Néplap, 1955. április (12. évfolyam, 77-101. szám)
1955-04-20 / 92. szám
n, Mal ssámhőh \ Szovjet jegyzék a nyugati hatalmakhoz az osztrák kérdéssel kapcsolatban tartandó négyhatalmi külügyminiszteri értekezlet ügyében (2. oldal) — Acs Lajos elvtárs beszéde az országgyűlés költségvetési vitáján (2. oldal) — A bandungi értekezlet hírei (2. oldal) — Értékes kezdeményezések a város és a falu versenyének felújítására (3. oldal) — Lenin a mezőgazdaság szocialista átszerve zéséről (3. oldal) 5ÍII. ÉVFOLYAM, 92. .SZÁM ÄKA 50 CTLLBB SZERDA, 1955. ÁPRILIS 29. Az országgyűlés megkezdte a költségvetés vitáját Ott Károly pénzügyminiszter elvtárs beszéde Az országgyűlés keddi ülése. Az országgyűlés kedden délelőtt 10 órakor folytatta tanácskozását. Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke nyitotta rríég az ülést. Ezután az országgyűlés megkezdte az 1955. évi költségvetés, a költségvetési törvényjavaslat és az 1954. évi költségvetés végrehajtásáról szóló jelentés együttes tárgyalását. Bevezetőül Olt Károly pénzügy- miniszter tartott beszámolót. Tisztelt Országgyűlés! Az 1955. évi állami költségvetés, amelyet a Minisztertanács nevében az országgyűlés elé terjesztek, azokból a feladatokból indul ki. amelyeket a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége és a Magyar Népköztársaság kormánya népgazdaságunk további fejlesztésére. dolgozó népünk anyagi, kulturális és szociális viszonyainak állandó javítására meghatározott. Az 1955. évi állami költségvetés. összhangban a népgazdasági tervvel, lehetővé teszi, hogy tovább építsük hazánkban a szocializmus alapjait, fejlesszük a szocialista ipart, elsősorban a nehézipart. fokozott gondot fordítsunk a könyű- és élelmiszeripar termelésének ' növelésére, nagy összegeket fordítsunk a mezőgazdaságra. gondoskodjunk népünk Beruházásokra Költségvetésünkben előirányzott bevételek teljes egészében biztosítják annak a gazdasági és kulturális programnak a végrehajtását, amelyet a párt és a kormány határozatai alapján a nép- gazdasági terv 1955. évre előír. Az 1955. évi költségvetési kiadások 45 milliárd forintot meghaladó előirányzatból a költség vetés népgazdaságunk fejlesztésére és gazdasági kiadásokra 25.2 milliárd forintot, vagyis a költségvetés összes kiadásainak kereken 55.5 százalékát fordítja. Szociális és kulturális célokra a költségvetés 10,4 miliárd forintot, az összkiadások 22,9 százalékát, honvédelmi célokra 5,7 milliárd forintot. az összkiadásaik 12,5 százalékát. rend- és jogbiztonsági célőkra 2.7 milliárd forintot, az összkiadások 4,6 százalékát, irányozza elő. Költségvetésünknek ezek a legfőbb ágazati arányai is mutatják, hogy a költségvetésben összpontosított anyagi eszközöket a párt és a kormány célkitűzésének megfelelően olyan célok megvalósítására fordítjuk, amelyek elősegítik népgazdaságunk valamennyi ágának fejlődését, fokozzák népünk anyagi és kulturális szükségleteinek kielégítését, biztosítják békés építőmunkánk védelmét. Beruházásokra a költségvetésben 9 milliárd forint van előirányozva, a költségvetés kiadásainak 20 százaléka. A beruházásokra előirányzott összeg 35 százalékát nehézipari, 8,7 százalékát fogyasztási ipari, 26,2 százalékát mezőgzadasági beruházásokra fordítjuk. A beruházások előirányzatát egészíti ki az állami vállalatok és költségvetési szervek által felújítási célokra fordítandó 4,8 mii, szociális és kulturális szükségleteinek fokozottabb kielégítésére és biztosítsuk országunk védelmi képességének további megszilárdítását. Az 1955. évi állami költségvetéssel egyidejűleg nyújtom be a Tisztelt Országgyűlésnek az 1954. évi költségvetés végrehajtásáról készült. a Minisztertanács által jóváhagyott zárszámadást. Ezután a miniszter a felszabadulás óta eltelt tíz esztendő eredményeivel foglalkozott, majd rátért a költségvetés ismertetésére. Tisztelt Országgyűlés! Az 1955. évi költségvetés bevételei 46 milliárd 961 362 000 forintot, kiadásai pedig 45 457 517 000 forintot tesznek ki. A költségvetés mérlege tehát 1 503 845 000 forint többletet mutat. Költségvetési bevételeink legnagyobb részét állami vállalatainktól származó forgalmiadó és nyéreségbefizetés alkotja. Az állami vállalatoktól származó bevételek 33,6 milliárd forintos előirányzata a költségvetés összbevételeinek 71,6 százalékát teszi ki. A szövetkezetektől «zárnvjzó adóbevétel 1200 millió forint az összbevételek 2,6 százaléka, a lakosságtól befolyt adóbevételék 3764 millió, előirányzata pedig a költségvetés összbevételeinek mindössze 8 százaléka. 9 milliárd forint liárd forint, amelyet az állami vállalatok termelő berendezéseik, különösen gépparkjuk állagának megjavítására, termelőképességének és kapacitásának bővítésére használnak fel, A beruházási és felújítási célokra előirányzott összegek biztosítják, hogy néhány nagyobb új létesítmény mellett, maglévő üzemeink egész sorában hajtsunk végre kisebb-nagyobb bővítéseket, korszerűsítéseket és befejezzünk több olyan létesítményt, amelyeknek építését 1954- ben átmenetileg leállítottuk. Ebben az esztendőben a költségvetésnek a népgazdaság fejlesztésére előirányzott összegéből közei négymilliárd forintot fordít államunk az iparnak, mindenekelőtt a nehéziparnak fejlesztésére. Nehézipari beruházásaink nyomán továbbfejlődik büszkeségünk: a Sztálin Vasmű. Tovább épül új hatalmas kokszolóműve és érctömörítője. Folytatjuk egy sor meglévő nehézipari létesítményünk, mint pl. a Lenin Kohászati Művek, a Soroksári Vasöntöde. a Gheorghiu-Dej Hajógyár rekonstrukciós munkálatait. Tovább építjük a Borsodi Erőművet, amely ez évben már megkezdi a villamosenergia termelést, Folytatjuk a komlói bánya fejlesztését és a rudabányai ércdúsító építését. Mindezzel elősegítjük nehéziparunk igen komoly- erősítését. Az élelmiszer-, a könnyű és az egyéb közszükségleti cikkeket gyártó iparágak bővítésére, kapacitásuk növelésére, új gépekkel és modern technikával való felszerelésükre költségvetésünk 781 millió forintot irányoz elő. Könnyűipari beruházásaink nyomán, egy sor rekonstrukciós létesítmény mellett, az év folyamán megépül a miskolci 32 000 orsós új fonoda. Számos új létesítménnyel, köztük sör- és kenyérgyárakkal, hűtőházakkal és konzervipari létesítményekkel bővül élelmiszeriparunk is. A mezőgazdaság fejlesztéséért A mezőgazdaság fejlesztésében eddig elért eredményeinkre támaszkodva az 1955. évben tovább kívánjuk fokozná a növénytermelés termésátlagát, az állattenyésztés hozamait, a mezőgazdaság árutermelését — ezen belül is döntően a kenyérgabona termelését — a takarmánytermelést, valamint fokozottabb mértékben biztosítjuk a mező- gazdaság anyagi és technikai bázisát. A mezőgazdaság fejlesztését, az árutermelés növelését célzó költségvetési fedezet döntő részét a beruházások teszik ki. A mezőgazdasági beruházásokra 2340 millió forintot biztosít költségvetésünk, amely az 1954-ben megvalósítói*! - beruházásoknál la százalékkal több beruházást tesz lehetővé. Jelentős mértékben növekszik a mezőgazdaság termelő eszközökkel való ellátottsága. A hozamok gyors emeléséhez nehéziparunk gépeket, gazdasági eszközöket, műtrágyát bocsát a mezőgazdaság rendelkezésére. Több mint 6000 új traktort. 4000 trak- lorékét. 1000 cséplőgépet, 500 kévekötő aratógépet és számos más talajművelő, növényápoló és egyéb gazdasági eszközt juttat a mezőgazdaságnak, műtrágyából pedig 30 százalékkal leap többet mezőgazdaságunk, mint 1954-ben. A műtrágya-ellátás növelését a kazincbarcikai műtrágyagyár ez évben meginduló termelése teszi lehetővé. A költségvetés jelentős összegét: 1190 millió forintot irányoz elő a gépállomások továbbfejlesztésére. Költségvetésünkben igen jelentős összegétet irányoztunk elő a termelőszövetkezetek fejlesztésére. A költségvetés a mezőgazdaság hosszú- és középlejáratú hitelellátására 407 millió forintot biztosít. Ez elsősorban a termelőszövetkezetek építkezéseire, istállók, silók, öntözőtelepek, halastavak létesítésére szolgál. A minőségi vetőmagakció szélesítésére, tenyészállat törzsállomány növelésre, növényvédelemre és állategészségügyi szolgáltatásokra a költségvetés egymil- üárd forintot irányoz elő. A mezőgazdasági termelés céljaira fordított összegek jelentős mértékben segítik az egyénileg dolgozó parasztságot is. A gépállomás jobb és olcsóbb munkát biztosít a dolgozó parasztságnak. Ez egymagában százmillió forint megtakarítást jelent részére. A szerződéses termeltetés szármos előnye is ftíkozza a parasztság termelési kedvét. Jelentősen emelkedik a közszükségleti cikkek forgalma Népgazdaságunk 1955. évi fejlesztésének eredményeképpen az ipar termelése 5,7 százalékkal, a mezőgazdasági termelés 7,3 százalékkal növekszik. . Ennek következtében az év folyamán jelentősen emelkedik a közszükségleti és fogyasztási cikkek forgalma, ugyanakkor növekszik a szabadforgalomban felvásárlásra kerülő növényi és állati eredetű termények és termékek mennyisége is. Mindez együtt jár az ipar és felvásárló vállalatok forgóalapszükségletének jelentős növekedésével, amelyet elsősorban a költségvetésnek kell biztosítania. Forgóalapjuttatásra, a vállalati nyereségből nem fedezhető forgóalapkiegészítésre költségvetésünk 1955. évben több mint 1400 millió forintot irányoz elő. A párt és a kormány a termelő erők fejlesztésére több milliárd ot irányoz elő. Ezzel szilárd alapot teremt a lakosság megnövekedett életszínvonalának megtartásához és további emeléséhez. A fogyasztási cikkeket gyártó iparágak, valamint a mezőgazda- sági termelés növekedése lehetővé teszi, hogy az állami és szövetkezeti áruforgalom 1955-ben 5,5 százalékkal emelkedjék. A közszükségleti cikkek növekvő termelésén alapuló áruforgalom emelkedése biztosítja, hogv a dolgozók növekvő reáljövedelmük ellenéiben kellő mennyiségű és választékú árut vásárolhassanak Védelmi kiadásaink előirányzatát — honvédelmünk megszilárdítása, néphadseregünk felkészültségének fokozása céljából — a költségvetés összkiadásainak elmúlt évi II százalékról 12,5 százalékra — 5,7 milliárd forintra emeltük. A nemzetközi helyzet alakulása, Nyugat-Németország felfegyverzését célzó párizsi szerződések ratifikálása szükségessé ‘eszi, hogy a béketábor országai közös intézkedéseket tegyenek a béke megvédésére, saját biztonságunk növelésére. TízmiHiárd szociális és kulturális célokra Dolgozó népünk anyagi és kulturális jólétének növelésében jelentős szerepet tölt be a költség- vetés szociális-kulturális kiadásainak összege. Az 1.935. évi állami költségvetés 46 milliárdos összegéből több mint 10.4 milliárd forintot irányoz elő e célokra. Ezen beiül az oktatás, sport és testnevelés céljaira, továbbá népművelési intézmények, tudományos kutató intézetek fenntartására és fejlesztésére 3458 millió fonó-ltot fordítunk. Az alsó-, közép- és felsőfokú oktatás kiadásai ebben az évben meghaladják a 2000 millió forintot. Jelentős eszközöket fordítunk a költségvetésből a tudomány ok fejlesztésére is. Hatezerkilencszá2íha'tvanöt millió forintot irányoz elő költségvetésünk egészségügyi és szociális viszonyaink további fejlesztésére, népünk egészségének védelmére. A kórházaik és klinikák fenntartására és fejlesztésére fordított kiadások meghaladják az 1210 millió forintot. A társadalombiztosítási kiadások az 1954. évi költség vetéshez viszonyítva 497 millió foiíntta! emelkednek és meghaladják a 2300 millió forintot. A múlt év szeptemberében elfogadott új nyugdíjtörvény népi demokratikus államunk na, y vívmánya. A felemelt nyugdíjak fedezetére a költségvetés 2177 millió forintot irányoz elő. Üdültetési célokra a költségvetés kereken 128 millió forintéi irányoz elő. Ez azt jelenti, hogy az üdülés költségeinek mintegy 75 százalékét az állam viseli. A párt és a kormány célul tűzte ki dolgozó népünk lakás- viszonyainak megjavítását. Költségvetésünk 809 rnilliót irányoz elő lakásépítésre, ezenfelül további 418 millió forintot hosszú- lejáratú köles önökben nyújt egyéni családi házak építésére. Népünk anyagi életviszonyainak javulását segítik elő a költségvetésnek azok az előirányzatai is, amelyek az üzemegészség- ügyi és munkavédelmi berendezések fejlesztését biztosítják. Az igazgatási kiadások csökkentéséről Amikor a Magyar Néplcöztár- saság kormánya a költségvetési javaslatban az eszközök túlnyomó részét a népgazdaság f-3 jlesz- tésére, dolgozó népünk anyagi és kulturális életszínvonalának növelésére irányozza elő, egyúttal arra is törelcszik, hogy mindenképpen csökkentse azokat a kiadásokat, amelyek ezzel közvetlen !kapcsolatban nem állnak. Ilyenek elsősorban az igazgatási kiadások, amelyeknek kétmilliárdot meghaladó összege még mindig túlzottan magas. A szocializmust építő ország állam- apparátusának alapvető követelménye, hogy jól, gyorsan és olcsón dolgozzék. Az utóbbi években a termelő és a nem termelő munkában foglalkoztatottak aránya egészségtelenül alakult. Államapparátusunk felduzzadt, felesleges hivatalok keletkeztek, indokolatlanul megnőtt az adminisztratív létszám mind az államigazgatásban, mind a vállalatoknál. Az államigazgatási szervezet, valamint az államigazgatási és vállalati ügyvitel egyszerűsítésére elhatározott intézkedések elsősorban azt a célt szolgálják, hogy az államigazgatást és m (Folytatása a 2, oldalon).
