Néplap, 1955. augusztus (12. évfolyam, 180-204. szám)
1955-08-28 / 202. szám
4 NÉPLAP 1955 augusztus 28, vasárnap Filmhírek As önkéntes véradás Nem liheghet cél a dolgozók előtt, mint az, hogy a i áradással hozzájárulhatnak embertársaik életének megmentéséhez, felgyógyulásához. Az önkéntes véradás széles rétegekben elterjedt mozgalom. A felgyógyultok személyesen vagy levélben mondanak köszönetét a véradóknak. Erős dolgozók, akik üzemi balesetet szenvedtek, szülőanyák, akik a vérátömlesztéstől nyerték vissza az életüket, — mondják el köszönő szavaikat az önkéntes véradóknak. A szovjet orvostudomány'igazolta először a vérrel való gyógyítás alkalmazásit, s ma egyetlen kórház, mentőállomás hűtőszekrényéből nem hiányozhat a konzervált emberi vér. En, mint a Magyar Vöröskereszt tagja elhatároztam, jelentkezem véradónak. A véradók kiválasztására nagy gondot fordítanak, alapos orvosi vizsgálaton mentem keresztül, a kivizsgálás eredményeképpen alkalmasnak talállak. Először 1953 december 1-én adtam vért, azóta már összesen 3200 köbcenti vért adtam beteg embertársaim felgyógyulásához. Minden véradás előtt orvosi vizsgálaton megyek át, így nem fordulhat elő, hogy esetlég beteg vért vesznek tőlem. Azon nemes ét zés, hogy a véradók mozgalmát társadalmi megbecsülés kíséri, felvilágosító munkát fogok továbbra is kifejteni, hogy minél több dolgozó társain ismerje a véradó mozgalom hatalmas jelentőségét, s főképpen azt, hogy a véradás emberélet megmentését jelenti. Dolgozó társaim.' Jelentkezzetek önkéntes véradónak a segíteniakarás érzésével. SISKA MIHÁLY kilencszeres véradó. A varsói VIT-ről rövid film készült. A film megörökítette a lengyel főváros nevezetességeit, s néhány jelentősebb kultúr- és sportbemutatót. A Híradó és Dokumentum Filmgyár műtermeiben készíti Jancsó Miklós a magyar VIT küldöttséggel a napokban hazaérkezett rendező a rövidfilm III. befejező részét, amely többek között a fesztivál záróünnepségét is bemutatja. A Magyar Szinkronfilm- gyártó Vállalat hamarosan hozzákezd a „Fiam a tanár úr” című olasz film szinkronizálásához. * Két hét múlva mutatják be a „Rómeó és Júlia” című színes szovjet balettfilmet Nyíregyházán. Shakespeare szerelmi tragédiájának film- változatát az 1955. évi cannesi nemzetközi film- fesztiválon az „Opera és A TTIT irodalmi és nyelvi szakosztálya nyelvi munkabizottsági megbeszélést tartott folyó hó 26-án Szende Aladár, a budapesti központi nyelvi szakosztály kiküldöttjének részvételével. Szende Aladár igen sok értékes ötlettel és tanáccsal gazdagította a szakosztály munkatervét. A megbeszélésen jelenlévők úgy látták, hogy dolgozóinkban nem él még elég erősen a nyelvi felelősségérzés, hiszen még mindig igen sok az idegen hanglejtéssel kimondott szó, az idegen észjárás szerint megfogalmazott mondat, s a helyesírási hibákkal ékeskedő hivatalos akta, és városi felirat, Ezért az irodalmi és nyelvi szakosztály a Jövőben is folytatni óhajtja a nyelvi sematizmusok ellen és a helyesírás szabályainak általános megismertetéséért vívott harcát szóval, s tollal egyaránt. (Helyesírási tanfolyamok, — a hibás városi feliratok ösz- szegyűjtése.) Szeretné azonban a szakosztály felébreszteni a dolgozókban a ma még szunnyadó nyelvi öntudatot, — hiszen: „Voltak id5k, amikor a magyar nemzet nem volt más, mint titkon elrebegett magyar szó az ajkakon” — mint Horváth János mondotta a Tihanyi alapítólevél létrejöttének 300-ik évfordulóján. Tervbe vette a szakosztály, hogy a közeljövőben klubesti és egyéb előadásokon igyekszik majd megmutatni nyelvünk szépségeit: hajlékonyságát, színpompáját és csodálatos kifejező erejét részint nagy íróink és költőink stílusában. Előadás hangzik majd el nyelvjárásainkról,' s összegyűjtik a szakosztály tagjai a Szabolcs-Szatmár megyei nyelvjárás sajátosságait. zehés filmek” nagydíjával tüntették ki. A film szólótáncát Galina Ulanova, hazánkban is ismert, népszérű balerina táncolja. Popov, a híres rendező mondotta: „Amikor Ulanova Júliát táncolja, egyetlen másodpercre sem feledkezik meg a lényegről — arról, hogy ő él és szereti Rómeót. Bármilyen . bonyolult mozdulatot végez is, vagy ha technikai nehézséget győz le, egy másodpercre sem téveszti szem elől a témát, egy pillanatra sem alszik ki benne a leányos szerelem , fénye”, Prokofjev Rómeó és Júlia című balettjét Arnstam, régi zenésfilm rendező és Lazarovszkij rendezte. A filmen teljes gazdagságában bontakozik ki Prokofjev zenéjének ritmusa. Az operatőri munka Selenkov es Csen Ju-lan-t dicséri. A nyelvünk múltja iránti érdeklődést szolgálja, majd a Tihanyi alapítólevélről és egyéb nyelvemlékeinkről szóló, kiállítással egybekötött előadás, valamint a nyelvrokonaink 'múltját és jelenjét megismertető műsoros est, s a finn testvéreink hősi eposzát életre keltő Kalevala-est. Mint munkájának egyik legfontosabb alapföltételét ezúton kéri a szakosztály Nyíregyháza város és Szabolcs-Szatmár megye dolgozóinak érdeklődő támogatását, Nyulasí Imréné szakosztály elnök. Mintha az isten is munkakerülésre, spekulálásra teremtette volna Csatáry Endrét — így beszélik Tisza- adonyban. Így lehet valóban, mert az öregek is alig látták dolgozni a múltban. Most is, ha teheti, kerüli a munkát. Régen módja volt rá, hisz 100 hold gazdája volt. Az igaz ugyan, hogy azóta sokat lendült előre a történelem kereke. Gazdasága megcsappant. „Szerényen“ felajánlotta nagy részét. így aztán úrnak sem szólítják ma már a faluban. — Ha már a megtisztelés el is marad, legalább az úri módom maradjon meg továbbra is. így gondolkodott. S csodák-csodája, ez sikerült is mind a mai napig. Aratásra érett a gabona földjén. Vakargatta a fejét, spekulált, gondolkodott. — Hogy a fenébe kellene megcsinálni, hogy az idén se magam arassak. Hopp, meg van! — csapott homlokára. Merész tervet fundált ki, az biztos. Gyorsan maga elé mormolta. — Egy paraszttal szerződést kötök az aratásra, másik kettőt meg szegődtetek mellé. Csak egyet fizetek szerződés szerint, a többinek meg majd lökök valamit. £s cselekedett. — Megérett a gabona, — állított be Kozma Mihály szegényparaszthoz aratás előtt egy néhány nappal. — Lehet vágni, SCTSS^gIe a Bökönyi Uj A tegnap megnyílt kisipari termelőszövetkezeti kiállításra a Bökönyi Üj Élet TSZ elnökét is meg- nívták. A megnyitó ünnepség után megtekintették az iskola udvarán kiállított szekereket és stráfkocsikat is. Az egyik erős, remekül elkészített stráfkocsira ez volt írva: „A munkás-paraszt szövetség jegyében ajándékozzák a nyíregyházi Vas- és Fémipari KTSZ dolgozói a Bökönyi Üj Elet TSZ-nek.” A tsz. elnöke kereste a szavakat, hogyan is köszönje meg az ajándékot. Nézte, simogatta a KTSZ tagjainak lelkes munkájával készült stráfkocsit és látszott, hogy nagyon örül az ajándéknak. — Még csak most alakult meg a termelőszövetkezetünk és már is ilyen értékes ajándékot kapunk — Mit ád érte ■— érdeklődött Kozma. — Majd megegyezünk, csak menjen már kifelé! — Hát ami a szerződés szerint jár. Kozma vette a kaszáját, s el is indult a kulák földjére aratni. — No, ez meg van. Még egy ember kell. És elindult a tiszaparti töltésen. Éppen jókor, mert találkozott Szigeti Mihállyal, akivel itt kötötte meg az egyességet. — Ez aztán sikerült, dörzsölte össze megelégedve kezét. S elindult a tanácsháza felé. Maga elé mormolt. Most már megköthetem a szerződést. Még az isten anyját is szidta, amikor megmondták a tanácsházán, hogy 30 forintos okmánybélyeg kell a szerződési papírra. — No sebaj, gondolta. — visszajön ez százszorosán. A tanácsházán kiállították a szerződést, s a kulák akku- látusan alákanyarította a nevét. Nagyot köszönt és elment. — Menjen már fel a tanácsra, írja alá azt a papírt, kiáltotta be dühösen Szalon- tai Károlyék udvarára. S tovább állt. Útközben hazafelé az járt áz eszébe, hogy nem jönneX-e rá a svindli- re a tanácsházán. Ugyanis a szerződési pa«íóndéka kaiét TSZ-nek tőletek elvtársak? — zavartan köhintett. — No nem maradunk érte adósak! — A körül állók kíváncsian figyeltek. A nyíregyházi cipész és bőripari KTSZ elnöke válaszolt: — Mi adjuk a lószerszámot. — Köszönjük elvtárs! — szorította meg a tsz. elnöke a KTSZ elnök kezét. A jelenlévő KTSZ-ek elnökei és tagjai össze súgtak a tömegben, Valaki megkérdezte: — Most már van stráf- kocsi is, lószerszám is, de hol van a ló? Derült a közönség arca és még jobban a tsz. elnöké, amikor megtudták, hogy a lovat a megye textilruházati KTSZ-ei vásárolják meg a TSZ-nek. pírra csak 3 és fél hold aratni valót diktált az elnöknek, pedig több az 6 holdnál is, amit vágni kell Az meg elhitte. A három ember hozzáfogott a munkához. Kora hajnaltól késő északáig izzadtak. Napközben meg-megltí- togatta fogadott munkásait Csatáry, mint annak idején 100 holdas korában, peckesen, büszkén, felemelt fejjel járt-kelt, az izzadt, munkától fáradt parasztok között. Néha még gereblyézett is. Ne mondják őrá rossz ember, nem segít. — Mennyi ez az aratni való, kíváncsiskodott Szigeti, mert sokalta. — Mennyi lenne, dölyfös- ködött a kulák. 3 és fél hold. Csak siessetek, mert későn lesz a fizetség. Az emberek érezték, hogy többet vágtak már négy holdnál is, de nem mertek szólni. Több, mint 4 és fél napig látástól-vakulásig dolgoztak a kulák földjén. Az igaz, hogy Szalontai Károlyt közbe 20 éves öccse váltotta fel a munkában, de Csatáry ettől is keményen megkövetelte a munkát. A kis Irénke Szalontai Károly húga járt a kulikhoz, hogy hazahordja a tejet, amit az aratásért kapott bátyja. Ennek a családnak még lökött is valamit Nyíregyházán, a IV. sz. állami általános iskolában tegnap megnyílt a Kisipari termelőszövetkezeti kiállítás. Szabó Sándor elvtárs, a KISZÖV megyei elnöke nyitotta meg a kiállítást. A megnyitón a pártbizottság, a tanácsok, a kereskedelmi vállalatok, az üzemek és intézmények küldöttei is megjelentek — a szép számú érdeklődők között. Megtekintették megyénk kisipari termelőszövetkezeteinek termelvényeit, — remek munkáit. Láttuk a Nyíregyházi Textilruházati KTSZ munkáit: férfi, női és gyermekruhákat és fehérneműket, melyek között különösen említésre méltó a „Nyírség” nevű testhez szabott női kabát, továbbá a tájjellegű mikádó és az ujjas mellény, melyekből a vidám vásáron is nagy mennyiségűt vásároltak meg a dolgozók. Ez a KTSZ érte el a terv teljesítésben a legjobb eredményt: megkapták a „megye legjobb ktsz-e” vándorzásziót a kitűzött pénzjutalommal együtt. A kisvárdai szabó KTSZ kiállított munkái között különösen a fehérneműk és a gyermekruhák tetszettek. Megkezdték a kordbársony es düftin gyermekruhák készítését is, hogy az iskolás gyermekek részére megvásárolhassák azokat a szülők. Ebben a KTSZ-ben tíz sztahanovista dolgozik Venyige Andor csoportjában. Tetszett a látogatóknak a nyíl Sátori Ruházati KTSZ minőségi munkája, — ami különösen a férfi öltönyökön látszik. A nagykállói és a fehérgyarmati Ruházati KTSZ-ek kiállított munkái között különösen a gyermekruhák és női ruhák nyerték ■ meg a látogatók tetszését. Csodálatra | méltóak a Háziipari Szöaz úrhatnám Csatáry Endre. Volt esze, hisz csupán Szalontai Károllyal kötötte meg a szerződést, s ha valami hiba lett volna, akkor még feljelenti. De mi is volt az, amit ezek az emberek kaptak? 8 kiló vegyesliszt, 16 liter tej, egy kis krumpli, meg egy szakajtó bab. Ezt kapta Szalontai Károly. Kozma meg Szigeti még ennyit sem. Az ő szemüket kiszúrta 8 kiló liszttel és 8 liter tejjel. Volt esze Csatárynak. Ezek nem követelőzhettek vele szemben, mert szerződést nem kötött velük. De vajon ki kapta meg a szerződés szerint járó napi 10 deka zsírt, 10 deka szalonnát, sót, húst, no meg a füszerpénzt? Senki. Sajnos, a községi tanács sem nézett utána ennek a dolognak. Nem ellenőrizték Csatáryt, aki egy emberrel kötött szerződést, közben hárommal dolgoztatott, s a szerződésben foglaltakat nem tartotta be. Így aztán a minden hájjal megkent kulák úgy csapta be a dolgozókat, ahogy akarta. Félrevezette Kozmát és Szigetit azzal, hogy legyenek nyugodtan, a szerződés ott van a tanácsházán. Az igaz, hogy ott is volt, csak az ő nevük nem szerepelt rajta. Tavalyról is van példa rá, vetkezet kötöttáru és házi- szottes készítményei. Úgy a textilruházati, mint a kötöttárukról elismeréssel nyilatkoztak a szakemberek; mint többek között Baranyi Frigyes elvtárs a Textil Nagykereskedelmi Vállalattól és Nemes Sán- dorné a rövid-kötöttáruk szakértője. Jávor János elvtárs, a Cipő Nagykereskedelmi • Vállalat dolgozója elismeréssel nyilatkozott a mátészalkai Cipész KTSZ. szép fazonú női cipőiről, a rakamazi Cipész KTSZ munkáiról, a nyírbátori és fehérgyarmati Cipész KTSZ-ek női száras cipőiről, a nagykállói Csizmadia KTSZ munkáiról, valamint a nyíregyházi Minőségi Cipész KTSZ munkáiról. De legjobb véleménye a kisvárdai Cipész KTSZ kiváló minőségű munkáiról volt, a kiállítás legtöbb látogatójának. A kiállítás az iskola dísztermében és több iskolatermében van. Tetszetős a fém- és faipari KTSZ-ek kiállítása. Szép kivitelű konyhabútorokat, szobabútorokat és egyéb berendezési tárgyakat lehet látni, melyeket meg is lehet vásárolni, vagy meg lehet rendelni. A nyíregyházi Faipari KTSZ munkái kiválnak a többi közül. Nagy a látogatottság a fatömegcikkeket bemutató helyiségben, valamint a Fém és Vasipari KTSZ-ek munkáit bemutató teremben isi Külön-külön sok szépet és jót lehetne a kiállított munkákról szólni. A kiállítás ma is nyitva van. Érdemes megtekinteni a kisipari termelőszövetkezeteink fejlődéséről és jó, minőségű munkájukról tanúskodó kiállítást. hogyan használta ki a ta- nács ébertelenségét Csatáry Endre. Három hold földje után 477 búzakilogramm szociális kedvezményt is kicsikart. Ennyivel mentesí- tették a beadási kötelezett- ség alól. A kulák Csatáry túljárt Kozma Mihály és Szigeti Mihály parasztok eszén, Nem hiába mondja az egyik régi közmondás, hogy ku- tyából nem lesz szalonna* Bizony, Csatáry Endre erei- ben sem fog soha megváU tozni a kulákvér. Benne lesz abban a spekulációi a munkakerülés és a kapzsiság mindig. Van módja annak, hogy az ilyen kártevőktől megszán baduljanak a dolgozó pa* rasztok Tiszaadonyban is* Ez az út nem más, mint amelyet Kozma Mihály vd* lasztott a napokban. Meggyőződött arról, hogy a ku-> Iák kizsákmányolta őt. A jövőben nem kell rettegnie Csatáry Endrétől. Megtalál- ta a kulák kizsákmányolás- bál, a gondból kivezető utat* A jövő esztendőben aratás-t kor, már nem a szegény embert kínzó Csatáry End- re földjén villan meg kezé-> ben a kasza pengéje, hanem a magáéban, az Alkotmány TSZ ringó búzatábláján. FARKAS KÁLMÁNi A TTIT nyelvi szakosztályának tervei 3CuLák<fníjf.ang. Megnyílt 0 kisipari termelőszövetkezeti kiállítás Nyíregyházén
