Néplap, 1955. május (12. évfolyam, 102-126. szám)
1955-05-12 / 110. szám
N É P L A 1953. MÁJUS 12. CSÜTÖRTÖK Megnyílt az európai államoknak az európai béke és biztonság biztosításával foglalkozó varsói Értekezlete (Folytatás az 1. oldalról.) tésít és új intézkedések megtételét békeszerető országaink védelmi képességeinek szilárdítására. E célokat kell szolgálnia n barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződéseknek, amelyek megkötése céljából itt összegyűltünk. A szerződésben meg kell szabni a közös védelmi kötelezettségéket, a szerződés valamely részvevője ellen irányuló fegyveres támadás esetére. Ha ilyen támadás történik, a szerződésben részvevő minden államnak az egyéni, illetve kollektív önvédelem jogának megvalósításaként, az Egyesült Nemzeték Szervezete alapokmányának 51. cikkelye értelmében haladéktalanul segítséget kell nyújtania a megtámadott államnak, illetve államoknak egyénileg és a szerződés más részvevőivel megállapodva minden szükségesnek mutatkozó eszközzel, beleértve fegyveres erők alkalmazását is. Ebben az esetben a szerződésben részvevő államoknak haladéktalanul tanácskozniok kell egymással azokat a közös intézkedéseket illetően, amelyeket a nemzetközi béke és biztonság helyreállítása és megtartása érdekében meg kell tenni. A moszkvai értekezleten elfogadott nyilatkozatnak megfelelően a szerződésnek elő kell írnia azon fegyveres erők egyesített parancsnokságának létrehozását, amelyeket a szerződés részvevőinek megállapodása alapján c parancsnokság hatáskörébe utalnak. Tervbe van véve az is, hogy e szerződés részvevői megteszik a védelmi képességük szilárdításához szükséges, egyéb megegyezéssel megállapított intézkedéseket is, hogy szavatolják határaik és területük érinthetet- lenségét és biztosítsák a védelmet az esetleges agresszió ellen. A szerződés-tervezet szerint a szerződés részvevői tanácskozni fognak egymással minden olyan fontos nemzetközi kérdésben, amely közös érdekeiket érinti. Magától értetődik, hogy a szerződésben részvevő országok együttműködése nemeseik a közös védelem kérdéseire, hanem a gazdasági és kulturális kapcsolatok továbbfejlesztésének és szilárdításának kérdéseire is kiterjed. Az imoerialisía allamo-k létesítette tömbök az uralom és alárendeltség elvén alapszanak. Ilyen azoknak a tömböknek a természete, amelynek szervezőik — az imperialista nagyhatalmak — érdekeit szolgálják. Ezeknek a hatalmaknak kormánykörei bevon ják a kicsiny országokat az általuk létesített agresszív háborús csoportosulásokba, hogv embertartalékot nyerjenek, biztosítsák új felvonulási területek és katonai támaszpontok létesítését. Emellett szövetségeseik politikai és gazdasági alárendelésére is felhasználják az agresz- szív tömböket. Mindenki tudja, hogy az északatlanti szövetség megteremtése óta a benne részvevő országok gazdasági és politikai függetlenségén jelentékeny csorba esett. Az Amerikai Egyesült Államok, amelyé ebben az agresszív tömbben a főszerep, egyre inkább leigázza a tömb más részvevőit. Az elénk terjesztett szerződés- tervezet merőben más elveken alapul. Államainktól, népeinktől és társadalmi rendszerünktől idegen az az elv, hogy egyik állam uralkodjék a másik, egyik nép a másik felett. Szerződés-tervezetünk az állami szuverenitás tiszteletben tartásának és a bel- ügyekbe való be nem avatkozásnak elveiből indul ki, amclydk az itt képviselt összes államök külpolitikájának alapjai. Ismeretes, hogy azok az agresz- szív szerződések, amelyeket az imperialista államok kötnek, kizárják más államok szabad csatlakozásának lehetőségét. Másképp nem is lehet, mivel az agresszív szerződéseket cppen azért kötik, hogy más államok ellen használják fel. Az ilyen szerződés példája lehet az észak-atlanti szerződés. Önök emlékeznek arra, hogy amikor 1954. márciusában a ssovjet kormány javasolta, hogy az érdekelt országokkal egyetemben vizsgálják meg a Szovjetuniónak az észak-atlanti szerződéshez való csatlakozásának kérdését, az Egyesült Államok, Anglia és Franciaország kormányai elutasították ezt a javaslatot. Ezzel az egész világ közvéleménye előtt bebizonyították, hogy az észak-atlanti szövetség a Szovjetunió ellen irányuló támadó tömb. Ax értekedet fontos lépés Európa és az egész világ békéjének és biztonságának megszilárdításához A nyolc államnak javasolt barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés nem lesz zárt. Bármely más állam csatlakozhat hozzá, függetlenül társadalmi és államrendszerétől. A nyolc állam szerződésének ez a sajátossága éppen úgy a szerződés védelmi jellegét tanúsítja, mint a szerződés alapján létrehozandó szervezet védelmi jellegét. Az előzetes tanácskozások során egyöntetűen arra a következtetésre jutottunk, hogy egy ilyen barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés megkötése nem jelenti azt. hogy a szerződésben részvevő államok lemondanak az összeurópai kollektív biztonsági rendszer létrehozására irányuló további kísérletekről. Ez tükröződik a szerződés tervezetében, amely kimondja, hogy részvevői továbbra is fáradhatatlanul törekedni fognak az összeurópai kollektív biztonsági rendszer megteremtésére és e célból összeurópai kollektív biztonsági szerződés megkötésére. Szerződésünk tervezete abból indul ki, hogy az összeurópai kollektív biztonsági rendszer megteremtése esetén a nyolc állam szerződése elveszti hatályát az összeurópai szerződés érvénybe lépésének pillanatában. Az értekezletünk elé terjesztett szerződéstervezet teljes összhangban áll az ENSZ alapokmány célkitűzéseivel és elveivel. A Szovjetunió és — remélem, a jelen értekezlet minden résztvevője — arra összpontosítja erőfeszítéseit, hogy az általunk létrehozandó szervezet az ENSZ alapokmány szigorú megtartása alapján hathatós eszköze legyen a nemzetközi béke és biztonság biztosításának. A szerződéstervezet rámutat arra, hogy a szerződő felek készek az őszinte együttműködés szellemében részt venni minden olyan nemzetközi akcióban, amelynek célja a nemzetközi béke és biztonság biztosítása és minden erejükkel e célok megvalósításán fognak munkálkodni. Az itt képviselt államok következetes hívei voltak és maradnak is a fegyverzet határozott és általános csökkentésének és az atomfegyver eltiltásának. Ez a közös törekvésünk öltött testet a szerződés-tervezetben, amely kimondja, hogy a szerződés aláírói — más olyan államokkal vállvetve, amelyek ezen a területen velük együttműködni óhajtanak — törekedni fognak arra, hogy hatékony intézkedéseket tegyenek a fegyverzet általános csökkentésére, az atomfegyver, a hidrogénfegyver és a többi tömegpusztító fe«vver eltiltására. Elvtársak! Az imperialista tábornak természetesen jobban tetszenék, ha mi karbatett kézzel ülnénk a semmit nem tennénk, ők pedig folytatnák „erő-politikájukat“, fegyverkeznének és diktálnák mindenkinek saját akaratukat. De hiszen az „erő-politikája“ kétélű fegyver. Ha az egyik fél növeli erejét, a másik kénytelen ugyanezt tenni. Végeredményben az történik, amit politikai nyelven fegyverkezési versenynek neveznek és ami a háború kitörésének komoly veszélyét rejti magában. Mi nem vagyunk hívei az „erő politikájának“. Nem törekszünk háborúra, nem alkarunk fegyverkezési versenyt, mi a legradikálisabb leszerelési intézkedések hívei vagyunk. Mindazt, amit most katonai célokra kell fordítanunk, szívesebben fordítanánk békés szükségletekre, népeink anyagi i ólétének fokozására. De amikor katonai tömböket létesítenek ellenünk. amikor körülveszik országainkat katonai támaszpontokkal és atomháborúval fenyegetnek, nem maradhatunk tétlenek. Ilyen körülmények között válaszintézkedéseket kell foganatosítanunk és az egyik ilyen intézkedés értekezletünk és azok a határozatok, amelyeket hozni fogunk. A moszkvai nyilatkozat, valamint a jelen értekezlet részvevői között lezajlott előzetes tanácskozások azt mutatták, hogy az itt képviselt államoknak, válaszul a német militarizmus életrekelté- sére és az imperialista államok úiabb katonai tömbjeinek felállítására, eltökélt szándékuk tömöríteni erőiket, még jobbén megerősíteni barátságukat és együttműködésüket. A nyolc állam barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződésének megkötése lerakja a békeszerető államok közös akcióinak megingathatatlan alapját, a készülő agresszió elleni visszavágás céliából, az európai béke és biztonság biztosítása céljából. A Szovjetunió kormányának szilárd meggyőződése, hogy a jelen értekezlet határozatai megbízható alapot teremtenek a béke, a demokrácia és a szocializmus táborába tartozó valameny- nvi állam biztovsánának biztosításához. Érteken etünk egyszersmind fontos lépés Európa és az egész világ békéjének ás biztonságának megszilárdítását célzó feladatok megoldásában. Kiiiintelitek két debreceni DlSZ-brlgádot A DISZ Központi Vezetősége az illetékes minisztériumokkal közösen értékelte a DISZ exportbrigádok felszabadulási versenyének eredményeit. Többek között kiemelkedő teljesítményt nyújtottak: a Debreceni Orvosi Műszergyár injekciós osztályának fiataljai. A könnyűipari üzemek ifjúsági exportbrigádjai közül a pápai Textilgyár Zója-brigádja bizonyult a legjobbnak. A legjobbak közé tartóz«, nakméga Debreceni Ruhagyár Ifjú- Gárda-szalagjának tagjai. A felszabadulási versenyszakasz- ban kitűnt ifjúsági exportbrigádok közül a DISZ Központi Vezetősége 31-et dicsérő oklevéllel tüntetett ki s a külkereskedelmi minisztériummal közösen 50 000 forint pénzjutalmat oszt ki a négy iparág legjobb DISZ brigádjai között. Az okleveleket és a pénzjutalmakat szombaton délután 3 órakor ünnepélyesen adják át a DISZ Központi Vezetőségének székhazában. fl szovjet kormány javaslata a fegyverzet csökkentése, az atomfegyver eltiltása és az új háború veszélyének elhárítása kérdésében Moszkva (TASZSZ) J. A. Malik, a Szovjetunió képviselője május 10-én az ENSZ leszerelési albizottságában előterjesztette a szovjet kormánynak a fegyverzet csökkentéséről, az atomfegyver eltiltásáról és az új háború veszélyének elhárításáról szóló javaslatát. A nyilatkozat a többi között a következőképpen hangzik: A közgyűlés ajánlja minden államnak, tegye meg a szükséges lépéseket annak a közgyűlési határozatnak szigorú végrehajtására, amely elítéli az új háborús propaganda bármely formáját, szüntessen meg minden háborús uszítást, a népek közti ellenségeskedés szítását a sajtóban, rádióban, a filmen, nyilvános felszólalásokban. Úgy véli, hogy a nemzetközi feszültség enyhítésének és az államok közötti szükséges bizalom megteremtésének megfelelne, ha a négy hatalom — a Szovjetunió, az Amerikai Egyesült Államok, Anglia és Franciaország — a teljes kivonásról szóló megállapodás megkötéséig ideiglenesen Németország területén hagyandó, szigorúan korlátozott esapatkontingenseken kívül országhatárai mögé vonná vissza Németország területéről megszálló csapatait. E céloknak felelne meg az is, ha Németország mindkét részében a szigorúan korlátozott létszámú helyi íendőr- orőket létesítenének és a megfelelő megállapodást közös négyhatalmi ellenőrzés alá helyeznék. A közgyűlés üdvözölni fog minden más olyan lépést is, amelyet a négy hatalom csapatainak Németország területéről szóló kivonása céljából, továbbá a német problémának az európai biztonság és Németország egységes, békeszerető, demokratikus államként történő nemzeti egyesítése érdekében való megoldása megkönnyítése céljából esetleg tesz. Szükségesnek tartja, hogy a Biztonsági Tanácsban állandó tagként helyetfoglaló államok megállapodjanak az idegen területeken létesített külföldi katonai támaszpontok megszüntetésére vonatkozóan. Felhívja azokat az államokat, amelyek tapasztalattal rendelkeznek az atomanyagok és az atomerő előállításában, nyújtsanak széleskörű termelési és tudományos — technikai segítséget más országoknak az atomerő békés felhasználása terén és ne tegyék ezt a segítségnyújtást függővé semmiféle politikai, vagy katonai jellegű kövol'eléstől. Felhívja az érdekelt államokat, rendezzék a megoldatlan távol-keleti kérdéseket a .szuverenitás és a területi épség elveinek megfelelően. Szükségesnek ismeri el, hogy az államok gazdasági kapcsolataikban megszüntessenek minden olyan hátrányos megkülönböztetést, amely akadályozza a köztük való széleskörű gazdasági együttműködés fejlődését, mindenekelőtt a kereskedelem terén. Elhatározza, hogy rendes ülésszakénak napirendjére tűzi azt a kérdést, hogyan tesznek eleget az államok a jelen nyilatkozat kikötéseinek. A közgyűlés (Biztonsági Tanács) megbízza az ENSZ leszerelési bizottságát, dolgozza 'ki és terjessze a Biztonsági Tanács elé „a fegyverzet csökkentése és az atom-, hidrogén-, valamint más tömegpusztító fegyverfajták eltiltása kérdésében kötendő nemzetközi egyezmény (szerződés)“ tervezetét. Az ilyen egyezménynek elő kell írnia: a) A nukleáris fegyver, továbbá valamennyi egyéb tömegpusztító fegyverfajta alkalmazásának és gyártásának teljes tilalmát, valamint a meglévő nukleáris fegyverkészletek békés célokra való felhasználását; b) valamennyi fegyveres erő és minden hagyományos fegyverzet jelentékeny csökkentését; c) megfelelő jogokkal, felhatalmazással és feladatkörrel rendelkező olyan ellenőrző szerv létesítését, rimely valamennyi állam tekintetében biztosítja a megállapodásszerű tilalmaik és csökkentések egyaránt effektiv megtartását, illetve végrehajtását. Ennek megfelelően az egyezménynek (szerződésnek) tartalmaznia kell az alábbi fő kikötéseket: az államok hagyományos fegyverzete csökkentését, az atom-, hidrogén- és más tömeg- pusztító fegyver-fajták eltiltását, valamint ezen intézkedések két szakaszban való végrehajtása rendjét illető intézkedésekre vonatkozóan. A javaslat a továbbiakban foglalkozik a fegyverzet csökkentésének, az atomfegyver eltiltásának gyakorlati — két szakaszban való — végrehajtásával, majd rátér az ellenőrzés kérdéseire. A szovjet kormány javaslata szerint az ENSZ közgyűlés nemzetközi ellenőrző szervet létesít a következő jogokkal és felhatalmazással: 1. A fegyverzet csökkentését és az atomfegyver eltiltását szolgáló intézkedések végrehajtásának első szakaszára a) annak megakadályozása céljából, hogy valamely állam váratlan támadást intézhessen más állam ellen, a nemzetközi ellenőrző szerv valamennyi megfelelő állam területén kölcsönösségi alapon ellenőrző kirendeltségeket létesít a nagy kikötőkben, vasúti csomópontokon, gépkocsi főútvonalakon, repülőtereken. Az ilyen kirendeltségek feladata annak figyelemmel kíséiése, hogv ne folyjék szárazföldi, valamint légi és haditengerészei! erők veszélyes összevonása. b) A nemzetközi ellenőrző szervnek joga lesz megkövetelni az államoktól a szükséges felvilágosításokat a fegyverzet és a fegyveres erők csokiké ntéséről. c) Az ellenőrző szerv akadálytalanul hozzájuthat az állam katonai költségvetési előirányzataira vonatkozó anyagokhoz. 2. A fegyverzet csökkentését, valamint az atomfegyver eltiltását szolgáló intézkedések végrehajtásának második szakaszára. A fenti nyilatkozatban foglalt intézkedések végrehajtása, továbbá a fegyverzet és a fegyveres erők csökkentését az atom- és hidrogén fegyver eltiltását szolgáló, az első szakaszra előírt intézkedések megvalósítása megteremti az államok közötti bizalom szükséges légkörét, ezáltal biztosítva lesznek a szükséges feltételek a nemzetközi ellenőrző szerv feladatainak kiszélesítéséhez. A nyilatkozat felsorolja, hogy a nemzetközi ellenőrző szerv ilyen körülmények között milyen jogokkal és felhatalmazással fog rendelkezni. PÉNTEKEN ESTE 8 ÓRAKOR a Zeneművészeti Szakiskola hangverseny- termében C. Erőss Klára tartja zongoraestjét. Közreműködik: aa iskola énekkara, vezényel Gulyás György igazgató. A műsoron Bach, Mozart, . c Chopin és J.isat müvek szerepéinek. Itt TEJBEGYÜJTÖ ÁLLOMÁST létesítettek május első napjaiban Pipóhe- gyen. A Tejbegyűjtő Állomás létesítésével a III. kerületi tanács a pipó- hegyi dolgozók régi kérésének tett eleget — Írja levelében Pataki Eszter levelező.
