Néplap, 1955. május (12. évfolyam, 102-126. szám)

1955-05-07 / 106. szám

Mai számból: Párt és pártépítés: Sikeresen zárult az Oktatási év a debre­ceni járásban (2. oldal) — A világ egy dobozban (2. oldal) — Halprobléma — Lengyel elbeszélés (2. oldal) — Erdei Ferenc földművelésügyi miniszter beszéde (3. oldal) — Sport (4. oldal) XII. ÉVFOLYAM, 106. SZÁM ARA 50 FILLER SZOMBAT, 1955. MÁJUS 7, 4 NYÁK N 4P JÁR 4 (N. E.) Anyák, akik az életet adjuk, egyesüljünk az élet meg­védésére! — Ez a nagyszerű, mély gondolat, az élet értelmét kifejező mondat az Anyák Világ­kongresszusának jelmondata. Ez üdvözli és egyben figyelmezteti a Budapesten ma összeülő anyák országos konferenciájának rész­vevőit. Édesanyák, akik az életet adják, azok tárgyalnak ma és holnap arról, hogyan, milyen mó­dón kell dolgozni, mit kell tenni azért, hogy még erősebb lánc­szem fűzze őket a Szovjetunió vezette 900 milliós béketáborhoz. A béke és a háború, az élet és a halál tábora áll napjainkban szemközt egymással. Hogy a harcból melyik tábor kerül ki győztesen, nem kétséges, de min­den becsületes embernek, aki a béke szent lobogójára esküdött, aki gyűlöli a háborút és azokat, akik a háború szálait — tíz év­vel a háború befejezése utpn — ismét szövögetik, aki szereti ha­záját. gyermekeit, annak ereje tudatában tetteivel kell helyt­állnia a béke, az élet nevében. Az anyák is erős hittel és aka­rattal állják meg helyüket a munkaasztaloknál, a hivatalok­ban, iskolákban és földeken s valamennyien egyet akarnák: boldog, biztos jövőbe vezetni gyermekeiket. Az édesanyák, s mi valamennyien, akik a békés alkotó munka megvédéséért szél­iünk síkra, rokonai vagyunk min­den fejlődő életnek. Hogyne ér­dekelne hát bennünket a győr­inek, a gyónnék fejlődése, jövő­je. Holnap, amikor országszerte anyák napját tartanak s a gyer­mekek hálás szívvel köszöntik édesanyjukat, nem szabad meg­feledkezni arról sem, hogy a vi­lágon még rengeteg a síró gyer­mek. Sírnak, mert verik őket, sírnak éhségükben, sírnak azért, mert a háború szörnyszülöttei el­vették tőlük szüleiket. Az édes­anyák azt szeretnék, hogy ne le­gyen a világon síró gyermek, azt szeretnék, hogy az elnyomott országokban élő gyermekek ar­cát is mosoly derítse, és ne le­gyen soha többé háború. Soha többé háborút! Ne enged­jük, hogy ismét feldúlják ottho­nainkat, jaj, vér és pusztulás jár­jon a nácicsizmáik nyomában! Elég volt a szenvedésből! — Száz- és százezer, millió és millió édesanya gondolkodik így, és ezért nem nézi tétlenül az im­perialisták háborús készülődéseit. Összefognak mindahányan, és ki-ki a maga munkaterületén küzd a béke biztosításáért. Bo- zsányi György né, az újtikos! Uj Erő TSZ tagja nemcsak a tsz- ben végzett munkájával szolgál­ja a békét, hanem felvilágosító munkájával is. A maga példáján bizonyítja, mit jelent számára a ma, és milyen rossz volt a múlt. Tizennégy gyermeket hozott a világra. Alig serdülitek, s már napszámra küldte őket. A nyo­morúság elvitt belőlük ötöt. Ki­lenc élő gyermeke van, akikből az új, az igazi 'haza csinált em­bert. Holnap, az anyák napján, ame­lyik csodálatosképpen egybeesik a háború befejezésének napjával, minden édesanya még szorosab­ban szorítja magához gyermekét. Mindegyikben felelevenedik majd a múlt, azok a napok, amelyek a legdrágább kincset, a gyerme­ket szakították el édesanyjától. A háború emléke kísérti az anyák napján azokat az anyá­kat is, akiknek gyermekei a2 emberi gonoszság martalékául estek. Nem! Ez az idő nem jöhet vissza többé! Az anyák tiltakozó szava megállítja a fenevadakat. A magyar anyák munkájának is része van abban, hogy a fel- szabadulás tíz éve alatt a pusz­tulás helyén új élet sarjadt ha­zánkban. Az anyák sokat adtak az országnak. Az állam viszon­zásul gondjukat viseli, biztosítja gyermekeik jövőjét. Városokban, üzemekben és falvakban százá­val épültek a napközi otthonok, bölcsődék — új és jól felszereli iskolák várják gyermekeiket. Je­lentős anyagi támogatást kapnak és messzemenő kíméletben ré­szesülnek a terhes és szoptatós anyák hazánkban. Népi demok­ráciánkban nincs olyan újszü­lött, akit ne várna az előre el­készített kelengye, amit az anyák ingyen kapnak. Négy éve rende­let jelent meg a sokgyermekes anyák kitüntetéséről és me:»ju­talma zásáról. A népi demokrá­cia e sok szerető és féltő gon­doskodását nem felejtheti el egyetlen édesanya sem. A felszabadulás óta eltelt tíz év békés építő munkája alatt egyre inkább beleidegződött az anyákba, hogy milyen jó dolog békében élni, s gyermekeket ne­velni. S most, hogy a 'háború fenevadjai ismét egy újabb vé­rengzést akarnak, a világon min­den édesanyának együttesen kell ez ellen fellépni. Az édesanyák nem akarhatják, hogy újabb apátián, anyátlan árvák járják az utcákat. Ha iskolából haza­térő gyermekek mosolygó arcát látják, gondoljanak arra, hogy felelősek további boldog életü­kért, felelősek a jövőben alakuló sorsukért. Nem akarhatják, hogy eay újabb háború elragadja tő­lük gyermekeiket, mint ahogyan száz- és százezer anyától az el­múlt háború elvitte. Markócai Mihályné nagyhegyes] édesanyá­tól is á háború vitte el katona- fiát. Az anyák békét akarnak! En­nek érdekében alkotnak egy ha­talmas tábort, erről .tárgyalnak ma az anyák országos konferen­ciáján is. Békét akarnak, mert a gyermekek élete, jövője csak békében biztosítható. Az ügy, amelyért harcolnak igaz ügy. s az igazak táborának ereje erő­sebb mindennél. Álljanak hát ki bátran a béke ügve mellett, hi­szen a béke, az élet és gyerme­keik biztos jövője felé közös út vezet. A balmazújvárosi Lenin TSZ 25 hold rizst már elárasztott Szövetkezetünkben a tavaszi munka elóq jól halad. Május 1-re min­den maq a földbe került. Tagságunk a vetés befejezésével ünnepelte má­jus elsejét. Kalászosainkat hengereztük, boronáltuk fej^trágyáztuk. Ku­koricát 330 holdon vetettünk. Szép a 25 held cukorrépa,^fJj35 hold nap­raforgó és a 16 hold vöröshere. . - Jé Csak a gépállomás okoz sokszor bosszúsa . ■ kiállítja a gépe­ket a munkából és másik tsz-be küldi Nem helyés «4 <qrV a gépe- ide-ősi* rángatják; PQ&RőC? M!KWSs a Uuiü Ji* Újabb válasz a húsz budapesti üzem felhívására M-L ^egyszerű elhatározások születnek ezekben a napokban: mind több üzem dolgozói indul­nak harcba 1955. évi tervük túlteljesítéséért. Minden elhatározás újabb fényes bizonyítéka an­nak, hogy munkások és munkásnak, öregek és fiatalok egyaránt helyeslik pártunk Központi Ve­zetőségének márciusi 'határozatát és minden erejükkel készek annak megvalósításáért harcolni. Pénteken a Fűtö'ház és a Debreceni Gyógyszergyár dolgozói adtak hírt elhatározásukról: csatlakoznak a húsz budapesti üzem felhívásához. A Fűfché 1 dolgozói eddigi eredményeik­hez méltó nagy célokat tűztek maguk elé: fel­ajánlásuk valóraváltásávai több mint 2 millió forintot adnak terven felül népgazdaságunknak. Megfogadták, hogy évi száz elegytonna kilomé­ter tervüket már december 12-re teljesítik, azaz az évi kötelezettségüket e téren 5 százalékkal túlszárnyalják. Ugyanilyen arányban akarják túlteljesíteni a mozdonyok évi teljesítményét is. Egy százalékkal igyekeznek csökkenteni a tola­tások és a gőztartás idejét. Külön figyelmet érdemel a fűtőháziak anyag- takarékossági felajánlása. Eddig is szép eredmé­nyeket értek el a takarékosságban, de mosi minden eddiginél nagyobb feladat végrehajtá­sára vállalkoznak. Megfogadták, hogy annyi sze­net takarítanak meg ez évben, hogy december­ben végig megtakarított szénnel közlekedhet­nek a mozdonyok. Ezzel 1 900 000 forintot taka­rítanak meg népgazdaságunk, az egész dolgozó nép számára. A vontatási műhely, a mozdony- és kocsi­javító részleg, valamint a villamos műhely dol­gozói egyöntetűen vállalkoztak arra, hogy évi tervüket december 12-re maradéktalanul befe­jezik és az év végéig több mint 100 000 forint értékű munkát végeznek el terven felül. A Debreceni Gyógyszergyár dolgozói elhatározták, hogy részt vesznek *a már orszá­gos méretekben kibontakozó nagyszerű mozga­lomban, harcot indítanak éves tervük túltelje­sítéséért. Megfogadták, hogy 1955. évi tervüket határ­idő^ előtt 3 nappal fejezik be. Az egy munkásra jutó termelési értéket a tervezetthez viszonyít­va 1,5 százalékkal növelik. Ez azt jelenti, hogy ebben az évben a Debreceni Gyógyszergyár minden egyes dolgozója 10 ezer forint értékű gyógyszerrel többet termel, mint 1954-ben. A gyártmányok önköltségét ugyancsak 1,5 száza­lékkal csökkentik a tervezetthez viszonyítva: ezzel 200 ezer forintot takarítanak meg. HAT ÉVIG AZ UTOLSÓK KOZOTT MA AZ ÉLEM A Hajdú megyei Téglagyári Egyesülés az elmúlt évben 16 és fél millió nyers, 6 millió latszázezer égetett téglával maradt adósa népgazdaságunk­nak. Az egyesüléshez tartóz«' lét telep közül egy teljesítette rsak a tervet. A többi hat — közöttük a 3. számú telep (is­mertebb nevén a Hortobágyi Téglagyár) évi tervének 49,7 százalékát teljesítette. Ez a „tervteijesités“ azt jelenti ma­gyarul, hogy csupán a 3. szá­mú telep 3 millió 156 ezer tág-' Iával adós maradt. Az egyesülés legjobb debreceni telepe a 3. számú A,c,1Hájdú megye) Téglagyári Egyesülés hat év óta az utol­sóknak is a legutolsója volt az országban lévő téglagyárak versenyében. Ebben az évben azonban' másképpen írják az eredményeket az egyesülésnél is. a Hortobágyi Téglagyárnál is. Az első negyedévben az egyesülés termelési tervét 125, értéktervét 160 százalékra tel­jesítette. Ezzel az eredmény­nyel hatodikok az országos versenyben. Április havi terv­teljesítésük alapján pedig az első helyre kerültek! A három debreceni téglagyár közül a legjobb eredménnyel a Hortobágyi Téglagyár büsz­kélkedhet. Áprilisban terven felül 300 000 téglát gyártottak. A mai napig pedig 670 000 da­rab téglával adtak többet a népgazdaságnak az előirány­zottnál. Az elmúlt évhez viszo­nyítva 22 forinttal olcsóbban állítják elő a téglát — ezer da­rabonként. S hogy a minőség­ről is szóljunk: jó minőségű téglát gyártanak. A kiváló eredmények titka Nem véletlenül érték el eze­ket a szép eredményeket a Hortobágyi Téglagyár dolgozói. Tavaly kézzel verték a téglát. Egyetlen kézi hajtású présgép dolgozott csak, amely óránként 1000 darab téglánál nem nyo­móit többet. Kezdetleges volt az egész „berendezés“. A földet például talicskával hordták a keverő mellé. Lapáton, kapán, talicskán és a kis présgépen kívül pemigen volt más „ter­melőeszköze“ a téglavetőknek. A régi állapot teljesen meg­szűnt. A kemence végénél egy kétemeletnyi nvagas gépház pi- roslik. A gépházban reggel négytől este nyolcig egy 100 . lóerős Diesel motor szakadat­lanul zakatol. Áramot fejleszt a telepnek. A gépház mellett magasodó színben egy automa­ta présgép dolgozik. Óránként 5—6000 téglát vet. A gép mel­lett Gsizi Etel és Drága Eszter elszedők dolgoznak a legjob­ban. Napi tervüket 130—140 százalékra teljesítik. Az új be­rendezést, a nagyarányú gépe­sítést örömmel fogadták, mert így könnyebben végezheti« munkájukat. Varga Lajos 57 éves bedön- tőt tartják a telep legszorgal­masabb, leglelkiismeretesebb dolgozójának. Erről meggyő­ződtünk a vele való bcszólve­téskor is. Elmondja, hogy na­gyon nehéz volt itt a földmun­ka addig, míg nem gépesítették a munkát. Most már kevesebb erővel, eredményesebben dol­gozhatnak. „Úgy dolgozunk mi, hogy az elsőséget megtarthas­suk és az éves tervet túltelje­síthessük“ — mondta szerényen és komolyan. „Amit kaptunk, jó munkával háláljuk meg. Azt a két és fél kilométeres kis­vasutak amit a munka könnyí­tésére raktak le a télen, úgy köszöni meg minden téglagyári dolgozó, hogy tehetségéhez, ere­jéhez mérten teljesíti a köte­lességét.“ A Hajdú megyei Téglagyári Egyesülés hosszú évek óta elő­ször teljesítette kötelességét. Újabb gépek érkeznek Az egyesülés műszaki igazga­tója, Engelhart György tervei között szerepel a további gé­pesítés. A Hortobágyi Tégla­gyár területén a föld kiemelé­sét gép végzi majd. A szállító­szalagokat a telep áramfejlesz­tőjével előállított árammal hajtják. A kemencében két tü­zet gyújtanak. Ez utóbbi el­gondolás igen helyes. Ugyan­annyi szénnel naponta 20 000— 24 000 téglával többet égethet­nek. Az országban kevés he­lyen alkalmazzák a kéttüzes módszert. Debrecenben először a He lobagyi Téglagyárban ve­zetik be, Andirkó József vezető égető még nem dolgozott két tűzzel, pedig életének háromne­gyed részét a kemence mellett töltötte. De ha bevezetik a két­tüzes égetést, szívével-lelkével azért harcol, hogy meglegyen terven felül a napi 24 000 tégla. összegezve az eredményeket: a Hajdú megyei Téglagyári Egyesülésnél örvendetesen megjavult a helyzet. Szépek és biztatóak az eredmények. Ez azonban korántsem jelenti azt, hogy megállhatnak, pihenhet­nek. Dolgozzanak lankadatlan lendülettel, harcoljanak az évi terv túlteljesítéséért.­PONCSOR JQLÁíí

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom