfillé- rért ecetért, mi magunk szégyellünk elmenni — mondja Virág elvtárs, állványozósegéd. Ez az egy mondat világosan mondta el egy telepi munkás „békebeli” életszínvonalát. Most délre hét embernek fő az ebéd Virágék csikóspórján. Most nincs nagy panasz a kosztra. És két gyerek nemrég két új ru- hát is kapott. Az egyik tavaly nyaralni volt. Az idén a másik megy az ötből. Sándor és Laci, amikor estefelé hazajönnek piros arccal, lobogó nyakkendővel, apjuk szavára figyelmeznek: tanuljatok fiúk, meglátjátok, még doktorok, mérnökök lehettek...” (Nyírségi Magyar Nép, 1949 május 21.) 120 mézsás burgonyatermés holdanként A bedőbokori Szabad Nép Termelőszövetkezet tagsága 120 mázsás holdankénti termést vár harminc hollas burgonyatáblájáról. Ezt a magas termést azzal érték el, hogy a tavalyi kalászos után nyári trágyázást végeztek. Le is szántották, ősszel pedig elvégezték a mélyszántást. Tavasszal kiszórtak holdanként 80 kiló szuperfoszfátot és azt másfél héttel a vetés előtt a földbe tárcsázták. A vetést a gépállomás burgo- lyaültető gépével végezték. A kétszeri kapálást, a kétszeri töltögetást szintén i’re bízták.” (Néplap, 1955 augusztus G.) Ujj öntöde „Új öntödét épít a kis- várdai Vulkán.... az építési munkákat már a napokban meg is kezdték. Áz öntöde építése Kisvárda és környéke építőmunkásainál megszünteti a munkanélküliséget.” (Nyírségi Magyar Nép, 1949 március 8.) A KI0SZ megyei választmányi értekezletéről Hétfőn délelőtt 9 órakor a KIOSZ megyei titkársága megyei választmányi értekezletet .rendezett az Irodaház III, emeleti kultúrtermében. Az értekezletre a megye minden területéről érkeztek választmányi tagok. A beszámoló és a hozzászólások megemlítették az eredményeket és a hibákat egyaránt. Elsősorban örvendetes dolog, hogy a KIOSZ mindent megtesz annak érdekében, hogy minél több kisiparos tagja legyen a szervezetnek. Sőt, a szervezeten kívül álló kisiparosokkal is törődik. A kisvárdai csoport tagjai igen példamutatóan dolgoznak. Az állampolgári kötelességüket szépen teljesítik, ugyanakkor jó a kapcsolatuk a ktsz-ekkel is. Az értekezleten több kisiparos megemlítette, hogy sok a kontár. A munkát nehezíti az is, ha a tanácsi szervek egyik helyen sok iparengedélyt adnak ki, a másik helyen pedig a kelleténél kevesebbet. Például Dombrádon — mint ahogyan azt Katona Zoltán elmondotta — alig lehet egy megbízható ácsot találni, aki el tudná végezni a községben kisebb-nagyobb ja- vítási munkákat. Hibául róható fel, hogy *1 KIOSZ vezetősége nem for- i dított elég gondot a kisipa-. rosok között a szakmai rendeletek helyes ismertetésére. Az értekezleten többen „panaszolták“, hogy visszamenőleg kapnak forgalmiadó1 kivetést. A tanácsi szervek vigyázzanak az ilyen esetekre. Az is előfordult, * mint Kamp Sándor elvtárs, a KIOSZ városi titkára mondotta —, hogy sok kisiparos nem ad be őszinte adóbevallást. Amikor az adóügyi szervek azután a jogos adót kivetik, kész a panasz. t A KIOSZ-ra további nehéz munka vár. A vezetőségnek sokkal körültekintőbben és alaposabban kell. a tagokkal foglalkozni. A vezetők keressék fel gyakrabban a vidéki csoportokat és necsak az irodában, hanem a munkahelyen is beszélgessenek a kisiparosok-: kai. Egész