Néplap, 1955. április (12. évfolyam, 77-101. szám)

1955-04-10 / 84. szám

NÉPLAP 1955. ÁPRILIS 19- VAJAR.W tö ELMÉLET NAPI KÉRDÉSEI A NÉPLAP fi ligfiézip aépgazdasápk tevábbfejlődéséaek alapja kádiétnií&Ma Hazánk fejlődésének egy évti­zede olyan történelmi alkotások­ról tanúskodik, melyet csak egy szabad szocializmust békében építő tiép érhet el. A. Szovjet­unió felszabadításának eredmé­nyeképpen. a kommunista párt vezetésével a magyar nép törté­nelemformáló munkájának ered­ménye, hogy hazánk elmaradott országból erős iparral rendelke­ző. szo-iaUzmust építő országgá vi Store'! 5-,t •.Így érhettük el, hogy ta­rn. zkodtunk az általános érvényé marxista-leninista taní­tásra. ! gy a szocializmus építé­sének i; uícskérdése a szocialista iparosít^.;. Hazánkban a proletárdiktatúra megteremtésével lehetővé vált a szocialista iparosítás, amelyet az első 5 éves terv megindításával rregkezdtünk. A szocialista Iparo­sításnál a főfelsdat a nehézipar megteremtése, egyetlen helyes út­ja további felemelkedésünknek. A szocialista iparosítás nem más mint a párt és a szocialista ál­lam tudományos gazdaság-politi­kája. amely fejlődésünket mégha tározó objektív gazdasági törvé­nyekre támaszkodik a proletár- diktatúra idején. Azonban nem­csak gazdasági, hanem igen fon­tos politikai kérdés is. A szocia­lista iparosítás teremti meg a szo­cializmus építésének technikai alapját, kihatása a mezőgazda­ságra elősegíti, hogy az egész nép­gazdaságban uralkodóvá váljanak a szocialista termelési viszonyok és korlátlanul érvényesülhessen a szocializmus gazdasági alaptörvé­nye. A legfejlettebb osztályra. <> munkásosztályra támaszkodik a szocialista iparosítás és megvaló­sításával számban és szervezett­ségében, műveltségében nő a munkásosztály, erősödik, szilár­dul a vezetés, a munkás-paraszt szövetségen belül. Végső soron elősegíti a falu, város, a munkás- osztály és a dolgozó parasztság közötti lényeges különbség fel­számolását. eltűnését és egyben emeli az egész ország lakosságé­nak kultúrszínvonalát, mivel fej­lett, bonyolult gépekkel látja el az egész népgazdaságok ta termelési viszonyok kialakítá­sa, az egységes szocialista nép­gazdaság megteremtése is. Er­ről Lenin a következőket tanítja: „A gépi nagyipar és ennek a földművelésbe való átpr.lún- táiása, a szocializmus egye­düli gazdasági alapja, azaz egyetlen alap. amelyre tá­maszkodva eredményesen har­colunk azért, hogy megsza­badítsuk az emberiséget a tő­ke jármától." A proletárdiktatúra időszakában nem lehet a szocialista termelési viszonyokat egy csapásra megte­remteni, uralkodóvá tenni, ehhez a gazdasági alapot meg kell vál­toztatni. A szocialista ipar bizto­sítja a mezőgazdaság átszervezé­sének előfeltételeit. technikai alapját. Az ipart nem lehet kellően előreviinni, ha nem lát­juk el a mezőgazdaságot modern gépekkel, melyet egyedül csak a nehézipar biztosíthat. e!:át n mezőgazdaság átszer- ■ vezéréhez, a nagyüzemi gaz­dasági forma kialakításához gé­pesítésre, úi iparágak kialakítá­sához termelőeszközök termelésé­re van szükség. Fejlett nehézipar nélkül