Néplap, 1955. augusztus (12. évfolyam, 180-204. szám)

1955-08-10 / 187. szám

1365 augusztus 15, §z«rda S ? f L á P D. V. Szkobelcin, sz atomerő békés felhasználá­sával foglalkozó genfi nem­zetközi értekezleten részt­vevő szovjet tudósküldött- ség vezetője nyilatkozatot adott a Pravdának. Szko­belcin akadémikus többek között ezt mondotta: • — A szovjet tudósok és mérnökök 102 értekezését terjesztették a genfi érte­kezlet elé. Ezek az érteke­zések összefoglalják a’ szov­jet kutatók munkájának eredményeit az atomerő bé­kés felhasználása terén a fizikában, a biológiában, a technikában, a kémiában, a technológiában, az orvos- J tudományban és a mezőgaz­daságban. Ezek az érteke­zések ezenkívül számos új javaslatot és elgondolást tartalmaznak, amelyeket a szovjet tudósok szeretnének megvitatni külföldi kollé­gáikkal. Szkobelcin akadémikus megemlítette, hogy a Szovjetunióban több mint egy éve áll üzem­ben az ötezer kilowal- tos atomvillanytelep, vonatkozó tudományos és műszaki leírással, segítsé­get nyújt e berendezések felszerelésében és üzembe­állításában, valamint a meg­felelő szakemberek kikép­zésében. Az említett orszá­gok ezenkívül megkapják a kellő mennyiségű rádióak­tív izotópokat. Az értekez­leten felszólaló szovjet kül­döttek előadásaikban mind­ezt megvilágítják. A szovjet tudósok remé­lik, hogy a Szovjetunió hoz­zájárulása az értekezlet munkájához és az atomerő békés felhasználásához egészben véve, előmozdítja a népek közötti béke és együttműködés megszilár­dulását. A szovjet tudósok­nak meggyőződése, hogy a különböző országokban dol­gozó tudósok kapcsolatai­nak megszilárdítása és a személyes érintkezés, to­vábbá kutatásaik eredmé­nyeinek kölcsönös közlése fontos feltétele az atomerő békés célokra való eredmé­nyes felhasználásának. Augusztus 8-án Hirosimá­ban befejezte munkáját az atom- és hidrogénfegyver eltiltása ügyében tartott nemzetközi értekezlet. Az értekezlet résztvevői Szakata tanár javaslatára elhatározták, hogy távirat­ban üdvözlik az atomerő békés felhasználásával fog­lalkozó, augusztus 8-án Genfben megnyílt nemzet­közi tudományos és műsza­ki ' értekezletet. Az értekezleten jóváha­gyott nyilatkozat összefo­gásra szólítja a földkerek­ség minden népét az atom- es hidrogénfegyver eltiltá-j sáért folyó harcban. Az értekezlet résztvevői! határozatot is hoztak, amelyben követelik nemzet­közi értekezlet összehívását a nemzetközi feszültség enyhítésére irányuló intéz­kedések kidolgozására az Egyesült Államok, Anglia, Franciaország, a Szovjet­unió, a Kínai Népköztársa­ság és India képviselőinek részvételével. A határozat gyűjtési mozgalmat hirdet egy olyan alap létesítésére, amely az atombombázások áldozatainak és családtag­jainak segélyezését szolgál­ja. Ezenkívül törvény hoza­talát követeli az atomsu­gárzástól sújtott személyek támogatásáról. Az értekezlet előre meg­állapított terv szerint augusztus 15-én Tokióban foktatja munkáját. A kínai-amerikai nagyköveti tárgyalások A kínai-amerikai nagy­követi tárgyalások negye­dik ülését hétfőn délelőtt tartották meg a nemzetek palotájában. A következő ülést szerdán tartják. A folyamatban lévő tár­gyalásokkal kapcsolatban esetleg fennálló félreérté-! sek helyreigazítása céljából megállapodtak abban, hogy! a következő tájékoztatást adják ki az eddigi megbe­szélésekről: Az amerikai légiéin 11 tagjának szabadonbocsátá- sáról a Vang Png-nan meg­nyitó nyilatkozatában tett bejelentéstől eltekintve a tárgyalások eddig a polgári egyének hazájukba való visszatelepítésére szorítkoz­tak. Mindkét nagykövet egyet­értett abban, hogy a rájuk bízott kérdések megoldásá­nak érdekében tartózkod­nak attól, hogy nyilatkoza­tokat tegyenek közzé az egyes ülések fejleményei­ről, kivéve a kölcsönös megegyezést, vagy ha az egyik fél előzetesen beje­lenti e szándékát a másik félnek. IS BIMM«, LH'CTI.'gJS'LllBfJnnm Qüiüd külföldi Itíi'ek Hétfőn valamennyi pári­zsi lap közölte, hogy sza- I badonbocsátották Rasettát, a francia, parlament volt tagját, a madagaszkári nem­zeti felszabadító mozgalom neves harcosát. Rasettát 1347-ben, a madagaszkári nemzeti felszabadító moz­galom elnyomásakor halál­ra ítéltek. Az ítéletet ké­sőbb életfogytiglani bör­tönre változtatták. Rasettát 3 éven át tartották börtön­ben Korzika szigetén. * Az atomerő békés fel­használásával foglalkozó nemzetközi tudományos és műszaki értekezlet hétfő délutáni ülésén a világ energiaszükségletének kér­désevei foglalkozott. * A jugoszláv parlamenti küldöttség leningrádi láto­gatásával megkezdte orszá­gos körútját. A jugoszláv nép képviselőit hétfőn Le- ningrádban ünnepélyes fo­gadtatásban részesítették. A vendégeket a város utcáin lelkesen üdvözölték á járó­kelők. A parlamenti kül­döttség tagjai találkoztak a leningrádi városi tanács vezetőivel és küldötteivel. * Az amerikai mezőgazda­sági küldöttség augusztus 8-án Sztálingrádba érke­zett. A sztálingrádiak kora reggel összegyűltek a fo­lyami kikötőben, hogy üd­vözöljék a vendégeket. I. PanyKin, a Sztálinjáén ta­nács végrehajtó bizottságá­nak elnöke melegen üd­vözölte az amerikai kül­döttség tagjait és meghívta őket, tekintsék meg a hős várost, annak üzemeit, ta­nulmányozzák a sztálin­grádi terület mezőgazda­ságát. * A szovjet mezőgazdasági küldöttség három tagja augusztus 7-én befejezte Wyoming-állam északke­leti része nagy állatte­nyésztő gazdaságainak ta­nulmányozását. A szovjet küldöttek Simpsonnak, az állam kormányzójának meghívására érkeztek Wyomingba. Találkozás m gyarmatt fiatalokkal A VIT tixedik napja A varsói Világifjúsági' Találkozó 10. napját a gyar­mati ifjúság harcának szén-! telték. Ezen a napon sok1 olyan találkozóra került | sor, amelyen a különböző j országok küldöttei gyarma- ■ ti fiatalokkal ismerkedtek! meg. A gyarmati fiatalok; több gyűlésen vitatták meg! problémáikat, a nemzeti függetlenségért s az ifjúság jogaiért vívott feladataikat. Délután a varsói központi kulturális parkban a latin-! amerikai országok ifjúsága rendezett nagygyűlést. A varsói ifjúsági színház-’ ban nagyszabású emlékestet rendeztek a Cervantes-év- fordulóval kapcsolatban. A műsorban spanyol és mexi­kói művészek népdalokat s népi táncokat adtak elő. A szovjet ifjúsági küldöttség balettművészei a Don Qui­jote című balettből adtak ! elő részleteket. Ezután ien- ] gyei színművészek Cervan­tes „A csodálatos színház“ | című egyfelvonásos színmü­vét mutatták be. Este a varsói Agrykola parkban hatalmas tábortü­zet rendeztek, amelyen a VIT-en részvevő külföldi küldöttségek szolidaritásu­kat fejezték ki a gyarmati országok ifjúságával. A magyar ifjúsági kül­döttség tagjai kedden több találkozón vettek részt. Dél­előtt népes magyar csoport/ látogatott el a koreai Ifjú­sági küldöttség tagjaihoz. A magyar fiatalok szállására az osztrák ifjúság küldött­sége jött el. A finn ifjúság küldöttsé­ge szintén ellátogatott ezen a napon a magyar delegá­ció szállására. Kulturális küldöttségünk tagjai kedden két műsorral szerepeltek. Kedden ismeretessé vál­tak a VIT nemzetközi ének­versenyének eredményei, Réti József fiatal énekmű­vészünk a tenoristák verse­nyében harmadik helyre került. Pelles Júlia a hato­dik helyet vívta ki a mezzo-; szoprán művészek verse­nyében. Házy Erzsébetet oklevéllel tüntette ki a ver­seny bírálóbizottsága. Dé­nes Erzsébetet, a magyar szólisták zongorakíséröjét külön dicsérő oklevéllel ju­talmazták. Nyugati kormányfők üzenete az atomenergia-értekezlethez Az Egyesült Államok, Anglia és Franciaország kormányfői, Elsenhower, Eden és Faure üzenetet in­tézett az atomenergia békés felhasználásával foglalkozó nemzetközi tudományos és műszaki értekezlethez, — Mindhárman üdvözlik az értekezlet részvevőit és sok sikert kívánnak munkájuk­hoz. Jugosziáv-mogyar vízügyi egyezmény Beigrádban a határmenti folyókra vonatkozó ma­gyar jugoszláv vízügyi egyezményt írtak alá. Az egyezmény értelmében a két fél kötelezi magát, hogy tárgyalások útján old meg minden idevonat­kozó problémát. A szerző­dő felek elhatározták, hogy vegyesbizottságot létesíte­nek. A bizottság hatáskö­rét a most aláirt egyez­mény állapítja meg. Az egyezményt magyar részről KurLmszky Sándor belgrádi magyar követ, a jugoszláv kormány nevé­ben pedig Sztevan Szimo- novics, a szövetségi vízgaz­dasági hivatal főnöke irta alá. A tárgyalások az együtt­működés és a kölcsönös megértés jegyében foly­tak le. Az Adriai-tengerbe nyúló félszigeten, sziklák között, több mint ezer éve áll ez a város. Már Dubrovnik környé­ken megfog bennünket a táj sajátos szépsége. Ma­gányosan álló parasztházi- kókat látunk a sziklabér­cek között, köves hegyi ösvényeket, amelyeken ösz­vérek, alacsony kis lovak kapaszkodnak felfelé, há­tukon teherrel. A talajból kiásott és gúlákba rakott kövek között tenyérnyi kis megművelt földdarabkák. Ezen a földön, amelyet az ember munkája alakított át, most paradicsom, bur­gonya terem. Egyik-másik földdarabka olyan kicsiny, hogy minden nehézség nélkül el lehetne fedni egy takaróval. A termőparcellá­kon folyik a munka. Örök­ké pipázó parasztok, fehér fejkendős, sárga rojtos fe­hér, vagy fekete szoknyát viselő parasztasszonyok bandukolnak az öszvérek után. Dubrovniki kísérőnk. Szó­fia • Berdovics, a helybeli gimnázium tanárnője, aki magánúton tanult meg oroszul, sokat beszelt ne­kem a Dubrovnikban rég­óta élő orosz barátságról, az ősi dubrovniki kultúra demokratizmusáról, Dzsore Drzsicsről, a öubrovni- kiak népi költőjéről, Han­nibal Lucies drámaíróról. Az említettek egyes művei olyan magasfokú állam­polgári öntudatot tükröz­nek, olyan formai tökélyt csillogtatnak meg, hogy mindmáig emlékezetemben élnek. Dubrovnik költészete megörökítette Jugoszlávia és Oroszország népeinek baráti kapcsolatait. Az ot­tani tengerészek szívesen álltak annakidején I. Pé­ter szolgálatába, s az orosz flotta kötelékében becsü­letet és dicsőséget szerez­tek. A költői hagyományok ma is élnek Dubrovnik­ban. Ma is találni olt bor­bélyt, aki verseket ír és ad ki. Ha az ember betér hozzá, saját fordításában olvassa fel Majakovszkij vagy Biok verseit. Ivó Sojkával, a helybeli lap szerkesztőjével oessel- tünk minderről Dubrovnik­ban, Ezen a vidéken roman­tika özvezi a népi felsza­badító harcot, mint Dub­rovnik egesz ősi történetét is. A szomszédban, Bosznia hegyeiben köztudomásúan már 1941-ben eldördültek a partizánok első lövései. A jugoszláv nép megkezdte a fegyveres hadjáratot a fa­siszta megszállók ellen. Ivó Sojka, aki akkor diák volt, beállt a partizánok közé. Á jugoszláv harcosok ereje nőtt-növekedett. Egy­szer aztán Sojka ezt a megbízatást kapta:-— Térj vissza Miét szi­getre, állítsd talpra a ha­zafiakat, kergessétek ki onnan a megszállókat. Te a szigeten nőttél fel, ismer­ned kell ott minden követ. Ivó útnak indult. Elju­tott a szigetre. Rövid idő múlva a szigeten 300 fő­nyi partizánosztag kezdett működni. Ivó volt az osz­tag politikai biztosa. Nap­pal a partizánok a sziklák között rejtőztek, éjjelente megtámadták az ellenség helyőrségeit, amíg csak az ellenség ki nem ürítette Mietet. Dubrovnik történelmi város, a tudomány, az is­kolák városa. Levéltárá­ban 30.000 okmányt őriz­nek. Az ősi falak között egész sor tudományos ku­tatóintézet székel: oceano­gráfiai, történelmi, geoló­giai intézet. Legismertebb a tengerészeti akadémia, amelyet 150 évvel ezelőtt alakítottak. Dubrovnik egyben üdülő­város is. Számos üdülőben pihennek itt jugoszláv dol­gozók. A dubrovniki üdülőkkel beszélgetve az ember meg­ismerkedik a mai Jugoszlá­via életével. Fellelhetők ezekben az emberekben azok a vonások, amelyek olyan országokra jellem­zők, ahol a fő javak a nép tulajdonába kerültek. A bányász nemcsak saját munkahelyét látja. Egy Dubrovnikban üdülő reu­más bányász nagy meggyő­ző erővel, mint közvetlenül őrá is tartozó ügyről, be­szélt a széntermelés gépe­sítéséről. Azt fejtegette, mennyire fontos, hogy Bosznia bányászait felvér­tezzék korszerű gépekkel és berendezésekkel. Ismeri, úgymond, a szovjet gépek jótulajdonsagait, a szovjet szakértőknek a föld alatti munkák gépesítése terén szerzett óriási tapasztala­tait. Reméli, hogy a szov- jet-jugoszláv kapcsolatok normalizálása révén a szovjet gépekhez és tapasz­talatokhoz a jugoszláv szénbányászok is hozzájut­hatnak majd. Egész csoport üdülő vet t részt a beszélgetésben. Va­laki megjegyezte, hogy igen drága az Egyesült Álla­mokból behozott kokszol­ható szén. Valaki más az importált és hazai barna szén kokszolásának techni­kai problémáit vetette fel. Ennek a problémának megoldásán jelenleg sikere­sen dolgoznak kiváló ju­goszláv szakemberek. Dubrovnikba érkezésem napján megismerkedtem egy ottani kommunistával. Természetszerűleg a legak­tuálisabb témára, a szov- jat-jugoszláv kapcsolatok normalizálására terelődött a beszélgetés. Beszélgető- társam többek között meg­váltotta, hogy a két or­szág közt bekövetkezett el­távolodás rendkívül elkese­rítette. Elutazásom előtt újra találkoztam ezzel az isme­rősömmel. A tengerparton ülve sok mindenről elbe­szélgettünk.. Leginkább Dubrovnikről, a szláv kul­túra eme ősi fellegváráról folyt a szó. A dubrovnikiak mindig baráti érzülettel viseltettek Oroszország iránt, s ezek a baráti ér­zelmek az „Auróra" ágyu- lövései után még jobban ■megerősödtek. Szóbakerúl- tek a jugoszláv partizánok is A távoli Oroszországból mindig eljutott hozzájuk a szovjet hősök tábortűzéin«1 visszfénye. Említettem Ivó Sojkát. Kiderült, hogy beszélgető- társam ismeri. Tudja, hogy hét kitüntetést kapott, két­szer sebesült meg, s hogy lányát, aki röviddel a há­ború után született, Tanjá- nak nevezte el — Zőja Koszmogyemjanszkajánák. a szovjet nép hős lányának tiszteletére. Egyébként Ju­goszláviában sok lány kapta ezt az orosz nevet. A múlt sohasem mosódik el azoknak a gyermekeknek az emlékezetében, akik most gondtalanul fürödnek az Adriai tenger kék hul­lámaiban hallgatják a fák halk suttogását, a pacsirták dalátj — A gyermekek jövője népeink barátságától függ, — mondotta beszélgető tár­sam. & EgU nap a HillpoiiSIKát»íiii Di V, Szkobelcin akadémikus nyilatkozata a Pravdában a genfi nemzet közi atomerö-értekezletröl Az atom- és hidrogénfegyver eltiltása ügyében tartott nemzetközi értekezlet Tokióban folytatja munkáját :] majd ezzel kapcsolatban . | rámutatott: . — Külön előadás foglal­kozik majd a villanytelep ■j felépítésének és üzemelte- lésének tapasztalataival, • j Szkobelcin akadémikus a :! más országoknak szükséges | tudományos és műszaki se- : gítség kérdéseit érintve, ezt ; mondotta: a Szovjetunió ■ már több országot részesít ■ ilyen segítségben. Ezekben • az országokban a Szovjet- : unió segítségével gyors . ütemben létesítik a tudo- i mányos és kísérleti telepe- i két magfizikai kutatások . céljára, továbbá az atomerő . békés felhasználásának to- . vábbfejlesztésére. Az egy­■ felől a Szovjetunió, másfe­lől Kína, Lengyelország. : Csehszlovákia, a Német De- i mokratikus Köztársaság, : Bulgária és Magyarorszag ■ között aláírt egyezmények értelmében a Szovjetunió ; 1955—56-ban kísérleti atom­reaktorokat szállít ezeknek az országoknak fizikai és technikai kutatás céljára, szállít továbbá részecske­gyorsítókat az összes rájuk IIIIRRO VJ* Ili KAN Irta: SZ. KRUSINSZKIJ

Next

/
Oldalképek
Tartalom