Néplap, 1955. április (12. évfolyam, 77-101. szám)

1955-04-10 / 84. szám

1SÓS. ÁPRILIS 18. VASÁRNAP N it P í A P 3 Az Országos Béketanács közleménye az aláírásgyűjtésről Hazánkban a Bélce-Világtanács Irodája bécsi felhívásának nyomán országszerte tovább fo­lyik az atomháború és Nyugat-Németonszág felfegyverzése ellen tiltakozó aláírásgyűjtés. Az aláíra­tok száma elérte a 6 163 100-at. A békebizottságok az aláírásgyűjtést körültekintő felvilágosító munkával kötik egybe. E mun­kában nagy segítséget kapnak a tanácstagoktól, a Hazafias Népfront-bizottságok tagjaitól és a tö­megszervezetek aktíváitól. Az aláírásgyűjtők lelkes, jó munkájának eredményeképpen a tiltakozó aláírások gyűjtése több megyében befejezéshez közeledik. Borsod megyében például három járás és Miskolc város kivételé­vel mindenütt befejeződött az aláírásgyűjtés. Zala megyében két község kivételével mindenünnen beérkeztek az aláírások a megyei békebizottsághoz. Ugyancsak rövidesen befejezik az aláírásgyűj­tést Tolna és Győr-Sopron megyében is. Veszprém megye devecseri járásában április 4-ig több mint 30 ezer aláírást gyűjtöttek, ez azt jelenti, hogy a járás felnőtt lakossága kivétel nélkül aláírta a- békeíveket. Az Országos Béketanács arra kéri a békebizottságokat, hogy fokozzák tovább felvilágosító munkájukat. Jussanak el minden házba az atomháború és a nyugatnémet felfegyverzés elleni til­takozás békeíveivel, a felvilágosító szóval. Érjék el, hogy hamarosan befejeződhessék az aláírás- gyűjtés cs hazánk minden békeszerető felnőtt lakosa aláírja a bécsi felhívást. lengyelországitól kapóit fenyemagoi az Erdőgazdaság A Debíbce-m Erdőgazdaság Alföld fény vesztésére a fe- 'öcseanete termeléshez a Len­yel Népköztársaságtól 132 kil­ogramm 36 százalékos csíraké­pességű erdei fenyőmagot ka­pott. A lengyel erdei fenyőmag magas csiraképessége azt bizo­nyítja. hogy nagy gondot for­dítanak a magtermő állomá­nyok kijelölésére. Lengyelor­szág a kölcsönös segítés elve alapján kiváló minőségű mag­gal segíti hatéves erdőfejlesz­tés! tervünk előbbre vitel ét. A magyar termőhelyi, éghaj­lati ' viszony ok igen megközelí­tik a lengyel viszonyokat, ugyanis a ráckevei magperge- tőbűl 85 százalékos csíraképes­ségű fekete fenyőmag került ki. A Hajdúsági Gyógyszergyár dolgozóinak fogadalma A Hajdúsági Gyógyszergyár munkásai és munkásnői a na­pokban megtartott röpgyűlésen elhatározták, hogy tovább fo­kozzák a felszabadulási verseny lendületét és május 1. tisztele­tére újabb munkasikereket har­colnak ki. Megfogadták, hogy második negyedévi tervüket 15 nappal a határidő előtt befeje­zik; április havi kötelezettsé­güknek három nappal előbb tesznek eleget. Az önköltséget az I. negyedévhez viszonyítva 1,5 százalékai csökkentik. A pi- peridinsó kitermelésének száza­lékát 1,5. a procainsó kiterme­lését pedig 1 százalékkal javít­ják a II. negyedév folyamán, az I. negyedévi eredményekhez vi­szonyítva. A munka biztonságá­nak fokozása érdekében még e hónapban felülvizsgáljál! az összes munkavédelmi berende­zéseket és a hiányosakat kija­vítják, illetve újakkal pótolják. ELTEMETTÉK SZELE TIBORT a elein eceni Egyelem Kossuth-díjas fanérát Debrecenben, szombaton dél­ben temették el az életének 37. évében rövid betegség után el­hunyt dr. Szele Tibor Kossuth- díjas egyetemi tanárt, a mate­matikai tudományok doktorát. Az elhunyt fiatal tudóst a Kos­suth Lajos Tudományegyetem oszlopcsarnokában ravatalozták fel. A szeretet vörös és fehér virágaival ékesített koszorúk övezték a ravatalt. A megjelentek között ott vol­tak a debreceni egyetemi taná­rok, más egyetemek képviselői, az egyetem hallgatói, rokonok és ismerősök. Ott volt Ménes Janos, Debrecen Város Tanácsa végrehajtó bizottságának el­nöke. A gyászünnepségen elsőnek Kádár László, a Kossuth Lajos Tudományegyetem rektora bú­csúzott az elhunyt professzortól. Ezt követően Hajós György Koesuth-díjas akadémikus, a Magyar Tudományos Akadé­mia; Aczél János, a Debreceni Kossuth Lajos Tudományegye­tem tanszékvezető docens, az egyetemi pártbizottság; Rónyi Alfréd kétszeres Kossuth-díjas, a Magyar tudományos Akadé­mia levelező tagja a „Bolyai János Matematikai Társulat“; Kalmár László Kossuth-díjas egyetemi tanár, a Magyar Tu­dományos Akadémia levelező tagja a szegedi tudományegye­tem: Varga Ottó Kossut-bdíjas egyetemi tanár, a Magyar, Tu­dományos Akadémia levelező tagja, a debreceni Kossuth La­jos Tudományegyetem Mate­matikai Intézetének igazgatója közvetlen munkatársai; Kovács István IV. éves matematika szakos hallgató pedig az egyete­mi ifjúság nevében vett búcsút Szele Tibortól. Az egyetemtől a Köztemetőig iógába öltözött egyetemi hall­gatók kísérték a gyászkocsit. A sírnál Szarvas Pál egyetemi ta­nár, » Természettudományi Kar dékánja mondott beszédet, mi­közben megkondult a debreceni Nagytemplom Rákóczi-harang- ja. Szele Tibort a Debrecen Vá­ros Tanácsa által adományozott díszsírhelyen hántolták el Megnyílt Hajdúszoboszlón a Gambrinusz étterem Szombaton délután ünnepé­lyes keretek között nyílt meg Hajdúszoboszlón a Gambrinusz étterem és szálloda. Az ízlésesen berendezett étteremben 300 sze­mély talál kellemes szórakozást. A szállodai résznek egyelőre csak egyik fele nyílt meg, ahol 65 üdülni vágyó részére van hely. Május 1-ig megnyílik a szál­loda másik fele is. összesen 67 szobában 122 ágy várja majd az üdülőket. Ugyancsak május 1-re megnyílik a Gambrimisz cuk­rászda és eszpresszó. Berende­zik a szálló kerthelyiségét is. Az új szórakozóhely megnyi­tásával lényegesen javul Hajdú­szoboszlón a szórakozási lehető­ség: a Gambrinusz étterme, cukrászdája, eszpresszója éjjel­nappal nyitva lesz. A Debreceni Gyógyszergyár­ban má.- közel két éve kísérletez­nek. hogy átszeli és erdei csa­lánból clorofilt állítsanak e'ő- Zsírban oldható clororiit már ré­gebben is előállítottak, sőt jelen­leg ebből az anyagból jelentős exportot bonyolít le a gyár. — Uiabban vízben oldható cloro­filt készítenek. Ezt dr Varga Paine, az üzem főmérnökének irányításával dr Kiss Imre ve­gyészmérnök kísérletezte ki. \ vízben oldható clorofiit egy új­fajta fogkrém alapanyagaként használ iák. Megjutalmazzák a Tatarozó Vállalat legjobb brigádjai! A Hajdú-Bihar megyei Tatarozó Vállalat dolgozói közül szn ■ mos kőműves, segédmunkás, kubiicos es vasbetonszerelő vett rész az április 4-i versenyben. A vállalat-vezetőség a legjobb ered­ményt elért dolgozókat az üzemi bizottsággal karöltve jutalomban részesíti. A „legjobb kőművesbrigád“ címet a nagylétai két tanterme ; iskola építésén dolgozó Balázs kőművesbrigád nyerte el. A bri­gád vállalása az volt, hogy az építkezés felmenő falazatát április 4-ig elkészíti. Már március 30-án falegyenest ériek el. A határidő lerövidítésével a brigád mintegy 1840 munkaóra magtakarítást ért cl. A brigád tagjai most május 1. tiszteletére versenyeznek. Válla­lásuk az, hogy az építkezés befejezési határidejét 20 nappal Icr'i- vidítik. A kőművesbrigádok versenyében a második helyezést Kováé ' Viktor. Komp ár Miki' és Hevesi István köművesbr- gád szerezte meg. A „legjor•. segédmunkás brigád“ címet az elő­regyártó üzemben dolgozó Szend-re i-brigádnak ítélték oda. A vállalat legjobb kubikosbrigádja az öntős Papp-brigád lett. Legjobb eredményi a versenyben a vasbetonszerelők értek el A vasbetonszerelők a megyei versenyben is részt vettek. A „lec- jobb vasbetonszerelő brigád“ címet a vállalatnál az április 4-i Jogé dalnak alapján Nagy Zoltán héttagú szerelőbrigád in érdemel te ki. A festők közül ugyanebben az időben a C s i c s é r-festöbriaáct járt az élen. Dicséret illeti még az előregyártó telep Itazánfüiőjé gépkezelőjét, a Kovács vasbetonszerelő brigádot, valamint a Pc'i - rovics, Vékony és Gyulai festőbrigádokat. A műszakiak versenyében a legjobb főépitésvezető“ cim-ri Szabó Imrének ítélte a bizottság. A legjobb építésvezető n felszabadulási műszak során Lukács János volt. A ,,legjob’• ■művezető“ címet B. Szántó Imre főművezető, a „legjobb üzem­vezető“ címet S z e r e p i Sándor érdemelte ki.. A jutalmakat és kitüntetéseket az élenjáró dolgozóknak rövi­desen átadják. A OARUKEZELŐ EGY KITÜNTETETT MUNKÁS ÉLETÉBŐL de sohsem bánta meg, amit ki­mondott. Ügy 1930 táján dolgozott pél­dául a mozdonyszereidében egy Lakfalvi nevű művezető. Szoká­sa szerint azzal kezdte a napot, hogy' szemlét tartott a dolgozók felett, s ha valakinek nem tet­szett a viselkedése, vagy pláne az útjában volt, hát egyszerűen belekötött. Varga már akkor jól ismert volt a gyárban. Bíztak benne az emberek, hallgattak a szavára. Épp ezért haragudott rá Lakfalvi. Egyszer aztán össze is akaszkodott az öreggel. S zó szót követett, végül mi­kor látta, hogy nem bír ezzel a konok, kemény munkással, a szétszedett kazánok felé mutatott: no, maga holnap­tól kezdve kazánmosó lesz. — Az leszek, — ismételte Var­ga, — de maga nem lesz sokáig művezető. A kazántisztítás valóban bün­tetés volt. de megmutatta, hogy még ott is állja a sarat. S való­ban úgy lett. ahogy megjöven­dölte. Ö továbbra is maradt, de a művezető ment. Igaz utána má­sok jöttek a helyébe, s pont olya­nok, mint Lakfalvi, de mégis csak erőt kölcsönzött az a tudat, hogy ha van bátorság, van összefogás, akkor a művezetők sem lehetnek „kisistenek“. Majdcsal! 27 évig mozgott, dö­cögött így a világ. Nehéz napok voltak igaz, de elmúltak. 1944. október 19. után az első munka­napon Varga András bácsi is azt mondta: „Na végre, megválto­zott“. Fellélegzett és szétnézett. Emlékszik, enyhe októberi, nap volt. A város utcáin már szov­jet gépkocsik robogtak, nem rob­bantott többé a német, de a gyár, az bizony, mint valami temető, dermedten hevert. Bizony akkor maga is elszontyolodott. Felemelte a fejét és bátorságot vett érzelmén. Most már kemény daccal, szembenézett a valóság­gal. Ki fog itt rendet teremteni, ha nem mi? — gondolta, össze­hívta az embereket és Erdeivel, Simonnal, meg a többi élharco­sokkal hozzáfogtak a munkához. Üj életet vittek a romok közé, irtották a pusztítást; építettek, gé­peket raktak helyre, kijavították a gőzkalapácsot, rendbetették a VIII. osztály tetejét és így to­vább. 1947-ben már a kijavított műhelyekben dolgoztak, 1948-tól kezdve pedig nálunk is gyökeret eresztett az új társadalom építé­sének alapvető formája, a mun­kaverseny. V arga bácsi szorgalmas mun­kájának 1952-ben érett meg az első gyümölcse. „Érdemes vasutas“ címmel . tüntették ki. Aztán újabb kemény : három esztendő jött a daru mel­lett, a mindennapi munka őrhe­lyén. Egyre több mozdony került az osztályra, egyre inkább növe­kedett a termelés. A darús is fürgébb lett mint máskor, hol mozdonyhenger, hol kémény, víz­tartály, vagy hamuláda beemelé- i sére jött a „megrendelés“. Sok szén és harcos nao telt «1, de ta­OsszehiYfak az Országgyűlési A Népköztársaság Elnöki Tanácsa az Alkotmány 13. szaka­szának 2. bekezdése alapján az Országgyűlést 1935. április IS-án délelőtt tíz órára összehívja. Kefegyári fiatalok a május 1-i munkaverseny sikeréért A jelszabadulási műszak ideje alatt sóim hallottunk a kefe- gyári fiatalok nagyszerű sikereiről. Batai Margit stancoló 125 százalékos átlagteljesítmény elérését ígérte és 131 százalékot ért cl Gáli Julianna az ígért 127 helyett 130, Tóth Erzsébet pedig 125 helyett 130 százalékot teljesített. Es így sorolhatnánk tovább a fiatalok, munkagyőzelmeit, amelyekkel nagymértékben elősegítették a gyár exporttervének és teljes termelési tervének — jóval — határidő előtti teljesítését. A fiatalok most újabb győzelmeket akarnak aratni. A gyár va lamennyi f iatalja párosversenyre lépett egymással és havi tervük határidő előtti teljesítését vállalta. Takács Erzsébet már ápri­lis 27-én jelenteni akarja, hogy befejezte április havi tervét. S a- fián Mária, Szarvas Erzsébet és még többen két nappal előbb akarják végrehajtani egész havi termelési feladatukat. A fia1 tatok így 3000 forint értékű árut gyártanak áprilisban — terv- ■ felül. Ián a legszebb most. április 3-án virradt az öregre. Egy kicsit meg­hatódott, mikor erről beszél. Április 2-án kaptam az értesí­tést Szombati elvtárstól, hogy va­sárnap menjek el a Hajdú-Bihar megyei Tanács kistanácstermébe. Vasárnap aztán ünneplőbe öltöz­tem és elindultam. Voltunk ott már sokan a megyétől, a pártbi­zottságoktól. az üzemekből. Min dónk arca derűs volt, hisz ott megtudtuk, hogy kitüntetnek ben­nünket. így is lett. B a r c z i elv­társ sorra szólította a neveket Egyszer aztán rám is sor kerül; Odaléptem az emelvényhez és kézhezkaptam a „Szocialista Munkáért Érdemérme t", s a velejáró díszoklevelet. Higyje el az elvtárs, sok helyen, sok ün­nepségen részt vettem már, de ilyen boldognak még sohsem éreztem magam! Varga András bácsi, az örök- vidám, köpcös kis darúkezelő most 62 éves. Több évtizedes gyá rí munka van a háta mögött, de még most sem gondol arra, hogy nyugdíjba menjen. Igaz, pillanat­nyilag már 20 perc helyett 40 per­cig tart a Pandur utcától a Jár­műjavítóig az Út.:: Az öreg magabiztosan, a gyár gazdájához méltón szétnéz a ha­talmas műhelyben. Körülötte he­gesztőpisztolyok fénye villan, dü­börögnek a légkalapácsok s a mozdonysorok között a munka mindennapi hatalmas lélegzetű dala dobol. s kint, a csarnok feletti áp­rilisi szélben vörös zász­lókat lenget a szél. Béke van, tavasz van és ebben a ta­vaszban már a második szabad évtized új munkagyőzelmei ■ív­nek! Kovács Tibort I 1 Egy behemót vasoszlop tövé- ; óén ált és nevet. Fején Mmléde- I -es sapka, arca kerek, bajusza I fehéren villan a betűző áprilisi ; napfényben. Körülötte a munka | mindennapi üteme dobol, a ter- í melés sokarcú lélegzete. A moz- ! lonyok hátán kormosarcú. ctös | un berek, légpuskával a kézben t üatalok, középen csilingelő tcló­* ind. mely mozdonyokat szállít és | íord hátán szüntelen. j 4 kis köpcös, most a darú mozgását figyeli. Szeme J ^ élesen tapad a magasba, |ahol a vaskos horog fölött kötél r feszül és a kötélen egy kijavított [ víztartály lebeg. A darú a ke- | esztsín ormózatán lassan a már > félig kész mozdony felé siklik. A | kezelő óvatosan leereszti a víz- | tartályt. Mindez szinte pillana­tok alatt történik, nagy figyelmet [ és nagy szorgalmat igénylő mun- i ka ez. : A kis köpcös; Varga And­| rás immár 5 éve folytatja ezt a I mesterséget. 1950-ben kapta a • megbízatást, hogy legyen kezelő, | mert oda ügyes ember, éles szem | és mindenekelőtt határozottság • kell. Varga elvtárs habozott egy I keveset, de aztán vállalta, örök- | vidám arcán mosoly suhant át, > sandított egyet és másnap oda- j állt a darú fekete kapcsolójához, j A „szolgálatot“ a Járműjavf­> tóban még 1918-ban kezdte. 37 léve gyárimunkás. Becsülni a | múltban nem igen becsülték. Per­♦ sze megmondhatjuk őszintén, ma- Iga sem becsülte azokat, akik a | munkásokat hajszolták és nyúz- fták. Mindig szókimondó ember- I nek ismerték. Az is volt, most is jaz maradt. Ha hangoskodott va­> laki, röviden, de akkurátusán, (mindig megmondta az ilyeneknek ‘a véleményét. Lehet, hogy élesen,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom