Néplap, 1955. augusztus (12. évfolyam, 180-204. szám)

1955-08-25 / 199. szám

19aä aufujxluä ,25, csütörtök NtPUP É ji nappalUí téve .. . Majoros András ifjúsági cséplőcsapatánál \1 esszirűl hallik a csép- 1 lőgép egyenletes bu­gása. Császárszálláson ti­zennyolc napja hajtja a cséplőgépet a „Zetor 25." Két hete elmúlt . annak, hogy megkezdték a cséplést, az elmúlt évben' győztes Majoros András ifjúsági csa^n*ápak tanig,i. A csépl.ő­MAJOROö niluiXAii, sztahanovista traktoros. gép 1070 milliméteres dob- szélességü, cséplési tervük 4360 mázsa, s ők 24-én estig 5700 mázsa terményt csé­dolgozunk. Üjra az elsők között akarunk lenni, ha már elsők nem is lehelünk. Bizony, nem könnyű a dolguk ezeknek a fiatalok­nak, főleg, ha figyelembe vesszük, hogy egyénileg dol­gozó parasztoknál csépelnek és naponta 10, sokszor még annál is több helyre kell házalni. Ez nagy kiesést je­lent. Amikor látták, hogy Bogár János csapata meg­előzte őket, nem kímélték az erőt és a fáradságot, s jóformán még el sem alud­tak, amikor már újra mun­kához láttak. Csépeltek éj­jel, nappal, amikor az idő megengedte, s vasárnap sem pihentek, hanem 200 mázsa terményt engedtek le a dobon. Huszonhét fiatal dolgozik ennél a gépnél,' de jó mun­kájuk hire eljut' a messze tanyákra is. A csépelte tők azt is tudják, hogy 65 va­gon termény elcséplésére tettek fogadalmat, s éttől a tervtől nem tágítanak. S amikor új dolgozó paraszt terményére kerül a sor, már megszárítva várja a fiatalo­kat az asztag rnegázott ré­sze. A verseny mindenkit ér­Munka közben az ifjúsági cséplőcsapat. Peltek el, vagyis 131 száza­lékra teljesítették tervüket.- Öt és fél napot álltunk az eső miatt, — mondja Majoros András, az orszá­gos hírű ifjú traktoros. — De azért nem adjuk meg könnyen magunkat. A nem teljesen száraz * terményből is. 170—ISO mázsát csépe­lünk el naponta. A cséplő­dekel, öregeket, fiatalokat egyaránt. Legjobban mégis csak az érdekelteket izgatja a dolog. Ahogy megérkezik a postás, veszik az újságot, s mindegyikük azt figyeli benne: hányadikok. Azt máris tudják, hogy a megye 299 ifjúsági cséplő- csapata között ők az elsők. Abban is biztosak, hogy a Megérkezett az újság (Hammel J. felvételei) csapat minden tagja alapo­san kiveszi a részéi a mun­kából. Versenyezünk egy­mással, mag az idő járással is. Ha kevésnek bizonyul az eredmény napi 15—16 mun­kaóra alatt', akkor . éjjel is gépállomás 32 cséplőgépé­nél egyetlen munkacsapat sem szárnyalja túl őket. Az országos eredmények azon­ban ma még magasabbak, mint az övéik. Ha újra ki akarják vívni a megye, az ország megbecsülését, elis­merését, akkor az eddiginél is keményebben és jobban kell dolgozni. Ahogy elné­zem őket, — Székely And­rás rudashordót, Hajósi Mi­hály kéve vágót, Szabó Jó­zsef zsákost, s a többieket, — látom, hogy összeszoktak, együtt dolgoznak, együtt éreznek. Erről beszél külön­ben Antal Pál munkacsa­pat-vezető is. Csak így lehet jól dolgozni, s a jutalom nem marad el, mint ahogy; az elmúlt év őszén is Pobje- da karórákat, 15.000 forintot és a Mezőgazdasági Kiállí­tásra ingyenes jegyet kap­lak. Amellett, hogy nagyon szeretik őket munkájukért az emberek, a megbecsülést szélesebb körben szeretnék kivívni. Ezért dolgoznak, az időjárással is szembé- szállva, éjt nappallá téve. K. J. G. Tóth István, középparaszt nyilatkozatai Miért léptem be a termelőszövetkezetbe? Gazdag jövedelemre szá­mít a berkeszi Bajcsy-Zsi-j linszky TSZ tagsága. Csu­pán almából közel harminc vagonnal akarnak értéke- 1 síteni, melynek jó részét exportként szállítják el. Egyéb terményeik is pél- dáníelüliek. Holdanként ti-, zenhat mázsa búzát, tizen­négy mázsa rozsot csépel­tek. Burgonj'ából százhat-1 vannyolc mázsa, cukorrépa-; ból kétszázhúsz, kukoricá­ból pedig harminc mázsás átlagra számítanak holdan-, ként. — Olyan eredmények ezek — mondotta G. Tóth; István tizenegy holdas kö~; zépparaszt, — hogy az em-| bér feltétlenül meggyőző­dik a szocialista gazdálko­dás előnyéről. Nem győz­tem eleget csodálni a tsz. terményeit, és este, munka után is sokat beszéltem róla családom körében. Az egész napi fáradságos mun­ka után sokszor leültem, s fiammal, feleségemmel pa­pírra vetettem évi jövedel-j mem. Néhány nappal ez-1 előtt elhatároztam, s alá­írtam a belépési nyilatko­zatot. Azóta sokat gondol­tam már, hogyan hasznosít­hatom a közös gazdálkodás­ben az eddig szerzett tapasz­talataimat. Ügy látom, hogy a termelőszövetkezet tagjai I valamennyien segítségemre, sietnek, s elmondták, ho­gyan fejthetem ki legjob­ban munkámat a szövetke­zetben. Állattenyésztésben fogok dolgozni, mert erről ismernek legjobban a meg kívülálló gazdalársaim is. Több dicséretet kaptam a járási tanácstól példás ál­lattartásomért. Ezt a szövet­kezetben tovább akarom folytatni s vállalom, hogy a szövetkezet állatállományát jó kondícióban tartom s gondoskodom a szakszerű etetésről, és a fiatal állatok neveléséről — fejezte be nyilatkozatát G. Tóth Ist­Közelebb a célhoz... Westsik Vilmos Kossuth- díjas kutató alapozta meg a nyírségi homoktalajok meg­kötésének, szerkezetjavítá­sának. módszereit: talajhű­Filmgyártók kikérik a mozibarátok véleményét A moszkvai „Moszfilm” stúdió Sztalinó, Makajev- ka, Jzverdlovszk, Magnyi- togorszk és más városok filmszínházaiban, továbbá sok falusi klubban és az új földek kultúrházaiban filmfesztivált rendezett, amelynek keretében a stúdió munkatársai beszá­moltak a következő két évre tervezett munkájuk­ról és kikérték a mozilá­togatók véleményét és ja­vaslatait. sítő, csillagfürtös zöldtrá­gyázással, a kedvező vetés­forgók kutatásával. Az alaptétel áll. •. de egyre folyik a részletes tö­kéletesítése. Egy ilyen rész­let kutatója Németh György is, a gyulatanyai kísérleti gazdaság vezető kutatója, aki nemcsak az édes csil­lagfürt nemesítésében ért el országos hírű eredménye­ket, hanem a keserű csil- lagfürtös zöldtrágyázás módszerei is témául szol­gálnak kutató munkájában. Minden szabolcsi gazda tudja, hogy a keserű csil­lagfürtöt virágzása idején A XX. kongresszus tiszteletére Több új szerszámgépet A moszkvai ,.Krasznij Proletarij” szerszámgép- gyár dolgozói égnek a vágytól, hogy a XX. párt- kongresszust újaob mun­kasikerekkel köszönthes­sék. A napokban itt gaz­dasági aktívagyűlést tar­tottak. Megvitatták G. A. Szurgucsev igazgatónak a második negyedév, illető­leg az első félév munka- eredményeiről szóló be­számolóját. A beszámoló és a hozzá­szólások megemlítették, hogy a szerszámgépgyári dolgozók nem elégítették ki teljesen a legújabb ki­váló minőségű szerszámgé­pek iránti keresletet. A kollektíva jelenleg a „IK 62” típusú új univerzá­lis esztergapad sorozat- gyártásának bevezetésével foglalkozik. Ezen a gépen nagy sebességgel lehet meg­munkálni az alkatrészeket. A gép percenként 2000 fordulatot tesz. a régi esz­tergapad 1200 fordulattal dolgozott. A gyár konstruk­tőrjei egyidejűleg egy per­emként 3000 fordulattal működő esztergapad szer­kesztésén is dolgoznak. A gyárban gondosan fe­lülvizsgálják az összes gé­peket, az elavultakat a jö­vő évben újakkal cserélik ki. Hatszorosára emelik az így célú szerszámgépek szá­mát. Kétszeresére növek­szik azoknak a munkadara­boknak a száma, amelye­ket a nyomás alatti ön­tés után süllyesztékes ko­vácsolással, vagy hideg saj- lolással munkálnak meg. A kovács üzemben a terv szerint nagyfrekvenciájú árammal hevítik fel a mun­kadarabokat, az alkatré­szek nagysorozatú meg­munkálása céljából cso­portos futószalagokat állí­tanak fel. Az élenjáró technológia segítségével Cseljabmszk gépgyári üzemei az öntésnél egyre gyakrabban alkalmazzáa az élenjáró technológiát — az úgynevezett precíziós ön­tést kiolvadó mintákkal. Ennek révén »»'»ntős fém­megtakarítást érnek el, csökkentik a fémmegmun­kálási műveletek számát. A mérőeszközök gyárá­ban a precíziós öntés mód­szerével 32 alkatrészt ké­szítenek. Ezek közül 17 al­katrész öntése annyira pon­tos, hogy semmiféle továb­bi mechanikai megmunká­lást nem igényel. A cseljabinszki traktor­gyárban megszervezték a precíziós öntödét. A trak­toralkatrészek között van egy, amelyet, úgy hívnak, hogy az olajszivattyúk sza­bályozójának nehezéke. Ezt korábban 1100 gramm sú­lyú sajtolt munkadarabból készítették, hat szerszám­gépen munkálták meg, , és a megmunkálás során kö­rülbelül 600 gramm fém forgácsolódon el. Most, amióta a precíziós öntést bevezették, 550 gramm sú­lyú munkadarabot nyer­nek, amelyen mindössze négy lyukat kell fúrni, s amelyről le kejl csiszolni a sorját, a megmunkálásnál mindössze 45 gramm fém kerül forgácsba. A gépgyári vállalatok kollektívái munkaversenyt indítottak a XX. pártkong­resszus tiszteletére és kö­telezték magukat, hogy je­lentősen növelik azoknak az alkatrészeknek a válasz­tékát, amelyeket pontos ön­téssel készítenek. Alkotó kezdeménye%?s A Ívovi szerszámgépgyár kollektívája bekapcsolódott a XX. pártkongresszus tisz­teletére indult munKaver- senybe. A gyárban az ész- szerűsítök felhívására moz­galom indult a tervezési műveletek tökéletesítésére. Ebben résztvesz minden munkás, művezető, mérnök és technikus. A jó kezde­ményezés nem véletlenül született meg. A szerszám- gépgyár újítói az ötödik ötéves terv éveiben a ter­melési műveletek . több mint 30 százalékát modernizál­ták. Ennek eredményekép­pen ugyanazon termelési területen ma 25 százalék­kal több szerszámot gyár­tanak, mint ezelőtt. A gyárban most rende­zik be az ésszerűsítők és feúalálók laboratóriumát, külön értesítőt készülnek kiadni, amelyben a mű­szaki tájékoztatáson kívül az újítók értékes javasla­tait is nyilvánosságra hoz­zák. Ukrajna Kommunista Pártjának Lvov-terileti bi­zottsága támogatta a szer­számgépgyár kollektívájá­nak értékes kezdeményezé­sét és javasolta, hogy a termelési műveletek töké­letesítésére irányuló moz­galmat terjesszék el Lvov városának és a ivovi terü­letnek valamennyi ipari üzemébeh. Munkavállalások Kirovbói érkezett hír szerint a beloholumcki gép­gyárban most fejezték be a sztálingrádi vizierőmü építkezéséhez .-.zükséges két nagyteljesítményű szál­lítószalag szerelését. A vállalat kollektívája e gé­pezetek leszállításával tel­jesítette ötéves tervét. A beloholunicki gépgyári dolgozók versenyt indítot­tak a XX. pártkongresszus tiszteletére. Vállalták, hogy tovább emelik a munka termelékenységét, s több más hasonló felajánlást is tettek. ! szántják alá, mert ebben az időszakban kötnek meg a I legtöbb nitrogént a gyöké­ren lévő radicikóla bakté­riumok. Csakhogy a maga­san növő csillagfürt le- szántása nem volt könnyű dolog, mert a barázdák megfordított, hantja nem takarta el a nyurga szára­kat, megakadályozta a to­vábbi talajmunkát, és laza lett a föld, sok levegő ma­radt részecskéi között, ami gátolta a szerves anyag el- bomlását. Nem volt könnyű dolog a leszántás, de erről már csak múlt időben be­szélhetünk, ugyanis Németh György tanácsára .a megyei gépállomás igazgatója, Ál­dott István és főmérnöke: Salli József egy szellemes megoldású gépet készítet­tek, ami a leszántás előtt felaprítja a csillagfürt szá­rát, meg is hengerezi. A gép három darab, egymás­sal összekapcsolt henger­ből áll, az egyes hengerek súlya 60—70 kilogramm: Minden hengerre egymástól rövid távolságra „S“-alakú késeket rögzítettek, ame­lyek az aprítás munkáját végzik, összsúlya három­három és fél mázsa, ennek a traktorra is felszerelhető i gépnek. Előzetes végigjára- | fása a csiilagfürt táblán j előfeltétele a jó alászán- tásnak, a tömör feltalaj­nak. Amelyik talajon a zöld- trágya leforgatását így vég­zik el, ott tökéletes lesz az elbontó baktérium munká­ja, jól érvényesül a zöld- trágya humuszképzö és -hit- rogénpótló hatása. A gépet kiválóan alkal­mazhatják a kiültetett do­hánypalánták sorközeibe, es a burgonya sorközeibe ve­tett, homokverést akadályo­zó, sortrágyázó csillagfürt sorok leszántására is. Al­kalmazhatják, mert a hen­gerek hossza 70 centiméter, tehát annyi, mint a kapás­növények sortávolsága és -a hengerek közötti táv is megfelel annak a biztonsá­gi távolságnak, amivel el­kerülhető a dohány, bur­gonya és más növények megsebzése. Az Áldott— Salli-féle munkagép újabb lehetőséggel gazdagította a nyírségi homoktalajok szer­kezetjavítását és, a termés­eredmények növelését. . . 3 ,

Next

/
Oldalképek
Tartalom