Néplap, 1955. június (12. évfolyam, 127-151. szám)

1955-06-01 / 127. szám

NÉPLAP 1853. JUNIUS 1. SZERDA 2 fl MÁSODIK NEGYEDÉVI IERV TŰLTEUESÍIÉSÉÉRT Ruhagyár 1750 különféle A Ruhagyár dolgozói szívás harcot folytatnak azért, hogy a második negyedévben is megtart­sák a büszke élüzem címet. Az is jobb munkára sarkalja a dol­gozókat, hogy a megyében első­nek csatlakoztak a húsz buda­pesti üzem felhívásához és úgy érzik, nekik kell a legiobb pél­dát mutatni a Hajdú-Bihar me­gyei üzemek közül a terv túltel­jesítésében. Igyekezetüket siker koronázza. Május 27-ig például már 1750 da­rab különféle női és gyermek- ruhát gyártottak terven felül: 222 000 forintos május havi fel­ajánlásukból már 191 000 forintot teljesítettek. A hónap folyamán egyenletesen nőtt a termelés: az első dekádban 101,1, a második dekádban 103,8 százalékot ér­tek el. A szalagok közül eddig a 3-as ruha férvén felül pagy szekciós szalag dolgozói ér­ték el a legjobb teljesítményt: 231 darab különféle ruhát gyár­tottak terven felül, az eLső de­kádban 99,5, a második dekádban pedig 100 százalékban elsőosztá­lyú áru került ki kezük alól. Igen szép eredményt értek el a 18-as szalag dolgozói is, akik május 27-ig 267 ruhával gyártottak töb­bet a tervezettnél. A dolgozók közül egyénileg Alföldi Erzsébet, a szakma ki­váló dolgozója érte el eddig a legjobb eredményt: kifogástalan minőségű munkával 200,3 száza­lékot teljesített. Kiss Katalin gé­pész 157,7, Fántics Gúborné gé­pész 147,7, Czeglédi Jánosáé va- salós 178,6 százalékos teljesítmé­nyével járult hozzá a terv túi^ teljesítéséhez. Mindhárman 100 százalékos elsőosztályú árut gyártottak. Orvosi Műszergyár Befejezte májusi tervét a csöiiuzó üzemrész Ez évben igen szép eredmé­nyeket értek e! az Orvosi Mű­szergyár csőhúzó üzemrészének dolgozói. Május hónapban is igyekeznek továbbfokozni telje­sítményeiket, Megfogadták, hogy e hónapban 2000 meterrel több rozsdamentes csövet húznak, mint amennyit tervük előír. Egyre fokozódó lendülettel lát­tak már a hónap elején munká­hoz. Illés Gyula méretre húzó elérte már a 232 százalékot. Kretz József savazó előhúzó is jócskán maga mögött hawta a 100 százalékot — 237 százalékos átlagteljesítménnyel dolgozik. Klein Hermáimé előhúzó 220, Diószegi József hengerész 198 százalékos átlagteljesítménynél tart. Az üzemrész többi dolgozói is jól „rávertek“ a munkára. En­nek köszönhető, hogy május 28-án reggelre befejezték a má­jus havi tervet. Délelőtt 11 óra­kor örömmel jelentették, hogy már közel' 400 méter rozsdamen­tes csövet húztak le terven fe­jül. II püspökladányi rizstelepek Hozzászólás a Néplap cikkéhez A Néplap 1955. május 26-án cikket írt a püspökladányi egyéni rizstermelő szakcsopor­tok vízzel való ellátásának problémáiról. Megállapította, hogy hibák voltak a tervezés­sel, és hibák vannak a vízellá­tással is. Az illetékes vállalatok elismerik ugyan a hibákat, de intézkedést, nem tesznek és nem is igyekeznek megvizsgál­ni gyökerében, honnan ered­nek a hibák, ami miatt nem kapnak vizet a püspökladányi szakcsoportok. Nézzük meg gyökerében a felmerülő hiányosságok okait. Mi nem vagyunk mérnökök, ennek ellenére is megállapít­hatjuk, hogy a makkodi telepet rosszul tervezték. Gravitációs öntözésre tervezték, de azt nem vették figyelembe, hogy a K 8-as. 10-es csatorna vízszintje 50—55 centiméterrel alacso­nyabban fekszik, mint az öntö­zött terület nagyobb része. így a víz gravitációs úton nem jut el a telgp nagy részére, amit az bizonyít, hogy a szakcsoport tagjai már kipróbálták, de nem tudták a vizet a magasabban fekvő területekre felnyomatnl. A K 8-as, 10-es csatorna gát­ját rosszul építették. Körülbe­lül 200 méter hosszan lazán tömték meg a gát földjét, az lesüllyedt, a víz átszivárgóit. Ezért a felelősség a Nádudvari Mélyépítő Vállalat kubikusait és a műszaki dolgozókat ter­heli, akik felelőtlen munkát végeztek. Sürgős segítség he­lyett az egyes vállalatok kibúj­ni igyekeznek a felelősség alól. A Debreceni Öntözési és Talaj- javítási Vállalat püspökladányi kirendeltsége kimagyarázni próbálja magát, és azzal akarja megoldani a vízellátás problé­máit, hogy kényszeríti a szak­csoportokat: béreljenek szi­vattyút, fizessék annak a költ­ségét és a motorkezelőket. Azonfelül külön fizessen a szakcsoport 2000 forintot annak a szakcsoportnak, amelynek a csatornájából a vizet szivatja, mert a Keleti Főcsatorna és a rizsföld közötti összekötő csa­tornát a vállalatok nem haj­landók megépíteni. Vajon miért fizettek akkor a szakcsoportot-: a tervező munkáért, ha a vé­gén részükre semmit sem jelent? A vállalatok azzal a ki­fogással élnek, hogy a szakcso­port tagjai hibásak azért, hogy a kb. 35 hold rizsterület még egyáltalán nem volt elárasztva és szárazon fekszik a mag a földben közel egy hónapja, ami ha nem kel ki — 625 má­zsa rizzsel károsodik az ország. Hogy a fáradságos munkáról ne is beszéljünk. A Debreceni Vízügyi Igazga­tóság részéről sem mentség az, hogy a tervezésnél elkövetett hibákat jegyzőkönyvezte. Ezzel még nem segítette elő, -hogy a rizstelcpe-k vizet kapjanak. Vizsgálja meg részletesebben a telepekkel kapcsolatos mun­kálatokat a Debreceni Vízügyi Igazgatóság és vonja felelős­ségre sürgősen az illetékes sze­mélyeket. Gondoskodjék az öntöző és Talajjavító Vállalat­tal együtt, hogy a szakcsopor­tok rizstelepei haladéktalanul vizet kapjanak. A Központi Vezetőség már­ciusi határozata a Vízügyi Igaz­gatóságra is vonatkozik, és igyekezzen elősegíteni a dolgo­zó parasztság egyéni társulá­sait. Fábián Jenő osztályvezető, Szántó Vince előadó. MÉSZÖV. Az Országos Filharmónia ren­dezésében hangzott fel Az év­szakok című klasszikus orató­rium a Központi Kultúrotthon nagytermében. Haydn, ki életé­nek javarészét Kismartonban töl­tötte karmesterként, 1800-ban, azaz 68 éves korában jut el arra a művészi magaslatra, melynek eredménye: Az évszakok című mű alkotása. Ez az oratórium nagymértékben eltávolodik Schütz, Bach, Händel vallásos tárgyú, biblikus tartalmú orató­riumaitól. Haydn tárgyválasztása más. A természet szépségeit zen­gi. A négy évszakot ábrázolja festőién. A tavasz ébredését, a nyári hajnal pirkadását, a nyári fullasztó hőségben enyhülést ho­zó zivatart, vidám szüreti mu­latságot, a téli fonómunkát into- nálja jellegzetesen. Haydn mű­vészetére jellemző: a remek han­gulatfestést mindig a klasszikus 'zárt formákon belül oldja meg. Az évszakok első előadása Becsben volt 1801. április 24-én A magyar zenekultúra kedvező fényt áraszt, hogy a bécsi ősbe­mutatót már egy esztendőre rá nyomon követi a budai előadás. Haydn derűs, népies hangvételű, optimizmustól átitatott muzsiká­ja egyszeri hallás után is bevé­sődik a hallgató figyelmébe. Ha korábbi művének, így a híres Üstdob szimfónia lassú tételének témája felhangzik az oratórium­ban, a szántó-vető áriájában, az csak üdítőleg hat. A Debreceni Népi Együttes,- a MÁV Szimfonikus Zenekar s a szólisták együttese általában ní­vós előadásban szólaltatta mes Haydn remekét. Az énekkar tel­jesítménye megkapó. Pompás ki­dolgozásban intonálta a kényes kórusrészeket. A zenekar is jó. Azonban a rézfúvók domináló szerepe nem lenne oly feltűnő, ha a vonósok taglétszámát bőví­teni lehetne. Lágyabb, melegebb lenne akkor az orehester hang­színe. Ritmikus, mindig plaszti­kus zenekari előadásmód így is maradéktalan tetszést keltett, Simon, a bérlő szerepét Faragó András alakította. Hangja fejlő­dőképes. Leányát, Hannát Han- kiss Ilona személyesítette meg finom hangvétellel. Lukács, a parasztlegény tenorszerepét a ki­tűnő Remsey Győző énekelte igen jó szövegkiejléssel, érces tónus­sal. Blum Tamás vezénylete ru­tinos, lendületes. — Sonkoly — Az Országos Nyugdíjintézet felhívása Aa Országos NyugoDin!''-"’* fel­hívja a munkáltatók figyelmét ar­ra. hogy 1955. június 15-ig minden olyan nyugdíjast (Járadékost, nyugbérest. özvegyi nyugdíjast, özvegyi járadékost stb.) be kel! jelenteni, aki június 1-én munkál­tatón I! munkaviszonyban áll. Tekintettel arra, hogy a jog­alap nélkül történő esetleges kifi­zetésekért anyagilag a munkáltató is felelős, a munkáltató akkor Jár el helyesen, ha a nála 1955. június 1 -én munkaviszonyban átló dol­gozóktól a gyakorlatilag Icgkőny- nyebben megvalósítható-formában nyilatkozatot kér arról, nyugdíjas (Járulékos stb.) vagy sem és beje­lentését ezen aa alapon teszi meg. A bejelentést nem nyomtatványon, hanem az említett rendelet mellék­leteként közölt mintának megfcle- 'öen kell megtenni. Amikor a gorkiji állomásról a városba hajtattam, a taxisoffőr a következőket mondotta el ne­kem: A „Pobjeda" személyautó atomenergiával fog működni. Természetesen nem lesz motor­ja és benzin sem kell majd hoz­zá. A „Pobjedát“ az atomtöltő­állomáson megtöltik épp úgy, mint most a benzinkútnál. Nyolc gramm urán elegendő lesz ah­hoz, hogy 100 000 kilométert megtegyen a kocsi anélkül, hogy üzemanyagra lenne gondunk. Nincs ebben a történetben semmi rendkívüli. A szovjet nép nagy érdeklődéssel fogad min­den hírt, amely az atomenergia békés felhasználásáról szól. De miért beszél a taxisoffőr csupán a „Pobjedáról“? — Nem elavult-e már az a modell, amelynek gyártását a gorkiji autógyár még 1946-ban kezdte meg? Bizonyára új autó- irat fognák gyártani, amelyek atomerővel működnek majd! Ezzel a kérdéssel fordultam Ivan Ivanovics Kiszeljovhoz, a Molotov autógyár főmérnöké­hez, miután előbb elmondtam neki azt, amit a taxisoffartői hallottam. — Gyönyörű ábránd. A szov­jet nép, amely az atomfegyver betiltását kezdeményezte és pél­dát mutatott az atomenergia bé­kés felhasználására, meg fogja teremteni a „csoda-autót“ is. Nincs már messze az az idő. En­nek az ábrándnak reális alapja van. c4. JÖVŐ AUTÓJA — Mi a legújabb vívmánya a világ autógyártásának? — A gázturbinás autó. A gázturbina hazája a Szov­jetunió. A gázturbinával műkö­dő motornak nagy jövője van. A szokásos motortól eltérően a gázturbinának nincs kapcsolása, sebességváltószekrénye, hűtője. Ez a motor kevesebb alkatrész­ből áll, mint a szokásos. Ennek súlya 90 kilogrammal könnyebb az eddigieknél. Villamossági be­rendezése csupán akkumulátor­ból, áramszaggatóból és inditó- gyertyából áll. A gázturbina előnyei: könnyű, kisméretű, szerkezete egyszerű, léghűtéses, jóformán alig rezeg, könnyű az indítás, kevés kenőanyag kell hozzá, bár­milyen fűtőanyaggal működik — nehézolajtól a benzinig — és gazdaságos. A gázturbinás autók, nagy se­bességgel, óránkint 500—600 ki­lométerrel haladnak majd. Az újtípusú motor rendkívül nagy fordulatszámmal dolgozik: üres­járat esetén 20 000, menetköz­ben 50 000 fordulattal percen- kint. Ilyenek lesznek a jövő autói. — Milyen újdonságot készít most a gyár? Felelet helyett Kiszeljov elv­társ azt ajánlotta, hogy látogas­suk meg a kísérleti osztályt. Itt állnak az új autók kísérleti pél­dányai. Először két szép „Volga“ autó- modell gyönyörű külsejével von­ja magára figyelmünket. Na­gyon hasonlítanak a !kényelmes „ZIM“ kocsikra. Még a gyár emblémája — futó szarvas a ko­csi hűtőjén — is rajta van. Igaz, hogy ennek a kocsinak megvan a saját jele is — a víz felett le­begő sirály. A „Volgádnak sok' előnye van a „Pobjedá“-val szemben. Mindenekelőtt sokkal szebb a kivitelezése. Belső kiképzése és berendezése is felülmúlja a Pob- jadáét. Az új kocsi 5 személyes. Különleges rugók, a kerekek felfüggesztése, a rezgéscsillapí­tók és a különleges gumiabron­csok csökkentik a kocsi rázását. A motor nagyobb teljesítőképes­ségű ás 20 kilométerrel nagyobb sebességet lehet vele elérni, mint a „Pobjeda“ motorjával, s amellett 15 százalékkal keve­sebb benzint fogyaszt. A „Voi- gá“-n alkalmazzák először az automatikus sebességváltó-szek­rényt. Ez lehetővé teszi, hogy már induláskor a szükséges se­bességre kapcsoljanak és zök­kenés nélkül váltsanak át mgy KÖN Y V E S P O L C DERY TIBOR: A ló meg az öregasszony Mesék, elbeszélések és no­vellák sorakoznak Déry Ti­bor új könyvében, melynek minden egyes részlete a ma­ga külön mondanivalójával mozaikként kapcsolódik a 'többihez, és így végered­ményben teljes, önmagában érthető képet ad. E kötet novelláinak szerep­lői természetes jóságukkal, jellemességükikel, vidámsá­gukkal mutatják meg, hogy jól érzik magukat, s ottho­nosan mozognak új hazájuk­ban. „A ló meg az öregasz- szony“ meséi, elbeszélései változatos anyagot tartalmaz­nak, mégis egységesnek érez­zük az egész kötetet, mert összekovácsolja az író igaz­ságkeresése és szemlélete. Alapgondolata, hogy az igaz­ság, szépség és jóság iránti természetes vágyaink az el­múlt és letűnt világban nem valósulhattak meg. Válasz a Népiau cikkére „Nem volna jó..címmel cikket írt a Néplap a Pálma cuk­rászda és a Vigadóban észlelt hibákról. A bírálatot elfogadom ás i következőké- közlöm: A vizsgálat során nem sike­rült megállapítani, hogy ki lehe­tett az a férfi és nő, akik olyan hangot ’ használtaik, amelyről a cikkíró ír. Ellenben intézkedtem: a kis létszám mellett a Pálma cukrászda vasárnaponként 10 órakor nyisson, hogy a közönség rendelkezésére álthassori. Ami a Vigadót illeti, annyi széket és asztalt a vállalat biz­tosítani nem tud, hogy egy me­leg szombati, vagy vasárnapi na­pon az igényeket teljes mérték­ben kielégíthesse. Az, hogy fél, sőt háromnegyed órát kellett várni egy pohár sörre, ez így is volt s éppen ezért, hogy ilyen a jövőben ne forduljon elő, .■ gon­doskodunk arról, hogy vasárna­pokon megfelelő számú felszol­gáló álljon a fogyasztói: rendel­kezésére. Oláh József igazgató. sebességről kisebbre. A „Volga“ gyártását 1956-ban kezdik meg. A „Volga“ melleit két „Pob­jeda“ áll. — Ezek a kocsik miért van­nak az újak között? — Az egyik a, „Pobjeda“ új modellje, az „M-20-A“, nézze csak meg közelebbről. Valóban, meg változtatták a sárkányok alakját, amelyek ez­által stabilabbak leitek. Az an­tennát a szélvédő felett helyez­ték el, az új „Pobjeda“ homlok- része sokkal szebb. Különösen sókat változtattak a kocsi bel­sején. A motor szerkezetét is megváltoztatták. Ez a kocsi fő­leg személyes használatra ké­szült, s az idén júniusban hoz­zák forgalomba. A második új „Pobjeda“-mo- deli, az „M-72“ magas kiképzé­sű. Elöl vannak a hajlott-kere­kek, épp úgy, mint a „GAZ-69“ terepjárónál, ez növeli a kocsi terepjáróképességét. Az „M- 72“-es „Pobjeda“ falusi funk­cionáriusok számára készül. A gyártást 1955 második felében kezdik meg. A Molötov-gyár nemrég kezdte meg a „GÁZ-69“-es pony- vatetős autók gyártását is, ame­lyeket a falvakban használnak. A „G AZ-69“-es kocsinak, elől- liátul hajtott, kerekei vannak, pótkocsi vontatására is alkal­mas. Itt ugyanezt a kocsit látjuk csukott kocsiszekrénnyel. Ez a változat posta- és áruszállításra szolgál. M. Pavlov. az évszakok

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom