Néplap, 1955. július (12. évfolyam, 153-179. szám)

1955-07-09 / 160. szám

€ NÉPLAP 1955 július 9. szombat ilpk&Y Saras:- —— ■—* fit £ RABSÁGBAN — Ifjúsági regényrészlet — — Na? Gyorsan leszán­káztál. Gyurka felpattant, és hátával a falnak fordulva a hang irányába meresz­tette a szemét. Nem lá­tott semmit. A vidám, kicsit gúnyos hang foly­tatta: — Azt hittem pedig, gyalog jössz. Ha tudtam volna, elébed küldöm az ökörfogatot, — Most ke­sernyésen nevetett —. Csak nem félsz, te gye­rek? Mert látom az ala­kodról, hogy gyerek vagy. Hogy hívnak? — Porosz... György .., — hebegte barátunk. — Ninicsak, te vagy az Gyurka? — Hát maga? — kér­dezte most már bátrab­ban. — Tisza Andrisnak hív­tak odafenn. Itt nem tu­dom, mi lenne a nevem, legjobban. Porosz György nagyot sóhajtott. — El ne fújd a lám­pást, he! — viccelt a férfi. — Majd még sö­tétben maradunk. Kisvártatva folytatta. — Hát, csak jó fiú vagy, he? — Miért? — Meglátogattál. Gyurka idegesen, éle­sen nevetett, — Meg, pedig meg se hívott! — Hát- akkor minek jöttél? Kis csend lett. — A tulipánfavirágért. — Elfogott az intéző. — El. Meg a kutya. — Pedig azt hittem, hozzám készültél — vic­celt megint a legény. ­— Hát maga? — Én? Éppen vártalak. Látod!. — nevetett kese­rűen. Elhallgattak. Gyurka szeme lassan megszokta a sötétséget. Most már fel­ismerte a meg-megmozduló tömegben Tisza Andrist. Ült a fal mellett, térdén átkulcsolva kezét. Jó két méter magasan világító ablak szürkéllett. A pince hűvös volt, hősünk hátán végigborzongott a lúdbőr, hiszen egyéb sem volt rajta, mint a kis fekete nadrág. — Azért az intéző is derék ember. — Az? — csikordult össze Gyurka foga. — Az hát. Hát már en­gem behozott, hát azt gondolta, ne unatkozzam egyedül, hűvös van itt, mi? — Ki ... kicsit — di- dergett Gyurka. — Te is tudod, hogy van szád, mikor eszel — mordult mérgesen a le­gény. Levette a mellényét és Gyurka felé dobta. — Vedd fel. így már tűrhetőbb volt, de barátunk érezte, hogy sokat kell táncolnia, ha nem akar megfázni. Egyelőre csendesen leku- corodott a sarkára s azon töprengett, hogy ez a pincelyuk a kastély me­lyik szobája aló esik? — Te ismered Varga Julist, ügye? — kérdezte Tisza Andris később. — Ismerem. Az a maga... — Kuss te — mondta a legény kedvesen. — De jól tudod ... — Mindenki tudja. — ... az intéző,., Mert az meg nem tudta. Nem. Mondtam pedig hogy ne csipkedje Juiist. Mégsem tudta. — Maga megütötte? — Én? — csodálkozort a legény. — Én nem. A Julis. Három napig da­gadt képpel járt az in­téző. Porosz Gyurka hango­san elkacagta magát. Ti­sza Andris nem nevetett vele. — Ez volt négy napja. Tegnap aztán berendel­ték a Julist. Belső cse­lédnek. Addig csak a kertben dolgozott, nem a házban. Előbb örültem neki, de korán. Tudhat­tam volna, hogy az intéző keze van a dologban. Ma reggel azután sírva sza­lad ki hozzám Julis. A legénynek megnehe­zedett a beszéd. — Utána a gróf. — A kancsi gróf? — Az. . . Én nem kér­deztem semmit. Láttam, hogy Julis előle szalad . .. Odaugrottam ... és .. v — Megütötte? Hosszú csend lett. — Hát így ' vagyok én itt. Gyurka nagyot sóhaj­tott. Tisza Andris csen­desen gubasztott, csak az ujjaiban ropogott a csont, amint összezárta a mar­kát. — És mi lesz magával? A legény keserűen ne­vetett. — Csak lesz valami! Biztosan üzentek már a csendőrökért. Gyurkának elszorult a torka. Erre nem is gon­dolt. — Csendőrökért? — Hát mit gondoltál? Hívják azokat keveseb­bért is. Minek fizessük az adót, ha nem vehetik az urak hasznukat? Keserű, dühös, megalá­zott tajdaiom Sí,Oi Ilii Gyurka mellébe. Tehetet­lenségében már azt sem érezte, hogy lázik. S ha 3 így volt, mit érezhetett a legény? ODAKINT TÁVOLI KUTYAUGATÁS hang­zott hosszan. A falura le­szállt az éjszaka. Az ab- 1: ’• k e'sötétedtek. A Ti­sza fölé könnyű köd ereszkedett. Gyurka lelni szemei végigjártak az is­merős utakon. A nyirkos pince valósága hirtelen rossz álomnak hatott. — Amint megmozdult, azon­nal érozte, hogy mégsem álom. —. Fázott. A legény elmerülten hallgatott. Elfeledkezett barátunkról, s lecsukott szemmel hallgatta a vér zsibongását fülében. Csak egyetlen egyszer sóhaj­tott, s akkor Gyurka tud­ta, mire gondol. A percek lassan teltek, barátunk már az ébren­lét és az álom mesgyéjén botorkált borzongva, ami­kor a legény ismét meg­szólalt. — Hej! Csak egyszer szabadulnék innen! Soha viszont nem látna a -falu. — Hova menne? — di- dergett Gyurka. — Hova? — a legény megrágta a szót, — Vá­rosba. Gyárba. Felállt, és megtapogatta csizmáját. Felnézett az ablakra. Sokáig latolgat­ta magában a lehetősége­ket. — Te, Gyurka. Ugorj csak. Nem férsz ki azon az ablakon? A fiú készségesen má­szott fel a legény vállára és felkapaszkodott a szé- oárkánvrg. Nagy csa­lódással látta, hogy a vasrácsok sűrűn borítják az üveget. De azért pró­bálkozott és gyengén megnyomta az egyik táb­lát. — Ha kijutnál — men­ta ? legény reményked­ve. — Az ajtó csak vas- kallantyüval van bezárva. A tábla éles csörömpö­léssel kitört. Lélegzetfojtva várakoz­tak. Nem történt semmi. Gyurka legelőbb fejét dugta a rácsba. De majd­nem ott rekedt. Égett a bőre, amint nehezen visz- szaráncigálta. — Nem megy — mond­ta keseregve. — Nem. Akkor leg­alább nyugton legyünk — sóhajtott a legény és le­emelte Gyurkát. Ebben a pillanatban csörrent a záró szerkezet s a nagy vaslap halkan csikorogva megnyílt. A beömlő holdfényben egy gyermek alakja sötétlett. — Pszt. Gyurka! Gyur­ka! — Itt vagyok! — kiál­totta boldogan barátunk, s rohanvást rohant fel a lépcsőn. Az alak csendre intette. — Vigyázz1 Kutya. Gyurka megismerte. Dóka Gabi volt, a ci­„ufl> — Jó, hogy kinyomtad az *• ablakot. Legalább megtudtam, hol vagy A következő pillanat­ban Tisza Andris is mel­lettük állt. — Ki vagy te, fiam? —• kérdezte remegő hangon és magahoz ölelte Dókát. — Ne kiabáljon, mert kutya van eleresztve a kertben. Ez in. intés beléjük fojtotta a szót. Halkan megindultak a puha ho­mályban a cigánygyerek után. Á közeljövőben megjelenő szépirodalmi könyvek HAMVAS H. SÁNDOR: AZ ACÉL DALA A könyv gyártörténct, szépirodalmi kcntcsbe Öl­töztetett szociográfia. Az író a Horn József és Tsa Acélárugyár történetének bemutatásával (az alapítás pillanatától a 30-as évekig) a magyar kapitalizmus ke­letkezését és fejlődéstörténe­tét igyekszik felvázolni. Ügy választja ki a szereplőket, hogy müvében társadal­munk úgyszólván minden rétege képviselve legyen. Kispolgár, munkás, paraszt, munkásáruló, forradalmai' arcképét és életsorsát raj­zolja meg egy-egy fejezet­ben. KÉPES GÉZA: NAPKELTE MONGÓLIÁBAN A költő Mongóliában tett utazása közben a mongol emberek életéről, a vad és fenséges tájakról, a mon­gol nép nagy történelmi él­ményeiről írott verseit tar­talmazza ez a kötet. Nem szokványos megemlékező útiveisek ezek; nagy es megrendítő költői élmény­ből született vallomások az ismeretlen és mégis rokoni Mongóliáról. MIKSZÁTH KÁLMÁN: kísértet lublön A kötet két kisregényt tartalmaz. Mind a kettő történelmi környezetben játszódik. A lublói kísértet históriája egy pénzhamisító kalandos, merész vállalko­zásainak leleplezéséről szol, a Szelistyei asszonyok tör­ténete a fiatal Mátyás ki­rály eszéről, furfángjairól, és az erdélyi szépasszonyok szerencséjéről beszél. Levelezőink k ifogásolj ák Hallgat a mátészalkai állomásfönökség A záhonyi átrakón átra­kó munkásként dolgozunk. — Április 3-án a máté­szalkai állomásra irányítot­tak bennünket, hol a fűtő­ház részére érkezett szenet kellett kiraknunk. A mun­kát a mátészalkai állomás­főnökség részére végeztük, természetesen innen kellett volna az érte járó bért is megkapnunk. Azonban azt még mind a mai napig nem fizették ki. A záhonyi állomásfönök- ség többízben felszólította már a mátészalkai állo­másfőnökséget a bér kifi­zetésére, de az mind a mai napi hallgat. A záhonyi átrakó I. műszak 6-os brigádja. Ráülni szigorúan tilos Szinte naponta megfor­dulok a tejpiacon, ahol a szükséges mindennapi be­vásárlásomat kell elvé­gezni. Az ott tapasztalt rendetlenség késztetett arra, hogy ezúton hívjam fel a figyelmet a tisztaságra, az egészségvédelem fokozot­tabb betartására. Gyakran látni, hogy a vásárlók — úgy . a nők, mint a férfiak — leülnek arra az asztalra, ahol a va­jat, túrót mérik. Az igaz, hogy ezek a tejtermékek kendőbe vannak csomagol­va, de mégis ízléstelen, egészségtelen, arra az asz­talra ülni, ahol árulnak. Az is előfordul, — itt már a vevők a hibásak, — hogy A néma Vf A mi községünkben is szeretnek az emberek mo­ziba járni. Erre meg is van minden lehet őség, mert gyakran eljön hozzánk a Balkányi Állami Gazda­ságban székelő körzeti mo­zi és ilyenkor egymás után nézzük meg a legújabb magyar és külföldi filme­ket. Legutóbb a Mexikói lány című film került be­mutatásra, — de milyen nagy volt a csodálkozásunk, amikor megtudtuk, hogy a lány — néma. Igen, néma, mert az egész előadás alatt egy értelmes hangot írem hallottunk, hacsak a zörejt nem nevezzük annak, ami nagynéha a hangszóróból kiszüremlett. Természetesen nagy volt a basszankodás, a vásárolt árut, így a ba­romfit, vagy magát a ko­sarat, erre az asztalra te­szik le, amíg kimérik a tejet, tejfelt, vagy vajat. Nem szabad ezt megen­gedni. Végezzen gyakrab­ban ellenőrzést az egész­ségügyi osztály, a városi ta­nács megfelelő szerve és akadályozza meg ezt a helytelen, egészségtelen szokást. Fel kell hívni erre a helypénzszedők figyelmét is, akik figyelmeztethetnék a hibák elkövetőit a rend és tisztaság követelményei­nek betartására. Pivnyik Lászlóné Nyíregyháza. txikói lány hiszen a néma íilmek ideje már régen lejárt és mi sze­rettük volna a zenéjét, hangját is élvezni az .elő­adásnak. MegkérdeztÜK a mozigépészt, hogy mi az oka a némaságnak? Azt a magyarázatot kaptuk, hogy a gép teljesen kifogástala­nul működik, azonban a „fűm hangja 30, esetlég 40 százalékos". Ez volt az oka a hallgatásnak. A ma­gyarázat kielégítő volt, azonban semmiesetre sem térhetünk napirendre fe­lette. Kérjük az illetékese­ket, hogy teljes hangértékű filmet küldjenek közsé. günkbe. Katona János Biri. Egy éves as ország első Megyei Közegészségügyi Járványügyi Állomása Egv évvel ezelőtt kezdte meg munkáját Nyíregyhá­zán az ország első Megyei Közegészségügyi Járvány­ügyi Állomása. Az intézet legfőbb feladatai közé tar­tozik, hogy az egész megyé­ben összefogja az egészség- ügyi intézmények, szervek munkáját, a dolgozók részére min­denütt jobb élet- és munkakörülményeket alakítson ki, megtegye a szükséges intéz­kedéseket a betegségek megelőzésére, vagy betegség fellépése esetén annak mi­előbbi megszüntetésére. Az állomás egyéves mű­ködése során is figyelemre- méiíó eredményt ért el. El­ső ténykedése volt a megye egészségügyi helyzetének felmérése. Az összes élelmi­szerrel foglalkozó vállalato­kat. ipari és mezőgazdasági üzemeket, településeket nyilvántartásba vették az egyes ágazatoknak megfele­lően külön-külön. Az egész­ségügyi helyzet felmérése után a vállalatok cs üzemek megyei szerveivel megbeszé­léseket folytattak, s megtették a szükséges intézkedéseket az olyan hibák kiküszöbölésére, amelyek kisebb beruhá­zásokkal, vagy akár e nélkül is megoldhatók. Az olyan egészségügyi léte­sítmény megvalósítására pe­dig, amely nagyobb beru­házást igényel, a következő években kerül sor. A felmé­rés lehetővé tette, hegy az üzemek, vállalatok és köz­ségek ennek alapján tervez­zék meg a következő évek­ben az egészségügy fejlesz­tését. Igen eredményes munkát végeznek az állomás külön­böző osztályai. A laborató­riumi osztály, amely jelen­leg még a megyei kórház­zal van együtt, rendszeres vizsgálatokat folytat. Külö­nösen nagy jelentősége van annak, hogy az év második negye­dében 300 kút vizét vizsgálták felül és fer­tőtlenítették, ahol arra szükség volt. Ezzel nagymértékben csök­kentik a nyári nagy mun­kák idején a víztől megbe­tegedettek számát. Az egészségügyi propa­ganda terén végzett munká­juk eredményeként javult a megyében a közegészségügyi szem­lélet. amely különböző formák­ban nyilvánul meg. Meg­kezdték az élelmiszeripar­ban dolgozók egészségügyi nevelését, ez máris igen ko­moly eredménnyel járt a Kisker-vállalatoknál és a tejiparban. El akarják érni, hogy minden dolgozó, aki élelmiszerrel foglalkozik, le­tegye az egészségügyi mi­nimum-vizsgát. A dolgozó tömegek ne­velése érdekében he­tenként egyszer a helyi rádióban tartanak elő­adást az időszerű egész­ségügyi kérdésekről. A társadalmi aktívákon ke­resztül terjesztik írásos propagandát. Az egészségügyi állomás egyik fontos tevékeny­sége volt a sikeresen zá­rult tisztasági hónap szervezése és irányí­tása. Ez idő alatt a megye terüle­tén lévő udvarok 36 száza­lékát kitakarították, a falu­si lakóházak 90 százalékát kimeszelték, 145 munkás- szállást, 144 üzemi konyhát és 319 közkutat és környé­két hozták rendbe, 202 is­meretterjesztő előadást szer­veztek, s csaknem 100.000 fát ültettek el közterületek­re és járdaszegélyekre. Az állomás az elkövet­kező hónapokban külö­nösen a mezőgazdasági területen nyújt nagy segítséget az élelmisze­rek, ivóvizek, balesetel­hárítási intézkedések fo­kozottabb ellenőrzésével, az első segélynyújtás jó megszervezésével. Jó a kapcsolatuk a tömeg­szervezetekkel. Különösen a Vöröskereszttel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom