Néplap, 1955. május (12. évfolyam, 102-126. szám)
1955-05-22 / 119. szám
1955. MÁJUS 22. VASARNAP NÉPLAP 3 Mit mutatnak a számok ? A munka termelékenységének alakulásit a Bútorgyárban Nagy tanítóink — Lenin és Sztálin elvtársak — műveikben külön kiemelték a munka termelékenysége emelésének fontosságát. Lenin elvtárs szerint a munka termelékenységének emelése a társadalmi fejlődés legfontosabb feltétele. „A valóságban a szocializmus csak a munka magas, a kapitalizmusénál magasabb termelékenysége alapján, a termékek és mindenféle szükségleti cikik bősége alapján, a társadalom minden tagjának jómódú és kulturált élete alapján győzhet“ — mondotta Sztálin elvtárs a sztahanovisták első össz-szövetségi tanácskozásán. Pártunkat is e megállapítások vezetik politikájában a szocializmus építése során. A Magyar Dolgozók Pártja III. kongresszusa, majd a Központi Vezetőség ezt követő határozatai is legfontosabb feladatként jelölik meg a munka termelékenységének emelését. A márciusi határozat a következőképpen hangsúlyozza ezt: „A dolgozó nép életszínvonalának következetes emelése megkövetelt, hogy szakadatlanul növekedjék mind az ipari, mind a mezőgazdasági termelés, emelkedjék a murika termelékenysége, csökkenjen az önköltség .. Emelkedik a termelési érték A napokban megnéztük, hogy a Hajlított Bútorgyár dolgozói mennyiben érzik e feladat végrehajtásának nagy jelentőségét: és hogyan tesznek annak eleget. A tények azt bizonyítják, hogy a gyár vezetői és munkásai egyaránt jól látják a munka termelékenysége emelésének jelentőségét, igyekeznek hónapról hónapra jobb eredmények elérésével hozzájárulni e feladat megoldásának országos sikeréhez. Az év első negyedében például az egy téliesített munkaórára jutó termelési érték 6.2 százalékkal volt magasabb a tervezettnél. Különösen márciusban értek el kiváló eredményt: ekkor 9 százalékkal emelkedett az egy teljesített munkaórára jutó termelési érték. Ebben az eredményben tükröződik a gyár dolgozóinak és vezetőinek kiállása a párt Központi Vezetőségének márciusi határozata mellett. Ez az eredmény is mutatja, mennyire egyetértenek a határozattal a bútorgyáriak. Az első negyedévi eredményeknél azonban nem álltak meg. Ezt bizonyítja az április havi teljesítmény. Ebben a hónapban a tervezettnél 10,6 százalékkal volt magasabb az egy teljesített munkaórára jutó termelési érték. Műszaki intézkedések Mi tette lehetővé a termelé- kenvség emelését? Elsősorban is helyes műszaki intézkedések. Egy sor munkaműveletet gépesítettek. Például gépesítették az anyagmozgatást. A szállítókocsik beállítása — különösen a hajlító üzemrészben — egyrészt megkönnyíti a munkát, másrészt lényegesen meggyorsítja az anyagellátást, ezzél pedig a termelést. Még az elmúlt év során a csavarozást gépesítették. Az átlagteljesítmény ígv több mint kétszeresére, emelkedett. Usvanakkor nincsenek most már kitéve a gvomormegbetegedések- nek az azelőtt kézi csavarozóval dolgozó munkások. Nagymértékben segítette a termelés folyamatának gyorsítását az üzemrészek technológiai sorrend szerinti elhelyezése. E téren a közelmúltban az esatergaműhely áthelyezésével rövidítették le a félkész gyártmányok útját, a termelési időt. Ugyancsak a termelési idő lerövidítését eredményezte Dolhai Imre igazgató, Szabó József főmérnök, Szakái József műszaki osztályvezető és Barna Lajos fődiszpécser márciusban bevezetett újítása: nagy teljesítményű főzökazánt építettek, amelybe az egész kazánt betöltő kocsin tolják be az anyagot, így az azelőtt 10 órás ki- és be- rakodási időt negyedére csökkentették és kiküszöbölték a főzés közben fellépő színeződést is. Beszélhetnénk Szilágyi Gábor gépmunkás újításáról, amely két munkaművelet megtakarítását eredményezte. flz igazgató - újító így sorolhatnánk tovább az újítások, ésszerűsítések, műszaki intézkedések egész sorát. A Bútorgyárról igazán el lehet mondani, hogy a nyugtalan emberek munkahelye. Az igazgatótól kezdve a segédmunkásokig szinte mindenki azon töri itt a fejét: mit hogyan lehetne gépesíteni, hol mivel lehetne gyorsítani, olcsóbbá tenni a munkát. Ebben a dicséretes törekvésben Dolhai Imre elvtárs, igazgató mutat jó példát, a gyár egyik legjobb újítója. A gyár újítómozgalmára jellemző, hogy egyedül márciusban 36 újítást nyújtottak be a dolgozók, amelyből 24-et elfogadtak és húszat már be is vezettek. Tavaly márciusban „csak“ 22 újítást adtak be a dolgozók. Méltán foglalja el ez a gyár a Köny- nyűipari Minisztérium Bútoripari Igazgatóságán belül immár egy és egynegyed éve az első helyet az újítómozgaJomban elért eredményeivel. Azonban van hiba is a műszaki intézkedések körül. Olyan hiba, amiért nem a bútorgyáriak a felelősek. Még most sem javult m eg az anyagellátás. Például igen sok gépesítési újítást nem tudnak kivitelezni, mert nem kapnak 'hozzá anyagot. Most akarják megoldani a támtaszere- lés gépesítését, a tervek -meg is vannak, de nincs meg a szükséges vasanyag. S »átszervezel segítsége A műszakiak jó kapcsolata is nagymértékben hozzájárult a munka termelékenységének emeléséhez. A Bútorgyárban már meghonosodott szokás az, hogy mindéin reggel munkakezdés előtt megbeszélik az elmúlt nap tapasztalatait és az aznapi teendőket a művezetők, összehangolják a munkát, amit aztán az üzem diszpécser-szolgálata napközben állandó figyelemmel kísér és azonnal segítséget nyújt, ha arra szükség van. Különösen nagy gondot fordítanak a művezetők a munka minőségének alakulására: már a következő üzemrész munkafolyamatainak megfelelő minőségű munkadarabokat adnak csak tovább. így kiküszöbölik a magas selejtképződést és a félkész gyártmányoknak a technológiai folyamatban visszafelé történő mozgatását. Időt és anyagot takarítanak így meg. A pártszervezet is nagy segítséget nyújtott a munka termelékenységének emelésében. Taggyűléseken, népnevelő- és párt- csoportbizalmi értekezleteken foglalkoztak az elmúlt időszakban a termelékenység emelésének jelentőségével és módszereivel. A pártvezetőség rendszeresen beszámoltatja Dolhai elvtársat és a tőle kapott információk alapján is ad megbízatást a népnevelőknek, a pártcsoportbizai- miaknak. A népnevelőknek és pártcsoportoknak mindig üzemrészenként adják meg a feladatokat, ráirányítva figyelmüket üzemrészük legfontosabb problémáira. A pártszervezet és a szakszervezet jó munkájának köszönhető, hogy igen jó a versenyszellem a Bútorgyárban. Nagyot lendített a versenyen az a sokrétű elismerés, amit a dolgozók a jutalmazásokon kívül a verseny ideje alatt kaptak: példáirl a dísztáviratok, levelek, brigádműsorok. A pártszervezetnek azt a kezdeményezését is helyesléssel fogadták a dolgozók, hogy a napi eredményeket mindenkor a felajánláshoz viszonyítják és így állapítják meg üzemrészenként a legjobbakat. Rendszeresen foglalkozik a pártszervezet a munkafegyelem alakulásával a pártrendezvényeken, a fegyelmezetlenekkel pedig személyesen is. Ennek köszönhető például, hogy márciusban és áprilisban 5 napra csökkent az igazolatlan hiányzás a februári 21 nappal szemben. Most nagy tervei vannak a pártvezetőségnek az oktatással kapcsolatban. 1952—53-as oktatási évben szakmai oktatás is volt az üzemben — jó hatását érezni lehetett a termelés alakulásán —, most ismét javasolni akarják szakmai oktatás megszervezését. Mindent összegezve: a Bútorgyár példája igazolja, hogy ahol a dolgozók és vezetők, a párt- szervezet és a gazdasági vezetés közösen összefogva indul harcba a munka termelékenységének emeléséért — kiváló eredményekkel tudnak hozzájárulni nagy terveink megvalósításához. NYALKA TIBOR Teljesítene május havi tervét a Hűtőipari Vállalat A Debreceni Hűtőipari Vállalat I. negyedévi terve teljesítésével adós maradt. A vállalat dolgozói a II. negyedév kezdetén megfogadták, hogy tervüket dekádról dekádra teljesítik ezután. Áprilisban már beszámolhattak adott szavuk betartásáról. Most ismét sikerekről számolhatunk be. A vállalat dolgozói ugyanis, szavukat betartva, május havi tervüket 19-éin teljesítették. Időköziben megfogadták, hogy év végéig tartják ezt a versenylendületet. A biztosítékok ■— Kovács Pál, Kaplinyálk Mihály, Halász Jenő, Sándor János és vállalatunk többi dolgozójának jó munkája — megvannak a fogadalom betartásához. Szénái Márton igazgató A varsói szerződésről beszéltei! a Ruhagyárban és az Orvosludományj Egyetemen Szombaton, a Debreceni Ruhagyárban szinte ünnepi hangulat uralkodott, ami nem is csoda, hiszen estére a negyedik élüzem- avató ünnepségre készülték. Az ebédszünetben — a varsói szerződést ismertető röpgyűléseket is ilyen ünnepi hangulatban, nagy lelkesedés közepette tartották meg hat munkateremben. A Vörös Lobogó munkateremben Gyöngy János műszaki igazgató, a Béke munkateremben Dénárt Antal fődiszpécser beszélt a varsói értekezlet jelentőségéről. Borús Gyuláné az asszonyok nevében szólalt fel s elmondta, hogy a varsói szerződés a béke további biztosítását jelenti és nagy megnyugvást ad az édesanyáknak, akik az életnek, nem pedig a háborúnak nevelik gyermekeiket. A Béke munkaterem 6-os és 8-as szalagának dolgozói azzal válaszoltak a varsói szerződésre, hogy szombaton túlteljesítették napi tervüket. A 8-as szalag, amelyik szombat reggel egy új fazonú női blúz gyártására tért át; — az átállás ellenére — az előírt 73 blúz helyett 94-et készített el. Az Orvostudományi Egyetem elméleti intézetei is szombaton, a déli órákban tartottak békegyűlést, az Anatómiai Intézet tantermében. Ilyen lelkeshangulatú és népes békegyűlés rég nem volt az Orvostudományi Egyetemen — mondták a gyűlés részvevői. A varsói szerződést ismertető békegyűlésen több neves professzor vett részt, köztük Vályi Nagy Tibor a Gyógyszertani, Krompncher István az Anatómiai, Jenéi Érdre a Közegészségtani és Ökrös Sándor az Igazságügyi Orvostani Intézet professzora. Ott volt az Orvostudományi Egyetem tizenegy elméleti intézetének szinte valamennyi tudományos és fizikai dolgozója. Úri József, a Gyógyszertani Intézet docense hangsúlyozta, hogy „a varsói szerződés nemcsak az európai béke szempontjából fontos, hanem előrehaladást jelent a kollektív biztonság ügyében is. Ezt kívánják és ezért harcolnak szerte a világon, a tartós békére vágyó emberek százmilliói és köztük mi, annyi háború oly sok vérzivatarában szenvedett magyar nép is.“ • J.at/.uít, de Mm kielégítőAZ ÉPÍTŐANYAGOK KEZELÉSE Ruhagyár udvarán téglát rakodtak az SL 826 rendszámú autóról. Egy svájci sapkás rakodómunkás — a nevét nem sikerült megtudni — ötösével markolta a téglát, majd jól odacsapta a csomóba. Szabályos volt minden mozdulata, de azt a téglarakást megnézhette akárki! Húsz téglából tizenöt (!) darabot eltört, vagy megcsorbított. Egészen biztos, hogy nem eltörve emelte le a téglákat a kocsiról, ha igen. az ö bűne, mert ő rakodott fel is. Tanulhatna ez a rakodómunkás Csólits Tivadartól, Dénesi Zoltántól, akiknek 190 százalék volt az áprilisi átlagteljesítményük, utolsó dekáderedményük pedig 210 százalék. S r ádi Jánostól és Kürti F e r e ne t ől megtanulhatná a gyors munka mellett, a lelkiismeretes anyagkezelést is, mert Srádi és Kürti elvtársak 226 százalékos átlagteljesítmény mellett vigyáznak a rájuk bízott anyagra. Megállapíthatjuk, általánosan javult a helyzet, de van még tennivaló. Elsősorban a szállítómunkásoknak 'kell nagyobb lelkiismerettel dolgozni. Fokozottabban kell felügyelni az anyagkezelésre. A szállítást 7Így szervezzék meg. hogy jusson idő az anyagok idejében történő továbbítására, helyes tárolására. Legfontosabb — országos — feladat a kereszt- szállítások kiküszöbölése, mert csak annak megszüntetésével menthetjük meg négyszeres-ötszörös rakodástól, s rakodási költségtől népgazdaságunkat. A Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium Központi Szállítási Tanácsa reméljük ez utolsónak említett, de legfontosabb kérdést rövidesen megoldja, hiszen ezt kívánja a népgazdasági érdek, az építőipar minden ága. minden dolgozója, s a józan emberi ész! Pong or Jolán-i Betudható a siker a herdálás, gondatlan kezelés miatt alkalmazott büntetésnek. A Hajdú-Bihar megyei Építőipari Vállalat állandó ellenőrzéssel megállapította, 'kik dolgoznak becsületesen, s kik nem. Mindazokat, akik figyelmeztetés ellenére is csak ledobálták a vagonokról, vagy gépkocsikról a téglát, más munkán alkalmazták. Nem kellett hosszú ideig alkalmazni a büntető módszert. A vállalat nem is azt akarta, hogy rákényszerítse, hanem, hogy ránevelje dolgozóit az anyag gondos kezelésére. Korántsem olyan jó azért a helyzet, hogy ujjonghatnánk. Sok még a rossz és hanyag munka. A termésköveket, faanyagokat például általában sehol nem rakják ,glédábaP. Nemhogy a formátlan köveket, de a H. I. jelű szegélyköveket is formátlan csomókban tárolja az E. M. 6-os sz. Mélyépítő Vállalat az Autóközlekedési Vállalat épülete mögött. A fa- myagok tárolása itt is sok kívánni valót hány marta után. Az szintén nem válik dicséretére a vállalatnak, hogy a, Nyugati utcán épülő vásárcsarnoknál jobbra egy íllványbakk, balra egy talicska, idébb meg nádpalló hever eldobja. Olyan anyagúk, amik ha pár 'orintot érnek is, értékek a népgazdaság számára. A betonelemek, cement tárolá- ia azonban példás. Az okoz nagy jondot ennek a vállalatnak, hogy i Belsped dolgozói a cementes tsákokat szállításkor gyűrik, szag- latják. A cement elszóródik, kár- tavész. Helyes lenne a nép vagyonának fdkozottabb megbecsü- ésére serkenteni a Belsped dol- mzóit! A cikk elején megírtuk, hogy i Hajdú-Bihar megyei Építő- pari Vállalatnál milyen gondo- :an bánnak az építőanyagokkal. Gondosan bánnak, csak nem minien építkezésen. Pontosan négy lappal ezelőtt délután 2 órakor a Hányszor forrt már a düh a torkunkban, mikor vasúti töltések oldalán, rakterületeken ömlesztett téglát, cserepet és más törékeny anyagok kupacait, szétfolyt bitument, bedöglött cement- csomókat láttunk. Mérgelődtünk a népgazdaság kincsének felháborító herdálása miatt. A szigorú ellenőrzésnek, építőipari szakembereink felébredő lelkiismeretének köszönhető, hogij az utóbbi időben javult a helyzet az építőanyagok kezelésénél. A vasúti lerakodóknál legszembetűnőbb a változás. Debrecen két Állomásának területén az érkezett építőanyagok: tégla, kő- szivacstégla, cserép, födémgerenda, kő szabályos ,.koökákba“ van rakva. Közelebbről vizsgálva észreveheti bárki, hogy kevés tégla törött el a kirakodásnál, s hogy a félbe törött tégla összeillesztve, szintén szabályosan van lerakva. Öröm látni, hogy az építőipari munkahelyeken is gondosabban kezelik most az építőanyagokat, mint ákár egy fél év előtt. A Mezőgazdasági Akadémia építkezésénél példás rendben sorakoznak a tégla-, pala- és födémcsomók. A bontásból eredő tégláról is leverik a habarcsot, majd csomóba rakják. A GÖCS lakásépít- i kezésen — mely az E. M. Hajdú- Bihar megyei Építőipari Vállalat legnagyobb építkezései közé tartozik, _ szintén arról győződhetünk meg, hogy az építőipar dől- < gozói értéknek tekintenek egy fél téglát is. ’■ Aki egy kicsit is ismerős az ! építkezéseken tudja, hogy nem I volt ez mindig így. ! Minek köszönhető, hegy megváltozott a helyzet? I Egyrészt annak, hogy a dolgozók megtanulják becsülni a nép vagyonát. Megértik, hogy csak i abban az esetben használhatók fel i a hétszer-kilencszer rakodott ( anyagok, ha a szállításoknál mi- t nimálisra csökkentik a törést. i
