Néplap, 1955. június (12. évfolyam, 127-151. szám)
1955-06-22 / 145. szám
1953. JUNIUS 22. SZERDA 7»' JniwarMB'i'nwv^" wts» £ NÉPLAP 7'»wt nMUMiwrwua! Nagyaktíva értekezlet a megyei pártbizottságon (Folytatás az 1. oldalról) több fontos intézkedését nem megfelelően hajtottuk végre. így pl. nálunk sem emelkedett a lehetőségnek megfelelően a kenyér- gabona termés. A 7 mázsán aluli átlagtermést mi sem tulajdoníthatjuk kizárólag a kedvezőtlen időjárásnak. Számtalan szövetkezet, állami gazdaság és dolgozó paraszt a rossz időjárás ellenére kimagasló gabonatermést ért el. így plaz egyeki Petőfi TSZ majd 12 mázsás termést ért el a községi 6 mázsával szemben. A nagy’negyesi Rákóczi 12-t, a községi 7, a hajdúböszörményi Vörös Csillag 30 holdon 19-et, a városi 8 mázsás átlaggal szemben. Vagy itt van egy másik probléma: a szarvasmarhaállomány fejlesztése. 1954. -márciusához viszonyítva 1955. márciusában. 1,1 százalékkal csökkent a meglévő állomány. Bár az árpolitikában van javítani való, mégsem elfogadható az a magyarázat, hogy nem kifizető a szarvasmarha tartása. Nem fogadható el az a magyarázat sem, hogy egyesek saját magukat és minket is azzal vigasztalnak, „nincs nagy baj“, mert ugyanakkor 100 h-ra eső számosállat 1,3 százalékkal nőtt. Ezekért a hibákért és hibás nézetek elterjedéséért mi felelősek vagyunk, ugyanakkor az illetékes állami szervekés nem utolsósorban a szakemberek, az agronómuso-k hiányos — esetenként hanyag — munkájának a következményei. Ezek a hiányosságok többé-kevésbé összefüggnek az elharapódzott jobboldali nézetekkel, aminek következtében kialakult a fegyelmezetlenség, közöny, és a határozatokkal szembeni nyílt ellenállás. Mindez fékezte fejlődésünk ütemét. A jobboldali nézetek káros hatása különösen érződött a termelőszövetkezeti mozgalomban. A Központi Vezetőség márciusi határozata leleplezte a káros jobboldali nézeteket. Korántsem állíthatjuk, hogy mi már mindenütt végeztünk e nézetekkel, és megértettük káros antimarxista, végsősoron népellenes voltát. Éppen ezért továbbra is éberen kell figyelni az iparosítással szembeni demagóg megnyilvánulásokra, a nyező, amelyen viszonylag gyorsan lehet és kell változtatni. Hogy mennyi lehetőség nyílik, arra néhány példát megemlítek: Ha a kukoricát kétszeri kapálás helyett háromszor kapálnánk meg a megyében, csak 2 mázsás több- lettermést számolva, ez több, mint 300 000 mázsa kukoricatöbbletet jelentene. Nem is beszélve a négyzetes, négyzetes-fészkes vetésről, az öntözési lehetőségek kihasználásáról, a helyes vetési sorrendről, a vetésforgó kialakításáról, mind-mind olyan eljárás, amelyet nemcsak a szocialista szektorok, hanem legtöbb- parasztgazdaság is tud alkalmazni. E termésnövelő lehetőségek adva vannak, rajtunk vezetőkön, szakembereken múlik, hogy fogjuk felhasználni, és alkalmazásukkal hogyan emeljük a termelési színvonalat. A mezőgazdaság átszervezésének fő útja a szövetkezeti út Lehetséges a termelési színvonal emelése azért is, -mert jelentős, a megye területének mintegy egyharmadáit kitevő és többségében szilárd, szocialista szektorra támaszkodhatunk. Külön Ki akarom hangsúlyozni, a termelés növelésének legdöntőbb előfeltétele a mező- gazdasági szocialista szektor állandó, és még következetesebb szilárdítása, segítése, fejlesztése. Biztosítani kell, ‘hogy a termelőszövetkezetek a lehetőségekhez mérten maximálisan használják fel a tudomány és technika-adta eddigi vívmányait. Természetesen a termelés fellendítésének nélkülözhetetlen feltétele, hogy a dolgozó parasztok is az eddigieknél jobban használják ki gazdaságúik minden lehetőségét. Vegyék még bátrabban ehhez igénybe a népi demokratikus állam által biztosított gép, vetőmag, műtrágya, tenyészállat stb. segítséget. A párt és állami szervek, a gépállomások kötelessége segíteni ebben dolgozó parasztságunkat. Lehetséges végül azért, mert erősödő községi pártbizottságok és alapszervezetek vannak, amelyek képesek dolgozó parasztságunkat mozgósítani a feladat végrehajtására, a felemelkedés útjára, a szövetkezeti útra vezetni. Eddig is hangoztattuk — s most még inkább hangsúlyozni kell, 'hogy a mezőgazdaság átszervezésének fő útia a szövetkezeti út, fő formája a mezőgazdasági termelőszövetkezet. Pártunk Központi Vezetőségének határozata legfőbb feladatunkká teszi a mezőgazdaság szocialista átszervezését, a termelés fellendítését. Éppen ezért munkánk homlokterébe 'kell állítani a termelőszövetkezetek megszilárdítását, fejlesztését, általában a mezőgazdaság szocialista szektorának, állami gazdaságoknak, gépállomásoknak erősítését. A dolgozó parasztság érdeklődése, a tsz-ekbe történő belépés, az ilyen irányú kedvező hangulat arra figyelmeztet bennünket, hogy meg lelhet gyorsítani az átszervezés ütemét. A párt, állami és tömegszervezetek állandó, céltudatos politikai, szervező és gazdasági munkájával szerintünk elérhető ez évben mintegy 5—6 ezer család beszervezése a szövetkezetekbe. Természetesen ezt úgy tudjuk elérni, ‘ha betartjuk az önkéntesség lenini elvét, ami azonban nem a semmittevést, a sültgalambvárást jelenti. A párt és tanácsszervek nagy kötelessége továbbá az, hogy szétzúzzák az előrehaladást gátló jobboldali nézeteket. Meg kell értetni a dolgozó parasztokkal, hogy nincs igazuk azoknak, akik azt állítják, hogy a kisgazdaság képes rendszeres bővített újratermelésre, hogy a népi demokrácia viszonyai között a szocializmus irányában fejlődik. Még a népi demokratikus rendszer viszonyai közepette sem képes a kisparaszti gazdaság erre, pedig tudvalevőleg a népi demokratikus kormány messzemenő termelési, szociális segítséget nyújt a dolgozó parasztoknak is. A fenti nézetek hangoztatóinak a céljuk az volt, hogy lassítsák, megakadályozzák a mezőgazdaság szocialista átszervezését, dolgozó parasztságunk felemelkedését, a népjólét növekedését. Tavaly 58 millióval nőtt a tsz~ek szövetkezeti és üzemi alapja kisparaszti gazdálkodás lehetőségeit túlbecsülő nézetek szajkózására és ezzel összefüggő elvtelen, az éberséget tompító liberális hangulatra. Elvtársak! A Központi Vezetőség határozata feladatunkká teszi a mező- gazdaság szocialista átszervezését, a mezőgazdasági termelés fellendítését. Vajon lehetséges e kettős feladat egyazon időben történő végrehajtása? Mi is azt mondjuk, igen, lehetséges. Lehetséges, mert megvannak a tárgyi és személyi előfeltételei. Fejlett és gyorsan növekvő gép- és vegyi iparunk van, amely képes kielégítően ellátni mezőgazdaságunkat modern gépekkel, műtrágyával és védőszerekkel, s ezzel nagymértékben elő tudja segíteni a mezőgazdasági termelés növekedését. Vannak kiváló mezőgazdasági szakembereink is: tsz-elnökeink, párttitkáraink, traktorosaink, a növénytermesztés és állattenyésztés kiváló dolgozói. Annál is inkább megvan erre a lehetőség, mert roppant alacsony mezőgazdasági termelésünk színvonala. Ez az alacsony színvonal elsősorban a korszerűtlen gazdálkodással függ össze. Ez olyan téA mezőgazdaság szocialista átszervezésének során fontos feladatunk, hogy ismertessük a termelőszövetkezeték kezdeti eredményeit. Az 1954-es gazdasági évben meglévő sok hiba ellenére szervezetileg, politikailag, gazdaságilag egyaránt sokat erősödtek, fejlődtek termelőszövetkezeteink. A kedvezőtlen időjárás ellenére a közös vagyon növekedett, a szövetkezeti alap több, mint 26 millió, az üzemi alap több, mint 32 millió forinttal nőtt. Politikailag is erősödtek, 8 kivételével mindben van pártszervezet. Rendszeresebb lett a pártélet. Az oktatás is jobb volt, mint a megelőző évben, a párttagok többsége élen jár, példát mutat. Közgyűlések előtt a párttaggyű- !