bitzosan lesz mi-' ről. Neveljék tovább a kisiparosokat az állammal szembeni kötelezettség teljesítésére, arra, hogy munkájukat, a lakosság általános megelégedésére jól végezzék. D. í. Érdemes szerződéses vetőmagféleségeket termelni A Magtermeltető Vállalat szerződést kötött az elmúlt ősszel étkezési borsó termelésére egyes termelőszövetkezetekkel és egyéni terme- lökkel.. Nagyon sok szép példa van arra, hogy érdemes termelni szerződéses vetőmagféleségeket még aprómagból is. Nagyhalászban a Petőfi Termelőszövetkezet 10 kát. holdra kötött szerződést étkezési borsóra. Nagyon szép termés volt a 10 holdon, amelyet július végén . csépeltek. 64 mázsa borsót kellett volna beadniuk a szerződés szerint, ezzel szemben 185 mázsát adtak be. Atlagtermé-, sük egy holdon 18 mázsa 50 kg. volt. A túlteljesített 121 mázsa után 72.540 forint prémiumot kaptak: összes tiszta jövedelmük a 10 hold borsóból 128.023 forint lett. Zékány László, a Terményfórgalmi Vállalat vetőmagosztályának . vezetője. Mozgalmas élet a nyíregyházi városi kulfúrházban Fél évvel ezelőtt vette át a nyíregyházi városi tanács a József Attila kul- túrházat, amelyben azóta új élet kezdődött. Tartalmában és szellemében megváltozott a kultúrház munkája, s most már va- lóban a városi dolgozók közkedvelt szórakozó helye mintegy 80.000 forintos költséggel teljesen rendbehozták, ízlésesen kifestették, gyönyörű függönyökkel és szőnyegekkel látták el. Megfelelő vezetőség került a kultúrház élére, amely igyekszik minden tekintetben kielégíteni a dolgozók kulturális igényeit. Rövid idő alatt is tartalmas kulturális élet bontakozott ki. Megjavult a kultúrház és városi DISZ- bizottság kapcsolata. A kultúrház munkájába a város legjobb fiataljait vonják be. A jól működő bábcsoport mellett most már a DISZ-fiatalokból 21 tagú színjátszó és 15 tagú tánccsoport is alakult. — Most folyik egy negyven tagú DISZ-énekkar szervezése. Terv szerint ezekből a csoportokból alakítják majd meg a városi népi együttest. A személyi és tárgyi feltételek már biztosítva vannak az ősszel alakuló opera együttes működéséhez is. Jól működő zenei munkaközösség kezdte meg működését, amely mintegy 450 tanulót foglalkoztat. Ezen belül zongora, hegedű és zeneóvedai oktatás folyik. 13 taggal megindult a fotó szakkör és 28 taggal a szabó-varró szakkör munkája. Szervezés alatt áll a mezőgazdasági szakkör, amelynek méhészeti csoportja megalakult, s most folyik a növény- termelési szakcsoport szervezése. A mezőgazdasági szakkör tagjainak laboratórium áll majd rendelkezésükre. A TTIT-tel együttműködve rendezi meg a kultúrház az ismeretterjesztő előadásait, amelyben főként természettudományi, történelmi, földrajzi és zenei kérdések szerepelnek. A kultúrház messzemenően gondoskodik a városi dolgozók nyári és téli szórakozásáról. A nyári hónapokban előadásait a szabadtéri színpadon rendezi. A kultúrház tervbe vette, hogy szoros kapcsolatot tart a sátoraljaújhelyi Kossuth Lajos kultúrház- zal. A két kultúrház között rendszeres tapasztalat- átadásra és cseremüsorok- ra ’kerül sor. „A Magyar Népköztársaság biztosítja polgárai számára a munkához való jo- . got és a végzett munka mennyiségének és minőségének megfelelő díjazását.
