Néplap, 1955. április (12. évfolyam, 77-101. szám)

1955-04-10 / 84. szám

N É P L A P Egyre több kbsíépparas&t (ép be Hajdú-Bihar termelőszövetkezeteibe Hajdú-Biharban a termelő­szövetkezeti mozgalom napról- napra erősödik. A középpa­rasztság soraiból is egyre szá­mosabban lépnek a közös nagy­üzemi gazdálkodás útjára. A legutóbb érkezett jelenté­sek arról számolnak be, hogy a görbeházi Kossuth Termelő- szövetkezetbe nyolc család lé­pett be. A belépők között van Sári András 15 holdas, Szakácsi Lajos 12 holdas, Kacsa László 12 holdas kö­zépparaszt is. Ezek a középpa­rasztok nemcsak szorgalmas kezük munkájával gazdagítják a görbeház! Kossuth Termelő­szövetkezetet, hanem úgy. ahogy az alapszabály előírja, állatai­kat, gazdasági felszereléseiket Is bevitték a közös gazdaságba. Márciusban a kábát Kossuth Termelőszövetkezetbe 20 tagot vettek fel. A földesi Petőfibe 14 tagot. A nagyrábéi Petőfi Termelő- szövetkezet tagjai sorába lépett Ványai Gyula 12 holdas középparaszt, aki két lovát, gazdasági felszerelését vitte be. de terményt és takarmányt is vitt a belépéskor összesen 23 700 forint értékben. Ugyanígy tett Pálfi .Sándor 11 holdas középparaszt is. aki lovait, szerszámait vitte magával. Gyenge Imre 4 holdas kis- caraszt gazdasági felszerelésén kívül tehenét is a közös állo­mányba adta. Március hónapban Hajdú- Biharban a mezőgazdasági ter­melőszövetkezetekbe 379 család lépett be — 492 taggal. A be­vitt földterület 1055 hold. A já­rások közül a termelőszövetke­zeti mozgalom fejlődését te­kintve a legnagyobb fejlődéi -i berettyóújfalui járásban voh. ahol 139 tag lépett be. akik ;'2 hold földet vittek be maguk­kal. Az elmúlt hónapban a íurtai Sallai Termelőszövetkezetből kizárták Herczegh Jánost, .akiről kiderült, hogy kulák. « igyekezett zavart kelteni a szö­vetkezetben. Szembeállította az agrárproletárokat a középpe- rasztokkal. Bomlasztó tevé­kenysége miatt kizárták a íur­tai Rákóczi TSZ-ből Veres Miklós kulákot is. Szövetke­zeteink ugyanakkor, amil^ir "j belépőkkel gazdagodnak, erő­sítik soraikat az oda nem varé munkakerülő, ellenséges tevé­kenységet kifejtő osatéiyideyen elemek eltávolításával is. Négyévi börtön üzérkedésért és feketevágásért Hajdúböszörményben közis­mert Szabó Pál, Szabó Márton és Cégény Antalné, akik az utóbbi időben barom­fival üzérkedtek és feketén vágtak. Szabó Pál 12 sertést vá­gott le feketén és mintegy 300 mázsa libát szállított el. főleg Budapestre, vágott állapotban. Az üzérek ellen megindult a bűnvádi eljárás. A bíróság most tartott tárgyalást az ügyben. Kiderült, hogy Szabó Pál fel­hő jtőkkal dolgozott, több mun­kást alkalmazott, mint koppasz­tót, de természetesen az üzér nem jelentette be őket, az SZTK-ba. A bíróság Szabó Pált üzérkedés és feketevágás miatt 4 évi börtönre ítélte és köte­lezte 5000 forint megfizetésé­re. Pénzbüntetésként még 2000 forintot fizet. A bíróság elren­delte azonnali őrizetbe véte­lét. Szabó_ Márton 10 hónapi börtönbüntetést kapott és köte­lezték 2000 forint megfizetésé­re. Cégény Antalné bünteté­se 6 hónapi börtön. ß tóreceni tersieioszovetkezgíek 000 sertés tiizlalásMisz eiepiő tengerivei termeinek tikét, mer! négyzetesen vetnek A debreceni határban 30 ter­melőszövetkezet földjén serény munka folyik. A cukorrépának 30 százalékét már elvetették. Példát mutatnak ezzel az egyé­nieknek. A cukorrépa gyors ve­tése nagyon fontos abból a szem­pont bóí, hogy a kártevők a meg­erősödött répában már nem tud­nak komoly pusztítást okozni. Vetik a határban a naprafor­gót. A burgonyának több mint 30 százaléka földbe került már. Derekas munkát vépez a város mezőgazdasági osztálya Nagyban készülnek a város termelőszövetkezetei a tengeri vetésére. A Rákosi-telepi Petőfi, a maced Béke, a szepesi Uj Élet halad az élen a jó munkában. Elmaradtak a cserei Dózsánál, a cserei Vörös Csillagnál, ez apafai Bocskainál, de ennek oka főleg abban keresendő, hogy a Debreceni Gépállomás nem adott elég segítséget idejében ezeknek a szövetkezeteknek. Megtörtént az a nem éppen dicséretre méltó eset, hogy a halápi Uj Barázda földjére a Vámospércai Gépállo­mástól kellett traktort igényelni, hogy az időszerű munkát idejé­ben elvégezzék. A Debreceni Gép­állomás küldött ugyan traktort, de olyant, hogy nem volt köszö­net benne, mert az nagy súlyá­nál fogva elült a homokban. A debreceni határban működő termelőszövetkezetek gondos munkával készülnek arra, hogy tengeri termésüket az idén lénye­gesen fokozzák. A több termés­hez szükséges az, hogy négyze­tesen vessenek minél nagyobb területen, mert így le tudják küz­deni a munkaerőhiányt. A négy­zetesen vetett tengerit kereszt­ben, hosszában tudják gépi e; ő- vel munkálni. A többször kapált tengeri pedig, mint a tapasztalat is bizonyítja, bőséges terméssel fizet. A több tengeritermés elérése érdekében a város mezőgazda- sági osztálynak dolgozói derekas munkát végeznek. Nemcsak arról gondoskodtak idejében, hogy 1b négyzetes vetőgép a termelőszö­vetkezeteknél már kijavítva vár­ja a vetést, hanem felkutatták az egyénileg dolgozó parasztság­nál található négyzetesen vető gépeket, és azokat térítés ellené­ben igénybe veszik, hogy minél nagyobb területen vethessenek négyzetesen. Igen helyes ez az intézkedés, mert valóban . káros lenne tétlenül nézni, hogy ki­használatlanul heverjenek a fé­szerekben az annyira keresett drótos vezérlésű négyzetesen vető gépek. Pazonyi Géza, a Debreceni Vá­rosi Tanács mezőgazdasági , ,z- tályának vezető mezőgazdásza értekezletre hívta össze a váró,-, területén dolgozó 18 mezőgaz­dászt. Alaposan megtárgyaltál’: a négyzetes vetés módozatait. Sze­mélyükben tette őket felelősié azért, hogy minden négyzete- en vető gépet teljes mértékben k - hcsználjának. A mezőgazdászok­nak jelen kell lenniük a négyze­tes vetésnél, hogy szaktudásukkal a helyszínen adjanak segítséget ahhoz, hogy jói működjenek a gépek, és nyílegyenesek legyenek a sorok. A négyzetes vetés elő­nyei csak Elekor aknázhatók kn ha szabályosan történik a vetés és megteremtik a ’ehetőséget ah­hoz, hogy a kultivátorok kereszt­ben. hosszában tudjanak majd járni, és így megkapja a növény a négyszeri kapálást s később pedig lóval is lehessen rneghú- zatnl. A négyzetes vetés után 5 mázsával több a termés Pazonyi Géza vezető mezőgaz­dász kiszámította, ha a négyze­tes vetési tervet a debreceni ter­melőszövetkezeteknél teljesítik, akkor annyi tengerivel termelnek többet, amennyi 000 sertés hiz­lalásához elegendő. Nagy jövede­lem ez, s erről nem mondhat le egyetlen egy termelőszövetkezet sem. E 600 kövér sertésen felül azon­ban további előnyei is vannak a négyzetes vetés álltai tehetővé tett gépi művelésnek. Ismeretes, hogy a tengerikapálás ideje egy­beesik a szénagyűjtéssel, lucerna­kaszálással. Szomorú tapasztalat, hogy munkaerő hiányában bi­zony sok szálastakanmiány tönkre megy, ónért vagy nem tudják ide­jében kaszálni, vagy ha lekaszüi- ták, nem tudják idejében szárí­tani és bekazlazni. A tengeri gépi művelése kö­vetkeztében igen sok kézi erő szabadul fej, nem kell kapálni, tehát helyette végezhetik a lu- cernakaszálást, betakarításit, szé­naszárítást. Ez több takarmányt jelent, s ennek következtében pe­dig jobban tudják takarmányozni majd a teheneket, több lesz a tej, emelkedik a tsz-ek jövedelme. Példamutató tehát az egész me­gye számára a debreceni mező- gazdasági osztály munkája. Az egész megyében össze kell fogni a termelőszövetkezeteknek, hogy mentői nagyobb területen tudja­nak négyzetes vetésit végezni. Al'jl.i,!,. 1.. * i I, V i I 3Ó ELNÖK NÉLKÜL, a tagok egyetértése nélkül nincs az a szövetkezei, amelyiket rendbe lehelne tarlani * híradás a nagylétai vörös csillagból * I— ( hogy ami nevelő a honvédségnél, az használható egy szövetkezet­ben is. Aztán rájött, hogy még­sem. Megtanulta — az ő szavá­val — a jó elnök, jó pedagógus is, akinek minden emberhez más legyen a szava, tudja, hogy kitől mit várhat, kitől mit követelhet. Azóta egy év szaladt át a szö­vetkezet fölött. Az eredmény pe­dig? A tagok restelkedve emlé­keznek a múltra, s ha valaki ér­deklődik is felőle, hallgatnak, in­kább a jövőről kezdenek beszél­ni. Vagy szívesen megmutatják a tehenészetüket, amely a régi­hez képest 100 százalékosan sza­porodott, 7 fejőstehenüknél pe­dig elérték, hogy naponta átla­gosan 9 liter tejet fejnek. Vagy megmutatják a sertésállományu­kat, afroi Puskás Gábor bácsi gondozza a szövetkezeti vagyont. De dicsekedhetnek a tyúk-tenyé­szetükkel is, mert ott meg Kacsó Sár, dómé ér el mindennap jobb és jobb eredményeket. Persze, az eddigi eredmények nem teszik elvakulttá a szövet­kezeti tagokat. Tudják ők nagyon jól, hogy hej, de sok mtndem kell még íieiyre&illsrsten?, amit elrontott a múlt. a széthú­zás, a torzsalkodás. De nemcsak helyrebillenteni, hanem mag több szívet-Ielket vinni a munkába, mert ha nem, hát sohasem érik utói az álmosdi Táncsicsot szö­vetkezeti vetélkedésükben. BODA ISTVÁN a párnás csecsemőt. Megkoszosod- tak, csak a fejük nőtt olyan nagy­ra, mint a lóé. Egy-két éve még alig bírtak járni itt a Vörös Csillagban a jó­szágok, s ma már mind elevenen szökik és az egész faluban híre van, 'hogy a Vörös Csillagban milyet változott az élet. S ez itt a karám körül is lemérhető a ma­lacok vidám v: son gésában, a hí­zók örege.:- rötögésében. S nem­csak, hogy lemérhető, de olyan természetes is és olyan magáréi értetődő. De ha az ember egy ki­csit mélyebben nyúl a múlt vi­zébe, az egymásra hullott napok­ba, azonnal meggyőződhetik ar­ról, hogy ez a mai gyarapodás mennyi harcnak, nehézségnek, küszködésnek az eredménye. A harc már 1349-ben elkezdő­dött, amikor MazSuj Sándor el­nökletével megalakult a szövet­kezet. Kulák igaz egy sem volt a csoportban, de annál több a faluban. Ezek mesterien értették, hogy szétzüllesszék a szövetkeze­tei, fellobantsák a tagokban az ellenségeskedés csóváját. Az az­tán mihamar beleharapott az amúgy is paprikás telkekbe, s ennek a levét csak a szövetkezet Itta meg. A kintiek kacagtak a szövetkezetieken, s látszólag még oltották is, locsolták Is a tagok tüze-haragját. Borral, szesszel, hogy el nem oltható tűz eméssze meg végképp a szövetkezetét. És mégsem sikerült. A mostani tagság már csak híimmögve és kézíegyintve emlékszik az akkori időkre és kicsit szégyellik is a szövetkezet akkori történetét. De lia szégyeüte is, rengeteget tanul­tak abból a harcból, azokból a tapasztalatokból. Saját bőrükön, saját kárukon, de megtanulták, hogy jó elnök nélkül, a tagok egyetértése nélkül nincsen az a ■ szövetkezet, amelyiket rendbe le­hetne tartani. És hogy a szövetkezet küűbol­ha tolt a mélységből, abban az oroszlánrész a párttagoké. Az olyan kéménvkötésű embereké, mint Kacsó Sándor, Balázs Sán­dor, Góca József s még jónéhá- nyé, akik ma is a szövetkezet legjobb munkásai. Nekik ugyan­csak kellett állniuk a sarat rossz időben, még rosszabb időben, hogy a szövetkezetét megmentsék a szétszóródástól. No, ctehát ezekre az Időkre nem szívesen emlékeznek a Vörös Csílíagíjan. Arra az elnökjárásra meg éppen nem, amelyik a szövetkezetét megverte, mert nemcsak a ragya pusztíthat, de a bő elnökáldás is megviselhet. Az igazság kedvéért azonban azt még csak el kell mondanunk, hogy honnan is in­dult el a szövetkezet, miikor Ki­rály Imre. a jelenlegi elnök 1954. január 28-án átvette a csoport vezetését. Ha csak etatisztikaszerűen mér­legelnénk a helyzetet, akkor is súlyos és meghökkentő volt az az élet, ahogy a Vörös Csillag síny­lődött, emésztődött. Csak 314 kilogramm tojással, 451 kilo­gramm sovány baromfival, sok kövérsertéssel és még sorolhat­nánk, hogy ml mindennel tarto­zott a szövetkezet, mtendndén súj­totta. De valójában a helyzet még ennél is súlyosabb volt. Az el­nök szavával élve a szövetkezet nagy bajban volt, mert nemcsak tartozások, adóhátralékok emész­tették, hanem az emberek szét­húztak, szinte ellenségei voltait egymásnak. Király Imre ezt a szövetkeze­tei vette át. Nem kell szépíte­nünk a dolgokat és nyugodtan megmondhatjuk, hogy kezdetben ö is nehezen találta fel magát, Katona volt, parancshoz szokott ember, aki talán úgy gondolta, Mi tagadás, Puskás Gábor bócs ., ár egy kicsit nagyszót hall. D< rég mindig nem annyira nagyot rogy meg ne hallotta volna az ú világ felmorajló hangját, az ú éiet zengését. Meghallotta azt, hi már a fül nehéz is a szóra, a lé lek az még fogékony a tavasz reggelek pacsirta dallamára, ; búzaringó alkonyok ezernyi ne száré. Fogékony, mert a ml éle tünk újsága ott zúg ezekben is meghalihatóan, felismerhetően. 5 hogy mennyire, arra tanú Puska Gálőor, aki deresedé fejje! is ki­fogta mindezekből a változó vilás hangjait. Ezért lett tsz-tag, í nagylétai Vörös Csillag sertésgon clozója, a szövetkezet legjobb ká­rásza. Egy jó kanásznak pedig felbe- - süihetetlen a haszna a szövetke­zetben. Ha meg éppen olyan, min Puskás Gábor, akkor arannyal kamatozik minden napja. Arannyal, jól szaporodó malaccal gömbölyűdé süldővel és alig to- Dogó hízóval. Puskás Gábor m«f különösen érti a módját, hogj megtalálja minden percnek í hasznát. Hiszen régi mesterség« már a sertésnevelés, csak valaha hej de mostohán bánt vele a2 étet, Ma Puskás Gábor a nagyiéta: Vörös Csillag legjobb sertésgon­dozója. Szövetkezeti tag, derese- dő fejű öregember, aki sok hall­gatás, várakozás, álmodozás után hazatért, hazaérkezett a szövet­kezetbe. Szava van, becsülete van. mert az ő keze alatt olyan disznó­nyájak nőnek és szaporodnak, amit megnézhet ország-világ. _ A malacok tiszták, mint a patyolat, csak úgy cikáznak, táncolnak a szövetkezet kővel kirakott ka­rámjában. A bízónak való süldő­kön meg szőkén göndörödik a szőr, s aprókat röfögnek, míg kö­nyökre dőlve állunk a karám léce mellett. Állunk és hallgatjuk a malacok sivalkodásait, a hízók rövid röf- 'enéseit. R határban már zúg a tavasz, az egész mező tele van az élet pattogásával. Áprilisi szél borzol­ja a zöldfejű rozsszálakat, s ahogy közénk suhan, szinte illata van a levegőnek. Puskás Gábor behnj- lik a karámdeszkán és egy oda- topogó szőke ártánynak kedves­kedve vakarja meg a hátát. Az ártány szétterpesztett lábbal szin­te elnyúlik, torkából apró börgé- sekkel jön fel a hang. Majd meg­szólal a gyönyörűségtől, míg gaz­dája becézgető ujjakkal kedves­kedik a hátán. Na, te, te beste — korholja az öreg —, ugye jól esik mi, szívesen tűröd? Mert az állat is érez — fordul hozzám, van an­nak is szíve. Megérzi, hogy ki sze­reti, ki van jó szóval hozzá. Hát az igaz, teszem hozzá a magam véleményét, mert amint látom, Gábor bácsit nagyon szereti. Ezek igen — feleli — s már új törlész- kedőn babrál a keze. Szép jószágok — kezdem újra dicsérni nyáját, munkáját. Most már meg is járná, csillan fel a szeme, mert ez évben mintha rendbe jönnének. Híznak, szépülnek és nem pusztulnak. Egy-két hónappal ezelőtt — tud­ja — ezek is, hogy néztek ki? So­ványak voltak, gubancosok, meg­ette őket az ól. Meghat nem is én kezeltem őket, s a jószágon mi­hamar meglátszik, hogy a gondo­zó szíve szerint viseli-e gondját. 1993-ban előfordult itt még olyan eset is, hogy azt a nagy árkot — s mutatja — nem tudták saját erejükből keresztül mászni. Ügy ketíott őket ölben áthordani, mint

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom