Néplap, 1955. július (12. évfolyam, 153-179. szám)

1955-07-07 / 158. szám

A. mai számban : Interjú a komoréi tanácselnökkel (2. oldal) Egy hét Szaigonban (3. oldal) Fenni kell a, kaszát (Elbeszélés.) (4. oldal) A gépek agitátora (5. oldal) A Szolnoki Légierők csapata Mátészalkán játszik (6. oldal) XII. évfolyam, 338. szám AKA 50 FILLER 1955 július 7, csütörtök Vessünk tarlónkba MI UJ§ AG A MEEGYEBE A ? takarmánynövényeket Irta: AJTAY ÖDÖN, tudományos segédmunkatárs Az idén fokozottan lép előtérbe a tarlóba vetett takarmányok okszerű bevezetésének fontossága. Legelterjedtebb tarlótakarmánynövényeink egyi­ke a mohar. Ez a szikes talajok és a laza homok ki­vételével mindenütt megterem. Rendes gabonasor­távolságra kell elvetni, holdanként 20 kg. vetőmag szükséges. Fontos, hogy a tarlószántás morzsaléko- san legyen eldolgozva. Vetés előtt hengerelni kell, sőt előnyös utána is, de a befejező művelet a mag­takaró boronálása legyen. Szénának akkor kell ka­szálni, amikor kihányta a fejét, de még nem virág­zik. A lovak szeretik, mert szénája ropogós. A másik ismert tarlótakarmánynövény a köles. Itt ugyanazt az agrotechnikát kell megadni, mint a moharnak. Gabonasortávolságra vetve, 16—18 kg. \ etómag szükséges holdanként. Ennek a szénája nem olyan jó, mint a moharé, puha volta miatt inkább szarvasmarhával etethető, ellenben zöldtakarmány gyanánt minden állat szívesen eszi. Ha szénának akarjuk megszárítani, akkor bughhányás kezdetén kell lekaszálni. Ha idejében el tudtuk vetni és a fej­lődése kielégítő, érdemes magnak meghagyni, mert kedvező esetben 6—10 mázsa magtermést is hoz. Ugyanide sorolható, mint jó tarlóvetésű takar­mány a szudáni fű is. Nyári zöldtakarmányozásra, vagy őszi besilózás- ra igen alkalmas a kukorica csal imádé. Ezt vethet­jük rendes gabonasortávolságra. amikor vetőmag­szükséglete, a szokásos lófogú kukoricát véve alapul, holdanként 100 kiló, vagy vethetjük ritka, vagy iker- sorosan, 60 centi sortávolságra és akkor holdanként 45—50 kiló lesz a vetőmagszükséglet. Ez esetben legalább kétszer lókapóval meg kell kapálni. Ez a vetési módszer különösen indokolt ott, ahol a talaj cserepesedésre, kérgesedésre hajlamos, ilyenkor a kapálással felüdítjük a táiajt, megszüntetjük annak káros zártságát és ezáltal a hasznosan dolgozó talaj­baktériumoknak is juttatunk levegőt. Ugyanakkor nem szabad figyelmen kívül hagyni a tarlóvetésű napraforgó termesztését sem. Szára­zabb viszonyok mellett ennek biztosabb a termése, mint a kukorica-csalamádénak. Jóminőségü siló­takarmányt lehet belőle készíteni. A legjobb minő­ségű takarmányt a 60 centi sortávolságra holdanként 12 kiló vetőmaggal elvetett napraforgó szolgáltatja. Legalkalmasabb tarlóvetésre a korán érő, nem magas növésű Lovászpatonai, vagy Iregi napraforgó, amely a fentiek melleit még jó méh-legelőt is ad. Meg kell még emlékeznünk a méznád, vagyis édescirok termesztéséről, amelyet korai tarlóba, 60 centis sortávolságra, ikersorosan ajánlat'os elvetni, holdanként 8 kiló vetőmaggal. Legalább kétszeri ló- kapálást kell elvégezni. Megkívánja a jobb erőben lévő talajt, nagy tömeget ad, silótakarmánya kiváló, különösen a tehenészeteknél. Üde, jobb erőben lévő talajokon sikerrel ter­meszthető a tarlórépa is. 40 centiméteres sortávolság­ra kell vetni, kát. holdanként két—három kg. vető­maggal. F'ejlődése folyamán ki kell egyelni 20 centis növénytávolságra. Jól pótolja a takarmányrépát, de december végéig fel kell etetni, mert azután már megfásodik. Megemlítem még a csumízt is, mint jó tarló- takarmány növényt. Vethető gabona sortávolságra, holdanként 15 kiló vetőmaggal. Bugahányás kezde- íén etethető zölden, de silózásra is alkalmas. A tarlóvetések sikere elsősorban is a jó talaj- előkészítéstől függ. A tarlószántást azonnal el kell boronálni addig, amíg az morzsalékos nem lesz. Kö­tött talajokon erre kiváló eszköz a gyűrüshenger. Ezután vetés előtt célszerű hengerezni, utána vető- géppel, súlyozott csoroszlyával elvetni a vetőmagot, majd újból hengerezni és végül magtakaró boronával elboronálni. Ha a tarlóvetést kapálni akarjuk, akkor a vetési menet a következő: tarlószántás, boronálás, hengerelés, vetés, magtakaró boronálás, hengerelés. Nitrogén műtrágyát használjunk-e *arióvetések alkalmával? Használni kell feltétlenül, különösen abban az esetben, ha az utóbbi években nem kapott istállótrágyát talajunk. A kalászosok tarló- és gyökérmaradványainak mennyisége 20 mázsára tehető holdanként. Tekintet­tel arra, hogy e tarló- és gyökérmaradványok elkor- hasztásához a talaj baktériumoknak nagymenryiségű nitrogénre van szükségük, a tarlóra leszántása előtt ki kell szórni holdanként 30—35 kiló nitrogén mű­trágyát. A leírt tarióvetemények közül a legbiztosabb Termést adja a napraforgó, csalamádé, a szudáni fű és az édes cirok. Jó mélyrétegű, barnatalajokon pe­dig a csumíz. Mindezek kiváló tulajdonsága az, hogy nagy szárazságban nem pusztulnak ki. álladékuk megmarad: ha pedig hosszantartó szárazság után jön egy kiadós eső, akkor tovább növekednek. Jól szervezték meg az aratást a cseugeri Mint minden munkának a helyes szervezés az alap­ja, így mégh-kabb szükség van erre az aratásnál. — TSZ-ünk idejében gondos­kodott. arról, hogy semmi fennakadás ne állhasson elő. Biztosítva van, az ara­tásban résztvevő tagoknak megfelelő mennyiségű pá­linka és a határban való mozgóbolti árusítás. Gondoskodtunk a friss sertéshús és szalonna kiosztásáról is. A családtagok bevonása a munkák végzésébe le­hetővé teszi, hogy az Több mint Lenin TSZ-ben aratás ideje alatt a szénagyüjtés és egyéb tennivalók teljesen rendben haladjanak. Egyáltalán nem lesz kiesés az aratópágok közül, hogy esetleg más munkában kellene résztvenniök. A tyúkod i gépállomásról két aratógépet kaptunk, ami nagyon megkönnyíti a munkát. S a fogatosok, akik nincsenek aratásra beosztva, ezidő alatt a ten­geri, napraforgó és egyéb kapásnövények ekekapázá- sát, vagy ha a növény úgy kívánja, akkor kézikapálást végeznek. Konyhakertészetünkben 3—4 tag állandóan biz­tosítva van, akik a piacokra a zöldségfélé­ket előkészítik. A tagság megelégedett és nagy kedvvel dolgozik, mert látja, hogy 84 hold árpánk, minden tábla du- zánk. gyümölcsösünk és összes terményeink termé­se jóval felül fogja műim az egyénileg dolgozók átla­gait. Szabó Ágoston tsz. könyvelő. Rövid hírek Raruocsaházán a kenyér- gabona szemveszteségnél- kiili betakarításának érde­kében megszervezték a fi­gyelő szolgálatot, hogy a termelési bizottság a legal­kalmasabb időben mozgó­síthassa a dolgozó parasz­tokat az aratás megkezdé­sére. A dolgozó parasztok elhatározták, hogy egymást közösen segítik a behordas- ban, hogy e munkát is né­hány nap alatt elvégezhes­sék. * Vaja községben a nép­front-bizottság tagjai a gazdakörben minden hónap 2—4 hetében kötetlen té­májú foglalkozást tartanak, ennek keretében rendsze­resen foglalkoznak az ál­38 ezer forint megtakarítás az aratásnál A Balkányi Állami Gazda­ság Balogh-tanyai üzem­egységéhez tartozó terüle­tén 400 hold rozs vetés van. Ennek a területnek a ie- aratása kézierővel — ka­szálás, marokszedés, kéve­kötés, keresztezés — össze­sen 56.796 forintba kerülne. Ha pedig géppel vágjuk azt le, így a gépiaratás 10.438 forint lesz. S mivel a kévéket kézzel kötözzük, amely holdanként 60 fo­rint, — a -100 holdra pedig 24.000 forint és ezt a költ­séget hozzáadjuk a gépi­költséghez, a terület Mara­tásáért 31.438 forintot kell fizetni. Ez a kéziaratás költsé­géhez viszonyítva 22.358 forint megtakarítás. A géppel való aratáshoz holdanként 3 kiló zsineg szükséges, melynek ára ki­lónként 33 forint. Egy holdra 100 forint, a 400 holdra pedig 40.000 forint. De mivel kézzel kötjük be a kévékét és nem zsineggel, így a 40.000 forint helyett csak 24.000 forintot fizetünk ki a kötözők bérezé­Itt is jelentős összeget ta­karítunk meg, kerek 16.000 forintot. És összesen, a -100 hold aratásán pedig 38.358 forint összeget spórolunk meg gazdaságunknak, a nép államának. K. Tóth János, DISZ-titkár. OK PALLÓM ISI VERSI; VYBIBI5 A DO A Megyei Gépállomási Igazgatóság legutóbbi ver­senyértékelés alapján a nyári idényben legjobb eredményt elérő 5 talaj­munkás traktoros sorrend­je a következő: Garai .Jó­zsef (nagykáilói gá.) 29.17, Nagy Lajos (nyírbátori gá.) 28.49, Molnár Mihály (nyír­bátori gá.) 26.62, Kiss Gá­bor (tyukodi gá.) 24.95 es Ki^s Sándor (nagyká'lói gá.) 23.88 műszaknormával. Az aratógéppel dolgozó traktorosok wozül eiso a demecseri Nyíri Tibor, aki két nap alatt 15 holdat aratott le. Utána két nagy- kállói traktoros követke­zik: Duleba János és Ga­rai József 12—12 hold tel­jesítménnyel. A kombájnvezetők verse­nyében Miklósi Miklós, a demecseri gépállomás dol­gozója vezet. A növényápolásban a ti- szavasvári Csutak József az első 414 hold teljesít­ménnyel. Utána az ugyan­csak tiszavasvári Derne László, aztán a két nyír­teleki, Kövesligeti Zoltán és Tamás József következ­nek. A Harag napja című film sikere Kisvárdán Annak ellenére, hogy 24—25-én hűvös, esős na­pok jártak, sokan. látogat­ták a kisvardai mozit. A Harag napja című filmet vetítették. A filmvetítés előtt ünnepi műsort ad­tunk, amelyet a kiváló dolgozóknak ajánlottunk Szövetkezeti dolgozók a szövetkezeti dolgozókért A Szabolcs Megyei Zöld­ség-, Gyümölcs Értékesít) Szövetkezeti Központ már eddig is jelentős segítséget nyújtott a sóstóhegyi Pető­fi Termelőszövetkezetnek, így az aratásnál, kapálás­nál, metszésnél, szőlőülte­tésnél segítettek a megyei központ dolgozói. Azonban az idei év sikeres befeje­zése érdekéoen még az ed­digiektől is nagyobb se­gítséget kívánnak nyúj­tani. 8 esetben 25—30 fős irodai dolgozó vesz részt a tsz, munkáiban, valamint számviteli és kulturális vonalon ,s patronálják a Petőfi Termelőszövetkeze­tet. Baila Géza megyei szövetkezeti központ oszály vezető. lám iránti kötelesség telje­sítésével. A Nyíregyházi Textilru­házati KTSZ második ne­gyedévi tervét 102.3 száza­lékra teljesítette, * Az 1953—39. tanévben új tantervet vezet be az oktatásügyi minisztérium. Ez szükségessé teszi, hogy az általános iskolák részé­re valamennyi tantárgyból új tankönyvet írassanak. Az V—VI. osztályos tan­könyvek szerzőit még eb­ben az évben, pályázat alapján kijelölik. # A nyíregyházi járás úttörő labdarúgóinak nagy erőpró­báján harminckét csapat vett részt. A küzdelmek ál­talában jó sportot hoztak, s ebből a küzdelemből a ven- csellői általános iskola paj­tásai kerültek ki győztesen; A győztes csapat egy labda­rúgó felszerelést kapott ju­talmul a járási tanács okta­tási osztályától. Jól szere­peltek a Dózsa-szőlői álta­lános iskola labdarúgói és megelőzték Űjfehértó, Ib- rány, Rakamaz községbelie- ket is. így szerezték meg a második helyet. Nem sok választotta el a Dózsa-szőlö- belieket a bajnokságtól, hi­szen éppúgy, mint az első vencsellői csapat, 8 mérkő­zésből ők is csak egyet vesztettek el. A bajnokság­ban harmadik a rakamazi, negyedik az újfehértói, ötö­dik a nyírteleki, hatodik a napkori, hetedik a Virányos­tanyai, nyolcadik a tisza- berceli úttörők labdarúgó csapata lett. fel. 23-é.n a Harag napja című filmet két előadás­ban vetítettük, s két nap alatt 1268-aii ráz:*;, meg. Nagyon örültek a mozi dolgozói ennek a szép eredménynek, mert az ellenséggel is harcot kellett folytatni. Az a hír járta Kisvárdán, hogy ez a film „nem jó” és ezért osztották be Kisvárdára. Arra méltán büszkék va­gyunk, hogy akikhez ez a film szólt, megelégedés­sel nézték végig és erőt vettek mondanivalójából. Az anyák világkongresszusa alkalmából gyermek-szépségverseny lesz vasárnap Nyíregyházán Az anyák világkongresz- szusa alkalmából július 10-én, vasárnap az MNDSZ Szabolcs-Szatmár megyei elnöksége gyermek-szépség­versenyt rendez Nyíregyhá­zán. A reggeli órákban a kisgyermeken részére rol- lerversenyt, a nagyobbak részére kerékpárverseny*. szerveznek, 10 órakor a József Attila-kuitúrházban bábmüsort adnak. A dél­utáni órákban a szabadtéri színpadon a kis óvodások kultúi bemutatót tartanak, amelyen az óvodák tánco­sai, színjátszói lépnek fel. Előtte az MNDSZ megyei elnöksége méltatja az anyák világkongresszusát. Ezt kö­veti majd a gyermekek szépségversenye, amelyen alkalmi bíráló bizottság a magatartás, a megjelenés, az ízléses öllözés és egyeb feltételek alapján állapítja meg a helyezéseket. A ver­seny győztesei jutalomtól-- gyákat kapnak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom