Néplap, 1955. május (12. évfolyam, 102-126. szám)

1955-05-20 / 117. szám

1955. MÁJUS 20. PSNTEK NÉP L’Af 3 Oziber© Sándor a Nádudvari Gépállomás traktorosa 22 hold kukoricát kapált meg egy nap alatt r A Borzas! Állami Gazdaságban 500 holdon elárasztották a rizst, kiegyeiték a répa 70 százalékát A H*í kosi-telepi Petőfi Termelőssövetkexct befej ex te a cukorrépa egyelését teljesítette kapálása tervét, 22 holdat kapált meg. Czibere Sándor elhatározta, hogy bebizonyítja a nádudvari tsz-efcnek: a négyzetesen vetett kukorica géppel munkálva 20 százalékkal terem többet a soros vetésűeknél. A Darvas! Állami Gazdaság már kétszer kapélta meg a borsót, megsaraüolta a cukorrépát Csikó Sámuel igazgató írja le­velében, hogy a gazdaságban jól haladnak a növényápolási mun­káik. A 102 hold fajtaborsót már kétszer kapálták megsarabottak 112 hold cukorrépát, 3 holdat ki is egyeltek belőle. Megkapál- tak 50 hold csomósebírt. Kiaca- toltak 500 hold kalászost, 20 hol­don pedig vegyszerrel irtották a gyomot. Ez utóbbit terven felül végezték. Dicséret illeti érte a dolgozóikat. Hlájusi em — acan^&í íz A nádudvari Petőfi TSZ-ben dolgozik Czibere Sándor, a Nád­udvar: Gépállomás élenjáró trak­torosa. Amint a vetést befejezte, azonnal hozzálátott a kalászosok ápolásához, ötszázötven hold ga­bonára szórta el a műtrágyát, utána hengerezett, boronáit. A Petőfi TSZ-ben az idén a Csernátony Elemér levelezőnk írja: Gazdaságunk ez évi rizster­melési terve 940 hold volt. A ve­tést május 13-án befejeztük, az­óta már 500 hold rizst elárasztot­tunk. A nagyobb rizstermés elő­segítésére 8 holdon, tizenhatféle­képpen, rizstermesztési kísérle­teket végzünk az éghajlat és íalajadottságofchoz legjobban al­kalmazkodó rizsfajtából. Az így szerzett tapasztalatok szerint ter­melünk rizst a következő évek­ben. A rizs és a takarmánynövé­nyek elvetésében a gazdaság dol­gozói lelkiismeretesen kivették részüket. A talajelőkészítésbem Reke Sándor és Kálmán Sándor traktorosok tűntek ki legjobban, 140—150 százalékot teljesítettek. A vetésben Bordás László járt élen, 500 holdat bevetett és el is A polgári járás versenyfelhí­váséihoz sorban csatlakoztak a já­rások. Most levél érkezett szer­kesztőségünkhöz, az Egyeki Gép­állomás küldte. Ebben fogadal­mat tesz, hogy teljes erejével a járás vállalásának teljesítését fogja elősegíteni. Azt írják a gépállomásiak: úgy dolgoznak a körzetükben lévő tsz-eknél és egyéni termelőknél, hogy búzából 17 százalékkal, ta­vaszi árpából 11 és fél százalék­kal, zabból, kukoricából, napra­forgóból 20, cukorrépából 15 szá­zalékkal tudjanak többet termel­ni, mint a megelőző négyévi át­lag. Az állattenyésztés jobb elő- dot kukoricát is Czibere Sándor ve­tette ed, 50 holdon négyzetesen. A napokban megkezdte a kuko­rica kapálást. Gépének napi kapálási terve 11,8 hold. Czibere Sándor hat kapát vontatott Zetor gépével és már az első napon kétszeresére boronáit U 3-as traktorával. Kun Antal Zetoros 400 holdon vetette el a. rizst. A fogatosok is dicsére­tet érdemelnek jó munkájukért. A rizsmunkákikal egyidejűleg igen jól halad a növényápolás is. A takarmányrépa sarabolást már ezelőtt két héttel befeleztük, 70 százaléka ki is van egyelve. Leg- kifogástalanabb munkát Sárközi Mária női munkacsapata vég­zett. A Rákosi-telepi Petőfi tsz-ben az idén egyénekre osztották a területet. Minden tag tudja a kö­telességét. Jól is indult ezen a tavaszon a munka. — örömmel tudatom — írja a tsz-ből Tollas Sándomé —, hogy a tagok be­feltételének megteremtéséhez is segítségére lesznek a tszTeknek. A szálastakarmány időben való betakarításával a gépállomás a fűkaszát és a rendsodrót a tsz-ek rendelkezésére bocsátja. Segíti a tsz-eket a silózásban is. Silózási tervét a gépállomás legalább 20 százalékkal teljesíti túl — írják levelükben. A nagyobb terméseredménye­ket a jól bevált agrotechnikai módszerek alkalmazásával érik el. Körzetükben a kalászosoknak 60—64 százalékát akarják géppel aratni. A tarlóhántást az aratás­sal egy időben végzik. Nagy gon- fordítanak az őszi vetések vonták családtagjaikat is a mun­kába, mindenkinek van segítsége. Idős Fülöp Bálint harmadmagá­val dolgozott, 14-ére ki lett egyelve a répája. A héten már a tsz többi tagja is kiegyelte a ráeső területen a répát. talajmunkáira, őszi mélyszántási tervét a gépállomás a tsz-eknél november 10-re, egyéni parasz­toknál november 30-ra befejezi. Éves tervét a gépállomás novem­ber 7-re 110 százalékra teljesíti. Csökkentik az önköltséget, nor- mál'holdaraként 3 forint 80 fillér­rel, s ezzel egy év alatt 58 842 forintot takarítanak meg. Az Egyeki Gépállomás példá­ját kövessék a megye többi gép­állomásai. Segítsék elő a Köz­ponti Vezetőség mezőgazdaságra vonatkozó határozatának teljesí­tését, a holdarakénti nagyobb ter­méseredmények elérését. Sűrű cseppekben esett az cső. Hol záporozva, hol pedig meg- csendesedve hullott órákon át a szomjas -földre. Az egy-mást ker­gető, egymás hátán utazó kövér cseppek megfürdették az ablak- párkányokat, tisztára mosták a poros utcalcövet, s megfrissült életet ajándékoztak a serdülő má­jusi növényvilágnak. A városi ember nyakát behúzva sietett az utcán, egyik-másik talán haragu­dott is a „rossz“ időre. Pedig ennél jobb idő nem is lehetett volna. Hiszen a közmondás is azt állítja, hogy a májusi eső aranyat ér. És hogy mennyire igaz ez a mondás, azt számokban, a mező- gazdasági termények fejlődésének értékében pontosan le lehet mérni. Az aranyat érő májusi eső a kalászosok fejlődését nagy mér­tékben elősegíti. Aratásikor leg­alább egy mázsával lesz több a holdankénti termés. Ez a gyakor­latban azt jelenti, hogy ha Haj- dú-Biharban mindenütt kiadósán esett az eső, akkor a megye 180 ezer hold búzaföldjén 1800 vagon terméssel takarítunk be többet a nyáron. A langyos májusi eső a cukorrépa növekedésének, erősö­Másfél évvel ezelőtt alakult a berettyóújfalui középiskolai ta­nulók több mint 30 tagú ifjúsági zenekara. Rövid működési idejük alatt több alkalommal komoly sikert arattak részben otthoni szerepléseken, részben pedig a tavalyi dunántúli kőrútjukon, Veszprémben, Szombathelyen, Kőszegen, Hévízen és Keszthe­lyen. A zenekar vezetője Tarcsl István, a diákotthon igazgatója, az oktatásügy kiváló dolgozója, Kormányzatunk az elmúlt esz­tendőkben jelentős összegeket fordított lakások felújítására, illetve javítására. Ennek ered­ményeként az ország különböző részén mintegy 13 700 lakást hoz­tak rendbe. 1955-ben folytatják ezt a fon­tos munkát. Ellentétben az el­múlt' évek gyakorlatával, az idén mér kellő időben hozzáláttak a munkálatok előkészítéséhez és désének, is igen sokat jelentett: holdanként legalább 5 mázsás termés többletet, ami megyénk­ben közel ezer vagon cukorrépa többletnek felel meg. Rengeteg példával lehetne még bizonyítani a közmondás igazsá­gát, hogy a májusi eső aranyat ér. Igen sokat jelent a kertivete- ményeknek, a zö Idta karmán útik­nak, a kukoricának és általában az összes kapásnövénydhri ék. A tervezgetés, számolgatás örömé­ben azonban nem szabad megfe­ledkeznünk arról, hogy az ara­nyat érő csapadék nemcsak a bú­za, cukorrépa, kukorica és egyéb hasznos növények fejlődésének kedvez, hanem elősegíti a paz- nák, a gyomnövényeiknek az el­burjánzását is. Éppen ezért, amint az idő megengedi, teljes erővel neki kell fogni a növényápolás­nak. Élő a kapákat, kultivátoro- Icat, hadd pusztuljon a gyom, hadd vesszen a sok semmihaszna giz-gaz. Rajta hát! Jól végzett növény- ápolási munkával foglaljuk aranynál is értékesebb gyémánt- keretbe a májusi cső aranyat érő ajándékát. aki jó pedagógus és amellett ki­tűnő muzsikus is. Az együttes még a tanév be­fejezése előtt újabb dunántúli hangverseny körutat szeretne tenni. A meghívások alapján el­sősorban Pécsre, Kaposvárra, Za­laegerszegre, Sárvárra, Szombat­helyre, Kőszegre és Sopronba lá­togatnak el. Az együttessel uta­zik a Zeneművészeti Főiskola több hallgatója is, akik a hang­versenyeken az ifjúsági zenekar­ral közös műsorban lépnek fel. Budapesten s a vidéken már a kora tavasszal megkezdődtek a tatarozása munkák. A tervek szerint Budapesten kívül az országban lakások fel­újítására és karbantartására ös­szesen 132 millió forintot fordíta­nak. Ez azt jelenti, hogy mintegy 6600 lakásban tudnak felújítási munkát végezni és emellett mint­egy 33 millió forintot költhetnek a lakóházaik kisebb javításaira. AZ EGYEKI GÉPÁLLOMÁS jó munkájával segíti a polgári járási vállalása teljesítésében Dunántúli körútra készül a berettyóújfalui ifjúsági zeneifar Nagyarányú lakásfelújításod Budapesten és vidéken ( iTö N YVSZEML E Komoróczy Györgyi DEBRECEN TÖRTÉNEJE A FELSZAB ADVLÁS1G Minden művelt debreceni dol­gozót érdekli városának nagy múltja. Dolgozóinkat jogos büsz­keséggel tölti el az a tudat, hogy Debrecen a múltban oly kiemel­kedő szerepet játszott a haza sza­badságáért vívott harcokban és a magyar kultúra felemelkedésé­ben. Joggal lehetünk büszkéik ar­ra, hogy ez a város történelmünk folyamán két ízben is a szabad Magyarország fővárosa volt. Ez a helyes értelemben vett „lokál­patriotizmus“ haladó hagyomá­nyaink iránti megbecsülést és sze- retetet eredményez. Az egyre fokozódó érdeklődés­hez képest a megjelent helytör­téneti kiadványok száma igen kevés. Különösen nagy hiányát éreztük mindnyájan olyan nép­szerű tudományos műnek, amely a haladó szemlélettel világos át­tekintést adott volna Debrecen múltjáról. Debrecen történetéről jelent meg ugyan a múltban né­hány könyv; ezek azonban nap­jainkban csak részben használha­tók adataik hiányossága, illetve téves szempontjaik miatt. Ezért mindnyájan örömmel üdvözölhet­jük Komoróczy György művének megjelenését. Komoróczy műve a város történetének rövid, de igen helyes áttekintését adja. Ha­talmas munkát végzett a szerző; hiszen az adatok óceánjából ki kellett válogatnia a leginkább jel­lemzőeket, és ez sikerült is néki. A periodizáció is helyesnek bizo­nyult. A szerző munkájában négy korszakra osztva tárgyalja a vá­ros történetét. A könyv I. fejezete Debrecen várossá fejlődésével foglalkozik, a kezdetektől a török megszállá­sig (1555-ig). A mai Déri tér kö­zelében létesült az első település; ebből fejlődött faluvá, majd ké­sőbb a XIV. században várossá Debrecen. A kialakuló város pol­gárait kezdettől fogva jellemezte a szabadságszeretet. Ezért vette ki részét Debrecen is a közép­korvégi paraszti szabadságharcok­ból. A mű 11. fejezete Debrecen történetét ismerteti a XVl-^XVU, századi függetlenségi harcok ide­jén (1555—1711). 1555-ben Debre­cen békés fejlődését megzavarta a törők megszállás. Ettől kezdve másfél évszázadon át a városra súlyos megpróbáltatások tömege zúdult. A két ellenséges hódító: a török és a német gyakori pusz­tításai és zsarolásai a várost vég­romlással fenyegették. A polgár­ság legtöbb esetben külső segít­ségre nem számíthatott. Ilyen kö­rülmények között és ügyes dip­lomáciájával sikerült is átvészel­nie e nehéz időket. Helyesen emeli ki a szerző: a polgárság vezetői nagyszerűen állták meg a helyüket e súlyos körülmények között. Minden külső romboló be­hatás ellenére Debrecen az egyik leggazdagabb városa volt az or­szágnak. Ebben a ’korszakban vált hazánk egyik művelődési központjává. És a függetlenségi harcokban vér- és anyagi áldo­zatok terén egyaránt méltókép­pen vette ki részét. A szerző a III. fejezetben a feudalizmus megszüntetéséért vívott harc tör­ténetét ismerteti (1711—1848). Ez az időszak a látszólagos nyuga­lom és békés fejlődós kora volt. De ez a látszat az idegen hódítók és a hazai elmaradott viszonyúk ellen egyre élesedő harcot takart. Az idegen elnyomó kormányzat­tal szemben Debrecen mindvégig erős ellenzéki magatartást tanú­sított. Ebbe a fenn-Aló rend el­len vívott küzdelembe bekapcso­lód tóik a város szellemi életének legjobbjai; nem véletlen, hogy Debrecennek irodalmi téren ek­kor volt a virágkora. És a feudá­lis viszonyok megszüntetéséért küzdő debreceni polgárság lelke­sen csatlakozott 1848-ban a for­radalomhoz. A szabadságharc ide­jén pedig városunk — fél éven át a kormány és az országgyűlés székhelye — dicsőséges szerepet játszott. 1848—49. áttekintése a szerző művének legsikerültebb részei közé tartozik. A mű IV. fejezetében a szerző áttekinti Debrecen történetét a kapitalizmus korában. (1850— 1945.) Ez az időszak a legérdeke­sebb az olvasó számára; hiszen ez áll hozzánk a legközelebb. Az elmúlt száz év alatt politikai rendszerek, kormányok sűrűn váltogatták egymást; Debrecen életében is eléggé eseménydűs korszak volt ez. A város 1848 után vesztett régi jelentőségéből; ipari fejlődése nehezen tartott lépést a rohamosan változó tech­nikával. Politikai és kulturális téren sem tudott 1850 és 1944 kö­zött olyan kimagasló szerepet ját­szani, mint előbb; nem tudott versenyezni Budapest túlsúlyával. De a város népe hű maradt sza- badságszeretö hagyományaihoz. Ekkor már a munkásosztály foly­tatta a demokratikus szabadság- jogokért vívott harcot. A Habs­burgok uralmával szemben foly­tatta hagyományos ellenzéki ma­gatartását. 1918—19. idején a vá­ros népe tevékenyen részt veit a forradalomban. És a Horthy-idö- szakban sem szűnt meg harcolni a maga igazáért. A szerző — igen helyesen — az elmúlt évszázad történetének ismertetéseSlcor a he­lyi munkásmozgalomra helyezi a fősúlyt. A könyvnek — mint arra a szerző maga is rámutat utószavá­ban — vannak egyes hiányossá­gai. A legfőbb hiba az egyes fe­jezetek aránytalansága. A mű az 1555—1711 közötti események tár­gyalására több teret szentel, mint az elmúlt száz év történetének ismertetésére. A hiányosságok azonban nem teszik vitássá a munka hatalmas érdemeit. Komoróczy György könyve igen kiváló alkotás, ör­vendetes tény az, hogy a szerző rövid idő alatt már második mű­vel szolgálja helytörténetirásur.'k fejlődését. E várostörténeti átte­kintés sikere remélhetőleg arra fogja ösztönözni a helybeli tör­ténészeket, hogy városunk múlt­ját — a kutatók széles körének bevonásával — részletes, alapos monográfia keretében dolgozzák fel. A műhöz Ménes János, a váro­si tanács vb. elndlce írt előszót, amely a könyv egyes hiányossá­gaira is felhívja a figyelmet. A murúliához Vajda Róza liészi- tett kitűnő időrendi táblázatot. MERÉNYI hASZLÖ

Next

/
Oldalképek
Tartalom