Néplap, 1955. május (12. évfolyam, 102-126. szám)
1955-05-20 / 117. szám
1955. MÁJUS 20. PSNTEK NÉP L’Af 3 Oziber© Sándor a Nádudvari Gépállomás traktorosa 22 hold kukoricát kapált meg egy nap alatt r A Borzas! Állami Gazdaságban 500 holdon elárasztották a rizst, kiegyeiték a répa 70 százalékát A H*í kosi-telepi Petőfi Termelőssövetkexct befej ex te a cukorrépa egyelését teljesítette kapálása tervét, 22 holdat kapált meg. Czibere Sándor elhatározta, hogy bebizonyítja a nádudvari tsz-efcnek: a négyzetesen vetett kukorica géppel munkálva 20 százalékkal terem többet a soros vetésűeknél. A Darvas! Állami Gazdaság már kétszer kapélta meg a borsót, megsaraüolta a cukorrépát Csikó Sámuel igazgató írja levelében, hogy a gazdaságban jól haladnak a növényápolási munkáik. A 102 hold fajtaborsót már kétszer kapálták megsarabottak 112 hold cukorrépát, 3 holdat ki is egyeltek belőle. Megkapál- tak 50 hold csomósebírt. Kiaca- toltak 500 hold kalászost, 20 holdon pedig vegyszerrel irtották a gyomot. Ez utóbbit terven felül végezték. Dicséret illeti érte a dolgozóikat. Hlájusi em — acan^&í íz A nádudvari Petőfi TSZ-ben dolgozik Czibere Sándor, a Nádudvar: Gépállomás élenjáró traktorosa. Amint a vetést befejezte, azonnal hozzálátott a kalászosok ápolásához, ötszázötven hold gabonára szórta el a műtrágyát, utána hengerezett, boronáit. A Petőfi TSZ-ben az idén a Csernátony Elemér levelezőnk írja: Gazdaságunk ez évi rizstermelési terve 940 hold volt. A vetést május 13-án befejeztük, azóta már 500 hold rizst elárasztottunk. A nagyobb rizstermés elősegítésére 8 holdon, tizenhatféleképpen, rizstermesztési kísérleteket végzünk az éghajlat és íalajadottságofchoz legjobban alkalmazkodó rizsfajtából. Az így szerzett tapasztalatok szerint termelünk rizst a következő években. A rizs és a takarmánynövények elvetésében a gazdaság dolgozói lelkiismeretesen kivették részüket. A talajelőkészítésbem Reke Sándor és Kálmán Sándor traktorosok tűntek ki legjobban, 140—150 százalékot teljesítettek. A vetésben Bordás László járt élen, 500 holdat bevetett és el is A polgári járás versenyfelhíváséihoz sorban csatlakoztak a járások. Most levél érkezett szerkesztőségünkhöz, az Egyeki Gépállomás küldte. Ebben fogadalmat tesz, hogy teljes erejével a járás vállalásának teljesítését fogja elősegíteni. Azt írják a gépállomásiak: úgy dolgoznak a körzetükben lévő tsz-eknél és egyéni termelőknél, hogy búzából 17 százalékkal, tavaszi árpából 11 és fél százalékkal, zabból, kukoricából, napraforgóból 20, cukorrépából 15 százalékkal tudjanak többet termelni, mint a megelőző négyévi átlag. Az állattenyésztés jobb elő- dot kukoricát is Czibere Sándor vetette ed, 50 holdon négyzetesen. A napokban megkezdte a kukorica kapálást. Gépének napi kapálási terve 11,8 hold. Czibere Sándor hat kapát vontatott Zetor gépével és már az első napon kétszeresére boronáit U 3-as traktorával. Kun Antal Zetoros 400 holdon vetette el a. rizst. A fogatosok is dicséretet érdemelnek jó munkájukért. A rizsmunkákikal egyidejűleg igen jól halad a növényápolás is. A takarmányrépa sarabolást már ezelőtt két héttel befeleztük, 70 százaléka ki is van egyelve. Leg- kifogástalanabb munkát Sárközi Mária női munkacsapata végzett. A Rákosi-telepi Petőfi tsz-ben az idén egyénekre osztották a területet. Minden tag tudja a kötelességét. Jól is indult ezen a tavaszon a munka. — örömmel tudatom — írja a tsz-ből Tollas Sándomé —, hogy a tagok befeltételének megteremtéséhez is segítségére lesznek a tszTeknek. A szálastakarmány időben való betakarításával a gépállomás a fűkaszát és a rendsodrót a tsz-ek rendelkezésére bocsátja. Segíti a tsz-eket a silózásban is. Silózási tervét a gépállomás legalább 20 százalékkal teljesíti túl — írják levelükben. A nagyobb terméseredményeket a jól bevált agrotechnikai módszerek alkalmazásával érik el. Körzetükben a kalászosoknak 60—64 százalékát akarják géppel aratni. A tarlóhántást az aratással egy időben végzik. Nagy gon- fordítanak az őszi vetések vonták családtagjaikat is a munkába, mindenkinek van segítsége. Idős Fülöp Bálint harmadmagával dolgozott, 14-ére ki lett egyelve a répája. A héten már a tsz többi tagja is kiegyelte a ráeső területen a répát. talajmunkáira, őszi mélyszántási tervét a gépállomás a tsz-eknél november 10-re, egyéni parasztoknál november 30-ra befejezi. Éves tervét a gépállomás november 7-re 110 százalékra teljesíti. Csökkentik az önköltséget, nor- mál'holdaraként 3 forint 80 fillérrel, s ezzel egy év alatt 58 842 forintot takarítanak meg. Az Egyeki Gépállomás példáját kövessék a megye többi gépállomásai. Segítsék elő a Központi Vezetőség mezőgazdaságra vonatkozó határozatának teljesítését, a holdarakénti nagyobb terméseredmények elérését. Sűrű cseppekben esett az cső. Hol záporozva, hol pedig meg- csendesedve hullott órákon át a szomjas -földre. Az egy-mást kergető, egymás hátán utazó kövér cseppek megfürdették az ablak- párkányokat, tisztára mosták a poros utcalcövet, s megfrissült életet ajándékoztak a serdülő májusi növényvilágnak. A városi ember nyakát behúzva sietett az utcán, egyik-másik talán haragudott is a „rossz“ időre. Pedig ennél jobb idő nem is lehetett volna. Hiszen a közmondás is azt állítja, hogy a májusi eső aranyat ér. És hogy mennyire igaz ez a mondás, azt számokban, a mező- gazdasági termények fejlődésének értékében pontosan le lehet mérni. Az aranyat érő májusi eső a kalászosok fejlődését nagy mértékben elősegíti. Aratásikor legalább egy mázsával lesz több a holdankénti termés. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha Haj- dú-Biharban mindenütt kiadósán esett az eső, akkor a megye 180 ezer hold búzaföldjén 1800 vagon terméssel takarítunk be többet a nyáron. A langyos májusi eső a cukorrépa növekedésének, erősöMásfél évvel ezelőtt alakult a berettyóújfalui középiskolai tanulók több mint 30 tagú ifjúsági zenekara. Rövid működési idejük alatt több alkalommal komoly sikert arattak részben otthoni szerepléseken, részben pedig a tavalyi dunántúli kőrútjukon, Veszprémben, Szombathelyen, Kőszegen, Hévízen és Keszthelyen. A zenekar vezetője Tarcsl István, a diákotthon igazgatója, az oktatásügy kiváló dolgozója, Kormányzatunk az elmúlt esztendőkben jelentős összegeket fordított lakások felújítására, illetve javítására. Ennek eredményeként az ország különböző részén mintegy 13 700 lakást hoztak rendbe. 1955-ben folytatják ezt a fontos munkát. Ellentétben az elmúlt' évek gyakorlatával, az idén mér kellő időben hozzáláttak a munkálatok előkészítéséhez és désének, is igen sokat jelentett: holdanként legalább 5 mázsás termés többletet, ami megyénkben közel ezer vagon cukorrépa többletnek felel meg. Rengeteg példával lehetne még bizonyítani a közmondás igazságát, hogy a májusi eső aranyat ér. Igen sokat jelent a kertivete- ményeknek, a zö Idta karmán útiknak, a kukoricának és általában az összes kapásnövénydhri ék. A tervezgetés, számolgatás örömében azonban nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy az aranyat érő csapadék nemcsak a búza, cukorrépa, kukorica és egyéb hasznos növények fejlődésének kedvez, hanem elősegíti a paz- nák, a gyomnövényeiknek az elburjánzását is. Éppen ezért, amint az idő megengedi, teljes erővel neki kell fogni a növényápolásnak. Élő a kapákat, kultivátoro- Icat, hadd pusztuljon a gyom, hadd vesszen a sok semmihaszna giz-gaz. Rajta hát! Jól végzett növény- ápolási munkával foglaljuk aranynál is értékesebb gyémánt- keretbe a májusi cső aranyat érő ajándékát. aki jó pedagógus és amellett kitűnő muzsikus is. Az együttes még a tanév befejezése előtt újabb dunántúli hangverseny körutat szeretne tenni. A meghívások alapján elsősorban Pécsre, Kaposvárra, Zalaegerszegre, Sárvárra, Szombathelyre, Kőszegre és Sopronba látogatnak el. Az együttessel utazik a Zeneművészeti Főiskola több hallgatója is, akik a hangversenyeken az ifjúsági zenekarral közös műsorban lépnek fel. Budapesten s a vidéken már a kora tavasszal megkezdődtek a tatarozása munkák. A tervek szerint Budapesten kívül az országban lakások felújítására és karbantartására összesen 132 millió forintot fordítanak. Ez azt jelenti, hogy mintegy 6600 lakásban tudnak felújítási munkát végezni és emellett mintegy 33 millió forintot költhetnek a lakóházaik kisebb javításaira. AZ EGYEKI GÉPÁLLOMÁS jó munkájával segíti a polgári járási vállalása teljesítésében Dunántúli körútra készül a berettyóújfalui ifjúsági zeneifar Nagyarányú lakásfelújításod Budapesten és vidéken ( iTö N YVSZEML E Komoróczy Györgyi DEBRECEN TÖRTÉNEJE A FELSZAB ADVLÁS1G Minden művelt debreceni dolgozót érdekli városának nagy múltja. Dolgozóinkat jogos büszkeséggel tölti el az a tudat, hogy Debrecen a múltban oly kiemelkedő szerepet játszott a haza szabadságáért vívott harcokban és a magyar kultúra felemelkedésében. Joggal lehetünk büszkéik arra, hogy ez a város történelmünk folyamán két ízben is a szabad Magyarország fővárosa volt. Ez a helyes értelemben vett „lokálpatriotizmus“ haladó hagyományaink iránti megbecsülést és sze- retetet eredményez. Az egyre fokozódó érdeklődéshez képest a megjelent helytörténeti kiadványok száma igen kevés. Különösen nagy hiányát éreztük mindnyájan olyan népszerű tudományos műnek, amely a haladó szemlélettel világos áttekintést adott volna Debrecen múltjáról. Debrecen történetéről jelent meg ugyan a múltban néhány könyv; ezek azonban napjainkban csak részben használhatók adataik hiányossága, illetve téves szempontjaik miatt. Ezért mindnyájan örömmel üdvözölhetjük Komoróczy György művének megjelenését. Komoróczy műve a város történetének rövid, de igen helyes áttekintését adja. Hatalmas munkát végzett a szerző; hiszen az adatok óceánjából ki kellett válogatnia a leginkább jellemzőeket, és ez sikerült is néki. A periodizáció is helyesnek bizonyult. A szerző munkájában négy korszakra osztva tárgyalja a város történetét. A könyv I. fejezete Debrecen várossá fejlődésével foglalkozik, a kezdetektől a török megszállásig (1555-ig). A mai Déri tér közelében létesült az első település; ebből fejlődött faluvá, majd később a XIV. században várossá Debrecen. A kialakuló város polgárait kezdettől fogva jellemezte a szabadságszeretet. Ezért vette ki részét Debrecen is a középkorvégi paraszti szabadságharcokból. A mű 11. fejezete Debrecen történetét ismerteti a XVl-^XVU, századi függetlenségi harcok idején (1555—1711). 1555-ben Debrecen békés fejlődését megzavarta a törők megszállás. Ettől kezdve másfél évszázadon át a városra súlyos megpróbáltatások tömege zúdult. A két ellenséges hódító: a török és a német gyakori pusztításai és zsarolásai a várost végromlással fenyegették. A polgárság legtöbb esetben külső segítségre nem számíthatott. Ilyen körülmények között és ügyes diplomáciájával sikerült is átvészelnie e nehéz időket. Helyesen emeli ki a szerző: a polgárság vezetői nagyszerűen állták meg a helyüket e súlyos körülmények között. Minden külső romboló behatás ellenére Debrecen az egyik leggazdagabb városa volt az országnak. Ebben a ’korszakban vált hazánk egyik művelődési központjává. És a függetlenségi harcokban vér- és anyagi áldozatok terén egyaránt méltóképpen vette ki részét. A szerző a III. fejezetben a feudalizmus megszüntetéséért vívott harc történetét ismerteti (1711—1848). Ez az időszak a látszólagos nyugalom és békés fejlődós kora volt. De ez a látszat az idegen hódítók és a hazai elmaradott viszonyúk ellen egyre élesedő harcot takart. Az idegen elnyomó kormányzattal szemben Debrecen mindvégig erős ellenzéki magatartást tanúsított. Ebbe a fenn-Aló rend ellen vívott küzdelembe bekapcsolód tóik a város szellemi életének legjobbjai; nem véletlen, hogy Debrecennek irodalmi téren ekkor volt a virágkora. És a feudális viszonyok megszüntetéséért küzdő debreceni polgárság lelkesen csatlakozott 1848-ban a forradalomhoz. A szabadságharc idején pedig városunk — fél éven át a kormány és az országgyűlés székhelye — dicsőséges szerepet játszott. 1848—49. áttekintése a szerző művének legsikerültebb részei közé tartozik. A mű IV. fejezetében a szerző áttekinti Debrecen történetét a kapitalizmus korában. (1850— 1945.) Ez az időszak a legérdekesebb az olvasó számára; hiszen ez áll hozzánk a legközelebb. Az elmúlt száz év alatt politikai rendszerek, kormányok sűrűn váltogatták egymást; Debrecen életében is eléggé eseménydűs korszak volt ez. A város 1848 után vesztett régi jelentőségéből; ipari fejlődése nehezen tartott lépést a rohamosan változó technikával. Politikai és kulturális téren sem tudott 1850 és 1944 között olyan kimagasló szerepet játszani, mint előbb; nem tudott versenyezni Budapest túlsúlyával. De a város népe hű maradt sza- badságszeretö hagyományaihoz. Ekkor már a munkásosztály folytatta a demokratikus szabadság- jogokért vívott harcot. A Habsburgok uralmával szemben folytatta hagyományos ellenzéki magatartását. 1918—19. idején a város népe tevékenyen részt veit a forradalomban. És a Horthy-idö- szakban sem szűnt meg harcolni a maga igazáért. A szerző — igen helyesen — az elmúlt évszázad történetének ismertetéseSlcor a helyi munkásmozgalomra helyezi a fősúlyt. A könyvnek — mint arra a szerző maga is rámutat utószavában — vannak egyes hiányosságai. A legfőbb hiba az egyes fejezetek aránytalansága. A mű az 1555—1711 közötti események tárgyalására több teret szentel, mint az elmúlt száz év történetének ismertetésére. A hiányosságok azonban nem teszik vitássá a munka hatalmas érdemeit. Komoróczy György könyve igen kiváló alkotás, örvendetes tény az, hogy a szerző rövid idő alatt már második művel szolgálja helytörténetirásur.'k fejlődését. E várostörténeti áttekintés sikere remélhetőleg arra fogja ösztönözni a helybeli történészeket, hogy városunk múltját — a kutatók széles körének bevonásával — részletes, alapos monográfia keretében dolgozzák fel. A műhöz Ménes János, a városi tanács vb. elndlce írt előszót, amely a könyv egyes hiányosságaira is felhívja a figyelmet. A murúliához Vajda Róza liészi- tett kitűnő időrendi táblázatot. MERÉNYI hASZLÖ
