Néplap, 1955. július (12. évfolyam, 153-179. szám)
1955-07-09 / 160. szám
€ NÉPLAP 1955 július 9. szombat ilpk&Y Saras:- —— ■—* fit £ RABSÁGBAN — Ifjúsági regényrészlet — — Na? Gyorsan leszánkáztál. Gyurka felpattant, és hátával a falnak fordulva a hang irányába meresztette a szemét. Nem látott semmit. A vidám, kicsit gúnyos hang folytatta: — Azt hittem pedig, gyalog jössz. Ha tudtam volna, elébed küldöm az ökörfogatot, — Most kesernyésen nevetett —. Csak nem félsz, te gyerek? Mert látom az alakodról, hogy gyerek vagy. Hogy hívnak? — Porosz... György .., — hebegte barátunk. — Ninicsak, te vagy az Gyurka? — Hát maga? — kérdezte most már bátrabban. — Tisza Andrisnak hívtak odafenn. Itt nem tudom, mi lenne a nevem, legjobban. Porosz György nagyot sóhajtott. — El ne fújd a lámpást, he! — viccelt a férfi. — Majd még sötétben maradunk. Kisvártatva folytatta. — Hát, csak jó fiú vagy, he? — Miért? — Meglátogattál. Gyurka idegesen, élesen nevetett, — Meg, pedig meg se hívott! — Hát- akkor minek jöttél? Kis csend lett. — A tulipánfavirágért. — Elfogott az intéző. — El. Meg a kutya. — Pedig azt hittem, hozzám készültél — viccelt megint a legény. — Hát maga? — Én? Éppen vártalak. Látod!. — nevetett keserűen. Elhallgattak. Gyurka szeme lassan megszokta a sötétséget. Most már felismerte a meg-megmozduló tömegben Tisza Andrist. Ült a fal mellett, térdén átkulcsolva kezét. Jó két méter magasan világító ablak szürkéllett. A pince hűvös volt, hősünk hátán végigborzongott a lúdbőr, hiszen egyéb sem volt rajta, mint a kis fekete nadrág. — Azért az intéző is derék ember. — Az? — csikordult össze Gyurka foga. — Az hát. Hát már engem behozott, hát azt gondolta, ne unatkozzam egyedül, hűvös van itt, mi? — Ki ... kicsit — di- dergett Gyurka. — Te is tudod, hogy van szád, mikor eszel — mordult mérgesen a legény. Levette a mellényét és Gyurka felé dobta. — Vedd fel. így már tűrhetőbb volt, de barátunk érezte, hogy sokat kell táncolnia, ha nem akar megfázni. Egyelőre csendesen leku- corodott a sarkára s azon töprengett, hogy ez a pincelyuk a kastély melyik szobája aló esik? — Te ismered Varga Julist, ügye? — kérdezte Tisza Andris később. — Ismerem. Az a maga... — Kuss te — mondta a legény kedvesen. — De jól tudod ... — Mindenki tudja. — ... az intéző,., Mert az meg nem tudta. Nem. Mondtam pedig hogy ne csipkedje Juiist. Mégsem tudta. — Maga megütötte? — Én? — csodálkozort a legény. — Én nem. A Julis. Három napig dagadt képpel járt az intéző. Porosz Gyurka hangosan elkacagta magát. Tisza Andris nem nevetett vele. — Ez volt négy napja. Tegnap aztán berendelték a Julist. Belső cselédnek. Addig csak a kertben dolgozott, nem a házban. Előbb örültem neki, de korán. Tudhattam volna, hogy az intéző keze van a dologban. Ma reggel azután sírva szalad ki hozzám Julis. A legénynek megnehezedett a beszéd. — Utána a gróf. — A kancsi gróf? — Az. . . Én nem kérdeztem semmit. Láttam, hogy Julis előle szalad . .. Odaugrottam ... és .. v — Megütötte? Hosszú csend lett. — Hát így ' vagyok én itt. Gyurka nagyot sóhajtott. Tisza Andris csendesen gubasztott, csak az ujjaiban ropogott a csont, amint összezárta a markát. — És mi lesz magával? A legény keserűen nevetett. — Csak lesz valami! Biztosan üzentek már a csendőrökért. Gyurkának elszorult a torka. Erre nem is gondolt. — Csendőrökért? — Hát mit gondoltál? Hívják azokat kevesebbért is. Minek fizessük az adót, ha nem vehetik az urak hasznukat? Keserű, dühös, megalázott tajdaiom Sí,Oi Ilii Gyurka mellébe. Tehetetlenségében már azt sem érezte, hogy lázik. S ha 3 így volt, mit érezhetett a legény? ODAKINT TÁVOLI KUTYAUGATÁS hangzott hosszan. A falura leszállt az éjszaka. Az ab- 1: ’• k e'sötétedtek. A Tisza fölé könnyű köd ereszkedett. Gyurka lelni szemei végigjártak az ismerős utakon. A nyirkos pince valósága hirtelen rossz álomnak hatott. — Amint megmozdult, azonnal érozte, hogy mégsem álom. —. Fázott. A legény elmerülten hallgatott. Elfeledkezett barátunkról, s lecsukott szemmel hallgatta a vér zsibongását fülében. Csak egyetlen egyszer sóhajtott, s akkor Gyurka tudta, mire gondol. A percek lassan teltek, barátunk már az ébrenlét és az álom mesgyéjén botorkált borzongva, amikor a legény ismét megszólalt. — Hej! Csak egyszer szabadulnék innen! Soha viszont nem látna a -falu. — Hova menne? — di- dergett Gyurka. — Hova? — a legény megrágta a szót, — Városba. Gyárba. Felállt, és megtapogatta csizmáját. Felnézett az ablakra. Sokáig latolgatta magában a lehetőségeket. — Te, Gyurka. Ugorj csak. Nem férsz ki azon az ablakon? A fiú készségesen mászott fel a legény vállára és felkapaszkodott a szé- oárkánvrg. Nagy csalódással látta, hogy a vasrácsok sűrűn borítják az üveget. De azért próbálkozott és gyengén megnyomta az egyik táblát. — Ha kijutnál — menta ? legény reménykedve. — Az ajtó csak vas- kallantyüval van bezárva. A tábla éles csörömpöléssel kitört. Lélegzetfojtva várakoztak. Nem történt semmi. Gyurka legelőbb fejét dugta a rácsba. De majdnem ott rekedt. Égett a bőre, amint nehezen visz- szaráncigálta. — Nem megy — mondta keseregve. — Nem. Akkor legalább nyugton legyünk — sóhajtott a legény és leemelte Gyurkát. Ebben a pillanatban csörrent a záró szerkezet s a nagy vaslap halkan csikorogva megnyílt. A beömlő holdfényben egy gyermek alakja sötétlett. — Pszt. Gyurka! Gyurka! — Itt vagyok! — kiáltotta boldogan barátunk, s rohanvást rohant fel a lépcsőn. Az alak csendre intette. — Vigyázz1 Kutya. Gyurka megismerte. Dóka Gabi volt, a ci„ufl> — Jó, hogy kinyomtad az *• ablakot. Legalább megtudtam, hol vagy A következő pillanatban Tisza Andris is mellettük állt. — Ki vagy te, fiam? —• kérdezte remegő hangon és magahoz ölelte Dókát. — Ne kiabáljon, mert kutya van eleresztve a kertben. Ez in. intés beléjük fojtotta a szót. Halkan megindultak a puha homályban a cigánygyerek után. Á közeljövőben megjelenő szépirodalmi könyvek HAMVAS H. SÁNDOR: AZ ACÉL DALA A könyv gyártörténct, szépirodalmi kcntcsbe Öltöztetett szociográfia. Az író a Horn József és Tsa Acélárugyár történetének bemutatásával (az alapítás pillanatától a 30-as évekig) a magyar kapitalizmus keletkezését és fejlődéstörténetét igyekszik felvázolni. Ügy választja ki a szereplőket, hogy müvében társadalmunk úgyszólván minden rétege képviselve legyen. Kispolgár, munkás, paraszt, munkásáruló, forradalmai' arcképét és életsorsát rajzolja meg egy-egy fejezetben. KÉPES GÉZA: NAPKELTE MONGÓLIÁBAN A költő Mongóliában tett utazása közben a mongol emberek életéről, a vad és fenséges tájakról, a mongol nép nagy történelmi élményeiről írott verseit tartalmazza ez a kötet. Nem szokványos megemlékező útiveisek ezek; nagy es megrendítő költői élményből született vallomások az ismeretlen és mégis rokoni Mongóliáról. MIKSZÁTH KÁLMÁN: kísértet lublön A kötet két kisregényt tartalmaz. Mind a kettő történelmi környezetben játszódik. A lublói kísértet históriája egy pénzhamisító kalandos, merész vállalkozásainak leleplezéséről szol, a Szelistyei asszonyok története a fiatal Mátyás király eszéről, furfángjairól, és az erdélyi szépasszonyok szerencséjéről beszél. Levelezőink k ifogásolj ák Hallgat a mátészalkai állomásfönökség A záhonyi átrakón átrakó munkásként dolgozunk. — Április 3-án a mátészalkai állomásra irányítottak bennünket, hol a fűtőház részére érkezett szenet kellett kiraknunk. A munkát a mátészalkai állomásfőnökség részére végeztük, természetesen innen kellett volna az érte járó bért is megkapnunk. Azonban azt még mind a mai napig nem fizették ki. A záhonyi állomásfönök- ség többízben felszólította már a mátészalkai állomásfőnökséget a bér kifizetésére, de az mind a mai napi hallgat. A záhonyi átrakó I. műszak 6-os brigádja. Ráülni szigorúan tilos Szinte naponta megfordulok a tejpiacon, ahol a szükséges mindennapi bevásárlásomat kell elvégezni. Az ott tapasztalt rendetlenség késztetett arra, hogy ezúton hívjam fel a figyelmet a tisztaságra, az egészségvédelem fokozottabb betartására. Gyakran látni, hogy a vásárlók — úgy . a nők, mint a férfiak — leülnek arra az asztalra, ahol a vajat, túrót mérik. Az igaz, hogy ezek a tejtermékek kendőbe vannak csomagolva, de mégis ízléstelen, egészségtelen, arra az asztalra ülni, ahol árulnak. Az is előfordul, — itt már a vevők a hibásak, — hogy A néma Vf A mi községünkben is szeretnek az emberek moziba járni. Erre meg is van minden lehet őség, mert gyakran eljön hozzánk a Balkányi Állami Gazdaságban székelő körzeti mozi és ilyenkor egymás után nézzük meg a legújabb magyar és külföldi filmeket. Legutóbb a Mexikói lány című film került bemutatásra, — de milyen nagy volt a csodálkozásunk, amikor megtudtuk, hogy a lány — néma. Igen, néma, mert az egész előadás alatt egy értelmes hangot írem hallottunk, hacsak a zörejt nem nevezzük annak, ami nagynéha a hangszóróból kiszüremlett. Természetesen nagy volt a basszankodás, a vásárolt árut, így a baromfit, vagy magát a kosarat, erre az asztalra teszik le, amíg kimérik a tejet, tejfelt, vagy vajat. Nem szabad ezt megengedni. Végezzen gyakrabban ellenőrzést az egészségügyi osztály, a városi tanács megfelelő szerve és akadályozza meg ezt a helytelen, egészségtelen szokást. Fel kell hívni erre a helypénzszedők figyelmét is, akik figyelmeztethetnék a hibák elkövetőit a rend és tisztaság követelményeinek betartására. Pivnyik Lászlóné Nyíregyháza. txikói lány hiszen a néma íilmek ideje már régen lejárt és mi szerettük volna a zenéjét, hangját is élvezni az .előadásnak. MegkérdeztÜK a mozigépészt, hogy mi az oka a némaságnak? Azt a magyarázatot kaptuk, hogy a gép teljesen kifogástalanul működik, azonban a „fűm hangja 30, esetlég 40 százalékos". Ez volt az oka a hallgatásnak. A magyarázat kielégítő volt, azonban semmiesetre sem térhetünk napirendre felette. Kérjük az illetékeseket, hogy teljes hangértékű filmet küldjenek közsé. günkbe. Katona János Biri. Egy éves as ország első Megyei Közegészségügyi Járványügyi Állomása Egv évvel ezelőtt kezdte meg munkáját Nyíregyházán az ország első Megyei Közegészségügyi Járványügyi Állomása. Az intézet legfőbb feladatai közé tartozik, hogy az egész megyében összefogja az egészség- ügyi intézmények, szervek munkáját, a dolgozók részére mindenütt jobb élet- és munkakörülményeket alakítson ki, megtegye a szükséges intézkedéseket a betegségek megelőzésére, vagy betegség fellépése esetén annak mielőbbi megszüntetésére. Az állomás egyéves működése során is figyelemre- méiíó eredményt ért el. Első ténykedése volt a megye egészségügyi helyzetének felmérése. Az összes élelmiszerrel foglalkozó vállalatokat. ipari és mezőgazdasági üzemeket, településeket nyilvántartásba vették az egyes ágazatoknak megfelelően külön-külön. Az egészségügyi helyzet felmérése után a vállalatok cs üzemek megyei szerveivel megbeszéléseket folytattak, s megtették a szükséges intézkedéseket az olyan hibák kiküszöbölésére, amelyek kisebb beruházásokkal, vagy akár e nélkül is megoldhatók. Az olyan egészségügyi létesítmény megvalósítására pedig, amely nagyobb beruházást igényel, a következő években kerül sor. A felmérés lehetővé tette, hegy az üzemek, vállalatok és községek ennek alapján tervezzék meg a következő években az egészségügy fejlesztését. Igen eredményes munkát végeznek az állomás különböző osztályai. A laboratóriumi osztály, amely jelenleg még a megyei kórházzal van együtt, rendszeres vizsgálatokat folytat. Különösen nagy jelentősége van annak, hogy az év második negyedében 300 kút vizét vizsgálták felül és fertőtlenítették, ahol arra szükség volt. Ezzel nagymértékben csökkentik a nyári nagy munkák idején a víztől megbetegedettek számát. Az egészségügyi propaganda terén végzett munkájuk eredményeként javult a megyében a közegészségügyi szemlélet. amely különböző formákban nyilvánul meg. Megkezdték az élelmiszeriparban dolgozók egészségügyi nevelését, ez máris igen komoly eredménnyel járt a Kisker-vállalatoknál és a tejiparban. El akarják érni, hogy minden dolgozó, aki élelmiszerrel foglalkozik, letegye az egészségügyi minimum-vizsgát. A dolgozó tömegek nevelése érdekében hetenként egyszer a helyi rádióban tartanak előadást az időszerű egészségügyi kérdésekről. A társadalmi aktívákon keresztül terjesztik írásos propagandát. Az egészségügyi állomás egyik fontos tevékenysége volt a sikeresen zárult tisztasági hónap szervezése és irányítása. Ez idő alatt a megye területén lévő udvarok 36 százalékát kitakarították, a falusi lakóházak 90 százalékát kimeszelték, 145 munkás- szállást, 144 üzemi konyhát és 319 közkutat és környékét hozták rendbe, 202 ismeretterjesztő előadást szerveztek, s csaknem 100.000 fát ültettek el közterületekre és járdaszegélyekre. Az állomás az elkövetkező hónapokban különösen a mezőgazdasági területen nyújt nagy segítséget az élelmiszerek, ivóvizek, balesetelhárítási intézkedések fokozottabb ellenőrzésével, az első segélynyújtás jó megszervezésével. Jó a kapcsolatuk a tömegszervezetekkel. Különösen a Vöröskereszttel.
