Néplap, 1955. április (12. évfolyam, 77-101. szám)

1955-04-19 / 91. szám

1955. ÁPRILIS 19. KEDD NÉPLAP s A megyei pártbizottság határozata (Folytatás) a feladatok maradéktalan végre­hajtását biztosítani lehet. A mezőgazdaság szocialista szektorának ebben az évben biz­tosítani kell vitathatatlan fölényét a kisáru termeléssel szemben, mind a hozamok, mind a gazdál­kodás tekintetében. Ennek érde­kében a tsz-eket, állami gazdasá­gokat, gépállomásokat tovább kell erősíteni a tanácsapparátusból és egyéb vállalatoknál dolgozó, ve­zetésre alkalmas elvtársakkal és szakemberekkel. A fent nevezett szervek engedjék vissza a tsz-ek­bc. állami gazdaságokba, gépállo­másokra azokat a vezetésre alkal­mas kádereket, akiket visszakér­nek, vagy akik önként tússzá akarnak térni. Megyei, járási, községi tanácsaink erősítsék a be­osztásban lévő vezetők tekinté­lyét, .növeljék; segítsék, ellenőriz­zék munkájukat. Szervezzék meg, hogy egymás közötti tapasztalat- cserén keresztül is tovább javít­hassák eredményeiket. Különös gondot fordítsanak arra, hogy az agronómusok, mezőgazdasági szakemberek kifejthessek képes­ségeiket a mezőgazdasági tervfel­adatok végrehajtásában. Járási, községi párt-vb-k rendszeresen tűzzék napirendre az agronómu- sok munkájának értékelését. El kell érni, hogy a mezőgazda­ság szocialista átszervezésében a mezőgazdasági termelés és állat- tenyésztés állandóan emelkedjék. Ennek érdekében biztosítani kell azt, hogy a szövetkezeti mozga­lom az önkéntesség elvének be­tartásával egyre erőteljesebben fejlődjön. Ezért megkülönbözte- teiett segítséget biztosítsanak számukra párt- é3 tömegszervezc- iok, \ szövetkezeti mozgalom fej­lesztését nem kampányszerű, hanem állandó jellegű feladatnak kell tekinteni, a tsz-eket nap mint nap az életből vett példák­kal, az elért eredmények tudato­sításával népszerűsíteni kell. Ez az egyedüli járható út, a dolgozó parasztság felemelkedéséhez. Leghatározottabb eréllyel szem­be kell szállni azokkal a rémhír­terjesztésekkel, melyek a kis- és középparasztok termelési kedvét alá akarják ásni. A dolgozó pa­rasztságnak saját érdeke a na­gyobb termés elérése, a párt és 3 állami szerveknek őket ebben tá­mogatni kell. De meg kell védeni! a dolgozó parasztságot a kupecek-i tői. a kulákoktól, akik spekulá- • cióval élőskötlni akarnak a do!- < gozó parasztság és az egész dol-< gozó népünk rovására. Eleget kell tenni a becsületen« dolgozó parasztok azon követeié-« senek. hogy mindenki tegyen ele-3 get állampolgári kötelezettségé-« nek. Az államapparátusnak első-j rendű feladata, hogy ennek ér-« vényt szerezzen, mert ezt köve-« telik meg népünk érdekei. Tovább kell szélesíteni az üze- < mek és községek kapcsolatát 3 amelynek osztálytartalma a mun- 3 kas-paraszt szövetség további 3 megszilárdítása kell hogy legyen. 3 Ki kell alakítani az üzemek dói- l gozói és a falun élő dolgozó pa- < rasztok között a nemes versen- * gést a terméshozamok emelésére.! Községeinkben induljon meg a3 harc azért, hogy a szovjet és ma-5 gyár agrotechnikai módszerek al- < kalmazásával, a gépek jobb ki- 3 használásával nagyobb mennyisé- 3 gű. jobb minőségű termést érje-! nek el. mint a múlt évben. i A Néplap biztosítsa a verseny- 1 nek a teljes nyilvánosságát. A j Néplap melléklete, a „Virágzói mezőgazdaság“ rovata segítse' eiő a nagyobb termést azáltal, J hogy közölje a termelőszövetkeze- « tek. egyénileg dolgozó parasztok J cikkeit azokról a módszerekről, t melyekkel elérték a múlt évben J és dolgoznak, ebben az évben a J 200 mázsás cukorrépa, a 30—38} mázsás kukoricatermésért, 4— J 5000 liter tejért stb. « Nagy feladataink végrehajtásán: ra mozgósítsák pártszervezeteink; a tömegszervezeteket, a falusi: népfront-bizottságokat, a terme-; iéri bizottságokat, a tanács me-; zőgazdasági állandó bizottsága-: nak tagjait, von iák be az agro-; propaganda munka széleskörű ki-; bontakeztatására a mezőgazdasági; szakemberek mellett az ezüstkalá-; szrts és egvéb mezőgazdasági tan-; folyamokat végzett becsületes dől- ; gozó parasztokat is. akiknek se-; gítségével végrehajthatjuk a me- ; zőgazdaság fejlesztésének nagy; meghatározott feladatait. « V A hafdúszováfi U| Kenyér TSZ tavaly holdanként 35 mássa négyzetes vetésű tengerit takarított be Hajdú-Bihar földjein nagy a készülődés, hogy mihelyt a talaj felmelegedése megengedi, azon­nal megkezdjék a tengeri vetését. A tengeri munkaigényei növény. »Ha többször kapálják, többet te­♦ rém, de ahhoz, hogy többször le­lhessen kapálni, szükséges, hogy • minél nagyobb területen né öv­ezetesen vetve kerüljön a földbe. * Ez lehetővé teszi, hogy hosszá­éban, keresztben géppel művel- Jjéfc. A gyors és jó munka után a többszöri kapálás eredménye­képpen bőséges terméssel fizet a tengeri. Ezenfelül még sok-sdk munkáskéz felszabadul a kapá­lás alól és jut idő a takarmány- növények kaszálására, betakarí­tására. A négyzetes vetés tehát nem­csak a bőségesebb tengeriter­mést biztosítja, hanem még a szálast aikarm án y ellátás tekinte­tében is nagy segítséget ad. Képzetesen veinek a hajdúdorogi Rákosi Termelőszövetkezetben : Tavaly a hajdúdorogi Rákosi I Termelőszövetkezet földjein al­kalmazták a kukorica négyzetes : vetését. Gazdag termést takarí­tottak be, mert meg tudták adni la tengerinek a többszöri kapá­lást. Munkaegységenként 3,5 IJciló kukoricát tudtak osztani, de voltak olyan tagok, akik több- ; termelési jutalomként a munka­egységen felül még 8—10 mázsa tengerit is vittek haza. Érthető, ;hogy a tagság körében egycsa- I pásra mindenki híve lett a négy­hetes vetésnek. Ez évben már a tagság maga állt a sarkára és kérte vezetőit, hogy idejében kössenek a gép­állomással szerződést a tengeri gépi kapálására. Ez évben 100 holdon vetnek négyzetesen tengerit. A tagság bejelentette csatlakozását a 30 mázsás kukorica termelési moz­galomhoz is. Kiemelkedően jő eredményt ért el a kukorica négyzetes ve­tése következtében a hajdúszo- í váti Uj Kenyér Termelőszövet­kezet. Az elmúlt évbe« bizony sok nehézség volt a vetéssel, de hallgattak az okos szóra. Elvé­gezték a több munkát jelentő négyzeteis vetést 90 holdon, de nem is bánták meg, mert hol­danként 35 mázsás termést ta­karítottak be. Ez évben már nera kellett agi­tálni senkit a négyzetes vetés érdekében. Nincs vetőgépjúk a négyzetes vetéshez. Kézi erővel, sorhúzó után 100 holdon vetik négyzetesen a tengerit, hogy azt gépi erővel keresztben, hosszá­ban többször, tudják majd még­kapálni. fi Rákóczi TSZ tanait a maga kárán Az irázpusztaí Rákóczi Ter­melőszövetkezetben tavaly 40 holdon volt négyzetes vetésű kukorica. Ezt a 40 holdat gépi kapával többször művelték. Töb­bet is termett, mint a soros veté­sű többi kukoricatábla. A Rákóczi ez évben 65 holdon termel kukoricát, de most már mindet négyzetesen vetik. Ta­nultak a saját kárukból. A Hajdú megyei Téglagyári Egyesülésről hosszú éveken át csak azt írhattuk: „elmaradt tér-* vének teljesítésével“. Az Egyesü­lés megalakulása óta a gyárait 300 családi ház felépítéséhez ele­gendő téglával maradtak adósak az országnak. Ez évben azonban minden meg­változott. Eddig minden hónap­ban teljesítette, sőt túlteljesítette tervét az Egyesülés. Az első ne' gyedévben főleg a téglagyárié: előkészítése, a gépjavítás folyt Olyan sikerrel, hogy az Egyesü­lés országosan harmadik helye zést ért el a gépjavítási verseny­ben. A jó előkészítésnek a tégla­gyártásban nap mint nap meg­mutatkozik a hatása. Az Egyesü­lés öt téglagyára közül három rendszeresen túlteljesíti nyers­téglagyártási tervét. Április első tizenöt napjában például a Hor­tobágyi Téglagyár érte el a leg­jobb ei-edményt: 164 ezer téglát adott terven felül. Ebben a tégla­gyárban a munka jó megszerve­zésével, a dolgozók lendületes versenyével elérték a napi 50—52 ezer nyerstégla gyártását a tava­lyi napi 8—10 ezres teljesítéssel szemben. Az Alföldi Téglagyár­ban a hónap elején a DISZ fiata­lok külön műszakot szerveztek. Jórészt ennek a lelkes fiatalokból álló műszaknak köszönhető, hogy április 16-ig 144 ezer téglát adtak terven felül. A Tiszaberceli Tég­lagyár 164 ezer téglával teljesítet­te túl esedékes tervét a hónap közepéig. Az Egyesülés összesen 94 ezer nyerstéglát gyártott ter­ven felül április 15-ig. Még ennél is nagyobb eredményt érhettek volna el, ha a Gőztéglagyár és a Tiszavasvári Téglagyár is teljesí­ti tervét, azonban e két gyárban a műszaki feltételek rossz kihasz­nálása miatt nagy lemaradás tör­tént a nyerstáglagyártásban. Lenin a munka termelékenységének szerepéről A kapitalista termelési mód az | imperializmus korszakában mint ismeretes, gátjává válik a terme­li' erők folyamatos fejlődésének. A kapitalizmusnak ebben a haló­dó szakaszában az alapvető kibé­kíthetetlen ellentmondás — a tő­ke és a munka között — oly mér­tékig éleződik ki, hogy az ural­kodó monopóliumok, a maximá­lis profit biztosítására nem egy­szer. hanem rendszeresen meg­akadályozzák az új találmányok és ésszerűsítések megvalósítását, és csak akkor hajlandók azokat al­kalmazni, ha érdekeiknek meg­felelően a maximális profitot megszerezhetik vele. Ellenkező esetben íróasztalba süllyesztik. Nem beszélve azokról a manipu­lációkról, a sokszor előforduló gengszterizmusról, mely egy-egy találmány és feltaláló történetét végigkíséri az imperialista farka­sok egymást is felfaló harcában. A munkásosztály hatalomra ju­tása után alapvetően megválto­zik a helyzet. A szocialista ter­melési mód, mely a kisajátítók kisajátításával létrejön, megte­remti azt a lehetőséget, hogy a termelő erők eddig soha nem lá­tott ütemű fejlődése induljon meg. mert megváltozik a termelő eszközökhöz való viszony — a termelési viszony szocialistává válik és ez visszahat a termelő erők fejlődésére. „A proletárdiktatúra nemes \ erőszak a kizsákmáuyolókkui szemben, sőt nem is elsősorban erőszak. Ennek a forradalmi erőszaknak gazdasági alapja, életképese ) ének és sikerének záloga az. hogy a proletariátus a kapitalizmussal szemben a munka társadalmi szervezésé­nek magasabb típusát képviseli és valósítja meg. Ez a lényeg. Éz a kommunizmus elkerülhe­tetlen, telies győzelmének erő­forrása, záloga.“ (Lenin.) Ahhoz, hogy a proletárdiktatúra ezt megvalósítsa látnunk kell azt, hogy a munka társadalmi szerve­zésének magasabb típusát csak úgy tudjuk elérni, ha mindenek­előtt a termelékenység emelésé­re, azaz a munka olyanirányú szervezésére gondolunk, mely minden tekintetben felülmúlja a kapitalizmust. Lenin a hatalom meghódítása utáni időről beszél­ve azt mondja: „... szükségszerűen előtérbe nyomul az az alapvető feladat, hogy a kapitalizmusnál maga- sabbrendű társadalmi alakula­tot kell létrehozni, vagyis: emelni kell a munka micJé- kenységét..(Lenin.) Az idézettekből kitűnik, hogy Lenin mily nagy jelentőséget tu­lajdonít a munka termelékenysé­ge emelésének. Lényegében a ka­pitalizmusnál magasabb rendű társadalmat a magasabb termelé­kenységgel azonosítja. Ebből kö­vetkezik az, hogy miért küzdött Lenin és vezetésével az SZKP Központi Bizottsága oly állhatato­san e kérdés megvalósításának sikeréért. A cári Oroszország ter­melő erőinek rendkívüli elmara­dottságát vette át örökségül a pro letáriátus és gigászi munkát kel­lett ahhoz végeznie, hogv a Szov­jetunió a technika legélenjáróbb országává emelkedjék. Mindez természetesen nem véletlen. Nem öncélú dologról van szó, hanem a szocializmus gazdasági alaptörvé­nyének érvényesüléséről, — a nénjólét emeléséről. Arról van szó ugyanis, hogy a munka ter­melékenységének emelkedése azt jelenti, hogy egy-egy árucikket mind kevesebb idő alatt készíte­nek el. Azaz, ha azonos idő alatt — pl. egy óra alatt — öt darab árut készítettünk, akkor a fejlő­désnek megfelelően egy bizonyos idő múlva 6, majd 7 darabot kell készíteni. Csak az ilyen forma emelkedés biztosíthatja azt, hogy az egyre növekvő szükségleteket ki lehessen elégíteni úgy, hogy ez­zel egyidőben a kevesebb idő rá­fordítás folytán a termékek ára csökkenjen. Kitűnik tehát, hogy a termelékenység növekedése lé­nyegében a termék előállításához szükséges idő csökkentése nélkül magasabb életszínvonalat tartó­san biztosítani lehetetlen. Mind­ezt Lenin a munkásosztály e láng­lelkű . — lángeszű vezetője már jó előre látta és ezért üdvözölt minden olyan kezdeményezést és újat, mely a termelékenység fo­kozása érdekében történt. ..Hát nem óriási hősiessé?- ez? Hát nem világtörténelmi jelen­tőségű fordulat kezdete ez?“ így üdvözli a kommunista szom­batok alkalmával elért eredmé­nyeket. „A munka termelékenységének emelése mindenekelőtt a nagy­ipar anyagi alapjának — a fű­tőanyag, a vas- cs fémtcrmclés, a gépgyártás, a vegyipar fej­lődésének — biztosítását kíván­ja meg“. Lenin meghatározása tehát vi­lágosan kimondja, hogy a terme­lékenység emelésének alapja el­sősorban a nehézipar, az alap­anyagot gyártó ipar. A Szovjet­unió iparának feilődése s a népi demokráciák 10 éves fejlődése is igazolta ezen állítás helyességét. Hazánk rövid hat év alatt elma­radott mezőgazdasági országból ipari országgá lett. Ebből megállapíthatjuk, hogy ilyen fejlődést a nehézipar elsőd­legességének félretevésével nem lehetett volna elérni. Elég, ha né­pi demokráciánk másfél évének példájára utalunk, amikor a jobboldali elhajlás következmé­nyeként beigazolódott, hogy visz- szaesett a termelés, csökkent a termelékenység é> ennek nyomán a nemzeti jövedelem. Csak a ne­hézipar képes arra, mindenek­előtt, hogy az általa készített ter­melő eszközökkel — azok állan­dó tökéletesítésével — megte­remtse alapjait a könnyű-, élel­miszer-, építőipar-, mezőgazdaság, de az önmaga termelékenysége emelésének is. Lenin ezen alapvető feltétel után rámutatott arra is, hogy ,.a munka termelékenysége emelésének másik feltétele elő­ször is a lakosság tömegeinek műveltségi és kulturális fel­emelkedése ... másodszor a dol­gozók fegyelmének, hozzáérté­sének, a munka szaporaságá- nal:, intenzitásának, jobb meg­szervezésének fokozása.“ Nem véletlen tehát az SZKP. de valamennyi népi demokratikus állam kommunista pártjának az a törekvése, hogy a dolgozók leg­szélesebb rétegeinek hozzáférhe­tővé tegye a tudomány és kultú­ra kincseit. Az élet minden nap a példák ezreivel bizonyltja azt, hogv műveltebb, kulturáltabb dol­gozó hamarabb felismeri mun­kájának lényegét, hamarabb sa­játítja el ez új, modernebb gé­pek kezelésének technikáját, s nem utolsósorban sokkal inkább képes munkáiénak és az általa használt termelőeszköz bírálatára, azaz újítások és ésszerűsítések kigondolására. Ezért másik alap­vető tanulság Lenin ezen figyel­meztetése. melyet pártunk szer­vezeti szabályzata a párttagok számára kötelességként is meg­határoz, hogy „fejlessze szakadatlanul szak­mai és politikai tudását, emel­je műveltségét.. Fontos dolog a munkafegyelem, azaz a munkaidő helyes és jó ki­használása (munkaintenzitás) a munka egyre jobb megszervezé­se is. Ma is figyelmeztetők ezek a szavak számunkra is. A párt Központi Vezetőségének 1955. március 2—4-i ülése rámutatott arra. hogy e téren is súlyos laza­ságok tapasztalhatók. Minden igyekezettel verjük vissza az el­lenségnek azt a tevékenységét, mely a normák lazítására, a fe­gyelem megbontására, — a lógás­ra, a hanyag, nemtörődöm mun­kaszervezésre igyekszik rábírni a munkásosztály kevéssé öntudatos részét. Ha szilárdan követjük pártunk útmutatását, ha minden erővel igyekszünk végrehajtani a Köz­ponti Vezetőség március 2—4-i határozatát, ezzel azt is tettük, hogy a világ proletáriátusának. lángeszű vezetőjének útmutatá­sait használtuk fel munkánkban, mely népünk életében egyet je­lent a felemelkedés további, gyor­sabb ütemű megvalósulásával. Baranyai György. KILENCVENNÉGYEZER TÉGLA TERVEN FELÜL

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom