Néplap, 1955. május (12. évfolyam, 102-126. szám)

1955-05-20 / 117. szám

NÉPLAP 18ä£. MÁJUS 20. PÉNTEK 2 fl szovjet ipari funkcionáriusok országos értekezletének május 18-i ülése RÉSZLETEK HRUSCSOV ELVTÁRS BESZÉDÉBŐL Á Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének távirata Ho Si Minh elvtárshoz Moszkva (TASZSZ). Mielőtt ki* fejteném megjegyzéseimet ipa­runk munkájáról — mondotta beszédében N. Sz. Hruscsov — szeretném néhány számbeli és tényadattal jellemezni mezőgaz­daságunk helyzetét. A mezőgaz­daság fellendítésére vonatkozó párthatározatok egyedülálló je­lentőségűek. Teljes joggal felté­telezhetők, hogy a párt Központi Bizottságának januári teljes ülé­sén kitűzött feladatokat nem hat év alatt, ahogyan tervezték, ha­nem 3—4 év alatt végrehajtják. ('Hosszantartó taps.) Ezután N. Sz. Hruscsov néhány számadatot közölt a szemester- • mények termeléséről. Ugrásszerűen növekszik a ku­korica vetésterülete. A kolhozok és szovihozok igen aktívak ebben a vonatkozásban és aktivitásuk­tól nagyon sok függ. A gyakorlat bebizonyította, hogy a kukorica hatalmas eszköz a mezőgazdaság fellendítésére. A kukoricavetés az idén nagy arányban és gyors ütemben fo­lyik. Az 1954-es 3,5 millió hektár­ral szemben az idén 16 millió hektárt szándékozunk bevetni kukoricával. Május 15-ig 4,5 mil­lió hektárral nagyobb területet vetettek be kukoricával, mint a műit esztendő azonos időpontjáig. Ezután N. Sz. Hruscsov az ál­lattenyésztésről beszélt, majd ez­után áttért az ipar kérdéseire. Ellenségeink azt mondhatják, hogv ha mi ilyen részletesen tár­gyalunk iparunk kérdéseiről, nasv nehézségeink lehetnek, ipa­runk helvzete nem mutat ked­vező képet. Ez természetesen nem felel meg a valóságnak. Ml jobbat akarunk, a jobbnak pedig nincs határa. Ezért természetesen feivetiük és megtárgyaljuk a néo- gazd^sáe fejlesztésének különbö­ző kérdéseit. Hogvan dolgozik iparunk? Si­keresen. Már most megállaoít- ható, hosv a szovjet nép túltel­jesíti az ötödik ötéves tervet. Mi­ről tanúskodik ez? Ez arról ta­núskodik. hogy munkásosztá­lyunk. kolhozparasztságunk és szovjet értelmiségünk a kommu­nista pá.rt és a szovjet kormány vezetésével önfeláldozóim dolgo­zik (Hosszantartó taps.) Hruscsov megjegyezte, hogy a szovjet iparnak óriási tartalékai vannak, de ezeket a tartalékokat még nem használják ki kifogás- talonul. Hruscsov hangsúlyozta, hogy az építkezésben, akárcsak más ter­melési ágazatoknál nagyobb fi­gyelmet kell fordítani a gazda­ságosságra. Az ipar további fejlesztése szempontiából óriási jelentőségű a termelés szakosítása, az ipari vállalatok és iparágak munkájá­nak összehangolása — mondotta. Nagyobb figyelmet kell fordí­tani — mondotta Hruscsov — a szerszámgép! par fejlesztésére, a szerszámok és tartozékok gyártá­séra. Hruscsov beszédének jelentős részében a munka termelékeny­ség emelésének, a normamegálla- pításnak, a munkabéreknek, a termékek minősége javításának és önköltsége csökkentésének kérdéseivel foglalkozott. Élesen bírálta a minisztériumok, főigaz­gatóságok és vállalatok admi­nisztrációs apparátusában tapasz­talható létszámifelesleget és bü­rokratikus munkamódszereket. Az ipar előtt álló felada*ok is­mertetése után N. Sz. Hruscsov rámutatott arra, hogy az ipari vállalatok pártszervezetei nagy­ban felelősek az ipar fejlődéséért és tökéletesedéséért, az állami te-vek teljesítéséért. N. Sz. Hruscsov a továbbiak­ban foglalkozott a nemzetközt helyzet néhány kérdésével. KÍ- «cagi+s a. füsgeilsE Ás demokrati­kus Ausztria visszaállításáról szóló és nemrég Bécsben aláírt államszerződés rendkívüli jelen­tőségét. Az osztrák kérdés meg­oldása, amely a Szovjetunió kez­deményezésének köszönhető, lé­nyeges hozzájárulás a nemzet­közi feszültség enyhítéséhez, a béke megszilárdításához. A szovjet, külpolitika egyik alapelve a társadalmi rendsze­rek békés egymás mellett élésé­nek lehetősége és szükségessége — mondotta. — Csakis ezt az el­vet szem előtt tartva lehet nor­mális kapcsolatokat és gazdasági együttműködést kiépíteni az ösz- szes országok között. Szilárd meggyőződésünk, hogy Jugoszlávia és a Szovjetunió né­peinek, amelyek évszázados ba­rátsági hagyományokra tekinthet­nek vissza, és amelyek nem egy ízben harcoltak együtt a közös ellenség ellen, olyan népeknek, amelyeknek közös célkitűzései vannak a jobb jövőért, a boldog életért vívott harcban — ezek­nek a népeknek szilárd alapjuk van a széleskörű és sokoldalú együttműködésre. Ez az együtt­működés — mondotta N. Sz. Hruscsov — nemcsak a szovjet és a jugoszláv nép szempontjából fontos. Fontos a Világ békéjének szempontjából Is. Ho Si Minh Elvtársnak, HANOI Vietnami Demokratikus Köztársaság. Kedves Ho Si Minlh elvtárs t A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége őszinte sze­retettel köszönti önt 65. születésnapja alkalmából. Tiszta szívből kívánunk önnek hosszú életet és jó egészséget, hogy a Vietnami Munkapárt élén továbbra is töretlen erővel munkálkodjék, országuk újjáépítéséért, a vietnami dolgozók élet- színvonalának emeléséért, az egységes és független, demokratikus Vietnam megteremtéséért és a tartós békéért folyó harcban. Forró elvtársi üdvözlettel: Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége. Június 12-én tartják as idei traktoros napot N. Sz. Hruscsov a továbbiak­ban hangsúlyozta, hogy a nem­zetközi feszültség enyhítése és a béke megszilárdítása szempontjá­ból nagy jelentőségű a Szovjet­unió és Jugoszlávia kormánykül­döttségeinek küszöbönálló bel­grádi találkozása. A szovjet nép küldöttsége őszinte szándékokkal és tiszta szívvel megy Jugoszlá­viába. Minden szükséges feltéte­lünk megvan ahhoz, hogy bizto­sítsuk a Szovjetunió és a Jugo­szláv Szövetségi Népköztársaság viszonyának teljes rendezését, mindenekelőtt állami vonalon. Szilárdan valljuk azt a nézetet, hogy az államok normális kap­csolatához feltétlenül be kell tar­tani az egyenjogúságnak és a belügyekbe való kölcsönös be nem avatkozásnak az elvét. Te­remthetünk-e ezen az alapon tar­tós és , baráti kapcsolatokat Jugo­szláviával? Továbbá fejleszíhet- iük-e kölcsönösen előnyös alapon kereskedelmünket és egyéb gaz­dasági kapcsolatainkat Jugoszlá­viával? Előnyös-e ez mindkét or­szágnak? Feltétlenül fejleszthet­jük, feltétlenül előnyös. Elvtársak! A szovjet szocialista állam, amelyet a nagy Lenin ala­pított, erősödik és fejlődik. Sike­reink terebélyesednek és soka­sodnak. De e sikerek még na­gyobbak lesznek, ha ésszerűen, bolsevik módon, lenini módon közelítjük meg az ipar, a mező- gazdaság, az államépítés, a kül­politika vezetése terén ránk há­ruló feladatok megoldását. A szovjet emberek a kommu­nista párt Központi Bizottsága vezetésével, kormányunk vezeté­sével még nagyobb energiával fognak harcolni a kommunizmus építését szolgáló nagy feladatok végrehajtásáért. (Hosszantartó taps, mindenki feláll.) A földművelésügyi miniszter, az állami gazdaságok minisztere, az élelmiszeripari miniszter és a MEDOSZ elnöksége együttes uta­sítást adott ki az idei traktoros nap megrendezéséről. A traktoros napot az idén június 12-én ren­dezik meg Budapesten, a megye- székhelyeken, a gépállomásokon és azokon az állami, tan-, kísér­leti és célgazdaságakiban, ahol legalább tíz traktoros dolgozik állandóan. A kisebb gazdaságok traktorosai a legközelebb eső gazdaság ünnepségén vesznek részt. A traiktoros nap előkészí­tésére és megrendezésére rende­zőbizottságok alakulnak. KÜLFÖLDI HÍREK UJ-DF.LH! (MTI) Csütörtökön hivatalosan közölték, hogy Nehru indiai minisz terelnek elfogadta Tito jugoszláv lnök meghívását. Az indiai minisz terelnök június végén érkezik Beiig. n Magyar Tudományos akadémia elnökségének ülése A Magyar Tudományos Akadé­mia elnöksége ülést tartott. Az elnökségi ülés elfogadta az Aka­démia 1955. évi nagygyűlésének részletes programját és határo­zatot hozott az 1955. évi akadé­miai közgyűlés napirendjéről, ■■mii n i i mi Az elnökség Osztrovszki Györ­gyöt, az Akadémia főtitkári tisz­te alól — másirányú beosztására való tekintettel — felmentette és Bognár Rezső akadémikust ideiglenesen megbízta a főtitkári teendők ellátásával Pári és pártépités ★ rádba és hat napot viában. tölt Jug0£7lá­ankara ÍTASZSZ) Ankaiában megkezd­ték egy lőszerüzem építését. Az üzem építése 37 millió török fontba kerül majd, amelyhez 22 millió tö­rök fonttal az Égyesült Államok járul hozzá. VARSÓ (PAP) A Lengyel Népköztársaság parlamentjének külügyi bizottsága május 18-án megvitatta a nyolc ország között Varsóban megkötött barátsági, együttműködési és köl­csönös segélynyújtási szerződést. A bizottság tagjai egyhangúlag hozott határozattal javasolták a parlamen*- nek a szerződés ratifikálását. BELGRAD TAGGYŰLÉS A C (MTI) A belgrádi rádió a jugo­szláv szövetségi nemzetgyűléshez közelálló körökből szerzett értesü'é­A csapókerti pártszervezet udvarán vidám fiatal fiúk játszadoznak a ping-pong asztalon. Többen körülfogják a játékosokat és számolják az eredményt. A nap már a város nyugata széle felől simogatja az udvaron gyülekező emberek hátát. Taggyűlésre készülnek a csapókerti kom­munisták. Idős, dereshajú, vagy kopaszfejű munkásemberek, komoly családanyák, nagyma­mák aggodalmasan tekintgetnek az utca felé. Nagyon lassan gyülekeznek. — Mindegy, nem várunk tovább — jelenti ki Gulyás László elvtárs, a párttitkár aggodal­mas arckifejezéssel. Simon István elvtárs, az elnök a taggyűlést határozatképesnek nyilvánítja. Egy héttel előbb el kellett halasztani, de most valamivel többen összejöttek. — Hát bizony ez kevés — hangzik a megálla­pítás az üres padsorok között. De mi lehet az oka a nagy részvétlenségnek? Hol a hiba? A vezetöségben-e, vagy a tagságban? Ez a kér­dés forr a teremben, kimondatlanul. Napirendi pont: a Központi Vezetőség márciusi határozatá­nál« ismertetése, az 1955—56. évi oktatás előké­szítése és tagfelvétel. Csakhamar kiderült, hogy a csapókerti párt­szervezetben nincsen baj a kollektív vezetés kö­rül. A vezetőség minden tagja kiveszi részét a munkából. Ezt nem éppen a beszámolóból, in­kább a hozzászólásokból lehet megállapítani. Az elnök elvtárs a megnyitó után rövid külpolitikai tájékoztatót tartott, s ezt mindenki szívesen hall­gatta. Gulyás eivtárs nagyon helyesen nem ismé­telte el a Központi Vezetőség határozatát, hanem helyi és főleg csapókerti példákkal támasztotta alá, milyen károkat okozott a jobboldali oppor­tunizmus a párttagság sorai között. Ezt a tag­gyűlést is azért kellett elhalasztani egy héttel előbb, és most is azért jelentek meg ilyen keve­sen a párttagok, mert az oktatást nem vették komolyan és most ezért sokan nem értik meg, milyen nagy jelentősége van a márciusi hatá­rozatoknak. Közben lassan megteltek az üres padsorok és megindultak a hozzászólások. Egyre élénkeb­ben pattogtak a szavak. Bírálták a vezetőséget, a városi pártbizottságot de a. „legtöbb felszólaló sajátmagát okolta az oktatás lebecsülése miatt. Bírta Ferenc elvtárs, kinek már teljesen meg- fehéredett a haja, így beszélt: — Elvtársak, én 1918 óta tagja vagyok a pártnak. Sokat küzdöttem, sokat szenvedtem érte. De mindig büszke voltam rá, hogy kommu­nista vagyok. Csak az elmúlt másfél év alatt kezdtem megtorpanni én is. De a márciusi ha­tározat óta újra emelt fővel járok és 72 éves fejjel is tanulni akarok. Varga Károly elvtárs kifogásolta, hogy a tit­kár elvtárs nem beszélt arról, hogy a múlt 'havi taggyűlésen milyen határozatot hoztak és abból mit hajtott vegre a vezetőség. Többen elmond­ták, hogy a vezetőség nem vonja kérdőre a passzív parttagokat. Általában az a követelés hangzott ei a vezetőség felé, hogy sürgősen fel kell számolni az elnéző politikát a csapókerti pártszervezetnél. Bár a héttagú vezetőség minden tagja kom­munistáihoz méltó munkát végez, azon a hatal­mas nagy területen azonban a hét elvtárs mun­kája kevés ahhoz, hogy mozgósítson 240 tagot, lobban ki kell építeni a bizalmi hálózatot, s főleg többet kell foglalkozni a bizalmiakkal. A hanyagokat jobban meg kell bírálni, mint ahogy a taggyűlésen tette Gulyás elvtárs. A tagság nagy része öreg, vagy beteg, ez kétségtelenül igaz, de emellett az is igaz, hogy nagyon sokan azért nem jöttek el a taggyűlésre, mert egysze­rűen nem tudtak róla. Ahol olyan lelkesedéssel beszélnek a márciusi határozatokról, mint ezen a taggyűlésen, ott a vezetőségnek nem szabad egy pillanatra sem csüggedni. Tovább kell fej­leszteni a jói bevált kollektív vezetési módsze­reket, a pártbizalmiakon, népnevelő-hálózaton keresztül minden párttagig. Ez a taggyűlés vontatottan indult, de a vég­eredmény biztató. Megállapították az elvtársak, hogy első a párt és ennek megfelelően határoza­tot hoztak. A vezetőség minden párttaggal elbe­szélget és a tagság nagy részét bevonják az ok­tatásba. Egészen biztos, hogy a 'határozatból valóság lesz és a csapókért! pártszervezet, régi harcos hagyományaihoz híven, biztos kézzel irá­nyítja a lakóterület harcát a Központi Veze­tőség határozatának végrehajtásáért. G. Nagy János sekre hivatkozva hírül adja, hogy a jugoszláv kormány átal meghí­vott indiai parlamenti küldöttség május 31!-cn érkezik Beljrádba. BERLIN (MTI) Adenauer kancellár — hír- ügynökségi jelentések szerint— ha­zarendelte tanácskozásra Nyugat- Németország washingtoni, londoni és párizsi nagyköveteit. A bonni kül­ügyminisztérium szóvivője úgy kommentálta ezt az eseményt, hogv a német kérdésben bekövetkezhető újabb fejlemények szükségessé te­szik az eszmecserét a nyugati ha­talmaiknál akkreditált diplomáciai képviselőkkel. ÍMTI) A karlsruhei úgynevezett alkotmánybíróság I. sz. tanácsa kö­zölte, hogy május 31-én folytatja a Német Kommunista Párt elten indí­tott per tárgyalását. A boszorkányper tárgyalása két- hónapig szünetelt. Adenauer ható­ságai ez alatt az idő' alatt görcsös erőlködéssel, de hasztalanul próbál­tak újabb „terhelő anyagot” felku­tatni a párt ellen. (MTI) A bonni kormány ellenőrzé­se alatt álló nyugatnémet sajtó és rádió fokozódó hevességgel folytat­ja usdtó hadjáratát az osztrák "kor­mány ellen, amely úgy nyilatkozott, hogy nem hajlandó a minap aláírt államszerződés megszegésével visz. szaadni a nyugatnémet monopol- vállalatoknak az Ausztriában ma­radt „német tulajdont”. A Frankfurter Allgemeine Zei­tung nem átalja a nemzetközi jog megsértésével vádolni a bécsi kor. mányt, a nyugat-berlini rádió pedig azzal fenyegetőzik, hogy az Ade- nauer-kormány „megfelelő időben” kártérítési 'keresetet nyújt be Auszt. ria ellen a hágai nemzetközi bíró- ságjioí.

Next

/
Oldalképek
Tartalom