Néplap, 1955. augusztus (12. évfolyam, 180-204. szám)

1955-08-28 / 202. szám

1955 wigusihis £5, rssárimp 3 NÉPLAP Äs Huiicisiíté & marakkól helyzetről Az interparlamentáris Unió angusztns 26-1 esti ülése Az Humanitében Pierre Courtade a következőket írja: — A marokkói események napfényre hozták azt a je­lentős szerepet, amelyet ott a szélsőséges gyarmatosító klikk játszik. E klikk tagjai felfegyverzett bandákba szervezve, rendelkeznek a rendőrség és a katonai ká­derek. legnagyobb részével s Marokkót saját birtokuk­nak tekintik. Szemükben csak egy megoldás lehetsé­ges a marokkói kérdésben: az a megoldás, amely tel­jes biztonságban lehetővé tenné számukra ama ki­zsákmányolás óriási profit­jának élvezését, amely sok év óta az amerikai racket- tsk tevékenységére emlé­kestet. ■— Ezek a személyek. — folytatja Courtade — Fran­ciaországban hatalmas tá­mogatókkal rendelkeznek. E cinkosságok segítségével a szélsőséges gyarmatosító csoport abban a helyzetben van, hogy szembeszegülhet az anyaország „határozatai­val“ olyankor, amikor cso­dálatos módop e határoza­tok nem felelnek meg tel­jesen saját felfogásának. Ilyenkor valósággal ulti­mátumokat intéz a kor­mányhoz. — Tegnap, amikor úgy látszott, hogy a trónkérdés a rendezés útján van, s amikor Ben Arafa, az alszultán mér hozzájá­rult a Tangerbe való vissza­vonuláshoz, kifejtették vele azt a „nagyon határozott akartát, hogy megtartja és továbbra is gyakorolja is­tentől kapott megbízatását". — A kormány gyengesé­gét s politikájának logikát­lanságát még csak fokozza az a félelem, .hogy mindez nem tetszik majd Wash­ingtonnak., A marokkói francia jelenlét végső fokon úgy tűnik fel, mint annak az „amerikai jelenlétnek1' a garanciája, amely megmu­tatkozik a tőké gyorsított behatolásában, valamint az immár 500 millió dollár ér­tékben megvalósított kato­nai támaszpontok létesíté­sében. Az Interparlamentáris' Unió 44. értekezletének augusztus 26-i esti ülésén tovább folyt a vita a fótit- ( kari beszámoló felett. Robinson angol küldött nagy megelégedéséi fejezte ki afölött, hogy az értekez­leten küldöttséggel képvi­selteti magát a Szovjetunió és ezt a nemzetközi feszült­ség enyhülését jellemző tényként emelte ki. Sajnálatosnak tartóm, — mutatott rá a továbbiakban a szónok —, hogy a nagy Kínának, a Kínai Népköz- társaság parlamentjének küldöttsége nincs jelen az értekezleten. Kormányom — mondta — már hat évvel ezelőtt elis­merte a Kínai Népköztársa­ságot és nem tudom meg­érteni, hogyan lehet két­ségbevonni a Kínai Nép- köztársaságnak azt a jogát, hogy részt vegyen értekez­letünkön és tagja legyen az Interparlamentáris Uniónak, Ez ellentmond uniónk ha­gyományainak, a kölcsönös megértésre irányuló törek­vésnek. Kína iagia kell, hogy .. legyen az Interparla­mentáris Uniónak — fejez­te. be felszólalását Robin­son — több küldött viharos tetszésnyilvánítása mellett. Allicata, Olaszország kép­viselője ugyancsak több1 tokát hozunk a beszámolók- küldött tapssal kifejezett; kai kapcsolatban, tetszésnyilvánítása mellett] Keszavan India képyise­ezeket mondta:' javasolom,! lője javasolta, hogy a Kínai hogy a Kínai Népköztársa-] Népköztársaság parlamenti ság kepyiselőjé foglalja el] csoportját, vegyék fej .az helyét ebbén az ülésterem- j Interparlamentáris Unió- ben, még mielőtt határóza- tagjai sorába. Az amerikai titkos szoigáiat kémeit tartóztatták le Lengyelországban Varsó■ (PAP): A lengyel közbiztonsági hatóságok legutóbb az amerikai tit­kos szolgálát kémtevékeny­ség céljából' Lengyelország­ba csempészett két ügynö- ■ két tartóztáttá le. A vizsgálati eljárás le­folytatása után bíróság , elé állítják őket. Szudáni helyzetjelentés Khartum (TASZSZ). Hi­vatalos khartumi körök sze­rint a délszudáni helyzet to­vábbra is feszült. A Torito- ban állomásozó délszudáni hadtest katonai körében augusztus 18-án kitört zen­dülést még mindig nem si­kerűit elfojtani és a láza­dók — akiknek számát- a helyi lapok többszáz főre becsülik, — a trópusi er­dőkben rejtőzködnek. To­tálon kívül Vauban, Bakr E! Gazai tartomány szék­városában is zavargásokra került sor. Malakaiban, Félsö-NUus tartomány szék­városában a szudáni csapa­tok lefegyverezték a rend­őrséget. A rendőrök egy ré­sze azonban fegyveresen ellenállt és 45 rendőr a fel­kelőkhöz csatlakozva, elrej­tőzött az erdőkben. Al-Azhari szudáni minisz­terelnök felszólította a fel­kelőket, hogy hagyják abba az ellenállást és tegyék le a fegyvert. A felkelők azon­ban elutastíották a minisz­terelnök felhívását. Az augusztus 25-én Lon­donból Khartumba érkezett Knox-Helm szudáni fő- kormányzó — aki egyben a szudáni fegyveres erők fő­parancsnoka is — Knox- Helm felhívta a felkelőket, hogy 24 órán belül tegyék le a fegyvert. Ujefefe §i©vjg| ?s®fítsé|f <s varséi építőknek A Varsó környéki Jelon- kában sok műhelyt létesí­tettek a varsói kultúrpalota szovjet építői. A korszerűen felszerelt lakatos-, asztalos-, villanyszerelő-műhelyekben készültek a palota külön­böző felszerelései, berende­zései, díszítései. Mint isme­retes a kultúrpalota telje­sen elkészült, A szovjet épí­tők most varsói vállalatok­nak adják át ezeket a mű­helyekét, mégpedig igen kedvező feltételek mellett. Ez a segítség rendkívül ér­tékes, mert hozzájárul a varsói építkezések gépesíté­si színvonalának további megjavításához. KÉPEK A SZOVJETUNIÓBÓL Az alma-atai gyümülcskonzcrv-kombinátban, (Kazah SzSzK) Nelli Krilova színművésznő Maríca áriáját énekli Kálmán Imre „Marka jó” című operettjéből a moszkvai televíziós központ stúdiójában, m E BIET UÄ ZI 8ZE1BL E A nemzetközi helyzetre változatlanul a genfi kor­mányfői értekezlet nyomja rá bélyegét. Ennek az érte­kezletnek a jegyében, — „Genf szellemében“ folytak le az elmúlt napokban az atomenergia felhasználásá­ról' szóló nemzetközi ta­nácskozások, ettől az érte­kezlettől nem függetlenül jöttek létre az ugyancsak Genfbén lezajló kínai— amerikai nagyköveti meg­beszélések. Genf eredmé­nyeként ül össze augusz­tus 29-én New Yorkban az ENSZ leszerelési albizottsá­ga, s noha október vége még messze van, máris az akkor kezdődő négyhatalmi külügyminiszteri értekez­let felé fordul a világ te­kintete. A genfi kormányfői érte­kezlet vitathatatlanul a nemietközi helyzet legfon­tosabb és legégetőbb kérdé­seit vétette fel, ha nem is valamenm- t. Ezeknek a kérdéseknek konkrét meg­oldása alapvetően változ­tathatja meg az egész világ politikai helyzetét, az egész nemzetközi légkört. E nagy kérdések még nem takar­hatják el szemünk elől az egyéb eseményeket. A világ természetszerűen halad to­vább, tovább hatnak a gaz­dasági. és társadalmi élet törvényszerűségei, folyik a népek harca békéjükért, szabadságukért. A Genfoen felvetett problémák között nem szerepel, mint ahogy nem is szerepelhet, a nem­zetközi élet valamennyi sokrétű eseménye. Ezek az események azonban befo­lyásolják egyes országok belső fejlődését és végered­ményben . visszahatnak a genfi n.agy kérdésekre. Az ész.akafrikai esemé­nyek, különösen a Marok­kóban kialakult helyzet példázzák a fent elmondot­takat a legvilágosabban. A MAROKKÓI NÉP NEMZETI HARCA A napokban egy francia jobboldali képviselő, Pierre CLostcrma nn levelet inté­zett pártjának, a köztársa­ság szocialista pártnak az elnökéhez és ebben bejelen­tette kilépését a pártból. Levelében többi' között a következőket irta: „A mi pártunk, egy eset kivételé­vel, solia nem emelte fel szavát a-politikai cdriiiniszt- ráció .és a rendőrség túlka­pásai ellen. Nem tiltakozott az ellen,, hogy az európai lázadók meglincselnek ár­tatlan marokkóiakat, elra­bolják, felgyújtják javaikat. Enpek következtében ma Oued Zeniben és Khcniírá- ban asszonyok, öregek és gyermekek .halálát siratják. Pártunk az ön személyén, valamint egyes; miniszte­reinken keresztül úgy sze­repel, mint a hazugság és a titkos érdekek védelmezője. Ez az őrült és logikátlan politika késztette a kor­mányt arra, hogy behívas­son 60.000 emberf. Nem használtak az indokínai és a tuniszi tanulságok? Vajon újabb Dien Bien Phura és más mészárlókra van-e szükség ahhoz, hogy önök­nek végre kinyíljék a sze­mük? ..." Ez a megrázó levél a francia hivatalos politika mély válságáról s ugyanak­kor az északafrikai francia uralom alatt élő arab népek nemzeti függetlenségi har­cának eddig nem tapasztalt erejű kiszélesedéséről ta­núskodik. Marokkóban és Algírban .hetek óta véres összecsapások történnek. Az összecsapásoknak, a tünte­téseknek, a francia katona­ság és rendőrség terrorjá­nak eddig több mint 2.000 halálos áldozata van. Mi húzódik meg ezek mögött a véres események mögött s miféle katasztrófa előérzete késztette az említett fran­cia képviselőt levele meg­írására? Marokkónak, ennek a „protektorátusnak“ nevezett francia gyarmatnak népe nemzeti önállóságot köve­tel. Meg akar, szabadulni a francia gyarmatosítók, ban­károk és kiszolgálói kizsák­mányolásától. Negyvenhá­rom évé tart a francia ura­lom Marokkóban s Marok­kó népének' máig sincsen- alkotmánya, se központi kormánya, se ] helyi képvi­selete. A nemzeti pártok betiltva. A 43 éves francia uralom eredményeként az ipar, a kereskedelem, a pénzügyek teljesen a fran­ciák kezébe kerültek, és a franciák kezén vannak a- legtermékenyebb földek is. Ez ellen az állapot ellen tiltakozik Marokkó népe és ez a tiltakozás ma már olyan fokot ért. el. hogy a francia kormány az elmúlt hetekben jónak látta, hogy bizonyos látszatengedmé­nyek megcsillogtatásával megpróbálja a marokkói tömegek mozgalmát. lesze­relni. 'Ezt a' célt szolgálta, volna 'Dráhdvel francia fő- h eltartónak ’ az a .terve, hogy Arafa szultán, ez a francia báb kísérelje meg olyan marokkói kormány létrehozását, amelyben a nemzeti körök .képviselői is helyet foglalnának. Hogy a francia kormány tervéi nem a tartós' rendezés vá­gya sugallta, azt a „reform- tervekkel“ 'egyídőben végre­hajtott véres - tefrorintézke­dések bizonyítják a legjob­ban. A marokkói népet s a marokkói nemzeti köröket azonban sem az átlátszó re­formtervek nem tévesztel- ' ték meg, sem a halálos sor- tüzek nem késztették visz- szavonulásra. Ben Arafái, a jelenlegi szultánt senki sem tekinti Marokkóban a nemzeti érdekek képviselő­jének, s ennek megfelelően a francia gyarmati érde­keltségek szolgálatában álló néhány pasán és- törgsföno- kön kívül nem is hajlandó együttműködni vele senki. Ä nemzeti körök igazi kép-> viselői, s maguk a marok-' kói néptömegek is a fran­ciák által két éve eltávolí­tott Mohammed Ben Jusz- szef szultán visszatérését- követelik. FRANCIAORSZÁG MINDEN JÁTSZMÁJÁT ELVESZÍTHETI Ilyen körülmények között folytak a dél-franciaországi Aix-Les-Bainsben a tárgya­lások a francia kormány tagjai és különböző marok­kói személyiségek között. Egy dolgot világosan meg­mutattak: a marokkói kér­dés rendezése elképzelhe­tetlen Ben Arafa és az őt támogató korrupt, feudális pasák és törzsfőnökök to­vábbi hatalombitorlása mel­lett. Ha e tárgyalások ered­ményeként végűi is a ma­rokkói francia érdekeltsé­gek, s az azokat támogató francia képviselők és mi­niszterek akarata kereke­dett felül. Jósolgatási szándék nél­kül -mondhatjuk, hogy ezek- ulán Franciaországra, mint nagyhatalomra, súlyos idők várnak. Francia Észak- Afrika népeinek független­ségi harcát ma már semmi­féle csapaterösítésekkel és „megtorló hadjáratokkal ‘ nem lehet többé megfékez­ni. A profitjukat féltő elva­kult gyarmati és pénzügyi érdekeltségek politikájának érvényre jutása robbanásig feszítheti ezt a helyzetet és csak idő kérdése, hogy á robbanás mikor következik be. „Franciaország abban a veszélyben forog, — írja. a Le Monde című párizsi pol­gári lap —, hogy minden játszmáját elveszítheti.“ Az a kérdés, megértik-e a francia uralkodó körök a Le Monde józan figyelmez­tetését?

Next

/
Oldalképek
Tartalom