Néplap, 1955. június (12. évfolyam, 127-151. szám)

1955-06-03 / 129. szám

1S05. JUNIUS 3. PÉNTEK NÉPLAP 3 EH*®-« AHOL A TISZTASÁG A GYÓGYSZER Látogatás us ártándi Hang - meri tanító telepen PILLANATKÉPEK égy hivatalos rollerversehyrol Megbecsült ember lett a tanyai tanítóból... Köteles-tanya ott terül el, ahol a nagy kiterjedésű, Hajdú­szoboszlói tanyavilág az ebest és debreceni határral ölelke­zik. 1939 tavasza óta éli itt életét Jónás Lajos, a ta­nya népszerűvé lett Kossutii- díjas tanítója. Már csak né­hány nap választ el bennün­ket attól, amikor az egész or­szág a pedagógusokat ünnepli. Ez a közelgő ünnep Jónás Lajosban múltbeli és jelen­beli gondolatokat fakaszt. — 1935-ben a nagykőrösi iskolát jeles tanítói oklevél­lel hagytam el, de négy évig nem tkaptam tanítói állást. Szellemi ínségmunkás vol­tam napi egy pengőért Ceglé­den, ahol a járlatlevél 'kiállí­tásától könyvelésig mindent végeztem. 1939 tavaszán ke­rültem Köteles-tanyára, ahol egyedül tanítottam közel tíz éven át. A múltban a tanyai tanító valóban a „nemzet napszámosa" volt. A felszabadulás után ro­hamlépésben változott meg sorsom. Ma már hárman ta­nítunk Köteles-tanyán, fize­tésemből jól élek, nincs gon­dom a jövőre. Megbecsült ember lettem. Ezt érzem én is, mert a Magyar Népköz- társasági Érdemérem bronz fokozatával tüntettek ki, majd 1954-ben Kossuth-díjat kap­tam, ősszel megyei tanácstag­nak választottak, ezenkívül jutalomból már üdültem a Magas Tátrában is ... A hála mindezekért a jó pedagógus munka. Az én tanulócsopor­tomban már 200 tanítási nap volt, de ebből 120-at mulasz­tásmentesként könyvelhetek el. Nagy előrehaladás ez, hi­szen még három évvel ezelőtt is volt olyan időszalk, amikor 32 tanulóból 17 heteken át hiányzott... Jónás Lajos Kossuth-dijas tanító, a Köteles tanyai is­kola igazgatója még elmon­dotta: Nagyon megszerette a tanyai tanítóságot és tovább­ra is a szétszórt településű tanyavilág kicsinyeit akarja oktatni. EMcsnss bábokat. Sok iskolás gyermek több mint ezer bábot is össze­gyűjtött. A gyűjtésben a VI. és III. fiúosztály jár az élen. Dicséretet érdemel Kecső De­zső, Tóth József és Ferenczi István tanuló. Az eddig elért eredménnyel nem elégszenek meg a polgári úttörök: a gyűj­tés tovább folyik. Barna István pedagógus. A tömegen az izgalom moraja hullámzik végig. Délelőtt fél 11 van, s színhely a Déri tér. Néhány másodperc és a versenypályán — ami nem más mint a tér aszfaltja — megjelennek a versenyzők. I LYEN MÉG NEM VOLT! A négyéveseket szólítják a rajt­hoz. Megkezdődik a Nemzetközi Gyermeknap tiszteletére rendezen­dő rollerverseny. Feláll a start­bíró, jönnek a kicsinyek. Amikor a postakapu boltívei alól a legki­sebb versenyzők a gyermekekkel és szülőkkel övezett úttestre ér­nek ... uccu nekivágnak. Nincs senki,4 aki megállíthatná őket, hiá­ba kiabálnak ütmük. Hűvös szél borzolja a hajakat, de a jeleneten derül mindenki. Nagy a szorgalmuk a kicsinyek­nek, de. hiábavaló volt indítás nélkül nekivágni az egy körnek. Kis szünet következik, majd sike­rül a kicsinyeket sorbaállítani s most már „szabályos” versenyzés következik. — Győztes: Zakar G y u s z i k a, második: Ponq­rácz Bandik a, harmadik: KériJóska. A négyévesek után a 6, 8, majd 10 évesek következnek. Sok az induló, emiatt több „előfutamot” is kell tartani. Van, aki nézőnek jött a versenyre, ele tíz perc múl­va már ő is rollerrel a kezében a rajtvonalra állt. Vagy hazaszaladt rollerért, vagy kölcsönkért géppel versenyzett. Veres Antal is a kölcsönkérők csoportjához tarto­zott. Tokaji Kornéltól ka­pott rollerrel tíz indulóból harma- oik lett. BTI VOLT A LEGFIATALABB in­duló? Sóvágó András, aki még csak most töltötte be negyedik évét — nagypapája szurkolt érte. A legsírósabb gyer­mek? Horváth Sanyika, aki a kanyarban bukott és a célig sír­va szaladt, ahol nagymamája kar­jaiban már úgy érezte magát, mintha ő lett volna a győztes . . . Meglepetést ki okozott? Varga Gabi, aki a kis Balogh Bar­nától megvett géppel verseny­zett, d* mégis lemaradt. Ki volt a leglelkesebb szurkoló? H a s s ó Juditka, a Mester utcai iskolá­sok egyike, aki rövidujjú pulóve­rében sem fázott — úgy drukkolt a lányoknak. A rolíeresek után következtek a „Robogó” kerékpárral verseny­zők. Ez aztán nagy küzdelem volt. Amolyan Lévai — Dómján küzdel­met láttunk — ezúttal fiatalabb kiadásban és aszfalton . . . Tízen álltak a rajtnál, Uza Karcsi vágott az élre, ő vette legjobban az első fordulót, de nyomában ott volt a „boly”. A célegyenesbe fordult a mezőny, amikor egy fe­hér svájc iszjpkás kisfiú bukkant elő. Volt ereje gyorsan taposni a pedált, mert az utolsó métereken rávert a végig vezető Uza Karcsi­ra. Célbaérkezés után édesanyja ölelő karjaiban még lihegett, ami­kor nevét kérdeztük: — Sárdi Laci...«— hanq- zott a válasz. — Örül nagyon a mama — tel­tük a megjegyzést. — Hát hogyne örülne, nem is tudja elképzelni milyen boldogság egy ilven gyermek! Majd ha ma­gának is lesz, megtudja . . . MOSOLY FUT ÁT ARCOMON. "Nézem a boldog anyát célba- érkezett gyermekével s odébb te­kintve kisfiámat látom, a*ki két és féléves lettére már barátkozik a kis kerékpárokkal. * Soroljuk fel a neveket, akik győzelmet szereztek a roller és kerékpár versenyen: Zakar Gyu- szi, Kollwencz, Dobos Pista. Tö- mössi. Gombácsi, Szendler Ibolya, Krajcár. Sárdi, Bujdosó, Vasadi Dóra. Második helyezést értek el: Pongrácz Bandi, Kállai, Páll Józsi. Burján, Gerőcs Mária, Tóth Juciit. Deli Bandi Uza Karcsi, Iklódi Jancsi, Vámos Éva. Vége a versenynek. Vége a díj­kiosztásnak. Pandur Laci búslako­dik többedmagával. Magyarázza, hogy kiesett az egyik csavar a rollerből s ezért maradt le. Sajnál- kozóan bólogatnak a többi gyer­mekek. Pandur Laci töri meg a csendet: — Lesz még gyermeknap! — mondja s aztán megjavított roller­jével eltűnik a Fűvészkert utca irányába. I GAZAD VAN Pandur Lacika! 1 Lesz még Gyermeknap, sok tíz és sok száz. Egyre szebb bolco- qabb cs örömtelibb! A ml államunk gondol rátok, vigyáz, jövőtökre, mint szemünk fényére. Oltványi. Az elmúlt hónapot időjárási szempontból igen kellemetlen­nek bélyegezzük, amely távol­ról sem elégítette ki azokat a kívánságokat, amelyeket hoz­zá fűztünk.- A május, mint a kellemesen meleg, virágillat­tól terhes hónap él emlékeze­tünkben. Ebből valóban keve­set kaptunk. A kővetkezőkben mindenekelőtt azt kívánjuk mérlegelni, hogy az elmúlt év­tizedekhez viszonyítva meny­nyiben volt rendkívüli az elmúlt hónap időjárása. A hónap középhőmérséklete Debrecenben 13,9 fokra rúgott. Mivel a 30 éves átlag 18.3, így a hiány 2,4 fokot tesz ki. Ha 18&l-ig végignézzük az időjá­rási feljegyzéseket, úgy azt látjuk, hogy ennél alacsonyabb májusi hőmérséklet kétszer fordult elő, mégpedig 1919-ben 11,1, 1902-ben 12,2 fok, 1923 és 1941-ben pedig a jelenlegivel kb. egyező volt a május havi középhőmérséklet. Ebből a szemszögből nézve tehát nem volt döntően hűvös az elmúlt május. Az elmúlt 65 esztendő alatt, az ideit is beleszámítva 5 ilyen, vagy ennél hűvösebb jellegű május hónapunk voll. A dolog rend-kívülisége nem is ebben van, hanem abban, hogy minden esetben a hőhiány csak erre az egy hónapra, májusra, korlátozódott, míg az azt meg­előző április hónap átlag kö­rüli hőmérséklettel rendelke­zett. Most ellenben, amint is­meretes, a megelőző április hó­nap kb. éppen olyan mérték­ben zárta hiánnyal hőmérle- fiét, mint május hónap. Ilyen HŰVÖS MÁJUS eset pedig 65 esztendőre vissza­menőleg még nem fordult elő, hogy mind az április, mind a május egyformán 2, 2,5 lókkal az átlagosnál hidegebb legyen. Amellett, hogy az elmúlt hó­nap középhőtmérséklete ennyire alacsony volt, e hónap időjárását rendkívüli nyugtalanság jelle­mezte. Rövid ideig tartó fel- melegedést több napon át tar­tó hűvös, szeles időjárás köve­tett. A hónap első napjait nyári forróság jellemezte. A hőmér­séklet elseje és 3-a között meg­közelíti a 30 fokot, az utána következő lehűlés folyamán azonban csak rövid ideig tartó j"avulások vannak, és ezt a ma­gas Szintet a nappali felmele­gedés az egész hónap folya­mán többé nem éri el. 25 fokot meghaladó hőmérséklet, tehát nyári nap, az első 3 napot ki­véve. mindössze 6 ízben for­dult elő. Több esetben a nap­pali. meleg a 20 fokon is alul maradt. 16-án, 19-én, 23-án pedig 15 fokot som érte el. Ez májusban már igen kellemet­len, mert arra kényszer! tett bennünket, hogy az esőkabátot vastagabb felöltővel cseréljük töl. Másik kellemetlen jellemvo­nása a májusi időjárásnak a gyakran fellépő talajmen-ti fa­gyok voltak. 6 ízben süllyedt a hőmérséklet a talajmentén a fagypontig, vagy a fagypont alá, ezek a napok 9, 13, 14. 17. 24 és 31-e. Szerencsés körülmény­nek kell tudnunk azt. hogy a szeles, nyugtalan időjárás következtében tartós fagyheiy- zet nőm tudott kialakulni, és így a fagy a magasabb levegő­rétegekre nem terjedt ki, erői­nek következtében komolyabb fagykárok nem is léphettek föl. A májusi időjárás másik jel­legzetessége a csapadékhiány volt. Dacára a hűvös, nyugta­lan időjárásnak és az elég gya­kori esőknek, a havi csapadék- mennyiség mindössze 42 mm- re rúgott, 16 mm-rel esett ke­vesebb a. sokéves átlagnál, illet­ve a leesett csapadékmennyiség annak csak 72 százalékát érte el. A csapadékviszonyok nem­csak Debrecenben, de egész Hajdú-Bihar megye területén kedvezőtlenül alakultak. Főleg a megye nyugati, illetve dél­nyugati részén volt kevés a csapadékmennyiség, mert míg a keleti területeken az 40 mm körül mozgott, addig a nyu­gati részen Püspökladány táján 20 mm sem esett és egyebütt is alatta maradt a 30 mm-nek. Napsütés is aránylag kevés volt a hó folyamán, mindössze 263 órán át sütött a nap. A hűvös májusi időjárás erő­sen hátráltatta a mezőgazda- sági növények fejlődését. A rozs ugyan már a hónap" köze­pe táján Virágzott, a búza azon­ban még mindig nem érte el ezt a fejlettségi fokot. Ha az időjárás .jellege nem változik, úgy előreláthatóan a búza és a rozs aratása egy kicsit kitoló­dik. A múlt hónapi beszámolónk­ban azt írtuk, hogy a jelenlegi körülmények között egy hűvös “hájus lenne a kedvező. Bár ennek volt a kisebb eshetősége, mégis ez Következett be. És valóban a hűvös időjárás, leg­alább is a gabonanemüek szá­nzára 1kedvező volt. Most az volna a kívánatos, hogy a mérsékelten meleg időjárás to­vább tartson, és ne következ­zen be egy tartós meleg, szá­raz idő, aonely a szem fejlődés re károsan hatna vissza. Tehát bármennyire kellemetlen is a hűvös, de a jelenleginél azárt melegebb időjárás mégis kívá­natos, hogy az tovább ta rt.s on. ß hirtelen beálló nagy meleg­től több volna a kár, mint a haszon. Az időjárás jövő kilátásainak alakulásáról nehéz jóslásokba bacsátkozni. Amint azt eddig is jeleztük az egyik hónap erős szélsősége a következő hónap­ban rehdesen ellenkezőre szo­kott fordulni és ez a szabály általában véve be is vált. Van­nak azonban rendkívüli esz­tendők, amikor az egyirányú szélsőségek állandósulnak. így például vannak évek, amikor az egész nyári fél év hűvös. Ilyen volt az 1919-es és a2 1916-os esztendő is. Nem lehe­tetlen tehát, hogy ez alkalom­mal is egy ilyen esztendővel állunk szemben, amikor hiába várjuk a nyarat és a meleget, mert a hűvös időjárás az egész nyári fél évben végig kitart. Dr. Herényi Dénes tes! A malacok? Gyö­nyörűek. Különösen a jorkshíri állomány pom­pás: 92 süldő. Sók már elérte a száz kilót is. Bugatva persze még egyetlenegy sem volt. Igaz, már régen várják, hogy elvigyék ezt a csa­patot a telepről, de nem tudni miért, a Tenyész­állatforgalmi V. ismé­telt felszólításra sem vi­tette eV Ezzel igen nagy kárt okoz a gazdaság­nak és a népgazdaság-, nak is. A Biharkeresztesi Ál­lami Gazdaság vezetői és a telep vezetője, K o- r ány i János joggal teszik fal a kérdést, hogy meddig tartsák teljesen feleslegesen ezt a 92 törzskönyvezeti, Bang- mentes jofkshíri mala­cot? 4 népgazdaságnak szüksége van ezek­re, hiszen országos vi­szonylatban a sertésál­lomány 30—35 százalé­ka fertőzött a Bang- kórral... Egy fontos tanulságot szűrünk le a telepen: a Bang-kór ellen egyetlen orvosság van, a tisz­taság. G. L. vezett Bang-bacilust. Később Evans bizo­nyította be, hogy a Bru­ce és a Bang baktériu­mok ikertestvérek. Egész regény a Bang-kór ed­digi története. De gyógy­szere máig sincs. Csák elkerülni lehet — állapí­totta meg Evans. Az em­ber úgy kerülheti el, ha pasztörizált vagy for­ralt tejet iszik. Az em­ber ezt megteheti, ámde az állatok nem. Ezért bizony számtalan elve­télést okoz a megyében ez az alattomos baci- lus. J?ddig a vérvizsgála­tok szerint a tele­pen egyetlen állatban sem fordult elő az el­múlt kilenc hónap alatt Bang-bacilus. Azok a gazdaságok, amelyek in­nen vásárolnak törzs- tenyésztésre állatol-cat, biztosaik lehetnek abban, hogy a ’kocák nem ve­télitek el. Sók száz malac van a jelen pillanatban is a telepen. Nyolcvan mé­ter hosszú kifutókban a legtökéletesebb tiszta­ság. Sehol egyetlen szal­maszál. A tisztaság szinte kórházi. Tökéle­nal elterjedtebb es ve­szedelmesebb. Alattomos láz formájában és ízü­leti éles fájdalmakkal megtámadja az embert. Az állatoknál elvetélést okoz. Megtámadja a te­heneket, sertéseket. Ha­talmas kiesést okoz a sok elvetéléssel és sza­porulatkieséssel a nép­gazdaságnak és mind­ezek mellett szinte gyó­gyíthatatlan. De teljes mértékig ’ki­kerülhető a Bang-baci- lus olzozta betegség. A Bang-mentesítő telepnek az a feladata, hogy tisz­tán és szinte légmente­sen elzárt könyezetben nevelje fel a fajtiszta malacokat, hogy azok ne kaphassák meg a Bang- kórt. Il/Jf ég most is szinte te- ^hetetlenek vagyunk ezzel a betegséggel, ez­zel a bacilvssal szem­ben, pedig már jó het­ven éve fedezte fel Dá­vid Bruce Málta szi­getén á máltai lázban elhalt 'katonák lépében a gömbölyded coccuso- kat. Aztán Bang dán orvos találta meg az el­vetélt tehenek vérében a pálcika alakú úgy ne ­— Szeretném megnéz­ni a telepet. — Tessék levetni a cipőt és tessék gumicsiz­mát felvenni. — De sietünk... — Másképpen nem lehet. — Újságíró vagyok ... Csak kívülről szeretnék egy pillantást vetni a malacokra ... Csak a ke­rítés mellől... — Nem lehet kérem — volt minden esetben a kérlelhetetlen vá­lasz. J\j incs •kegyelem. Le * kell vetni a cipőt, gumicsizmát ’leéli húzni, azt is erős fertőtlenítő oldatban kell lemosni. Aztán szabványos fehér köpenyt adnák rám, és azt is alaposan beper­metezi a kapu cerberu­sa. B é c si J ulíanna, csak aztán szabad az út a Biharkeresztesi Álla­mi Gazdaság ártándi Bang-mentesítő telepé­re. Ugyebár kissé bonyo­lult? Ez azonban termé­szetes. Nem tréfa dolog a Bang-bacilus! Felette alattomos és kétszínű, sőt kétarcú. Hol pálcika formájú, hol pedig gömb alakú. Viszont aztán an­A nolnári úttörők segítsége a mezőgazdaságnak Polgáron sok éven keresztül nagy kárt okozott a galagonya- lepke hernyója. Az úttörők, az iskola biológiai szakkörének tagjai elhatározták, hogy széles­körű akciót indítanak a kár­tevő hernyó ellen. Az elhatá­rozást tett követte. Napok óta délutánonként az úttörője ved­rekkel, dobozokkal járják sori­ra a község gyümölcsfáit és összegyűjtik a hernyókat és

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom