Néplap, 1955. június (12. évfolyam, 127-151. szám)

1955-06-01 / 127. szám

1035. JUNIUS 1. tlSE'HDJ, NÉPLAP 3 ÜLÉST TARTOTT a Hazafias Népfront Hajdú-Bihar megyei bizottságának elnöksége A Hazafias Népfront Hajdú-Bihar megyei bizottsága elnöksége hétfőn délután a megyei tanács-házán ülést tartott. Bariba János, a Hazafias Népfront megyei bizottságának elnöke megnyitó szavai u*án elmondotta: a Magyar Dolgozók Pártja, Központi Vezetősége márciusban megtartott ülé­sén feltárta azokat a hibákat és hiányosságokat, amelyek a Hazafias Népfront eddigi -munkájá­ban megmutatkoztak. A Központi Vezetőség ha­tározata útmutatást és irányt szabott a nép­front-mozgalomnak. Határozottan jelenthetjük ki — mondotta —, hogy a Központi Vezetőség határozata után megszűnt a népfront munkájá­ban a bizonytalanság. Egyre inkább mindenki előtt világossá válik a pártirányítás jelentősége. A népfrontban a pártirányítás megszilárdult, s keményebb lett a harc a kulákság, népi demok­ráciánk ellenségei, a béke ellenségei ellen. Szük­ség van a népfront-mozgalomra, hogy ezzel is mozgósítsa a párt a kormány által kitűzött fel­adatok megvalósítására a dolgozókat. Nemcsak a párttagok, hanem a pártönkívüliek is egyre inkább látják, hqgy a népfront nem valami párt- ellenes csoport. Sőt, csakis a párt irányításával és vezetésével töltheti be hivatását. Majkut Tibor, a Hazafias Népfront Haj- dú-Bihar megyei titkára tartott beszámolót az elmúlt hónapokban végzett munkáról, majd a megyei iroda nyári munkatervét ismertette. A márciusi KV ülés után eredményesen fel­számoltuk a népfront-mozgalomban mutatkozó káros jobboldali elhajlásokat és azokat a tenden­ciákat, amelyek a párt vezető szerepének taga­dását célozták — mondotta. — Az elmúlt hó­napok során gazdag tapasztalataink vannak ar­ról, hogy a helyi párt- és tanácsi szervekkel szo­rosan együttműködő népfront-bizottságok ho­gyan találták meg a helyűket, a helyes utat és hogyan láttak újult erővel munkáihoz. Munká­jukkal adtak tagadó választ azoknak, akik azt híresztelték, hogy nincs szükség a népfrontra, így például a monostorpályi népfront-bizottság kezdeményezésére 1000 méter csatornával több mint 10 hold földről vezették le a vadvizet. A nyíracsádi népfront-bizottság tagjai közül töb­ben vállalták, hogy beszélgetnek a hátraléko­sokkal kötelességük mielőbbi teljesítése érde­kében. A bagaméri népfront-bizottság kezdemé­nyezésére 42 hold hasznavehetetlen földet meg­forgattak és megkezdték a szőlő és gyümölcs telepítését. A legfontosabb feladatunknak te­kintjük, hogy a falusi népfront-bizottságok el­nökei és tagjai személyes példamutatásukkal vigyék magukkal az elmaradókat. Bárándon, Furtán, Hajdúhadházon, Aknosdon, Mikepér- csen, Püspökladányban, Tetétlenen és más köz­ségekben a népfront-bizottságok tagjai példa­mutatóan élen járnak a beadási kötelezettség teljesítésében. Ezután a népfront-bizottság elnöksége meg­vitatta a megyei iroda nyári munjkatervét. A munkatetv felsorolja a népfront-bizott­ságok tennivalóit, gazdasági téren, a haladó ha- gyon-'ínyok ápolásában, a rendezvények, ünnep­ségek szervezésében és előkészítésében. A gaz­dasági tennivalók között az elkövetkezendő na­pokban minden népfrónt-biZottság tekintse fon­tos, feladatának a növényápolás mielőbbi és jó elvégzését — állapította meg az elnökség. A ga­bona- és kukoricatermesztés területének növe­lése, és a ihozam emelése a növényápolástól a betakarításig fő feladat. Az állattenyésztés fej­lesztése erdőkében tett intézkedéseket segítsék mindenütt megvalósítani. A termelőszövetkezeti mozgalom erősítése érdekében végezzenek jó munkát, a falusi népfront-bizottságok. Az elnökség meggyőződött, hogy ezek az in­tézkedések mind egy szálig azt eredményezik, hogy többet és jobbat termelhessünk. A munkatervben szerepel többek között a tapasztalatcserék szervezésében való részvétel, és annak. segítése, termelőszövetkezetek látoga­tása. A ‘homoki községek legjobb gazdáit elviszik a Nyíregyházi Állami Gazdaságba, ahol szemé­lyesen győződhetnek meg, hogyan lehet a leg­jobban hasznosítani a homóki talajt. A jövő hé­ten almatermelők utaznák Szabolcsba tapaszta­latcserére. Zeke László hajdúhadházi egyéni gazda elmondotta: Községükből is szívesen mennének el dolgozó parasztok egy-egy nagyobb gyárba, üzembe, ‘hogy személyesen * is láthassák, hogyan dolgoznak a munkások. Kérte a megyei népfront­bizottságot, segítse elő, hogy dolgozó parasztok eljuthassanak nagy létesítményeinkhez, hogy ezzel is erősíthessék a 'két nagy osztály — o munkásosztály és dolgozó parasztság szövetségét. A Hazafias Népfront Hajdú-Bihar megyei bizottságának elnöksége a munkatervet jóvá­hagyta. Virágzó háposztatáhlák Pallapsztán Hazánkban egyedül a Pallag- pusztai Kertészeti Kutatóinté­zet munkatársai foglalkoznak káposztamag termesztéssel. A környék legkiválóbb nemesí­tett téli fejeskáposzta fajtáiból — az idei kilátások ezt mutat­ják — termelik az ország ká­posztamag szükségletét. Hu­szonöt holdon teljes virágpom­pájában díszük a káposzta. Hajdúhadházi, szabolcsi és Nagyecsed vidéki helyi' neme­sítést! fajták ezek. De izoláto­rok alatt kibontották már sár­ga virágaikat a kutatómunka újabb gyümölcsei, a hazai és külföldi keresztezésből nyert téli fejeskáposzták. Különös gondot fordítanak erre a meg- porzás idején, a további kísér­letek, a jobb minőségű ká- posztafajta előállítása érdeké­ben. Kétszázötven éves a Gáborjáni Általános Iskola Gáborján átalános iskolája vasárnap fennállásának 250. év­fordulóját ünnepelte. Az ünnepi alkalomból az iskola kiállítást rendezett. Az iskola alapítása Bethlen Gábor erdélyi fejedelem nevéhez fűződik. Ezért kérték az Oktatásügyi Minisztériumot a gáborjániak, hogy az iskolát Bethlen Gáborról nevezzék el. Az engedélyt megkapták és vasáraap ünnepélyes külsőségek között tartották meg az évforduló alkalmából a névadó ünnepséget. Az ^pn.nepségen pénzjutalomban részesítették a gáborjáni tantestület minden tagját. Délután és este kultúrműsor szórakoztatta a jelen­lévőket. A berettyóújfalui iskola fúvószenekara térzenét is adott, a gáborjáni úttörők pedig korhű táncokat, életképeket mutatta’: be. EREDMÉNYES VASGYUJTÉS A Debreceni Sütőipari Vállalat DISZ szervezetének tagjai közül négyen —- Bozóki László, Szabó László, Hadházi Ferenc és én — a DISZ II. kongresszusa tiszteletére azt vállaltuk, hogy vállalatunk minden üzemrészében összegyűjtjük az ócskavasat. Vasárnap reggel a megbeszélés szerint találkoztunk a Nyíl utcai üzemben. Innen gépkocsival kimentünk a Szabadság-telepi üze­münkbe. Nagyon megörültünk, mert sok ócskavasat talál tun.:. Gyorsan felraktuk a gépkocsira és indultunk tovább. Bejártuk minden, üzemrészünket. Ahogy közeledtünk ütünk végcélja, a Bö­szörményi úti üzem felé, úgy nőtt a kocsi rakománya. Dél lett, amire végeztünk a gyűjtéssel. Boldogan vettük tudomásul, hogy közel 20 mázsa ócskavasat sikerült összegyűjtenünk és így sike­rült eleget tenni vállalásunknak. . , _ . ° Lechner Ervin DISZ titkár ii. A földművelésügyi miniszter rendelete a ponlyfogási tilalmi idő meghosszabbításáról A hűvös időjárás elhúzódása miatt a földművelésügyi mi­niszter módosította a nemrégi­ben megállapított pontyfogási tilalmi időket. A módosítás sze­rint a Balatonon június - 13-ig, az előző rendeletben megjelölt természetes vizeken pedig jú­nius 20-ig tilos pontyot fogni. letétien! is bekapcsolták az autóbusz forgalomba Tetétlen — Kaba és Földes között terül el. Az autóbusz •eddig Földesig járt, Kaba pe­dig a vasúti fővonal mellett fekszik. így aztán Tetétlen mindeddig kimaradt a közleke­dési hálózatból. Múlt szerdán azonban az ottaniak nagy örömére az Autóközlekedési Vállalat első autóbusza befutott Tetétlenre. Ezentúl hetenként egyszer, szerdán reggel Debrecen felől, délután pedig Kaba felől megy át az autóbusz Tetétlenen. Ma tehát másodszor teszi meg ezt az utat. Működik a Hajdúszoboszlói egészségház A Hajdú-Bihar megyei Ta­nács és Hajdúszoboszló Város Tanácsa kezdeményezésére ez évben, a volt járásbírósági épü­letet, mintegy 400—500 ezer forint beruházással átalakítot­ták egészségházzá. Az egészség- ház átalakítási munkálatai az elmúlt hetekben fejeződtek be, s a szép épületben megkezdő­dött a gyógyító munka. Az egészségházban *bc gon­dozó, bor- és nemibeteg gon­dozó, anya- és csecsemővédel­mi tanácsadó és központi kör­zeti orvosi rendelő létesült. Ugyanitt egy hatágyas szülő­otthont helyeznek el. amit a közeljövőben adnak át rendel­tetésének. Öt év alatt több mint tf millióval emelkedett a megyében a mozilátogatók száma Az ötéves terv keretében Hajdú-Bihar megye minden községébe és kiterjedt tanya­világába eljutott a kultúra fé­nyének egyik forrása: a mozi. A Hajdúság földjén 46 mozi lé­tesült az ötéves tervben, a na­gyobb tanyatelepüléseket ván- dormozi járja, Debrecen kör­nyékén pedig két termelőszö­vetkezeti vándormozi működik. Ez a vándormozi minden -mp más-más termelőszövetkezet­ben tart előadást. Debrecenben Híradó mozi kezdte meg működését s ebben a városban létesítették az or­szágban elsőnek a Stadion mo­zit és a Klinikai filmszínházat. Ugyancsak .az ötéves terv ered­ménye, hogy a nyári hónapok­ban 11 kertmozi. vetíti a filme­ket Debrecenben és a megye nagyobb városaiban, községé­ben, mint például a fürdőhe­lyéről hires Hajdúszoboszlón, a Keleti Főcsatorna menti Bal­mazújvároson és Hajdúnáná­son, a román határszéli Bihar- keresztesen. A mozik számával nemcsak megnőtt, hanem sokszorosára emelkedett a mozilátogatók száma. Amíg 1950-ben 2 millió 121 657 néző volt Hajdú-Bihar megye filmszínházaiban, addig az ötéves terv utolsó évében, 1954-ben már 5 millió 194101. A hárántliak a földes i Petőfi — Nagyon sók épü­let... — Gyomtalan, tiszta földek ... — Igen szépek az ál­latok ... — A tagok jómódban élnek, a jövedelem ma­gas... — Miért? Hogyan? Hogyan csinálták?? A földest Petőfi TSZ bárándi látogatóinaik megállapításai és kér­dései voltak ezek az el­nökhelyettes, V ány i Imre elvtárs felé. Vá- nyi felelt sorban, min­denre. Elmondta a kez­det Icezdetétől a Petőfi történetét és végül ta­lán a legfontosabbal fe­jezte be: — Nálunk az alapsza­bály megdönthetetlen törvény. Mindenütt az kell hogy legyen. Mi itt mind makacsul ra­gaszkodunk hozzá. Ezért szebbek a tsz közös föld­jei, mint a háztáji föl­dék. Nálunk csak az foghat neki a háztáji földhöz, aki a 'közöst megművelte, hiszen a ma.gas jövedelem forrá­sa a közös terület, a kö­zös gazdaság. Másrészt a háztáji semmi körül­mények között nem ha­ladhatja meg az egy holdat, ahogy azt az alapszabály kimondja. Ebbe az egy holdba be­letartozik a ház melletti kart és udvar, vagyis a háztelek, meg, ha van, a szőlő is. A tagok tud­ják, hogy a háztájiból legfeljebb cseppen a jövedelem, ellenben a közösből — abból csu­rog ... Beszámoló után ismét a kérdések özöne hang­zott el. P. Nemes L a- j os, Bakó Ilona, Lakatos J'ózsef, Barna Béni és még mások, bárándi egyéni­leg dolgozó parasztok, tsz tagők egyre mélyeb­ben szerették volna meg­ismerni a Petőfit. Főleg arra voltak kíváncsiak sókan, hogy a Petőfi, hogyan tudja átteleltet­ni azt a temérdek álla­tot. — Már most látjuk — hallatszott a válasz —, hogy a szálas takarmá­nyok hozama az idén nem lesz kielégítő, ezért elhatároztuk, hogy télire a tervezett 15 siló helyett huszonötöt ká- szítünik. Minden mellék- terméket besilózunk. Ez az egyik módszer, minél több silót bizto­sítunk télire. A mási'k a takarékosság a takar­mánygazdálkodásban. Meg kell érteni, hogy a szálastakarmány — érték. Ezért nálunk a jószágok elé csak mér­ve kerülhet szálasta'kar­mány. A tehenek most nem is kapnak szálas- takarmányt. Legelnek. Ezzel is jelentős meny- nyiséget takarítunk meg. Hozzá tartozik még a takarékossághoz az is, hogy csak szecskázott széna és egyéb szálas- takarmány kerül a já­szolba. Nem pazarolunk el semmit. Mindezzel jelentős mennyiségű megtakarításra teszünk szert és növeljük a ren­delkezésünkre álló terü­letet. Az erdőgazdaság­tól is béreltünk kaszá­lót, kihasználjuk a má­sodvetés lehetőségeit és silózunk, silózunk! Bí­zom abban, hogy nem lesz gond a télen ... — Jegyezzék meg ma­guknál:, hogy a helyes takarmánygazdálkodás nem télen kezdődik, mert akkor már 'késő, hanem most, a nyár ele­jén ... Ezt az ottlévők meg­fogadták. Aztán még egy kérdésről indult vi­ta. P. Nemes Lajos, a bárándi előkészítő bi­zottság elnöke kérdezte: a fiatal legények sok­szor többet dolgoznak, mint az öregek, miért nem 'kaphatnák ők is egy hold háztájit? — A háztáji családo­soknak jár, Sőt, csak TSZ~hen családoknak jár. Célja, hogy a házi szükségle­tek egy részét onnan fe­dezzék — mondotta Vú- nyi Imre. — Viszont a fiatalok, ahogy megnő­sülnek, meglcapják a háztájit. Ez biztos. Nem szép dolog az, hogy tel­jesen biztosak ebben? De értse meg mindenki, hogy a háztáji föld mel­lékes. Nézzük meg a bá- rándiakat. Sok egyéni gazda van itt. Nos hát. a földesi Petőfi tagjai több terményt visznek a szabadpiacra, mint a bárándi egyéni gazdák, pedig nekik „csak“ egy hold háztáji gazdaságuk van, de ott van mögöt­tük a hatalmas közös gazdaság. A jelenlévők maguk­ba mélyedre latolgatták a hosszú asztalok mel­lett a hallottakat, míg egy másik kérdés nem buggyant fel: — Mi az eljárás azok- !<al szemben a Petőfi­ben, akik nem veszik ki részüket a munkából? — 'kérdezte a bárándi Dózsa egyik tagja. Elmosolyodott erre az elnökhelyettes: — Ez a kérdés nálunk már csalknem. ismeret­len ... — Ezért gazdag, ezért jó tsz a Petőfi! — kiál­tott fel valaki. Es így igaza volt G. L.

Next

/
Oldalképek
Tartalom