és a főbb kérdésekben állást foglal. A vezetés javulása összefügg azzal, hogy 68 tsz-e!nök elnökképző iskolát végzett, a múlt évben kihelyezett 130 agronómus Is komoly segítséget jelent. Ez az első esztendő, amikor a szántásvetési munkán túl termelőszövetkezeteink — néhány kivételével — a növényápolási munkában is élen járnak, példát mutatnak. Úgy néz ki, hogy tsz-eink nagy többségének kalászosai és ez évben kapásai is az átlagosnál magasabb termést hoznak. Ennek ellenére termelőszövetkezeteink eredményei nem kielé- gítőek. Az 1953. júniusi határozat utáni torzítás nagy kárt okozott, az átmeneti bizonytalanság, egyes tsz-ek széthullása, kilépés, fegyelmezetlenség gyengítette a szövetkezeti mozgalmat, ennek következtében átmenetileg 1953- ban visszaesett a mezőgazdaság szocialista szektorának munkája. Párt és állami szerveknek, megyénk szakembereinek és az üzemek dolgozóinak komoly erőfeszítése tette lehetővé, hogy elértük a fenti eredményeket. A fejlesztés és megszilárdítás sikerének fontos előfeltétele, hogy a hátralévő növényápolási munkát időben, jó minőségben elvégezzük, így biztosítsuk az átlagosnál magasabb termés elérését, a magas jövedelmet. Az eredmények mellett szükségesnek tartom, hogy néhány nagyon komoly hibát feltárjak, amelynek megszüntetése a fejlesztés érdekében elsőrendű kötelességünk. Sok tsz-ben nem tartják be még mindig az alapszabályt. Az a tapasztalatunk, hogy az alapszabály betartása, betartatása elsősorban az elnökön múlik. Ahol ekörül hibák vannak, ott azért először is személyében az elnök a felelős. Vannak elnökök, akik nem ismertetik, nem tartják be, nem teszik törvénnyé az alapszabályt. Bár kivételesen, de még mindig akad olyan elnök, aki akarattal csinálja a rendetlenséget, a zűrzavart, 'hogy ebből ő maga és a csoportban bentlévő, néhány nem rendes ember húzzon hasznot. Megengedhető-e olyan, a szövetkezeti mozgalmat lejárató alapszabályellenes cselekedet, mint a nádudvari Táncsics TSZ- ben történik. A munka egy részét felébe kiadják, de ugyanazért munkaegységet is írnak. Megengedhető-e, hogy a hajdú- szováti Uj Kenyér TSZ-ben 10 hold kertészetet felesben műveltessenek, vagy a biharkeresztesi Szabad Föld-ben, a nádudvari Sztálin-ban, a monostorpályi Dózsa TSZ-ben a kapások egy részét harmadában műveltessék? Súlyos hibák vannak a háztáji állatállomány körül is. A márciusi adatok szerint a tsz-tagok háztáji gazdaságában 139 ló van, — tudvalévő, hogy ló háztáji gazdaságban nem tartható, — a debreceni járásban 23 tsz-tagnák 21 darabnál több sertés volt a háztáji gazdaságában. Ugyanebben a járásban 980 tsz-tagnák 4—10-ig, 169-nek pedig 11—20 darabig volt sertése. 157 tagnak 4-nél több szarvasmarha volt a háztáji gazdaságában. Hogy milyen érthetetlen állapot alakul 'ki helyenként, erre példa a berettyószentmártoni Béke TSZ. Ez a csoport 1580 kh-n gazdálkodik. Ebből szántó 800 kh, a többi rét és legelő. A csoportnak egyetlen szarvasmarhája nincs, az állatgondozás gyalázatosán rossz, az elhullás megyei- leg is magasan kiemelkedik. Ezzel szemben 15 családnak 2—2 tehene van, Szabó Mihály tsz-tag- nak egy tehene, 7 anyakocája és 28 darab 3 hónapos, 14 darab 5 hónapos süldője van, és eddig mindezt a tsz takarmányából tartotta. Az irányító szervek kötelessége leleplezni e tényeket. Meg kell Az állatállomány fej Néhány szót az állattenyésztésről: Nagyon súlyos hibák vannak az állattenyésztés terén. Egyszerűen nem teljesítik a tervet. A szarvasmarha tenyésztési terv teljesítése 74, tehén 61, sertés 65, koca 73, ló 82 százalékos. Megyei átlagban 100 kih-ra 34 számosállat jut. Ezzel szemben tsz-einknél 17. Ennek ellenére a Mezőgazdasági Igazgatóság ez évre 0,7 százalékos emelkedést tervezett be. Ez is bizonyítja, hogy még a Mezőgazdasági Igazgatóság sem fordít kellő figyelmet az állattenyésztés növelésére. Nagyon rossz a fejési átlag is. Megveileg a tejhozam 1000 liter körül mozog, azért van. mert a tsz-ek tehénállományának 55 százaléka fejős, a többi vemhes. Ez a néhány adat kézzelfoghatóan bizonyítja azt a roppant hanyag munkát, amit e tekintetben végeztünk. Az állattenyésztés terén termelőszövetkezeteinkben minden területen van javítani való. A fejlesztéssel párhuzamosan arányosan a helyi körülményeket figyelembe véve kell növelni az állat- állományt. A jövő évben el kell érni legalább a megyei átlagot, hogy 100 holdra 34 számosállat jusson a termelőszövetkezetekben is. Baj van az állatok egészségi állapotával is. Rossz az elhelyezés, rossz a takarmányozás és gondozás. A megengedettnél több az elhullás, ezzel függ össze a helyenkénti indokolatlan selejtezés. Pl. az ebesi Vörös Csillag 54-ben 60, a földesi Rákóczi 80 szarvasmarhát selejtezett ki. Hiba az is, hogy a tervezésnél értetni a tagsággal az alapszabály betartásának fontosságát. Olyan vezetőket kell választani, akik betartják az alapszabályt, akik az alapszabálynak megfelelően irányítják a szövetkezetét és végzik munkájukat. Sehol nem szabad megtűrni alapszabály megsértését. Nagyobb gondot kell fordítani az ellenőrző bizottságokra, az ellenőrző bizottsági elnökök képzésére, megfelelő könyvelő beállítására. Olyan emberekre van szükség e felelős állásokban, aikik magúikévá teszik a párt, a ikormány határozatait, végrehajtják azokat és nem tűrik a visszaélést, a spekulációt, a korrupciót, nem az államon akarnak élős'ködni, érzékük van az új iránt, becsülettel dolgoznák érte, és akarják a jobbat. A pártbizottságok, a tanácsok illetékes szervei sóikkal nagyobb gondot fordítsanak a káderek kiválasztáséra, a legkiválóbbakat küldjék iskolára. Javítani való van még a munkaszervezeteknél. Állandóan együtt dolgozó brigádokra van szükség, be kell vonni a családtagokat a munkába, képességüknek megfelelő területet kell biztosítani az embereknek, és nagyobb gondot kell fordítani a jövőben a párttagok elosztására is. A magas termés elérésének, a tsz-tagok szocialista nevelésének egyik fontos eszköze a munka - kaverseny, az üzem, a község, a tsz párosversenye. Mégis egves helyeken a tanácsszervek lebecsülik a verseny jelentőségét. Minden eszközzel támogassák e nemes versengést, hogy a 30 mázsás 'kulkorica, 100 mázsás burgonya, 200 mázsás cukorrépa stb. vállalásokat teljesítsék, túlteljesítsék. Ezzel is elősegítik a nagyüzemi gazdálkodás vitathatatlan fölényét. Ismétlem, a gabona mellett megvan a lehetőség, hogy kapásokból is magasabb termést érjenek el tsz-eink, mint a terület átlagtermése, a fejlesztés szempontjából ez a legfontosabb. lesztésének feladatai nem veszik figyelembe a lehetőségeket, nem harcolnak megfelelően a tervteljesítésért. Ebből adódik aztán, hogy az elmaradás ellenére, pl. a polgári járásban csökkentést irányoztak elő. Fel kell lépni az állattartás terén mutatkozó olyan helytelen irányzatok ellen, hogy szarvasmarha helyett lovat tartanak és, hogy a homoki területen aránytalanul fejlesszék a birkaállomdnyt, ugyanakkor ahol erre lehetőség van, a Hortobágy környékén elhanyagolják, holott Itt kellene fejleszteni. Érdemes-e az állatállományt növelni, állattenyésztéssel foglalkozni? A számok azt igazolják, hogy érdemes. Élenjáró csoportjaink ezt megértették. Pl. a balmazújvárosi Vörös Csillagban 100 holdra 37,1 számosállat jut. A tsz-nek a múlt évben sertésből 456 000, juh- ból 260 000. marhából 173 000 forint jövedelme volt. A tsz-nek 123 tagja van. A nádudvari Vörös Csillagnak a múlt évben az állattenyésztésből 803 000 forint bevétele volt, ugyanakkor a növénytermesztésből 434 000. Ez évben a Vörös Csillagban az összbevételi terv 3 millió forint, ebből több mint 2 milliót az állattenyésztés ad. Hasonló példákat lehetne felhozni a földesi Petőfiből, a Rákosi telepi Dózsából, az újirázi Leninből és számtalan más csoportból. A tetétleni Előre T37- ben viszont az állattenyésztést igen elhanyagolják. A múlt évben készpénzben munkaegységenként 1,43 forintot, ezzel szem- íFolytaíás a 3. oldalon)
