Néplap, 1955. június (12. évfolyam, 127-151. szám)
1955-06-11 / 136. szám
Pártunk előtt a mezőgazdaság területén két alapvető feladat áll: szocialista alapra helyezni a mezőgazdaságot, ezzel egyidejűleg fellendíteni a mezögazdasási termelést. (Hegedűs András beszédéből.) XII. ÉVFOLYAM, 136. SZÁM ÄRA : 50 FILLÉR SZOMBAT, 1955. JUNIUS 11. A virágzó mezőgazdaságért A mezőgazdaság szocialista átszervezésének és a terméshozamok emelésének előttünk álló feladatairól hozott határozatot a párt Központi Vezetőségé. Ez a nagy jelentőségű határozat évekre előre megszabja feladatainkat a mezőgazdaság fejlesztése, a szocializmus maradéktalan felépítése terén. Pártunk III. kongresszusa már határozatot hozott arról, hogy a termelőszövetkezeteket számszerűen is tovább kell fejleszteni és e! kell érni, hogy a második ötéves terv végére túlnyomó legyen a mezőgazdaságban a szocialista szektor. A most megjelenít határozat nyomatékosan 'hangsúlyozza a termelőszövetkezetek számbeli fejlesztését, de ugyanakkor a meglévő termelőszövetkezetek további szilárdítását is. Kimondja a határozat: „A termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztését elsősorban a meglévő termelőszövetkezetek megszilárdítása, példamutató gazdálkodása mozdítja elő.“ A márciusi határozat leleplezte azt a jobboldali nézetet, amely azt eredményezte, hogy háttérbe szorult a mezőgazdaság szocialista átszervezésének kérdése. A most megjelent határozat rámutat arra, hogy a párt és kormány egységesen áll a mezőgazdaság szocialista átszervezése mellett. Kötelességévé teszi a párt és állami .szerveknek, hogy fokozottabban támogassák a termelőszövetkezeteket-. Kimondja a rendelet: „A pártós állami szervek fordítsanak az eddiginél sokkal nagyobb gondot arra, hogy az új, illetve a megnövekedett termelőszövetkezetekben a szövetkezeti nagyüzemi gazdálkodás előnyeit minél gyorsabban kibontakoztassák.“ A pártszervezetek feladataival kapcsolatban így ír a határozat: „A mezőgazdaság szocialista átszervezésének és ezzel egyidejűleg a mezőgazdasági termelés fellendítésének jelenlegi feladatai csak a párt irányításával, a párt- szervezetek, a kommunisták mozgósításával, a Központi Vezetőségnek a falusi pártmunka megjaví- iéisára vonatkozó ez év februári határozatának következetes végrehajtásával lehet megoldani.“ A Központi Vezetőség felhívja a kommunistákat, hogy kitartóan küzdjenek mindenekelőtt a falun a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztéséért. Példamutatással járjanak élen a terméshozamok növeléséért, a termelőszövetkezetek fejlesztéséért indult harcban. A Központi Vezetőség felhívása minden kommunistához szól. Munkáshoz, paraszthoz, néphez hu értelmiséghez egyaránt. Mindenki a maga munkaterületén teljes erejével vegye ki részét a mezőgazdaság fejlesztéséért indult munkából. Csak így tudjuk sikeresen előrébb vinni a szocializmus építését, a népjólét emelését. A termelőszövetkezeteik megszilárdításának feltétele a mezőgazdasági termelés fokozódása, hogy a dolgozó népet, valamint az ipart a mezőgazdaság bőségesebben tudja ellátni, mint eddig. A termelés fokozása és a mezőgazdaság szocialista átszervezése szorosan egybe kapcsolódik, egymástól el nem választhatók. A szocializmus építéséi a falun ügy kell végrehajtani, hogy egy időben növeljük, olcsóbbá is tegyük a mező- gazdasági termelést. Kettős feladatot jelöl tehát meg a Központi Vezetőség határozata. Ebből következik, hogy most még fokozottabb erővel végezzük a növény- ápolás munkáját, hogy minél gazdagabb termést takaríthassunk be. Az időjárás most kedvező. Bőséges esők áztatják földjeinket, és a kapások eredménye valójában most a kapában, a gépek jó munkájában van. Idejében, gyorsan végezzük a kapálást, tároljuk ezzel a nedvességet a fejlődő növények szántára és irtsuk kultúrnövényeink ellenségét, a gyomot. Szövetkezeteink példát mutatnak a növényápolásban. Az ebesi Vörös Csillag Termelőszövetkezet földjén a négyzetesen vetett ha- talmias tengeritébla kétszer akkora tengerit, s gyommentes haragoszöld növényt tár a szemlélő elé, mint a mellette lévő dűlőben elterülő egyéni parcellák tengeri- vetései. Bizonyára, kétszeres is lesz a termés a szövetkezeti földön. Ez a diadala a jó gépi munkának. Az ilyen munka, az ilyen dús termést Ígérő táblák nagymértékben hozzásegítik az egyénileg dolgozó parasztokat ahhoz, hogy belássák: többet és jobbat lehet termelni a közös nagyüzemi gazdaságban. Van a határozatnak egy pontja, amely így szól: „A termelőszövetkezetek tartsanak szoros baráti kapcsolatot az egyénileg- dolgozó parasztokkal, ismertessék velük szövetkezetük eredményeit. A pártszervezeték és a járási tanácsok szánjanak szembe a szövetkezetek egy részében tapasztalható elzárkózó magatartással, és ne engedjék, hogy alapos ok nélkül megtagadják új tagok felvételét, vagy a korábban kilépették visszavételét.“ Ezen a téren Haj- dú-Bihafban van még javítanivaló. Tapasztalható néhol itt is az elzárkózás. így vélekednek a monostorpályi Dózsa TSZ-ben is, mondván, ha nem jöttetek hamarabb, most nem törjük magunkat, hogy a nagy jövedelemre gyertek osztozkodni. Gyökerében helytelen, rövidlátó politika ez, amely ellen jó, felvilágosító szóval haladéktalanul küzdeni kell. A határozat részletesen foglalkozik a kis- és középparasztok feladataival is. A párt és‘ kormány ezután is minden lehetőséget megad ahhoz, hogy fokozzák a terméshozamokat. A gépállomások kötelesek a többtermeléshéz segíteni az egyénileg dolgozó parasztokat. Jól látja el ezt a feladatát az Egyek! és a Hajdúszoboszlói Gépállomás is. Hajdúszoboszlón több mint 4000 katasztná- lis 'holdra kötöttek szerződést egyénileg dolgozókkal. A gépállomások így védik meg a kevés igáerővel rendelkezőket a kulá- kok és spekulánsok igauzsorájától. A pártszervezetek és tanácsok döntő feladata, 'hogy tanulmányozzák alaposan a Központi Vezetőség határozatát, minden lépésükben annak szellemében cselekedjenek. Ismertessék még szélesebb körben a határozat célkitűzéseit, hogy hamarosan nagy tömegeik tehessék azt magukévá, így • lesz harcunk sikeres a szocializmus építéséért, a népjólét emeléséért. R mezőgazdaság szocialista átszervezésének és a mezőgazdasági termelés fellendítésének további feladatairól Hegedűs András eivtárs előadói beszéde a Központi Vezetőség 1955. június 7—8-i üiésén Tisztelt Központi Vezetőség! A munkásosztály hatalomra 'kerülése óta társadalmunkban, népgazdaságunkban és ezen belül a mezőgazdaságban., is mélyreható változás következett be. TörténelI mi jelentőségű az a tény, hogy a mezőgazdaságban szocialista szektor alaikult ki, annelyhez szántó- területünknek már egyharmada tartozik. Megindult és — a kulákság, valamint más ellenséges elemek minden mesterkedése ellenére — ellenállhatatlan erővel halad a szocialista mezőgazdaság kialakítása, ami megteremti a lehetőséget a mezőgazdasági terkizsákmányolástól mentes, szabad életet, jólétet biztosít a dolgozó par aszitságn ak. Pártunk és . kormányunk a gyorsan fejlődő szocialista nehéziparra támaszkodva, népünk élelmiszerekkel való jobb ellátása, népgazdaságunk fejlesztése érdekében nagy erőfeszítéseket tett a mezőgazdasági termelés fellendítésére. Az 1953. decemberi határozat intézkedéseinek megvalósítása nyomán a mezőgazdasági termelés sok ágazatában, kiváltképpen a kukorica- és zöldség- termelésben, a sertés- és baromfitenyésztésben erőteljes fejlődés indult meg. A kis- és középparaszti gazdaságok természetesen fejlődhetnek a szocializmus irányába, de nem automatikusan és nem a kisár u- tenmelés keretei között, ahogy azt mindenekelőtt Nagy Imre elvtárs _ és mások állítatták, hanem a párt és a kormány tudatos, a mezőgazdaság szocialista átszervezésére irányuló politikai, gazdasági és szervező munkája eredményeképpen olymódon, hogy az önkéntesség elve alapján foko-.a- tosan szövetkezeti, nagyüzemi gazdaságokba egyesülnek. Pártunknak és kormányunknak a mezőgazdaság szocialista átszervezése érdekében nagyarányú politikai és gazdasági szervező munkát kell végeznie, hogy fokozatosan gyorsítsa a termelőszövetkezetek fejlesztésének ütemét, 1960- ra a termelőszövetkezetek szántó- területe az ország szántóterületének a többségét tegye ki. A mezőgazdaság szocialista átszervezésének egyetlen helyes útja az, amelyet Lenin dolgozott ki szövetkezeti tervében és amelyet Sztálin fejlesztett tovább. Ezen az úton- győzött — a világon először — a Szovjetunióban a szocializmus és létrejött a világ legfejlettebb és leggépesítettebb szocialista nagyüzemi mezőgazdasága. R szövetkezeti mozp'a;;] fejlesztésének egyik legfontosabb elve az önkéntesség A lenini utat követve nem szabad megismételnünk azokat a m- 'bákat, amelyeket 1953. júniu-a előtt számos esetben elkövettük és mindemképpen biztositanunk kell a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztése egyik legfontosabb elvének, az önkéntességnek a betartását. A kényszer és erőszak útján létrehozott szövetkezetek a gyakorlatban csak hátrányt jelentenek. Pártunk és kormányunk nemcsak hogy kényszert nem alkalmaz a szövetkezeték szervezésénél, hanem továbbra is segíti az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztokat abban, hogy növelhessék termelésüket és biztosítja, hogy szorgalmas munkájuk számukra megfelelően gyümölcsözzék és nem tűri, hogy bárki is — elferdítve pártunk politikáját — e tékintetben zavart keltsen a dolgozó parasztság soraiban. Az önkéntesség elvének azonban semmiféle köze nincs ahhoz az „elmélethez“, amely szerint a mezőgazdaság szocialista átszervezése minden különösebb erőfeszítés nélkül, automatikusan megy végbe. A mezőgazdaság szocialista átszervezése csakis a párt és a népi demokratikus állam céltudatos, politikai és gazdasági szervező munkájával jöhet létre. Enélfcül a szocializmus ügye nem győzhet a mezőigazdaságban; (Folytatása a 2, oldalon) meló erő gyors kifejlődéséhez es Győzelemre heil vinni a mezőgazdaság szocialista átszervezésének ügyét A mezőgazdaság egészséges fejlődését azonban, hátráltatták és sok tekintetben fnégakasztották a pártunkban és államapparátusunkban fő veszéllyé vált népellenes, jobboldali nézetek, amelyek egyaránt kért okoztak a mező- gazdaság szocialista átszervezésében és a mezőgazdasági termelés általános fellendítésében. Pártunk Központi Vezetőségének márciusi és áprilisi határozata döntő csapást mért ezekre a népellenes nézetekre, nyomatékosan aláhúzta, hogy csak a lenini hármas jelszó következetes alkalmazásával — szegényparasztságra "támaszkodva szilárd szövetségben a középparasztsággal, harcolva a .kulákság ellen — lehet i megvalósítani a munkás-paraszt szövetség- megerősítését. A párt és a munkásosztály azonban nem tudná megszilárdítani befolyását a középparasztság között, ha a szegényparasztságra támaszkodva nem folytatna következetes, mindennapi harcot a kulóikságnak a dolgozó parasztokra gyakorolt befolyása megsem- ■ miisítéséért. A jobboldali nézetek | figyelmen kívül hagyva az osztályharc éleződését — gyengítették a kulákság elleni harcot és lehetőséget adtak a kulákság politikai befolyásának megnövekeRi egyetlen helyes ú! a lenini út A termelőszövetkezeti . rnozga- lom megfelelő ütemű fejlődéséhez pártunk III. kongresszusa határozatának megvalósításához mindenekelőtt arra van szükség, hogy végrehajtva a Központi Vezetőség -márciusi és áprilisi határozatait, szétzúzzuk a mezőgazdaság szocialista átszervezését akadályozó, mindenékelőtt Nagy Imre elvtárs által képviselt káros jobboldali nézeteket. Elsősorban azokkal a nézetekkel kell szembe- szállnunk, amelyek szerint a kisás középparaszti gazdaságok • a maguk módján szintén a szocializmus irányában fejlődnek és a népi demokrácia viszonyai között tömegesen és évről évre képesek rendszeresen bővített újratermelésre. Ezek a nézetek a terdésére és gazdagodására is. Most az a tennivalónk, hogy elsősorban politikai munkával leleplezzük, elszigeteljük, határozott gazdasági intézkedésekkel visszaszorítsuk a kulákságot; ez egyik legfontosabb előfeltétele a mezőgazdaságban előttünk álló feladatok sikeres megoldásának. Pártunknak és kormányunknak a helyes lenini politikát követve a faluban két egymástól elválaszthatatlan, egymással egységet alkotó feladatot kell megoldania: Győzelemre kell vinnie a mező- gazdaság szocialista átszervezésének ügyét és ezzel egy időben fel kell lendítenie a mezőgazdasági termelést. Tisztelt Elvtársak! Pártunk előtt a falun népi demokráciánk! fejlődésének mostani szakaszában legfőbb feladat a mezőgazdaság szocialista átszervezése, a dolgozó parasztok kisüzemi gazdaságainak egyesítése, az önkéntesség alapján, szövetkezeti nagyüzemi gazdaságokba. E feladat sikeres végrehajtása ad lehetőséget a mezőgazdaságban a munka termelékenységének gyors növekedésére és arra, hogy megszűnjék az az ellentmondás, amely a gyor-_. s-an fejlődő szocialista ipar és az egy helyben topogó mezőgazdaság között fennáll. melöszöve-tkezeti mozgalom ellen irányultak és hirdetőik — szemben a kongresszus határozatával — a mezőgazdaság szocialista átszervezésének látszólagos elnapolását, ténylegesen azonban a napirendről való teljes levételét szorgalmazták. A kisárutermelés fejlődés törvényeinek meghamisítása, a kis- és középparaszti gazdaságok termelési lehetőségeinek túlértékelése antimarxista álláspont. A kis- és középparaszti gazdaság, mint Lenin megállapította, a proletár- diktatúra viszonyai között is napról na-pra szüli a kapitalizmust, azaz lehetőséget ad a kizsákmányolás és a spekuláció különböző formáinak újjáéledésére, sőt erősödésére.
