Néplap, 1955. május (12. évfolyam, 102-126. szám)

1955-05-12 / 110. szám

Mai számból:

A szovjet kormány javaslata a fegyverzet csökkentése, az atomfegyver eltiltása és az új háború veszélyének elhárítása kérdésében (2. oldal) — Az országos versenyben a hajdúbihari gépállomások kerültek az első helyre (3. oldal) — A debreceni határban megkezdik a cukorrépa egyelését (3. oldal) — Varsó (4. oldal) — Magyarország—Svédország 7:3 (4:2) (6. oldal)

XII. ÉVFOLYAM, 110. SZÁM

ARA 50 FILLÉR

CSÜTÖRTÖK, 1953. MÁJUS 12.

Rajtunk múlik a bő termés

(B. M.) A hajdú-bihari földeken végig új színekkel gazdagodott a határ. A barázdát hasító ekék, traktorok, zörgő vetőgépek után megjelentek a növényápolók. Kidugta fejét az óvatos tengeri, szépen sorol a cukorrépa, bokrosodLk már a borsó. A fürge kezek sarabolják a zsenge növényeket. Szaporán dolgoznak,

mert az idő nagy érték, s amit ma elszalasztanak, holnap nehéz azt utána pótolni. Azok, akik

gyorsabbak voltak a kora tavaszi talajelőkészítésben és vetésben, már túl is vannak a sarabolá- son, mint a macsi Uj Hajnal

Termelőszövetkezetben, vagy az Ebesi Állami Gazdaság földjein.

Az ő derekuk hamarabb egyenesedik ki a fárasztó munka után. Jól dolgoztak. Cukorrépájuk gyorsabban nő. Hamarabb sara- bolták, nincs ideje a gaznak, (hogy árnyékot vessen rá. Az idejében végzett jó minőségű munkának a bő termés a jutalma. Erre kell most gondolni szerte a hajdúsági, bihari falvak határaiban.

A határ nagyon szép Hajdú- Biharban. Gazdag termés ígéretét hordják magukban a vetések. De ahhoz, hogy az Ígéret valóra váljon, keményen meg kell dolgozni és gyorsan kell dolgozni. A nedves talajban s az igen kea- vező meleg időjárásban gyorsan fejlődik a növény, de még gyorsabban fejlődik a gyomnövény, szívósabb és ha idejében nem sietünk a kultúrnövények segítségére, a burjánzó gaz elnyomja vetéseinket. Megfojtja a cukorrépát, lesárgítja a zsendülő tengerit, befonja a borsót s rengeteg kárt okoz.

Rendkívül fontos a mostani munka. Most kell elébe vágni a gaznak. A májusi növényápolási munka során dől el, hogy milyen lesz a termés, mi győzünk, vagy a gyomnövény. Hogy milyen lesz a termés, valóban rajtunk múlik. Amilyen lesz a tavaszi növényápolás, olyan lesz a betakarítás is. Ha jól fogjuk a kapa nyelét, és a gyomok növekedésével való versenyfutásban a mi jó munkánk, szorgalmunk lesz a győztes, akikor nem a gaz arat diadalt, hanem mi takarítjuk be a gazdag termést.

A kora tavaszi időben a szántás-vetés végzésében a megyében a termelőszövetkezetek mutatták a példát. Jól megvetették az alapját a bőséges termésnek. S most az a feladat, hogy a növényápolás munkájában is élen járjanak a termelőszövetkezeten. Ne hagyjanak kihasználatlanul eg vet len órát sem. Vonjanak be minden dolgos kezet, családtagokat, ahol szükséges, még az ismerősöket, rokonokat is, hogy csatát nyerjenek a növényápolás frontján.

Az átmosdi Táncsics Termelő- szövetkezet földjén -már szárba- szökkent a gabona, és a hullámzó tengerzöld vetés valóban gazdag termést Ígér. Egyénileg dolgozó parasztok népes csoportja járt a Táncsicsban és ahogy nézték a hatalmas rozs- és őszi búza táblát, egyöntetűen állapították meg: messze határban nem találni ennek párját, szebbek itt a vetések, mivrt az egyéni parcellákon. Ez a helyzet szerte a megyében. Arra kell törekedni, hogy a szépen indult vetéseket kár ne érié. Vigyázni kell fontos

ipari növényünkre, a cukorrépára. Ha fellép a bankó, azonnal meg kell kezdeni a védekezést, tehát a munkacsapatvezetők, brigádvezetők, tsz elnökök, s nem utolsósorban a mezőgazdászok szeme állandóan ott legyen, figyelve a növények fejlődését.

Ahhoz, hogy a májusi növény- ápolás csatáját meg tudjuk nyerni, szükséges, hogy a munkaerőben szűkölködő termelőszövetkezetek mindenütt bevonják a családtagokat a halasztást nem tűrő munika végzésébe, a növényápoláson kívül a szálas takarmányok kaszálásába, szárításába, begyűjtésébe. Maguk a vezetők mutassanak ebben személyes jó példát. Ha egy családban többen dolgoznak, többet keresnek. Kettős haszon származik tehát abb'll, ha minden kapanyél megtalálja a gazdáját, és senki sem ‘henyél ezekben a szorgos napokban.

A munka gyorsítását, a gazdagabb termést segítik elő, ha a gépállomásokkal szerződést kötnek a növényápolási munkák végzésére, minél nagyobb területen. Sajnos, vannak termelő- szövetkezetek, ahol a marad! gondolkozás, a szűk látókör miatt nem kötöttek szerződést a gépállomással még a négyzetesen vetett tengeri művelésére sem. Ilyen szövetkezetek vannak az ebesi határban. Itt garasoskodnak. Sopánkodnak, hogy a gépi munkáért fizetni kell, de bezzeg nem sopánkodnának, ha a jó munka utár. majd a gazdag termést kell behordani. Garasoskodnak, mert nem vetnek számot az elvégzendő feladat nagyságával és bizony, ha majd a gaz uralkodik táblájukon, akkor hiába kapkodnak a gépállomás segítsége után. A gazban gyötört növényzet már nem ad termést és a gép sem tud ott már segíteni. Az ilyen garasoskodók a forintokat dobják ki nemcsak a saját maguk; hanem fejbólíntó társaik zsebéből is. Jó lesz erre gondolni, s idejében mindent megszervezni, hogy a növényápolás sehol egy napot se késsen.

Az állattenyésztés a termelő- szövetkezetek egyik fő jövedelemforrása. Fontos ezért, hogy a májusi kaszálásokban fennakadás ne legyen, használják ki a dűlőutak, töltések, utakmenti legeltethető területeket. A kaszálást idejében végezzék, asszonyok, lányok bevonásával forgassák, gyűjtsék, nehogy renden verje pocsékká az eső. Ehhez azonban szükséges, hogv nagyobb termelőszövetkezeteinkben idénybölcső- dét, idény napközi otthont állítsanak be, hogv a kisgyermekek megfelelő gondozásban legyenek, míg anyjuk dolgozik. így lesz több a család jövedelme.

Az elmúlt évben sok jó példa akadt ezen a téren. A Rákosi telepi Dózsa Termelőszövetkezet napközi otthonában is .ió ellátásban, gondozásban voltak egész na.D a kisgyermekek, s az anyák pedig derekasan ki tudták venni a részüket a műnkéből.

A pártszervezetek, az MNDSZ, a helyi tanácsok végezzenek t- téren jó politikai felvilágosító munkát, hogy csatát nyerjünk a növényápolásban is. Minden erőnk összefogásával vigyük sikerre mindnyájunk közös ügyét, a mezőgazdasági termelés fokozását

Megnyílt az európai államoknak az európai

béke és biztonság biztosításával foglalkozó

varsói értekezlete

Varsó (TASZSZ). Május 11-én közép-európai idő szerint 10 órakor Varsóban a Lengyel Népköz- társaság Minisztertanácsának helyiségében megnyílt az európai államoknak az európai béke és biztonság biztosításával foglalkozó értekezlete, amelyet az európai országok 1954. november 29—december 2-i moszkvai értekezletén elfogadott határozatából eredő kérdések megvitatására hívtak össze.

I

Az értekezlet munkájában az 1954. december 21-i moszkvai nyilatkozatot aláíró államok — a Szovjetunió, a Lengyel Népköz- társaság, a Csehszlovák Köztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Magyar Népköztársaság, a Román Népköztársaság, a Bolgár Népköztársaság és az Albán Népköztársaság — kormány- küldöttsége vesz részt. Az említett államok küldöttségének tagjai: a kormányfő, a külügyminiszter, a honvédelmi miniszter és más államférfiak.

Az értekezlet munkájában megfigyelőként részt vesz a Kínai Népköztársaság képviselője is.

Az értekezlet megnyitásánál jelen voltak a lengyel és a külföldi sajtó tudósítói.

Az értekezlet az első ülésen elnöklő Cyrankiewicznek, a Lengyel Népköztársaság küldöttsége vezetőjének megnyitó szavaival nyílt meg.

Cyrankiewicz elvtárs a küldöttség vezetője menyitó szavaiban többek között a következőket mondotta:

Az értekezletre felelősségteljes feladat hárul. Meg kell ugyanis beszélnünk a konkrét eszközöke.t, amelyek országaink biztonságát és

ezzel együtt Európa békéjét biztosítják. Kemény léptekkel haladva, biztonságunk és függetlenségünk védelme útján, nem hanyagolunk el egyetlen lehetőséget sem, hogy enyhülést érjünk el a nemzetközi helyzetben és feltartóztassuk azt az őrült fegyverkezési versenyt, amelyet az imperialista és militarista körök indítottak el. Éppen ezért van olyan nagy jelentősége a varsói értekezletnek. Magára fogja vonni mindazon nemzetek figyelmét, amelyek az európai béke védelmében és megszilárdításában érdekelve vannak. Komoly lépés lesz ez előre a kollektív biztonság elvei megvalósításának útján. Hatalmas gátat emel a militaristák, a revansvágyók, a hitlerista Wehrmacht újjáélesztőinek agresszív mesterkedéseivel szemben.

N. A. Bulganyin elvtárs nyilatkozata

Varsó (TASZSZ). N. A. Bulga- nyin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke az európai államoknak, az európai béke és biztonság biztosítása érdekében ösz- szehívott varsói értekezletén többek között a következőket mondotta:

A szovjet külpolitikának változatlan elve a különböző társadalmi rendszerek egymásmelleit élésének lenini elve. A szovjet kormány védelmezi ezt az elvet, hogy megszabadítsa az emberiséget a háború szörnyűségeitől és szenvedéseitől, biztosítsa a népek számára a békét és a nyugalmat. A Szovjetunió aktívan harcol a béke szilárdításáért és a nemzetközi feszültség enyhítéséért, üdvözli más országok kormányainak ilyen irányú lépéseit.

A szovjet kormány ezért tulajdonít rendkívül nagy jelentőséget a jelen tanácskozásnak, amelynek meg kell tárgyalnia az európai béke és biztonság biztosításával kapcsolatos kérdéseket.

A múlt év végén az európai országok moszkvai értekezletén az itt képviselt államok kormányai megállapodtak abban, hogy abban az esetben, ha a párizsi egyezményeket ratifikálják, újból meg kell vizsgálni a helyzetet.

Ez a szükségesség most beállott. A párizsi egyezmények ratifikálása ténnyé lett. Ez komoly változást okozott az egész nemzetközi helyzetben és új feladatokat tűzött a békeszerető államok elé.

A moszkvai értekezlet részvevőinek felszólalásai, valamint az általuk elfogadott nyilatkozat mindenre kiterjedően elemezte a párizsi egyezményeket és megmutatta azokat a veszélyeket, amelyek az európai béke ügyét fenyegetik. Az azóta bekövetkezett események megerősítették ennek az elemzésnek helyes voltát.

N. A. Bulganyin a következőkben részletesen foglalkozott a oárizSi egyezmények ratifikálása dón bekövetkezett helyzettel, avábfoá a szovjet kormány javaslatával a fegyverzet csökkentése, az atomfegyver eltiltóra és íz új háború veszélyének elhárítása kérdésében. Hangsúlyozta, az európai biztonság kérdésének jelentőségét, majd a következőket mondotta:

Amikor a szovjet kormány az európai államok és az Amerikai Egyesült Államok figyelmébe ajánlotta az összeurópai biztonsági rendszer szervezetének tervezetét, akikor ezt a javaslatot a nyugati hatalmak nem támogatták és a javaslat megvalósíthatatlan maradtA nyugati hatalmak előnyben részesítették a német militarizmus helyreállításának politikáját annak minden .következményével együtt, azt a politikát, amely a Nyugateurópai Unió formájában háborús csoportosulás létesítését irányozza elő a remilitariz.ált Nyugat-Német- ors'zág részvételével. Ez a politika pedig utat nyit az új agresszió felé, fokozza az új háború veszélyét és veszélyezteti a békeszerető államok nemzeti biztonságát.

A szovjet kormány úgy véli, hogy Európa békeszerető népeinek ilyen körülmények között gondoskodniok kell biztonságuk biztosításáról. Ezt azon az alapon kell megtenniölk, amelyet a nyolc állam moszkvai értekezlete és ezen államok ezt követő tanácskozásai megjelöltek. A Szovjetunió kormánya kifejezi azt a kívánságát, hogy a jövőben lehetőség nyíljék az -európai biztonság olyan biztosítására, amelyben részt vesz valamennyi európai állaim, továbbá az Egyesült Államok is.

A moszkvai tanácskozás elősegítette a demokratikus tábor erőinek további tömörülését és rokonszenvező visszhangokat keltett a béke minden barátjában. Az értekezleten részvevő országok népei egységesen helyeselték ezt a munkát. Az értekezlet újból alátámasztotta országaink szoros és szívből jövő barátságát és együttműködési körük ki- szélesítésére vezetett. Együttműködésük most a közös védelem megszervezésével kapcsolatos kérdések területére is kiterjed.

A moszkvai értekezlet egységesen elfogadott nyilatkozatában a Szovjetunió, Lengyelország,

Csehszlovákia, a Német Demokratikus Köztársaság, Magya-t ország, Románia, Bulgária és Albánia kijelentette, hogy a kialakult" helyzet napirendre tűzi az értekezleten képviselt államok erőfeszítései egyesítésének feladatát fciztonságuk biztosítása céljából. Ezek az államok akkor kijelentették, hogy haladéktalanul intézkedéseket kell tenni, hogy a nyugati hatalmak 'katonai tömbjének agresszív erőivel szembeállítsák a békeszerető államoknak biztonságuk biztosítása érdekében egyesített erejét.

A moszkvai értekezlet részvevőinek az értekezlet óta folyt tanácskozásai a nézetek teljes egységét tárták fel a barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés megkötésének szükségességét illetően a moszkvai értekezleten részt vett nyolc, állam között, valamint az ilyen szerződés elveire nézve.

Ismeretes, hogy országaink között új, a történelemben példa nélkül álló kapcsolatok alakultak ki. Ezek a kapcsolatok a célok és érdekek közösségén, az egyenjogúság, az állami szuverenitás tiszteletben tartása és a belügyek- be való be nem avatkozás elvein alapszanak. Államaink őszintén törekszenek egymás segítésére és a közös felemelkedés elérésére. Az országaink 'közötti kapcsolatokban megtestesültek a szocialista internacionalizmus nemes elvei, a szabad és egyenjogú népek testvén barátságának nagy eszméi.

Majdnem valamennyi államunkat kétoldalú barátsági és kölcsönös segélynyújtási szerződés fűzi egymáshoz. E szerződéseknek fontos szerepük volt és van az európai béke és biztonság biztosításában;

Az új helyzetben azonban ez már nem elegendő. Valiimén y- nvien megegyeztünk abban, hogy az államaink biztonságát fenyegető veszély, amely a nyugati hatalmak agresszív intézkedései következtében megnövekedett, megköveteli az erőfeszítések egyesi- (Folytatás a I, oldatos}