Néplap, 1955. július (12. évfolyam, 153-179. szám)

1955-07-14 / 164. szám

1955 jűüsfs li, csütörtök NÉPLAP 3 Mi történt um símül! 14 érében u külpolitikában f A TASZSZ nyilatkozata a német kérdésről A TASZSZ-iroöa nyilat­kozatot tett, amely többek között a következőket tar­talmazza: Az utóbbi időben a Szov­jetunió. az Egyesült Álla­mok, Anglia és Franciaor­szág kormányfőinek küszö­bönálló genfi értekezletével kapcsolatban egyes vezető amerikai és angol szemé­lyiségek nyilatkoztak a né­met kérdésről. Igyekeztek úgy feltüntetni a dolgot, mintha a Szovjetunió Né­metország egyesítése iránti „érdeklődését elvesztette“ volna és az egyesült Né­metországban biztonságá­nak veszélyeztetését látna. Az ilyen kijelentések nem tükrözik a tényleges helyzetet, amennyiben a Szovjetuniónak a német kérdésben elfoglalt állás­pontjáról van szó. Közismert, hogy a Szov­jetunió mindig a német egység kérdését helyezte az első helyre. Ezzel szemben- álltak azok a tervek, ame­lyek a második helyre szo­rították a német egység kérdését és az első helyre a nyugatnémet hadsereg megalakítását és Nyugat- Németországnak a nyugat» hatalmak katonai tömbjei­be való bekapcsolását he­lyezték. A Szovjetunió a német egység helyreállításának híve volt és marad. De' a Szovjetunió úgy tartja, hegy kellő módon figye­lembe kell venni a német nép törvényes érdekeit és jogait és biztosítani kell az európai béke megszilárdí­tását. A Szovjetunió ellenzi azt a politikát, amely a német militarizmus feltámasztásá­ra irányul, de nem azért, mert fél a militarista egye­Rm M.xmr£véd&lmi ko>xmásay- biztosság köidsménf® s sül, Németországtól, hanem azért, mert ez a politika növeli az új háború veszé­lyét. A négy hal alomra nagy felelősség hárul a népek előtt a béke sorsáért. Ez arra kötelezi e hatalmak államférfialt, akiknek gen­fi találkozója küszöbön áll, hogy megtalálják a módo­zatokat a megoldatlan kérdések rendezésére, a nemzetközi feszültség eny­hítése és a béke megszi­lárdítása érdekében. Ami a Szovjetuniót illeti, egész külpolitikájából követke­zik,. hogy a -Szovjetunió mindenképpen elő fogja segíteni e célok elérését. B Szovjetunióban és Jugoszláviában járt indiai parlamenti küitiötfséq nvitstkozala A Hindustan Times Eve-1 mondták, a Szovjetunióban ning News című lap beszá- „kolosszális előrehaladás- mol arról, hogy a Szovjet- ; nak“ voltak tanúi. Nem fo- unióban és Jugoszláviában1 roghat fenn semmiféle két­járt indiai parlamenti kül-| ség afelől — mondották, —- döttség tagjainak legtöbb- j hogy a szovjet nép őszintén jére nagy hatást gyakorolt j békét kíván.' a szóbanforgó országok né-! A Jugoszláviában elért peinek barátságos ás ió- ' eredmények — állapították akaratú magatartása India1 meg az indiai parlamenti iránt. í küldöttség tagjai — szintén Mint a küldöttek el-1 nagy hatást tettek ránk. Paul Robeson t meghívták a VIT-re Kedden a Duna bajor és osztrák vízgyűjtő területén csak kisebb helyi esőzések voltak. Ennek megfelelően a Duna Bécsnél keddről szerdára öt centimétert apadt, Pozsonynál szerdán tetőzik körülbelül 775 cen­timéterrel (a tavalyi maxi­mum 989 centiméter volt). Dunaremeténél a tetőzés csütörtökön 570 centiméter körüli értékkel, Budapesten 16—17-én körülbelül 670 centiméteres, Mohácsnál pe­dig 18—'19-én 780—800 cen­timéteres magassággal vár­ható. A tavalyi maximális érték Dunaremeténél 692. Budapesten 805, Mohácsnál 924 centiméter volt. Szigetközben a laza kavi­csos altalaj miatt a sértet­len védőgátak mögötti mé­lyebb fekvésű területeken szétszórt foltokban fakadó vizek jelentkeztek. A fa­kadó vizeket a belvizleve- j zető szivattyútelepek távo- j lítják el. Egyébként a Szi­getközön a mezőgazdasági munkák zavartalanul foly­nak. A Tisza Tokajnál szerdán 608 centiméter körüli ér­tékkel tetőzik, bár a felső szakasz és mellékfolyói ál- tálában apadnak, az árhul­lám természetesen a Tisza- mentén is elönti a mélyebb- fekvésű hullámtereket. Mind a Duna, mind a Tisza mentén több helyen védekeznek azokon a fővéd­vonal előtti kisebb, úgyne­vezett nyári gátakon, ame­lyek helyenkint elég ma- i gasak s így alkalmasak arra, hogy a mostani árvíz- szintek mellett a mögöttük \ lévő mezőgazdasági terüle-1 teket elöntéstől megóvják. levél — őszintén reméli, hogy ön ott lesz Varsóban és együtt harcolhatunk a békéért és a barátságért. ; Á Szovjetunió Kommunista Partja Központi Bizottságénak ülése j Moszkva, július ÍZ. (TASZSZ) A Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi. Bizottsága július 4-től 13-ig ülést tartott. Az ülésen az. alábbi kérdéseket vitatták meg: 1. N, A. Buiganyin beszámolója az ipar további fel­lendítésével, a technikai haladással és a termelés szer­vezetének megjavításával kapcsolatos feladatokról. 2. A tavaszi vetés eredményeiről, a vetések gondo­zásáról, a termésbetakarítás lebonyolításáról és a me­zőgazdasági termények 1855. évi begyűjtési tervteljesí- tése biztosításáról. E kérdéssel kapcsolatban a központi bizottság meghallgatta V. V. Mackevics mezőgazdasági miniszterhelyettes, I. A. Benegyiktov szovhozügyl mi­niszter, L. R. Kornyijec begyűjtési miniszter, P. I. Mo­rozov OSZi,SZSZK mezőgazdasági miniszter, T, A. Jur- kin OSZSZSZK szovhozfigyi miniszter és V. D. Kalas- nyikov, a Szovjetunió begyűjtési minisztériuma OSZSZSZK-bsli meghatalmazottjának beszámolóját, 3. N. Sz. Hruscsov beszámolója a szovjet—jugoszláv tárgyalások eredményeiről. 4. Az SZÉF XX. kongresszusának összehívásáról. A központi bizottság a megvitatott kérdések mind­egyikével kapcsolatban megfelelő határozatokat hozott. Az ülés az SZKP Központi Bizottsága elnökségé­nek tagjaivá kiegészítőleg megválasztotta A. I. Kirí-, csenkót és M. A. Szuszlovoí. A teljes ülés az SZKP Központi Bizottsága titka- rává kiegészítőleg megválasztotta A. B. Arlsztovot, INT. I. Beljajevet és D. T. Sepilovot. Tizenhatodikból első lett a járásban Nyírgelse Amikor március elején megjelent a Központi Veze­tőség emlékezetes határo­zata, községünkben igen nagy volt a begyűjtés te­rén az opportunizmus. Ab­ban a járásban, amely nem dicsekedhet valami jó ered­ménnyel, mi a községek ranglistáján a- 16-ik helyen voltunk. A Központi Vezetőség ha­tározatának tanulmányozá­sa során mi is rádöbben­tünk hibánkra. Felvilágosí­tó munka sem a pártszer­vezet,. sem a tanács részé­ről nem folyt. Csupán a törvényes szankciók alkal­mazására támaszkodtunk, de ebben sem voltunk kö­vetkezetesek. Nem volt nehéz meg­állapítanunk, hogy a tanács sem gyakorolta tömegszervezeti felada­tát. Semmiféle nevelő, mozgósító munkát nem ’végeztek a tanácstagok. A határozat megvitatása után a pártszervezet segít­ségével a begyűjtési tervek teljesítésére munkával - bíz­tuk meg a Hazafias Nép­frontot, á begyűjtési ál­landó bizottságot és a töb­bi tömegszervezeteket is. A félévi állat és állati termék begyűjtésében versenyre léptünk Nyír- madával. Ezt a versenyt megnyertük, sőt a járásunkban a féléves tervértékelésnéi első helyre kerültünk. Félévi tervünket globá­lisan 116 százalékra tel­jesítettük. Adófizetési tervünket is 114 száza­lékra teljesítettük. A kenyérgabona begyűj­tésére is hasonló módsze­rekkel készülünk. Most Nyírmihálydival leszünk pá­rosversenyben. A pártszer­vezet segítségével remél­jük, hogy ebben a verseny­ben sem fogunk szégyent vallani. lgnáoz Sándor vb. elnök, Nyírgelse. Kíváncsi külföldiek egy szovjet kolhozban Irta: VIKTOR HM ARA Szokatlan, messzi országokból érkezett vendégek ülnek a „Világos úü-kolhoz ve­zetőségének kis szobájában. Figyelmesen hallgatják Tyeplov kolhozelnököt, a Szo­cialista Munka Hősét. A hímzett gimnaszlyorkát viselő, ala­csony, zpmök elnök nyugodt hangon be­szél a kolhoz sikereiről, a kolhoz nagy­szerű tagjairól. A külföldiek minden szót jegyeznek. Életükben most kerültek elő­ször kolhozba, s ezért sok minden érthe­tetlen. csodálatos számukra. 1 — ön megjegyezte, hogy a tudomány és a munka, a tudósok és a kolhozparasz­tok közt erős a kapcsolat — mondja az egyik külföldi, egy fiatal angol Tyeplov - nak. — Nem tudná ezt a merész kijelen­tést valamilyen szemléltető példával alá­támasztani? Tyeplov elmosolyodik: — Miért ne? Nagyon szívesen ... Ezzel körültekint, s észreveszi, hogy néhány szem burgonya hever az egyik polcon. Az elnök kezébe veszi a gumókat és megkérdi: — Ismerik ezt a burgonyafajtát? Ez a „lórii“ burgonya. Több külföldi felkel a helyéről, hogy jobban szemügyre vegye a gumókat. — Óh, én olvastam róla, ismerem! — kiáltotta egy kanadai. — Nagyszerű bur­gonya ! Remek az íze ... — Igen, igen, — helyesel Tyeplov. — De vajon miért nevezik „lorh“-nak? Ezt bizony nem tudják. :— Lorh professzorról, a híres szovjet tudósról kapta a nevét — magyarázta Tyeplov. — Ő termesztette ki ezt a re­mek fajtát. Mi pedig gazdag termést- ta­karítunk be belőle. — A tudósok gyakori és szívesen lá­tott vendégek a kolhozokban — mondja Tyeplov. — Segítenek nekünk a gazdag termés elérésében, új állatfajták kite­nyésztésében. Ezt azonban mindenki tud­ja, erről nem érdemes értekezni. Egészen másról szeretnék beszélni: azokról a kol­hozparasztokról, akik a tudósoknak segí­tenek. Nézzék, ott ül a sarokban Vaszil- jev elvtárs, sertéstenyésztő telepünk ve­zetője . . . Vasziljev kissé zavartan áll fel. Fekete ruhát, nyakkendőt visel, hajtókáján a Szocialista Munka Hősét megillető. arany csillag ragyog. A külföldiek először taní­tónak nézték. — Vegyék őt alaposan szemügyre, •— tanácsolja kissé tréfásan Tyeplov. Néhány külföldi fel is teszi a szem­üvegét. — Most pedig nézzenek ide..; Tyeplov elővesz egy könyvet, kinyitja és egy arcképre mutat: — Ki ez? — Óh, Mister Vasziljev! — kiáltja cso­dálkozva egy magas, vékorydongájú amerikai. —, Igen, ő az, a mi kolhoz-misterünk: Vasziljev állattenyésztő, ö írta a köny­vet. Olvassák csak: írta — Jevgenyij Va­sziljev. a „Világos út“-kolhoz sertéste­nyésztő telepének vezetője. Nagyon ér­tékes könyv. Főiskolai hallgatók is tanul­nak belőle. Vasziljev elvtárs is gyakori vendég a főiskolákon. Híres tudósok, pro­fesszorok tanácskoznak vele. Kattannak a fényképezőgépek, s min­den tekintet Vasziljevre irányul. — Takarékosan bánjanak a filmmel. Nálunk sokan akadnak olyanok, mint Vasziljev. Rövidesen találkozunk velük az állattenyésztő telepeken, a földeken, a konyhakertekben, a gyümölcsösben. A külföldiek végigmennek az utcán. Tyeplov alig győz válaszolni a kérdésekre. — Ez az iskola, amott a kórház ... könyvesbolt, óvoda, kolhozklub. Miért ne mennénk be? Tessék! — Marija Vasziljevna, fogadd kedve­sen tengerentúli vendégeinket. Nem so­kat, sőt túlságosan keveset tudnak a mi dolgainkról. . . Tessék, foglaljanak helyet, kedves vendégeink . .. Ebben a teremben tartjuk az előadásokat, hangversenyeket, táncmulatságokat. Gyakran eljönnek hoz­zánk a moszkvai színészek, de kultúrbri- gádjaínk is jói dolgoznak. Nem unatko­zunk. Az a másik szoba ott a könyvtár. Egy pepitaruhás amerikai szinte meg­rohamozza a könyveket. — Ügy hallottuk, hogy Szovjet-Orosz- országban nem engednek külföldi írókat olvasni. Ügy-e, önöknek nincsenek kül­földi könyveik7 — Mi érdekli önt? — Hümmm ... Szeretnék látni, mond­juk amerikai írókat. — Ahogy parancsolja — mondja Ma­rija Vasziljevna, s néhány könyvet levesz, a polcról. Mark Twain. Nálunk nagyon szeretik őt. Ez pedig Jack London, Kéz- ről-kézre jár. Amott pedig Howard Fast könyveit láthatja. Azt mondják, nem va­lami rózsás az élete önöknél. Az ausztráliai Noel szinte magán kívül van. amikor megpillantja Katherine Pri­chard, á híres ausztráliai írónő két köny­vét. — Fred, Fred — kiáltja a jóltáplált, pirosarcú, vidám liverpooli férfi felé, — fényképezz le ezekkel a könyvekkel. Ausztráliában mindenkinek megmutatom a felvételt. Gyerünk, Fred! Nem hallod? Fred azonban nem hallja. A könyvek­be merülve, minduntalan felkiált: —De még ilyet! Dickens! Walles! Hölgyek, urak. — Nézzétek csak. nézzé­tek! Gulliver utazása, Robinson Crusoe... — Bocsánat, — fordul újból a pepita­ruhás amerikai a könyvtároshoz, — a kolhozparasztoknak is kezébe adják eze­ket a könyveket? A könyvtáros nem tudja titkolni mo­solyát. a kölcsönzőlepok felé nyúl, — Óh, ne fárassza magát, majd én::: — s ezzel az amerikai találomra három kölcsönzőlapot húz ki a fiókból. — Kisasszony, legyen szíves olvassa el, ami itt áll, — fordul az amerikai a tolmácsnőhöz. — Jelizaveta Szmirnova. Csoportveze­tő. Komszomolista. Képzettsége: nyolc osztály. — Az ördögbe is, nem erről érdeklő­döm! A könyvek, a könyvek! Milyen könyveket olvas? — Pibaievszkij: Az aranycsillag lo­vagja, Azsejev: Távol Moszkvától, Az ag- robiclógia tankönyve, Iszakovszkii: Ver­sek és dalok, Fucik: Üzenet az élőknek, Dumas: A három testőr. — Elég! Olvassa a másik kölcsönző­lapot. — Fagyejev: Ifjú gárda, Osztrovszkij: Az acélt megedzik. Mihajlov: A haza tér­képénél, Dreiser: Amerikai tragédia .;: — Elég! Mondja meg mister Tyeplov- nak, hogv sajnos, én nem tudok tovább menni. Kiírom magamnak az összes köl- csönzőlapökat. — Ugyan, miért? — csodálkozik a könyvtáros. — Tudja, nem fogják nekem elhinni, hogy az orosz paraszt képzett emberré ‘ vált. Nekem mindezt fel kell jegyeznem, és össze kell számlálnom, hogy az utóbbi hónapok során mennyi és milyen köny­vet olvastak ebben a faluban. Beszélni fogok erről Amerikában. — Rendben van, nem zavarjuk őt, — mondja Tyeplov. Hadd számlálgassa a könyveket. Minden munkában a pontos­ság a fő. — Tánjuska! — kiáltja Tyeplov az aj­tóban álló úttörő kislánynak. — Szaladj csak a vezetőségre, hozzál a bácsinak szá­mológépet. Te pedig, Marija Vasziljevna, rakd elébe mindazt, amit csak óhajt. Hi­szen — roppant fontos dolgokról van szó. Mi pedig tovább megyünk az állatte­nyésztő telepekre. S a vendégek követték a kolhozelnö­köt. Az V. Világifjúsági Ta­lálkozó előkészítő bizottsá­ga tiszteletbeli vendégként meghívta a VIT-re Paul Ro- besont. Az amerikai kül­ügyminisztérium 1950. óta nem ad útlevelet Paul Ro- besonnak. tJtlev élkér elme ügyé­ben Robeson az Ameri­kai Szövetségi Bíróság­hoz fordult. A világ ifjúsága — mondja a VIT meghívását kísérő Diplomáciai kapcsolatok létesülnek Magyarország és Iziand között A Magyar Népköztársaság kormánya és az Izlandi Köztársaság kormánya kö­zött megegyezés jött létre, hogy a két ország közötti baráti és gazdasági kapcso­latok elmélyítése és to­vábbfejlesztése érdekében kölcsönösen felveszik a dip­lomáciai kapcsolatokat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom