Néplap, 1955. május (12. évfolyam, 102-126. szám)

1955-05-19 / 116. szám

Mai számból: A Minisztertanács határozata a kwkoricatermelés fejlesztéséről (2. oldal) — Az osztrák államszerződés aláírásának sajtó- visszhangja (2. oldal) — Az elmélet napi kérdései: A falusi politikai munkáról (4. oldal) — Kitüntetett ifjúsági exportbri­gádok (5. oldal) XII. ÉVFOLYAM, 116. SZÁK ÄRA : 50 FILLÉR CSÜTÖRTÖK, 1955. MÁJUS 19. Kulturális eredményeink A megyében teljes erővel megkezdődött Kulturális eredményeink szám­bavételénél bármennyire is sta- tisztikaszerűek az adatok, az em­berbe mégis belezúg annak a nagy változásnak az öröme, amit a számok rejtenek, amit a sta­tisztika takar. Az ember meghök- ken és ujjongva fogalmazza meg a törvényt, hogy mennyi erő és elltophatatJan energia is rejlik a népben, amely ha igazi szabad­ság és lehetőség van, az anyagi és szellemi javak beláthatatlan sokaságát képes létrehozni. Az ötéves terv eredményeinek summázásakor kulturális eredmé­nyeknek is olyan gazdagságával kell számolnunk, ami valaha itt elképzelhetetlen volt, ami valaha utópiaként hatott. Hogy is írta a fiatal József Attila a huszas évek közepén szomorú eszmélke- désében? „Magyarország duhaj legények falva, ó itt nem is vár senki levelet, nem tud olvasni senki itt igét, csak néhány ember nem írástudatlan. Itt több a csap­iár, mint a néptanító, ki felolvas­sa a szerelmes szókat.“ íme ez volt a múlt, ez volt itt az élet, ha az ember megvallatja a történel­met. És ezek mellett a komor vallomások, de nagyon is igazsá­gok mellett mérhetjük le igazán azt a fejlődést, ami egész kul­turális életünkben végbement, ami kulturális életünk profilját annyira átalakította. A' Központi Statisztikai Hiva­tal jelentése számszerűen is hírt ad arról a fejlődésről, ami az ötéves terv során végbement kulturális életünkben. Mi ma nem idézzük végig a Statisztikai Hi­vatal jelentését, de bizonyságként a legjellemzőbbeket felsoroljuk. A jelentés szerint az ötéves terv ideje alatt „jelentősen fejlődött az oktatási rendszer, bővült az Oktatási intézmények hálózata: a különböző oktatási intézmények­ben és tanfolyamokon az ötéves terv végén több mint egymillió­hétszázezren tanultak.“ Egymillió­hétszázezren a valahai hárommil­lió koldus országában. Itt Ma­gyarországon, ahol valaha az analfabétizmus olyan ijesztő gra­fikont mutatott. összehasonlításképpen csak né­hány adat megyénk egyik közsé­gének, Nyíradonynak az életé­ből. Nyíradonyban, ebben a több mint hatezer lelkes községben a felszabadulás előtt mindössze egy nyolc tanerős iskola működött, jól-rosszul ellátva nehéz és ter­hes pedagógiai feladatát. Ma hu­szonkét tanerős iskola működik, jól képzett pedagógusok irányít­ják a nevelést, a tanulmányi mun­kát. 1945-ig hárman érettségiz­tek a faluból 1954-ben már ti­zennyolcán és ebben az évben még többen fognak A múlt év­ben csak 50 százaléka jelentke­zett az általános iskolásoknak kö­zépiskolai továbbtanulásra, ebben az iskolai évben pedig már több mint 80 százaléka. A nyíradonyi valóság szinte általánosítható országunk egész részére. A könyvtől, a tudástól a felszabadulásig mesterségesen elzárt milliók szomjasan és éhe­sen vetették rá magukat a könyv­re, s végbement kulturális éle­tünk területein is az a forrada­lom, amely egész történelmün­kön keresztülviharzott. „Az 1954—55. tanév elején 162 000 tanuló wrt Iwségiskolába, 73 százalékkal több, mint 1949— 50. tanévben, öt év alatt több, mint százezer tanuló tett érett­ségi vizsgát. Az ötéves tervidő­szak utolsó tanévében 47 500 hall­gató iratkozott be egyetemekre és főiskoláikra kétszer annyi, mint 1949-ben és négyszer annyi, mint 1937—38-ban.“ íme ez: forrada­lom. S mind, aki átélte a rajtunk átzúgó öt évet gondjaival, prob­lémáival, örömével, az átélte azt a túláradó nagy örömöt is, amit réges-régen Csokonai fogalmazott meg nekünk: „Nem kezd-é szí­vedbe nemes öröm szállni — lát­ván, hogy az ember emberré kezd válni.“ Mindezek az eddigi eredmé­nyek azonban csak kis részei azoknak a változásoknak, ami né­hány év alatt történelemmé nőtt a mi életünkben. Az oktatói és nevelői munka terén elért ered­mények nem egyedülállók, azok­hoz hasonló fejlődés kulturális életünk minden ágában kimutat­ható. A tudományos munka még soha nem kapott olyan teret, so­ha nem fokozódott olyan fortisszi- móra, mint az elmúlt öt év alatt. „Az ötéves tervidőszak alatt in­dult meg a tudományos dolgozók magasfakú intézményes képzése. 1954-ben több mint ezren vettek részt aspirantúrán és a tervidő­szak végéig 829 tudományos dol­gozó szerezte meg a tudományok kandidátusa, 297 pedig a tudomá­nyok doktora fokozatot.“ Kulturális eredményeink szám­bavételénél nem szabad megfeled­keznünk az irodalom, a művészet és szellemi életünk különböző területein elért eredményekről sem. Ezek sem kisebbek, mint az előbbiek, sőt talán színhatásuk­ban élénkebbek, jobban megmu- tathatóak. Irodalmunk miár rövid pár év alatt is szép és maradandó alkotásokat hozott létre, s tör­lesztve a múlt adósságait, eltaga­dott és elhallgatott írók alkotá­sait tettük hozzáférhetővé és je­lentettük meg. „Az öt év ilatt több mint 73 000 művet adtunk ki 262 millió példányban, ebből I 91 millió volt a könyvek példány­száma. 1954-ben közel két és fél­szer annyi könyvet adtunk ki, mint 1949-ben, a példányszám 39 százalékkal nőtt.“ Sorolhatnánk a változásokat a képzőművészet, a zene, a film, a színház, a rádió területén is. Hi­szen kultúrforradalmunkról mi adhat beszédesebb bizonyítékot, mint az, hogy 1954-be,n közel két és félszer annyian voltak szín­házban és moziban, mint lp49- ben, a rádió előfizetők száma 1954. év végén túlhaladta az l millió 270 ezret, öt év alatt 32 játékfilmet, 25 kis játékfilmet és 737 híradó, dokument és egyéb kisfilmet gyártottunk. A vidéki mozik száma pedig 1954 végén közel kétezerrel volt több, mint az ötéves terv kezdetén. íme mogyorőhéjban a valóság kulturális életünk fejlődéséről, eredményeiről. És ez olyan való­ság, amely már többé letagadha­tatlan, ott összegeződik benne életünk, elméletünk igazsága, dolgozó népünk ereje. S ez az igazság egyszerűen csak az a gorkiji megállapítás, hogy a dol­gozók sok milliója nemcsak az anyagi, de szellemi javaknak is egyetlen megteremtője, megalko­tó . a növényápolás Termelőszövetkezeteink a tava­szi szántás-vetési munkák során bebizonyították, hogy jó munka- szervezéssel, gyorsan és példa­mutatóan tudják elvégezni a so- ronlévő mezőgazdasági feladato­Az ebest Vörös Csillag Ter­melőszövetkezet felhasználta a tavalyi tapasztalatokat és az összes — 200 holdmyi — kukori­cáját négyzetesen vetette el. Sőt a tagok még arra is gondoltak, hogy a háztáji gazdaság termés­kát. A megye élenjáró termelő- szövetkezetei most a növényápo­lási munkákban is, amint a pél­dák bizonyítják, valóban példa­mutató munkát végeznek a me­gyében. eredményeit is növeljék, ezért a háztáji gazdaságok területéből 70 holdon szintén négyzetesen vetet­ték el a kukoricát, amely már régen kikelt és a múlt héten be is fejezték a 270 hold gépi foga­solását. A kétnapos eső után azonnal nekikezdtek a kapálás­nak. A tsz tagjai terv szerint négyszer kapálják meg a kuko­ricát, augusztusban gazoló kapá­lást is végeznek, mert minden­képpen el akarják érni a 30 má­zsás holdankénti átlagtermést. Ez minden bizonnyal sikerülni is lög nekik, Kovács Sándor agronomus minden tőle tellhető segítséget megad a tsz-nek. A Vörös Csillagnak van 30 hold cukorrépája, ezt már régen meg- sarabolták és tegnapelőtt 25 hol­don már elvégezték az egyelést is. Ahogy a hátralévő öt holdat kiegyelik, nekifognak a takar­mányrépa egyelésének is. Hz ebesi Vörös Csillag TSZ a cukorrépa egyelését 25 holdon már befejezte Jól halad a munka az álmosdi Táncsics TSZ-ben Az álmosdi Tánc sics összes ku­koricáját szintén négyzetesen ve­tette el saját rendszerű amerikai, drótos vetőgépévei, amelyet át­alakítottak gépi vontatásra. Az álmosdi Táncsics tagjai már el­végezték 25 hold borsó sarabolá- sát, megfogasolták a 4 hold dug­ványrépát és a 18 hold naprafor­gót, 180 hold gabonaföldön vegy­szeres gyomirtást végeztek, a 10 hold dohányból egy holdait már kiültettek. A nagyhegyes! -Tán­csics tagjai szinten csatlakoztak a 30 mázsás mozgalomhoz és munkaterv szerint augusztusban •elvégzik a gazoló kapálást. A gépállomás kapálja a szoboszlói tsz-ek kukoricáját A hajdúszoboszlói Kossuth TSZ, a Dózsa TSZ és az Uj Ba­rázda TSZ az összes kukoricáját négyzetesen vetette. A Dózsa és a Kossuth leszerződtek a Hajdú­szoboszlói Gépállomással, hogy háromszor géppel kapálja meg a tengerit. De még rajtuk is túl­tett az Uj Barázda, amely négy­szeri gépi kapálásra szerződött le a gépállomással, emellett a tsz tagjai elvégzik a gazoló kapálást is. A Hajdúszoboszlói Gépállo­más a Kossuth Termelőszövetke­zetnél a gépi fogasolást már el is végezte. A hajdúdorogi Rákosi TSZ a nagy kukoricatermésért Tavaly a hajdúdorogi Rákosi TSZ-ben megpróbálták a négy­zetes vetést. Azon a táblán, ahol négyzetesen vetették el a kuko­ricát, 27 mázsás átlagtermést ér­tek el. Ennek folytán az ősszel 3,5 kiló csöveskukoricát osztottak munkaegységenként. Sokan miumot is kaptak, még pedig 8— 10 mázsányit. A tagság az idén tavasszal azt követelte a vezető­ségtől, hogy minden olyan terü­leten, ahol a föld arra alkalmas, négyzetesen vessék a kukoricát, így aztán a 140 hold kukoricá­ból 130-at négyzetesen vetettek el. A tagság csatlakozott a 30 má­zsás mozgalomhoz, és megfogad­ta. 'hogy elvégzik a háromszori kézi kapálást és, a nyári gazoló kapálást. A héten a Rákosiban befejezik a kukorica fogasolását; pré­S' Élenjáró traktorosok A Hajdúnánási Gépállomás traktorosa, Varga Imre 109 hol­don vetett négyzetesen kukoricát. Most 900 hold gépi növényápolás­ra tett vállalást a kapálás! idény alatt, ennek 80 százaléka kuko­rica kapálás lesz. ö akarja elvé­gezni a December 21 TSZ-ben — amelynek ő is tagja — a 205 hold kukorica háromszori géppel való megkapálását. Nagyon szép munkát végzett a Hajdúszoboszlói Gépállomás traktorosa, Kovács László, aki főleg az ebesi Vörös Csillagnak, de más tsz-eknek és egyénileg dolgozó parasztoknak is összesen 310 hold kukoricát vetett el négy­zetesen. Ez a nagyszerű ered­mény hozzájárult ahhoz, hogy már csaknem befejezze egész évi tervét. A növényápolást is Ko­vács László végzi a Vörös Csil­lagnál minden bizonnyal jó eredménnyel, hiszen tavaly a megye legjobb aratógépkezelője volt és 317 holdat aratott le. Túlteljesítette tavaszi tervét Dudik József, a Nagylétai Gép­állomás traktorosa is, 298 száza­lékos teljesítményével. 3ól dolgozó egyéni parasztok Kábán Kukta Géza mintagazda tavaly egy hold kukoricát ve­tett négyzetesen fészkes ültetés­sel és fészek-trágyázással. E mód­szerrel közel 45 mázsás termést ért el. Ebben az évben a hét- holdas mintagazda 3 holdon ve­tett kukoricát, amelynek fogaso­lását már el is végezte. Ezen a héten megkezdi a kukorica ka­pálását is. Legalább négyszer akarja megkapálni a kukoricát, hiszen az elmúlt évi eredményét mindenképpen el akarja érni. Nagy termést akar betakarí­tani Csongár István hajdúdorogi dolgozó paraszt is, aki ebben az évben két és fél hold kukoricát termel. Már befejezte a kelés utáni fogasolást és amint a talaj engedi, a héten elvégzi az első húzatást is. Csongár István négy- iaetó kapálással és nvárl eazoló kapálással nem kevesebb, mint 40 mázsás termést akar betaka­rítani ebben az évben. A hajdúböszörményi termelési bizottság elnöke, Szabó Imre négyholdas dolgozó paraszt szin­tén 40 mázsás termésért száll síkra. Egy hold négyzetes veté­sű kukoricája van, ezt már meg- boronálta. A növényápolás ideje alatt négyszer megkapál ja a ku­koricát, és emellett kétszer akar­ja elvégezni a pótbeporzást is. Szabó Imre igyekszik más dol­gozó parasztokat is meggyőzni a modern agrotechnikai módszerek felhasználásának előnyeiről. A Hajdúszoboszlói Gépállomás dolgozói a tavaszi tervteljesltés idején nagy góndot fordítottak arra, hogy az az 1209 egyéni pa­raszt, akik a gépállomással talaj- munkára szerződtek, meg legye­nek elégedve munkájúkkal, fi megyében eddig 105 tsz csatlakozott a 30 mázsás mozgalomhoz A megyei kukorica termelési tapasztalatcsere értekezlet óta egyre több termelőszövetkezet is­meri fel a holdankénti 30 mázsás kukoricatermés elérése érdeké­ben indított mozgalom óriási je­lentőségét. A megyében eddig 105 termelőszövetkezet csatlako­zott ehhez a mozgalomhoz. En­nek köszönhető, hogy a kukorica négyzetes vetését minden eddi­ginél nagyobb területen végez­ték el termelőszövetkezetemk. Különösen a Nagylétai Gép­állomás körzetében értek el szép eredményt. Ebben a körzetben a kukoricának 73 százalékát négy­zetesen vetették. A nagylétai já­rás termelőszövetkezetei 712 hold kukorica vetési területükből 583 holdat négyzetesen vetettek: Még ennél is jobb eredményt ér­tek el a Derecskéi Gépállomás körzetébe tartozó tsz-ek, ame­lyek az összes kukorica terüle­tüknek 92 százalékát művelik: meg négyzetese»

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom