Néplap, 1955. július (12. évfolyam, 153-179. szám)

1955-07-07 / 158. szám

1955 július 7, csütörtök

NÉPLAP

Megyei küldöttek felszólalásai a Magyar Önkéntes Honvédelmi Szövetség országos konferenciáján

A Magyar önkéntes Honvédelmi Szövetség Országos konferenciáján több Szabolcs-Szatmár megyei küldött is felszólalt. Tolmácsolták megyénk lelkes szövetségi tagságának üdvözletét, s elmondották, hogy Szabolcs-Szatmár dolgozói, Esze Tamás, Vasvári Pál, Szamuely Tibor és Zalka Máté utódai becsülettel küzdenek a béke megőrzéséért, bátran örtállnak szabadságunk és függetlenségünk felett.

SZANISZLÖ JANOS

elvtárs, a MÖHOSZ megyei elnökségének elnöke a következőket mondta:

— A szövetség megyei tagsága lelkesen készült a konferenciára.

A készülődés során 2.600 új tag lépett be szövetségünkbe, minőségileg javult a kiképzés.

Hiba volt azonban, hogy nem fordítottunk kellő gondot a politikai felvilágosító munkára. Ennek megjavítását tekintjük a közeljövő legfőbb feladatának. Ezt a pártszervezetek íránytmuta- tásával, a tömegszervezetek segítségével érjük el.

Különösen fontosnak tartjuk, hogy szorosan együtt dolgozzunk a DISZ-el.

Terv be vett ük, hogy előadásokat tartunk a fiatalok számára a honvéd-esküről, a katonai jellemvonásokról, mert azt akarjuk, hogy annak a megyének a fiataljai, amely megye Szamuely Tibort és Zalka Mátét adta a hazának, bátor, helytálló katonákká váljanak. Sokät'4! várunk a fiatal pedagógusoktól ezeknek a feladatoknak megvalósításánál.

Célul tűztük ki azt is; hogy ebben az esztendő-» ben minden községben létrehozunk egy alapszervezetet, és ötezerrel növeljük a taglétszámot.

szükségünk, mert az osz- lályellenség nem alszik és mindennel megpróbálkozik.

Harcosságra neveljük tagjainkat és visszaverjük az osztályellenscg minden kísérletét. Fazekas elytárs ezután versenyre hívta a termelőszövetkezeti honvédelmi alapszervezeteket

a taglétszám növelésében és a mezőgazdasági munkákban való tevékeny közreműködésben.

MARCZI ALBERT

elvtárs, a kisvárdai járási elnökség küldötte, volt partizán, a következőket mondotta:

— Ügy érzem, hogy a konferencia nagy segítséget ad a további munkához. Nagy örömmel tölt el az, hogy a szövetség alapszabályzata szerint megalakult a Szabadságért és Függetlenségért Harcoltak Tagozata. Ez biztosítja, hogy a volt partizánok tevékeny munkát végezzenek népünk .hazafias "nevelésében, honvédelemre való felkészítésében. Hiszen mi sok tapasztalattal rendelkezünk, amit értékesíteni tudunk.

Én, mint az ország egyik legfiatalabb partizánja, ígérem, hogy olyan lelkesen és harcosan veszek részt a szövetség munkájában, mint ahogy annakidején 16 éves koromban fegyverrel a- kézben küzdöttem a fasizmus ellen a jugoszláv partizánhadsereg 14. brigádjában Baranya, Bácska, Bánát, Somogy és Horvátország területén.

Ezt a megye valamennyi partizánja nevében ígérhetem. Feldolgozzuk megyénk partizánjainak harci élet- történetét és a többi forradalmi emlékkel együtt megismertetjük a megyei fiatalságával. . ,

M a r c z i elvtárs ezután a szabályzat kiegészítésére tett javaslatokat, majd végezetül arra figyelmeztetett, hogy a szövetség tagjai soha ne feledjék el:

békénk és biztonságunk megőrzése érdekében harci éberségre van szükség, mert a belső és a külső ellenség nem nyugszik bele vereségeibe.

Am ' ’-mzó nép összefogása, a 900 milliós béketábor meghozza számunkra á végső győzelmet!'

Hangsxűrős fülkagylók zajos műhelyekben dolgosó munkások számára

A Román Tudományos szűrős fülkagylók egyes

Egyre több nőt is bevonunk szövetségünkbe.

— Munkánk csak akkor lesz értékes, ha az közvetlenül is segíti a népünk előtt álló legfontosabb feladatott a falu szocialista átszervezését, a mezőgazdaság terméshozamának növelését. — Ennek érdekében segítünk az aratásnál, cséplésnél és behordásnál, tűzőrségeket szervezünk, aratóbrigádokat alakítunk a bevonultak hozzátartozóinak segítésére.

A politikai felvilágosító munka során rendszeresen foglalkozunk a termelőszövetkezetek népszerűsítésével és arra törekszünk, hogy a Szövetség falusi tagjai közül minél többen legyenek termelőszövetkezeti tagok.

— Ügy érezzük, hogy feladatainkat meg tud iuk oldani. A párt teljes támogatását érezzük, van lelkes tagságunk, s mindez biztosítéka munkánk sikerének. — fejezte be felszólalását Sza- niszló János elvtárs.

FAZEKAS FERENC

elvtárs, a besenyődi Szikra Termelőszövetkezet küldötte is szót kapott. Bevezetőjében arról beszélt, hogy a besenyődi dolgozók megelégedéssel és örömmel fogadták a varsói értekezlet határozatát, mert békés építőmunkájuk biztosítását látták benne.

— Számos új taggal rendelkezünk, — mondotta Ja továbbiakban, — s már ők is bekapcsolódnak a nyári munkálatokba, a tűzvédelmi őrségekbe. Hét kaszásból álló aratócsapatot szerveztünk a bevonultak hozzátartozóinak megsegítésére. Tudjuk azt, hogy éberségre van

Akadémia tudományos

munkatársai különleges hangszűrőkészüléket szerkesztettek, hogy a fémmegmunkáló iparban foglalkoz. tatott munkásokat megvédjék az állandó erős zajok ártalmas hatásától. A hanganyagoknak azon a tulajdonságán alapulnak, hogy csak meghatározott rezgésszámú hangot engednek át. A védőkagylö elég jól átengedi az emberi hangot, de a gépek dübörgését, zúgását és csikorgását tökéletesen kiszűri. I

a komorói tanács vb. elnökével arról, hogyan segítik, ellenőrzik az aratás-cséplés, begyűjtés munkáját

A Minisztertanács határozatot hozott az 1955. évi aratás, cséplés és begyűjtés végrehajtásának feladatairól. A megye minden községében lelkesen Colyik a munka a határozat megvalósításáért. Megkerestük Csáki András elvtársat, a komorói község' tanács végrehajtó bizottsága elnökét, s vele beszélgetést folytattunk.

Kérdés: Hogyan készültek fel az aratásra?

Felelet: A közelmúltban végrehajtó bizottsági ülést tartottunk, amelyen tizenöten vettek részt. Meghívtuk a mezőgazdasági állandó bizottság elnökét, a termelőszövetkezetek vezetőit, a Hazafias Népfront elnökét, a DlSZ-szer- vezet képviselőjét. Itt beszéltük meg az aratással kapcsolatos feladatokat. Elsősorban a szemveszteség- nélküli aratásról beszéltünk és arról, hogy a község öt nap alatt végezze el ezt a nagy munkát. Itt alakult meg az ellenőrző bizottság öt taggal, főleg a mezőgazdasági állandó bizottság tagjaiból. Ezek az elvtársak tartanak kisgyűléseket a

faluban, ahol pontosan kiszámítják, mennyi a szemveszteség, ha akár egy napot is késünk az aratással. Közben a növényápolásról is szó esik. Arról sem feledkezünk el, hogy elsők akarunk lenni a beadás járási rangsorában." E hét végén kezdjük meg az aratást és a munka vasárnap sem szünetel.

Kérdés: Miben segítenek az aktivisták?

Felelet: Már beszéltem a mezőgazdasági állandó bizottságról, amely az ellenőrzési teendőket is ellátja és azonnal figyelmezteti a késlekedőket. Ezenkívül a dolgozó parasztok önkéntes tűzfigyelő szolgálatot szerveztek. A legnagyobb segítséget talán mégis a DISZ

A nagyapák és nagyanyák estje

A leningrádi Elekíro- szila-gyár kultúrotthoná- na’.c munkatársai már régen törték a fejüket azon, hogy össze kellene gyűjteni a környező háztömbökben lakó nagyapákat és nagyanyákat. A gyár munkásainak szórakozásáról gondoskodnak, a gyerekek számára ott vannak a kü’enböző szakkörök, no meg az ünnepeken sem feledkeznek meg róluk. De kinek jutnak eszébe az Öregek, akik már nem dolgoznak, hanem odahaza ülnek?’ Hiszen legtöbbjük még fürge és tevékeny, nemcsak a háztartást .vezetik, hanem nagymértékben rájuk bízzak az unokák nevelését is. A gyerekek többet látják az odahaza serénykedő nagymamát, mint a munkába járó szülőket.

Megbeszélték az ötletet Szeraíima Ivanovna Kuliké vies iskolaigazgatónövel, aki már 42 éve tanítja a gyerekekeket és a vezetése alatt álló iskolában ma már volt tanítványainak nemcsak gyerekei, hanem unokái. is ott szaladgálnak. Az igazgatónőnek megtetszett az elképzelés. Szívesen vállalta, hogy rövid bevezető beszédet mond az összejövetelen.

Befejeződtek az előkészületek, kiküldték a meghívókat. A kultúrotthon munkatársai sok családot személyesen látogattak meg. „Beszéljünk az unokákról” ezt a címet adták az estnek, A meghívók közölték, hogy a hivatalos részen kívül előadás, film és büffé vár az egybegyűltekre.

A meghívottak nem várattak magukra. A kitűzött időben, 7 óra körül az előcsarnok már telve volt vendégekkel. Túlsúlyban voltak a nagymamák, de a sötét és tarka fejktndők között itt-ott feltűnt egy-egy nagyapa deres feje is. Elnöknek felkérték a vendégek közül a 70 éves Vaszilij Szafronovot,' aki nagy méltósággal fogadta a megtiszteltetést.

Kiderült, hogy neki nagának ís 12 unokája van és nemrégiben született az első dédunoka. Az öreg elfoglalta az elnöki helyet,, komótosan körülnézett, aztán megszólalt:

— Kedves nagymamák és nagyapák! Engem bíztak meg azzal, hogy megnyissam a gyűlést. —; Kérem, hogy hallgassák csendesen végig Szerali- ma Ivanovna Kulikevics érdemes tanárnő most következő előadását. *,

Szcrafima Ivanovna természetesen nem papír: ol olvasta fel mondanivalóját. Tulajdonképpen nem is eiőadás volt ez, hanem az idős pedagógus közvetlen és. egyszerű szavakkal beavatta hallgatóságát gazdag élettapasztalataiba, elmondta, hogy miket látott tanítványainak családi körében. Az persze magától értetődő, hogy ebben a beszámolóban nagy hely jutott a nagymamáknak.

Az igazgatónő beszéde után zsibongani kezdett a hallgatóság és egyszerre többen is szólásra jelentkeztek. Elsőnek az őszhajú, szikár Anna Tyi- mocskina jött ki. Vállán szürke kendő, szoknyája hosszú, régimódi, összes hajfürtjei közé nagy fésű volt betűzve... Szóval egészen mindennapi nagymama volt, egy azok közül, aki ott üldögél a kelti pádon és ügyel az unokákra, vagy korán reggel odaáll az üzletek még lehúzott rol- léja el és hangosan „dör- mög”, mikor nincs meg friss zsemlye a péknél...

Nos, hát ez az „egészen mindennapi nagymama” bsezédet tartott a többi

hozzá hasonló öreg ember gyülekezete előtt. Kihúzta magát, sovány arca fiatalosan kipirult. — Hangosan és érthetően beszélt, minden szava szívhez szólóit. Kezdetben visszaemlékező! t Volga- nienti szülőfalujára es gyermekkorára, amikor rettenetesen vágyott •» tanulás után ... Felnőtt, íérjhezment és huszonötben három fiával özvegyen maradt. Negyvenedik évét taposta, amikor belepett a pártba, ott volt az első Kolhozok szervezésénél. Az egész kerület jó tarsadairrü munkásként ismerte meg. De miért emlékezik visz- :-za erre éppen mav Azért, hogy mindenki megértse: nem felesleges ember ő, nem őr, akire rábízzák a házat! Fiának és menyinek megbízható segítőtársa az unokák nevelésében és a család nagyra becsüli hosszú munkáséleíéoe'z tapasztalatait ... És Anna Tyi- mccskina büszkén említi meg felnövő unokáit, akik nem egy tekintetben őrá hasonlítanak ;:

Az unokákról beszéltek még akkor is, amikor a hivatalos rész már véget ért és az öregek a társalgóban csoportokra oszolva leázgatlak, beszélgettek. Még egy olyan csoport is összeverődött, amely csendesen énekelt.

Megkezdődött a műsor. A művészek nem mindennap találkoztak ilyen fogékony és közvetlen nézőközönséggel, mint aznap este. Hidegen hallgattak, ha nem tetszett a szára és ha kedvük szerint valót láttak, akkor úgy zajongtak, mint a leglelkesebb íutballszur- kolók..,

Késő este volt mar, amikor a vendégek hazafelé indultak, megelégedetten és vidám izgalomban.

Irina. Golovany.

fiataloktól kapjuk. Az elmúlt heti gyűlésükön beszélték meg, hogy több olyan dolgozó parasztnak, vagy özvegyasszonynák aratják le a terményét, akiknek a néphadseregben szolgál a fiuk. A DISZ-ta- gok vasárnap aratják majd le ezeknek a terményeit.

Kérdés: Mit tesznek az aratás után?

Felelet: Természetesen

minden learatott területet felszántunk. A learatott és felszántott föld több mint felébe vetünk másodnövényt. A szövetkezetieket nem kell meggyőzni arról, hogy milyen előnyös ez. A tavalyi példa meggyőzte őket. Még most is van takarmányuk. Az egyénieknek is megvan már a vetőmagjuk a másodvetéshez. Általában tarlórépát, csillagfürtöt, kölest és kukoricát vetnek. Főleg homokos területen egész szép mennyiségben vetnek talajjavító keserű csillagfürtöt.

Közben persze a behor- dás is folyik. A. tsz-ben kombájn és aratógép dolgozik, itt nem lesz probléma ezzel. Az egyéniek pedig — úgy határoztunk.— utcánként hordjanak. Ha egy utca fogatai közösen dolgoznak (futószalag-szerűen) s állandóan a gép előtt járnak, akkor nem kell feleslegesen várni a gépnek, kevesebb üzemanyag szükséges, az esőtől és a tűztől is megvédjük'a terményt, pontosan meghatározzuk a cséplő-rajonírozást, nem beszélve arról, hogy a munkások jobban keresnek.

Kérdés: Milyen terveik

vannak a csépléssel, begyűjtéssel kapcsolatban?

Felelet: Két 1070-es cséplőgép már meg is jött. A munkacsapatok, ellenőrök készen vannak. A szérűket, tűzrendészet! óvórendszabályokat állandóan ellenőrizzük. Felülvizsgáltuk az ellenőrók könyveit.

A begyűjtésben jelenleg a járás második helyén vagyunk, 32 község közül. A vb. az aratás, cséplés idején hetenként tart ülést, ahol egy napirendi pontot beszélnek meg az aratás, cséplés, gabonabegy üjtés állásáról. Itt számoltatjuk be a begyűjtési megbízottat is.

Azt akarjuk, hogy elsők legyünk a gabonabegyűjtésben. Ezt beszéljük meg a következő tanácsülésen is.

Kérdés: Segítenek a tsz- nek is?

Felelet: Raktárt biztosítottunk nekik és ha szükség lesz rá, megbeszéltük az egyéniekkel és szívesen adnak helyet, — ameddig .a szükség megkívánja, — terményüknek a padlásukon. Ezenkívül résztvetten a vezetőségi, majd közgyűlésükön, ahol részletes tervet dolgoztunk ki a nyári munkákra. Minden tagnak meg van a feladata, együtt végzik az aratást, növényápolást is. Ezenkívül ídény- napköziotthont szerveztünk, ahol máris harminc gyerekre vigyáz az óvónő és ha a munka megindul, sokkal több anya mehet dolgozni, hisz vigyáznak gyermekeire.

A tapasztalat azt bizonyítja, hogy Komoró, ez az 1300 lakosú lelkes község, lelkes vezetőkkel rendelkezik. Igyekeznek mindent jól megoldani, a Minisztertanács natározatá szerint járnak el. Van azonban néhány javaslatunk, amit a tapasztalatok alapján teszünk:

1. A holnap tartandó tanácsülésen hozzanak határozatot a munkák ellenőrzésére és segítésére, s tegyenek felelőssé a végrehajtásért egy-egy vb-tagot.

2. Szervezzenek versenyt aratópárok, brigádok között, s ezt rendszeresen értékeljék az erre a célra készített dicsőségtáblán.

3. Szervezzenek ünnepélyes beadást.

4. Állandóan szorgalmazzák más termékek begyűjtését és az adófizetést, ne hanyagolják el a növény- ápolást.

5. A földjnüvesszövetkezettöl követeljék meg a

mozgóbüíét, K, J,

o