Néplap, 1955. június (12. évfolyam, 127-151. szám)
1955-06-19 / 143. szám
LÁBÁHOZ MIHÁLYI JCfriiuth-dífUi k&mätui: i ÜIP2SZTBLBTIIM 1 B GYORSFALflZÜSNflL Ha a gyorsfalazásról, és annak gazdaságos voltáról beszélünk, meg kell állapítani, hogy jó és eredményes munkát lehet végezni. de csak abban az esetben, ha I a szervezést helyesen oldjuk meg. t Előttem nem úi keletű a gyors- t falazás. Már évekkel ezelőtt t gvorsÍRlaztunk néhány kőműves- Z társammal. A kívánt eredményt S azonban nem tudtuk elérni. | Mik szükségesek az eredményes t munkához? J Legelsősorban a falazó brigád | közös megértése, a brigádvezető 5 jó ksry'solata az építésvezetővel és I a többi műszakival. Szükséges * ezenkívül megfelelő munkalerü- t let, és jó építőanyag. J * A Szabadság úti lakóházak épít- * kezesén ebben az évben, de az- • előtt is gyorsfalazással értünk el f kiváló eredményeket. Tanasztala- * 1om az. hogy a legeredményesebb Z munkát egy 10 tagú brigád tud t végezni. A tíz emberből hat szak- * munkás, négy kisegítő — adoga- t tó. teregető — segédmunkás. A 1 hat szakmunkásból kettő gyorsfa- ♦ lazbat. elvégezheti az összes na- gvnhb falazást, néav pedie nillé- reket kénezhet. födém közötti részeket falazhat, kisebb munkákat végezhet. Ilyen beosztással a legjobban ki lehet használni a kisegítők munkaidejét. A mennyiségi és minőségi munka végzésében döntő, hogy a kisegítő kedvvel segítse a kőműves munkáját. A mi építkezésünkön már megtörtént a kisegítők betanítása a helyes és egyenletes te- J rítésre, vagy a tégla olvan adoga- « fására, amivel elérhető, hogy a } kőműves legkisebb mozdulattal t helyezze el a téglát. A zsinórozás- * ra és apróbb munkákra szintén Z meg kell tanítani a kisegítőket. ♦ Anyagot, szerszámot, állványo- ♦ zást, elegendő kalodafát idejében $ biztosítani kell a műszakiaknak. ♦ Mert ha valamire várni kell a % kőműveseknek, a gyorsfalazás — $ már nem gyorsfalazás. t A jó építőanyag — elsősorban J itt a téglára gondolok — szintén t nagyon fontos a gyorsfalazásnál. J Súlvos hibának tartom, hogy a * téglák nem egyformák, sokszor • formátlanok, gyengék. Sokat bősz- ± szankodunk ezen, hiszen a pesti 1 vagy békéscsabai tégla közé be- j rakott debreceni tégla, sokszor egv $ centire kiáll a fal szintjéből. A | debreceni téglagyárak beállíthat- t nák szabványra a présgépjüket, jó * építőanyagot biztosítva így a kő- Z műveseknek. X Megjegyezni kívánom, hogv a ± gyorsfalazást nem minden épít- j kezésen lehet alkalmazni. Ahol | nincsenek meg az adottságok ne J próbálkozzanak a bevezetésével, j mert nem érik el a kellő ered- | ménvt. s csak lejáratják a mód- « «zert. Nagyobb építkezéseken vi- | szont bátran forduljanak az új 1 módszerhez. ♦ * Tapasztalatból mondom, hogy ez J a falazás! módszer tökéletes, tö- j mör falat biztosit, mert állandóan * friss malterrel dolgozik a kőmű- « vés, a lehelyezett téglát már nem $ ütögeti, igazgatja. | Munkahelyünkön szakemberek | és nem szakemberek meggyőződ- ♦ hetnek arról, hogy ennek az élen- | járó módszernek óriási előnyei $ vannak, csak helyesen kell alkalmazni. A szükséges tapasztalat megszerzéséhez mi mindig szívesen segítünk. NÉPLAP 1855. JUNIUS 19 VASAnNóS* tíáwtn (nííttCzct'á A TERMELÉS NÖVELÉSÉÉRT A művezetők legfontosabb feladata: őrködni a termelés zavartalan menete fölött. Üzemeink művezetői nagy többségükben szíwel-lélekkel és nagy hozzáértéssel dolgoznak azért, hogy növekedjen a termelékenység és egyenletes, folyton felfelé ívelő legyen a lerne!és. Debrecen sok-sok művezetője közül most három elvtárssal beszélgettünk arról, mit tesznek a termelés zavartalansága- nak biztosításáért. TORNYOS ISTVÁN TEXTiLGYÁR Tornyos István szövőmester Debrecen egyik fontos könnyűipari üzemében, a Textilgyárban dolgozik. A szövődében, a műszak után alig egy fél órával találkoztunk vele. Szabadkozik, amiért éppen borotválat- lan, de most tényleg nem volt ideje erre sem. Két műszakban dolgozott egymás után, amikor hazament, akkor már csak az alvásra gondolt. Miért dolgozott két műszakot egyfolytában? — kérdezzük, ha már szóba került. — Egy művezetőnk szabadságon van, egy beteg, a harmadiknak temetésre kellett mennie. Én ezért vállaltam el a délutáni műszak után az éjszakait is. Tornyos István több évtizede dolgozik már a Textilgyárban, s munkahelyén olyan szívesen van, mint otthon. — Miben látja a művezetők legfontosabb feladatát — kérdezzük. — A textiliparban mindig probléma volt a gépek kihasználása. A művezetőknek legfontosabb feladata tehát, hogy a gépek kapacitását maximálisan kihasználják. Egy évvel ezelőtt még nagy probléma volt a 71 százalékos géphatásfokot is elérni. — És ma...? — A felszabadulási verseny ideje alatt 75 százalékos géphatásfokot értünk el — mondja Tornyos elvtárs. Azóta azon vagyunk, hogy elérjük a 76, 77, sőt még az ennél is magasabb százalékot. A felszabadulási versenyt, ami művezetők között folyt, egyébként a „mi partink“ nyerte. — Most hányadik helyen áll- nalk? — Májusban 75,4 százalékos eredménnyel másodikok lettünk a versenyben. A Horváth Frigyes és Komolai Sándor pár lett az első, 75,6 százalékos géphatásfo tokai. Májusban ők jobb munkát végeztek. Ami az én szervező munkámat illeti, a következőket teszem a termelés növeléséért, a jobb minőségért: — Műszakátvételkor mindig végignézem a gépeket, megnézem, hogy az előttünk szövők áruja nem volt-e hibás. Ha igen, azonnal javítunk, csak aztán kezdünk munkába. Az éjjeli műszakban, mikor az előkészítőben nincs vezető, a vetü- lékek biztosításáról is én gon- dosikodom. Kopásból, törésből eredő géphibákat a lakatosokkal, asztalosokkal jávíttatom. Speciális műszaki hibák esetén viszont én javítok. Szövéshibáknál ugyanis szükség van a művezető segítő beavatkozására. Jó eredményeinket a gépek előzetes karbantartásával, állandó gépvizsgákkal, tökéletesebb műszaki szervező munkával, jobb időbeosztással és a verseny kibontakoztatásával értük el. — Munkánkat még mindig lehet tökéletesíteni. Nemcsak én, művezető társaim is azon fáradozunk, hogy szebb eredményeket mutassunk fel. BATAI JÁNOS TATAROZÓ VÁLLALAT A Hajdú-Bihar. megyei Tatarozó és Építő Vállalat egyik legjobb művezetőjét, Batai Jánost keressük az 1/1. számú építésvezetőségen. Batai Jánost azonban nem találjuk. Munkahelyeken van. — Nem tanácsos nyomába eredni — mondja Harsányi Károly építésvezető —, mert Batai elvtárs olyan ember, aki állandóan a munkahelyeket-' járja. Harsányi elvtárs vállalkozik arra, hogy Batai János munkáját ismerteti. — Nem azért dicsérem, mert az én művezetőm — mondja Harsányi elv- társ —, de tényleg jó munkát végez. — Batai elvtárs lelkiismeretes munkájának köszönhető, hogy ebben az évben megfelelően alakul a tervteljesítési grafikonunk. Májusban például 102 százalékra teljesítettük tervünket. — Mondjon talán valamit arról, hogyan szervezi meg Batai elvtárs a munkahelyek anyagellátását, hiszen az építőiparban a legnagyobb és állandóan jelentkező probléma az anyagbiztosítás. — Legújabban már közvetlen a munkahelyekre szállítjuk az építési anyagot. Eddig központi raktárba vittük a cementet, meszet stb. Ezzel az új módszerrel lényegesen olcsóbbá tesszük az építkezést. Baj azonban, 'hogy rendszerint csak egy hétre előre van készletünk. Nem állunk ugyan anyaghiány miatt, de nehéz a keveset jól elosztani. Az építőipar művezetőinek bizony sok nehézséget okoz ez. — Az emberek irányítása, a munkák kijelölése hogyan történik? — A hét első napján irányítjuk dolgozóinkat a munkahelyekre. Hét közben is a legmegfelelőbben csoportosítjuk a munkásokat. Elég sokfelé kell a művezetőknek figyelniük, mert kőművesek, ácsok, asztalosok, lakatosok, villany- és vízvezetékszerelők és még számos más szakmabeliek dolgoznak nálunk. Idejében küldjük ezeket is a munkahelyekre. — Hétfőn Batai elvtárs három munkahelyén az 56 órás munkahetet vezettük be. Egyelőre idegenkednek tőle a dolgozók, idővel azonban látni fogják, hogy egy-egy tatarozás, vagy építkezés gyorsabb befejezése érdekében nagyon hasznos az 56 órás munkahét bevezetése. DARÓCZI IST VÁN JÁRMŰJAVÍTÓ Daróczi István, a Járműjavító alvázlakatosainak művezetője a felszabadulás óta dolgozik az üzemben. Több évtizedes tapasztalattal és rutinnal irányítja a kocsiosztály eI- vázrészlégében a munkát. Jó munkájának legmeggyőzőbb bizonyítéka, 'hogy nála van a vállalat legjobb brigádja: a Zelenka ifjúsági brigád, amely 140 százalékra teljesítette májusi tervét. Ezenkívül három jó brigáddal: a Kocsis Lajos, Gombos Sándor és Kovács Béla brigáddal dicsekedhet még Daróczi elvtárs. — Hogyan ér el Daróczi István jó eredményeket? — Minden feladat végrehajtása előtt kikérem a dolgozók véleményét — mondja. — így éri el, hogy a hozzá beosztottak lelkesedéssel dolgoznak. Még a szerszám biztosítását is megbeszéli a munkásokkal. A szerszám biztosítása ugyanis elég nagy gondot, okoz az al- vázas részlegnek. Megfelelő acél nem áll rendelkezésükre a szerszámlkészítésnél. Tengelyekből csinálnak aztán fejezőket, lyukazókat, vágókat, csakhogy zavartalanul dolgozhassanak. Daróczi elvtárs állandóan a munkások között tartózkodik. Szakmai segítséget nyújt, megszervezi a munkát. Az anyagú kellő időben biztosítja, bár mint mondja az anyagbiztosítással nincs egészen megelégedve. Később kiderül az is, hogy féktuskó és tekercsrueó hiányzik. Ezt viszont a raktárban sem lehet megtalálni. Persze, ezért mondani se kell — nem a művezető felelős. PONGOR JOLÁN fijabb üzeme) teliesítelték e’ső félévi tervükéi A GÉPIFERMENTÁLÓ dolgozói második negyedévi és első félévi tervüket egyaránt június 16-án teljesítették. Ez az eredmény a dolgozók jó versenyszellemének és jó munkafegyelmének köszönhető. Év eleje óta egyetlen 100 százalékon alul teljesítő nem volt a vállalatnál. A munkafegyelem szilárdulására jellemző, hogy ugyanezen idő alatt sem elkésés, sem igazolatlan hiányzás nem fordult elő, egyetlen fegyelmi eljárást sem kellett folytatni. Lényegesen javult a gyártmányok minősége: egyetlen kifogás sem merült fel a fermentált dohány ellen. A Gépifermentáló dolgozói a hónap végéig 60 ezer forint értékű árut akarnak adni terven felül népgazdaságunknak. A DEBRECENI ÉPÍTÖGÉPKARBANTARTÖ VÁLLALAT dolgozói is örömmel közölték szerkesztőségünkkel, hogy első félévi tervüket jóval a határidő előtt, már június 13-án teljesítették. Toborzott bányászok levele A Borsodi Szénbányászati Tröszt bánfalvi bányaüzemének dolgozói — akik nemrég kerültek el Hajdú-Bihar megyéből — levelet írtak a Hajdú-Bihar megyei Tanács munkaerőgazdálkodási osztályára. Kedves Elvtársak! Ne haragudjanak, hogy levelünkkel zavarjuk az elvtársakat, de kötelességünknek tartjuk, hogy írjunk annál is inkább, mert június elején csak négy munkás érkezett hozzánk Debrecenből. Megmondjuk őszintén, ml több dolgozót vártunk. Ami saját sorsunkat illeti, jól érezzük magunkat. Jelenleg már rendes kerékvágásban mennek a dolgok, mindnyájan csapatban dolgozunk. így számunkra is megkezdődött az igazi széncsata. ígérjük mindenkinek, hogy legjobb tudásunk szerint végezzük munkánkat. Bár erednvénylapot még nem kaptunk, de hisszük, hogy átlagteljesítményünk nem lesz 100 százalék alatt. Szórakozási lehetőségekben sincs hiány. összegezve: megvan mindenünk, amire szükségünk van. Munka utón sportolhatunk, szórakozhatunk. Épp ezért örülünk, hogy bányába jöttünk, mert mindnyájan úgy érezzük, hogy megtaláltuk számításunkat. A levelet a dolgozók közül Sajtos József, Sajtos Bálint, Kéki István, Nagyházi István, Jenei János és még többen írták alá. Élüzemavató ünnepség a Mechanikai és Müanyaggyértó Vállalatnál Az első negyedévi tervteljesítés alapján a Hajdú-Bihar megyei Mechanikai és Műanyag- gyártó Vállalat elnyerte az élüzem címet. A vállalat dolgozói és vezetői szombaton délután 5 órákor tartották meg a nagyerdei Szabadság üdülőben az él- üzemavató ünnepséget, amelyen megjutalmazták a legjobb munkát végző dolgozókat. Az ünnepséget kultúrműsor és közös vacsora követte. Oj KTSZ ALAKULT DEBRECENBEN A Hatvan utca 28. szám alatt május elseje óta új ktsz kezdte meg működését. „Használt cikkeket Felvásárló, Javító és Értékesítő Kisipari Termelőszövetkezet“ — olvassuk a feliratot. Az üzletben nagyban. folyik a vásárlás. A vevők különböző bútorok, ruhák, gyermekkocsik, műtárgyak és egyéb értékcikkek között válogathatnak. A vásárlók egyike, egy fiatal asszonyka épp egy szép női ruha ára felől érdeklődik. 98 forint — adja meg a választ Kelemen Antal szövetkezeti árusító. Á szép kivitelű selyemruha teljesen hibátlan, igy a vevő nem is sokáig habozik. Fizet és megelégedetten távozik az üzletből. Egy következő belépő máiéi adni valót hoz magával. Sötét- Kék kosztüm van a karján. — 320 forintért megvesszük — közli vele Bíró Sándor, a szövetkezet „becsüse“. Az ár hal- lattára az asszonyka egy kis ideig habozik, de nem sokára rá, már megvan az egyezség. — „A szövetkezet célja az — közli velünk Gulyás Béla elvtárs —, hogy feljavítsuk es ismét a lakosság rendelkezésére bocsássuk azclkat a használt ingóságokat, amelynek eladása egyébként vagy nehéz, vagy körülményes lenne. Úgy véljük, ezzel a lakosságon segítünk, mert a használt holmikkal nenn kell zsib^gózni, az üzlet megfelelő áron átveszi ezeket az értékeket A szövetkezet megalakulása óta 150 ezer forint értékű használati cikket vásárolt már, aminek javítása, felújítása, most van folyamatban. Eladni az utóbbi két hónapban negyvenezer forint értékű árut adtak el. A szövetkezet létrehozása helyes kezdeményezés volt mind Debrecen Város Tanácsa, mind a KISZÖV részéről, mert a Hatvan utcai üzlet hézagpótló szerepet tölt be a használt cikkek területén tapasztalható spekuláció leküzdésében, G. i.