lehetetlen volna a mező- gazdaság szocialista átszervezése, az egységes népgazdaság megte­remtése. A proletárdiktatúra államának megszilárdítása is szükségessé te- szí a szocialista iparosítást. Az iparilag gyenge ország csábító a kapitalisták számára, leigázására törnek, gyarmatosító politikájuk­kal, vagy háború útján erőszak­kal bekebelezik a gyenge orszá­gokat. Tehát a függetlenség biz­tosítása cél iából erős, fejlett- kor­szerű haditechnikával ellátott néphadsereget kell fenntartani. Ilyen fejlett ipar, és új hazáját szerető modern technikával ellá­tott néphadsereg nélkül a Szov­jetunió sem tarthatta volna meg önállóságát a kapitalista környe­zetben. és nem tudott volna győz­ni a II. világháborúban sem. 1. anyagi alapját veszélyeztették. E « nézetek hirdetői tudatosan elfe- j ledkeztek arról, hogy csakis a ♦ nehéziparral, a gépesítéssel bizto- ♦ síthatú a könnyű és az élelmi- ♦ szeripar termelésének állandó nö- * velése, a mezőgazdaság szociális- ♦ ta átszervezése, terméshozamának ♦ növeléee. és a munka termeié- ♦ kenységének állandó fokozása. * Fejlett nehézipar nélkül a népjó-* lét emelése üres, megalapozatlan * demagógia. * Ez a káros elmélet összeférhe- X teilen pártunk politikájával, a t párt eddigi határozataival. Pár- 2 tunk Központi Vezetőségének * 1955. márciusi határozata elméle- J tileg szétzúzta ezekét a káros né- * zeteket. A szocialista iparosítás % politikáját, a szocializmus alap- | jainak lerakását pártunk III. % kongresszusa határozatához hűen « a jelenlegi szakaszban is a szó- $ cializmus építése fő eszközének t kell tekinteni. épgazdaságunkban 1953 előtt 2 ■" aránytalanságok keletkeztek, i amelyek akadályozták az egész-1 séges továbbfejlődést. A hibákból < okulva a tervező munkánk to- 1 vábbi során a szocializmus gaz- j dasági alaptörvénye és a tervsze- < rű arányos fejlődés törvényének < alapján kell az ország termelő- < erőinek színvonalából a népgaz- < daság előtt álló legfontosabb fel- j adatokból kiindulva meghatároz- < ni az arányokat. < Az 1953. júniusi határozat csők- < kentette a feszített ütemet, léleg- ; zetvételi időt biztosított az ipa- < rosítás terén elért eredmények ; megszilárdítására, és a helyes < ütemű továbbfejlesztést tűzte ki ; feladatul. A csökkentett ütemből j egyesek azt a helytelen követ-; keztetést vonták le, hogy most - már nein kell fejleszteni a nehéz- ; ipart. Ez téves nézet. A csökken- : tett ütem nem jelent megnyug- : vást, sem visszavonulást, mert ez állandóan növekvő igények kielé­gítése a termelőerők fejlettségé­nek színvonalától függ. A nehéz­ipar fejlesztése nélkül egyhelyben topogna az életszínvonal. Más­részt azt is látnunk kell, hogy az imperialista országok nem mond­tak le a háborús terveikről, ha­nem tovább folytatják a háború­ra való lázas készülődést. Mind- ! ezek világossá teszik, hogy orszá- ; gunk további iparosítása, ezen; belül a nehézipar különös gond-; dal történő fejlesztése az eddigiek során, a jelenben és a jövőben is; a párt gazdaságpolitikájának fő ' irányvonala, a szocializmus épí­tésének fő eszköze marad. BJ eladatunk továbbra is az, hogy • szüntelenül emeljük a munka termelékenységét,mert ez az egyet­len lehetséges út, amely életszínvo­nal további felemelkedését biz­tosítani tudja, csökkenteni kell az önköltséget, hogy olcsóbban termeljünk. Mindezek a felada­tok együttesen elősegítik a szo­cializmus gazdasági alaptörvé­nyének fokozottabb érvényesülé­sét. A feladatok nem kicsik, és nem valósulnak meg maguktól,- kemény munkára van szükség ’ minden területen, de munkánk- . ban az eddig elért eredményeink­- re bátran támaszkodhatunk — ez 1 az alapja további fejlődésünknek. Ezt az utat mutatta meg a Köz- ’ ponti Vezetőség márciusi liatáro- : zata, amikor megszabta a további feladatainkat. Stozicski Ferenc, az MDP megyei bizottság >! ipari osztályának vezetője, 17.55. .Népi zene. 18: A virágzó me- tógazdaság útján, 18.30* Szív küidi vzívnek szívesen, 19: Mesterházi La­jos jegyzetei, 19.15. Jó munkáért ■— szép muzsikát! 19.30: József Attila verseiből, 20: Esti Híradó. 20.50: Diák, írj magyar éneket. 21.18; fáhcaor-e, 22.15: Tia perc külpoliti­ka, 22.2a: Szimfonikus zene. 23.tM; Hanglemezek, 0.10: Népi zer:e. PBTÖFRRÁDIÓ 6.50: Csárdások, 11.30: Műsorzá­rás, 14: Müvátwlemezek 14.40: Ked­ves dalaink, 15.05: Hanglemezek. — 15.2U: Ketteoskén, az édes á'om, — 16.20: Ember vagyok, 16.40: Bura Sándor és zenekara játszik, l7.yo: Orosz nyelvtanfolyam Haladóknak. 17.40: Kamarazene, 13.30: Előatjuk 13.50: Operat-trészletek, 19.30: Az épülő kommunizmus nagy országá­ban, 20: Kórusmüvslc, 29.20: Spon. Csütörtök KOSSUTH-RÁD1Ö 8.22: Műsorismertetés, 8.30: Zenek ri hangverseny, 9.20: Mese a gv m állt ssemü kisegérről, 9.40: A Gyermekrádiő műsora, 10.10: Nép­dalok. 10.50: Szimfonikus táncolt, 11.30: Lion Feuchtwagner, 12.10: Operaréaz 1 etok, 13: Emlékezés a Ma­gyar Tanácsköztársaság dicsőséges napjaira, 13.20: Opea-etti-ésrletek. — 14 25: A Rádió Gyermekújság mű­sora. 15.15: Magyar rnezölc virágai, 15.30: Az épülő kommunizmus nagy országában, 16: Szovjet fúvószene. 16.20: Előadás 16.50: Szív küldi szívnek szívesen, 17.10: Válaszolunk hallgatóinknak, 17.30: Egy falu — egy nóta, 18: Ágit. prop, műsor. 18.20: Hanglemezek, 19: Ifjú Figyelő. 19.30: Tánczene. 19.53: József Attila verseiből, 20: Esti Híradó, 20,20: Hangszersziólók, 20.50: VaráBSfuvo'a, 22: Sport. 22.15: Az c-perettközveti- tés folytatása. 23.30: Mesélő muak ka. 0.10: Csillagos ég — dalok. PETÖFI-RÁDIÖ 6.50: Népdalfeldolgozások — kó­russal, 11.30: Műsorzárás, 14: Zene­kari muzsika, 14.40: A Magyar Rá­dió népi zenekara játszik, 15.10: Egy város története. 15.30: Hangszeres muzsika. 16: Szív küldi szívnek szí­vesen, 16.30: A Gyerinekéádió mű­sora, 17.25: Régi angol muzsika, — 17.45: Előadás, 18: Kamarazene, — 18.35: Egy asszony élete, 19.15: Filmzene, 19.30: Dalia) — tánccal, 20.10: József Attila ég a zene, 2) : Tánczene, 21.30: Sporthiradó. Péntek KOSSUTH-RADlö 8.22: Müe-orism-crtetús, 8.30: A So mogy megyei Népi Zenekar játszik, 9: Tom=gdalok, 9.20: Harc a bacillusok ellen. 10.10: Smetana-művek, 10.30; Mi újság az óvodában? 10.50: Az Okos Mackó. 11: Nők negyedórája, 11.15: Filmzene, 11.30: Operarészie­tek. 12.10: Népi muzsika — népi hangszer szólók, 13: Tánczene, 17.10: Külpolitikai kérdésekre válaszolunk, 17.25: Szív küldi szívnek szívesen, 18: Ipari műsor, 18.30: Matyóföld dalai és hortobágyi dalok, 19: Hang­lemezek, 19.15: Majakovszkij halálá­nak 25. évfordulója, 20: Esti Híradó. 20.20: Zenekari hangverseny, 21.30 József Attila verseiből, 21.38: Sport­híradó. 22.15: Tíz perc külpolitika, PETÖFI-RÁDIÖ 6.50: Keringek, 11.30: Műsorzárás. 14: Vígoperaréazletek, 14.50: Népek dalai, 13.80: Kínai zongoramuzsika, 15.45: Miles Sadlo gordon-kázilc, 10; Orosa népdalok, 16.40: Szimfonikus zene, 17.30: Uj könyv. 18: Debussy müveiből, 18.30: Az épülő kommu­nizmus nagy országában. 19: Német népdalok, 19.15: Mi a kispolgári szel­lem? 19.30: Magyar nóták és csárdá­sok, 20: Az orosz kérdés. Színmű rádióvéltozat. 21: 900 millió... — Szombat KOSSUTH-RADIÓ 8.22: Műsorismertetés. 8.30: Tán­cok fúvószenekarral, 8.50: Ópere-it- réazle-tek, 9.10: U-ttürő-hiradó, 9.45: Kis muzsikusoknak, 10.10: Zeneka: i hangverseny. 11: A Zeneművészeti Főiskola hallgatóinak hangversenye, 11.30: Ismeretterjesztő előadás. — 11.40: Hanglemezek, 12.10: Dallal — tánccal a világ körül. 13: Előadás, 13.20: A Fővárosi Népi Zenekar új műsora, 13.40: Szórakoztató fúvós- zene, 14.25: Zenei Újság, 15.20: Pro­paganda előadás, 15.40: Szív küldi szívnek szívesen. 16.10: Szövetkezeti Híradó, 16.40: Schubert müveiből. 17.10: Kodály: A magyar népzene. 17.33: Zenekari hangverseny. 17.40: Válaszolunk hallgatóinknak. 10 Táncze-ne, 18.20: Aa épülő kommu­nizmus nagy országában, 19: Zene­kari hangvareeny, 19.53: József Atti­la verseiből, 20: Esti Híradó, 20.20: Lakatlan sziget. 22.15: Tánc éjfélig, PETŰPI-P.ADIÚ 6.50: Filmzene, 11.30: Műsorzárás, 14: Klasszikus francia operettek. — 14.50: Magyar táj — magyar ecset­tel, 15,20: Az opera mindenkié, 16.20: A nehézipar — népgazdaságunk \ - zetőereje, 16.40: Tánczené, 17-05: Tavasz a gyárban. 17.30: Kamara­zene, 18: Katona Józssfről, 18.30: Szív küldi szívnek szívesen, 19: Kül­politikai kalauz, 19.10: Híres előadó­művészek hangversenye, 19.45: Vers­sel, dáliái, 20: Zenekari hangverseny, 20.20:. Sporthiradó. II. Mi leszi szükségessé a szocia­lista iparosítást? Elsősorban a szo­cializmus gazdasági alaptörvény érvényesülésének követelménye, amely kimondja, hogy a szocia­lista termelés célja „az egész társadalom állan­dóan növekvő anyagi cs kul­turális szükségletei maximá­lis kielégítésének biztosítása, a szocialista termelésnek a legfejlettebb technika alap­ján történő szakadatlan nö­vekedése és tökéletesedése útján.“ A fejlett technika, a szocialista iparosítás a szocializmus gazda­sági alaptörvénye, célja elérésé­nek eszköze. £í dolgozók államának min- denkorl alapja, céllá: szün­telenül növelni a népjólétet. A jólét emeléséhez termelőeszkö­zökre, gépekre és a munka magasabb termelékenységére van szükség. A szocializmus a kapi­talizmust azért tudja legyőzni, magasabbrendűségét azért tudja bebizonyítani, mert a munka ter­melékenységének magasabb fokát biztosítja. Az emberi munkát a gép segíti, könnyíti, azon túl az anyagi javak nagy és állandóan növekvő tömegét, árubőséget csak egvre több géppel, egyre fejlet­tebb technikával vagyunk képe­sek biztosítani. Hazánkban is, mivel hazánk is elmaradott, félfeudális mezőgaz­daságot és elmaradott ipart örö­költ a Horthy-rendszertől, szük­ségszerű a nehézipar, a gépipar fejlesztése. A növekvő jólét biz­tosításához arra van szükség, hogy növekedjék az egész társa­dalom termelése, amely feltétele­zi a nehézipar fejlesztését, ezen belül a gépgyártást. A marxista újratermelési elmélet is kifejezi azt az általános törvényt, hogy a termelőeszközök előállítása meg kell, hogy előzze a fogyasztási cikkek gyártását. Ezért kell a ne­héziparon belül elsősorban a gép­gyártást fokozni. A gépek, a korszerű technika, tudomány békés célokra való felhasználása forradalmasítja a termelést, segíti az embert, kí­méli fizikai erejét és mérhetet­lenül meggyorsítja a termelést. ül. Pártunk politikája, amely a szo­cialista iparosítást tűzte ki fel­adatul helyes volt, mutatják ezt z országban elért hatalmas ered­mények. Sztálinváros, Inota, Tí- szalöki Erőmű, Lenin Kohászat, Kazincbarcika stb. A megyénk­ben létesült gyárak: Gördülőcsap­ágygyár, Hajdúsági Gyógyszer- gyár, Orvosi Műszergyár, Laka­tos és Gépipari Vállalat, Ruha gyár és még sok más egyéb , léte­sítmény, amelyek az áruellátás bővítését biztosítják, és a dolgo­zók rémét, a munkanélküliséget megszüntették. íGj ikereink és pártunk útmuta ^ tása ellen hangoztatott jobb- A szocialista iparosítást szűk-[oldali nézetek éppen az iparosí- kégessé teszi továbbá a szociális-1 tásunk irányát, a szocializmus A Vasárnap KOSSUTK-RÁDIŰ \ 4.30—7.59: Reggeli zene, 8: Hírek. : i.lü: Egy falu — egy nóta, 9: Zenés : ejtörő. 10: Vasárnapi levél, 10.10: ' Ahru-Bumm! XI: Ágit. prop. műsor. .2.15: Jó ebédhez szél a nóta, 13: íó munkáért — szép muzsikát, — l3.30; Rádiólexikon, 14.15: A Ma­gyar Rádió szimfonikus zenekara átázik, 16 30: Egy hét a külpoliti­kában, 15,45: Szív küldi szívnek -.zivüst-n. 17: Hanglemezek, 17.40: Kincsen Kalendárium, 13.40: Táuc- ■ene, 19.20; Az épülő kommunizmus nagy országában, 20: Esti Híradó, 10.20: Senki városa. Színmű három ’elvonásban, 22: Hírek. 22.10: A színházi közvetítés folytatása, 23: Budapest hangversenytermeiből, — 3.10: Népzene. PETÖFI-RÁDIÖ 8: A pásztói népi zenekar játszik, 3.30: Református vallásos félóra a stúdióból, 9: Lengyel népdalok, 9.30: Miska bácsi leme«eaíádája, 10.10; Szív küldi szívnek szívesen, 11: Né­pek zenéje, 11.50: Könnyű zene, 12.30: Csokonai vidám versei, 13: Jancsi és Juliska. Mesejáték, 14.40: Szovjet filmdalok, 15: A magyar tu­domány 10 éve. .15.20: Magyar nép­dalok én csárdások, 16: Huzal Miki vidám áprilisi műsora, 17: A Rádió Clyermekszimházának műsora, 17.40: Szimfönikus zene, 18.35: Scliubert- müvek, 19.10: Virágnyelv — kisope- lett, 19.35: Népzene. Hétfő KOSSUTH-RADIO 8.22: Műsorismertetés, 8.30: Ze­nekari hangverseny, 9.20: Orosz nyelvlecke. 9.40: A Gyermekrádió műsora. 10.10: Liszt-müvek, 10.30: Óvodások műsora. 11: Operakórusok, 11.30: József Attila szerelmes ver­seiből, 12.10: Szovjet operettrészle­tek, 12.45: Afrika az álmok világá­ban és a valóságban, 13: Régi ma­gyar muzsika, 14.25: Úttörő-híradó, 14.50: Heti zenés kalendárium. — 15.40: Schubert-müvek. 16: Most légy okos Domokos, 16.25: A Ma­gyar Rádió gyermekkórusa énekei, 16.40: Hanglemezek, 16.55: Debussy: Tűzijáték, 17.10: Helyszíni közvetítés Becsből a Bp. Honvéd—Ausztria és a Bp. Kinizsi—Bácsi Rapid nemzet­közi labdarúgcmérkűzésekről, 13.20: Bgy falu — egy’ nóta, 13.40: Az ifjúság írói, 19; Ismerkedés a zeneirodalommal. 20: Esti Híradó, 20.20: ünnepi műsor József Attila születésének 50. évfordulóján, 21: Tudományos híradó, 21.20: Táncze- r.e, 22.15: Tiz perc külpolitika. 22.25: Magyar Zeneszerzők, 23.45: Népi zent). PETÖFI-RÁDIÖ 6.30: Fúvósindulók, 11.30: Műsor­zárás, 14: Hanglemezek, 15: Közked­velt melódiák, 15.30: József Attila műfordításaiból. 16: Szív küldi szív­nek szívesen, 16.30: Magyar népi muzsika. 17: Énekkari hangverseny, 17.15: Paraszttáncok, 17.25: Előadás, 17.40: Filmzene, 10: Hanglemezek, 18.23: Kamarazene, 19: Az épülő kommunizmus r.agv országában. Kedd KOSSUTH-RADlö 8.22: Műsorismertetés, 8.30: A Ma­gjai- Rádió népi zenekara játszik, 9: Indulók, 9.15: Úttörő-híradó, 9,40: A Gyermekrádió műsora. — 10.10: Halló, itt Bukaresti 11: Nők negyed­órája, 11.15: Filharmonikus zene, 11.30: Fúvós zene. 11.45: Vrb&a Er­nő író két karcolaté, 12.10: Suki Antal és zenekara játszik, 13: Köny- nyű hangszer szólók, 18.30: Operett- részletek. 14.25: Hangverseny gyer­mekeknek. 15: Arcképcsarnok, — 15.35: Puccini operáiból. 16: Párduc, Rádiójáték, 16.5*0: Plovdiv város kó­rusa énekel, 17.10: Válaszolunk hallgatóinknak, 17.30: Magyar nép dalok. 18: Ágit. prop. műsor. 18.20: Szív küldi szívnek szívesen, 13.34: József Attila verseiből. 18.40: Ma­gyar Játékszín. 20: Esti Híradó, — 20.20: A közvetítés folytatása, 21.50: Kodáiy-müvek, 22.15: Népi énekesek és kórusok műsora, 22.30: ünnepi műsor Lukács György 70. születés­napjára. 23: Zenekari hangverseny. PETÖFI-RÁDIÖ 6.50: Úttörők énekelnek. 11.30: Mű­sorzárás, 14: Népek dalai és táncai, 15: A Magyar Rádió kisegyüttese ját­szik, 15,30: Emlékezés József Attilá­ra, 10.10: Hanglemezek, 17: Dalok, 17.30: Előadás. 17.45': Tánczene, — 18.30: Aa épülő kommunizmus nagy országában. 19: Tarlta kendő, 19.50: Kamarazene. 20.40: Előadás, 21: Operarészletek. Szerda KOSSUTH-RADlö S.22: Műsorismertetés, 8.30: Nép­szerű operarészletek, 9.20: A Gyer- : inekrádió műsora. 9.40: PaUanulás, 10.10: Beszélgetés az orgona nagy művészéről, 10.30: Óvodások műso­ra, 11: Ifjúsági kórusok énekeire'.:, ; 11.30: Képeslap Szófiából, 12.ró: '■ Tánczene, 13: Szülőknek — nevelés- ; ről, 13,20: Magyar és székely nép- • dalok, 14.25: Úttörő-híradó, 14.50: I László Anni énekei, 15: Vonósaié- | gyes. 15.20: A Gyermekrádiő műso- I ra, 16.20; Romár» koneert, 16.40: ’ Válaszolunk hallgatóinknak, 17.10: Riporter szemmé! a világ körül, —

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom