Néplap, 1955. április (12. évfolyam, 77-101. szám)
1955-04-24 / 96. szám
4 NÉPLAP 1955. ÁPRILIS 3*1. VÁSÁRNÁL Büv&keácia és éss<z&t£Lsítés Balmazu!r\/,mason Jálüs í műszak“ a Roslkikészitő mmÉm (%(íjpár £>nxL re A napokban temették Budapesten Gáspár Endrét, a vagytehet- icjü József Attila-dijas műfordítót. Ravatalát a magyar íróvUág legjobbjai állták körül. Nagy hatású gyászbeszédefk méltatták érdemeit az egybegyült hatalmas, közönség előtt. Gáspár Endre Debrecenből származott el. Itt volt gimnazista, itt szerzett ddktari diplomát az egyetem jogi karán. Családja révén sokáig erős szálak fűzték 2 v ároshoz, mikor már messze vetődött innen. Már diákkorában kitűnt bámulatos nyelvteheiségévA. Egész tor idegen nyelven olvasott és irt. A spanyol nyelvnek és irodalomnak egyik legkiválóbb ismerője volt az országban. Mint jogász az első világháború idején egyik irányitója az egyetemi ifjúság szellemi életének, fő munkatársa „Egyetem“ című folyóiwtvlkmak. Az 191S-as forradalom idején V j Világ címmel önálló folyóiratot imáit. Debrecen forradalmi szellemű Hatál íróit tömöríti benne. A Kommunisták Magyarországi Pártjához lelkesen csatlakozik. 4 Tanácsköztársaság néhány heti debreceni uralma idején vezető szerepe van a kommunista értelmiség sorában. A győztes ellenforradalom vadállati terrora elől külföldre kell menekülnie. Az egyetem tanácsa dáktori címétől is megfosztja. Gáspár két évtizedet tölt a bécsi emigrációban. Magyar irodalmi kapcsolatai soha nem sza- ’:adna!k meg. Különböző irodal- 'nak remekeit ülteti át remekül magyarra, magyar remekműve- '•et fordít németre. Kifejező készsége bámulatosan gazdag, verse- '5 tehetsége csodálatosan köny- nyed. Szinte nem ismer nehézségeket. A Becsbe betörő hitleri rémuralom koncentrációs táborba veti. Onnan sikerül Budapestre menekülnie s egészen a felszabadulásig meghúzódnia. Tevékenysége a. szabadság levegőjében virul ki igazán. Lapokat lehetne megtölteni prózai és verses fordításainak címével. Mint évtizedok óta törhetetlen, a marxizmusban is kitűnően képzett kommunista ném egyszer kap pártunktól megbízást ideológiai művök fordítására is. Ezt is hűséggel, odaadással, tudományos alapossággal végzi. Mindenképp méltó rá. hogy Debrecen dolgozó népe. Debrecen haladó írói, tudósai híven őrizzék emlékét. K. P fi Fazekas Mihály Szabadegyetem hírei A művészettörténeti tagozat részé- ■o hétfőn délután 6 órakor Kádár holtán egyetemi tanszékvezető tart Nőadást a Déri Múzeumban: Az Izlám művészete címmel. A biológia), egészségügyi tagozat részére kedden délután 6 órakor Endes Pongrác egyetemi tanár ugyancsak a Déri Múzeumban tait előadást: A rákbetegség címmel. Aa agrártudományi tagozat részére csütörtökön délután 6 órakor a Déri Múzeumban Prezner Gábor tudományos kutató: A gyümölcsfák élete a többtermelés szempontjából •Iminél tart előadást. A fizika-kém ia-müszakl tagozat ré- tzére pénteken délután 6 órakor r Kísérleti Fizika! Intézetben Bem tér 18. alatt Lutter Béla egyetemi tan- szíkvezetö docens: A vasgyártás és "a acél címmé’ tart előadást. Színházi műsor Ma fél 4-kor Hófehérke gyermek- 'őadás. Este 7-kor Csárdáskirálynő. Hétfőn fél 4-kor Hófehérke gyermek.' ■lóadás. Kedden 7-kor Bánk bár. ’zerdán, csütörtökön és pénteken /-kor Sok hűhó semmiért. ezt a dolgot a vállalatoknak és aj pénzügyi szerveknek egyeztetni?!| Ez a túlzott központosítás az ■ adóügyben egyre növeld a pontat-; lanságot, a tévedéseket és tömege-1 sen kell helyesbítési határozató- kát hozni. Csak Balmazújváros-. ról havonta százával küldenek b: i ilyen papírokat, mert — isten ne j hagyj* — ezt kizárólag a járási. osztályvezető írhatja alá. Vajon! van-e erre elég ideje, hiszen a járás 15 községéből bizonyára ezerszámra rúgnak ezek a papírok.’ Sürgősen változtatni kell ezen az | illetékes minisztériumnak, hiszen ■ a párt és a Minisztertanács külön- ; böző határozatai hozzásegítik eh-1 hez. Mennyi-mennyi felesleges' munkát meg lehetne takarítani, mennyi papírt, mennyi pénzt ^ é; i kevesebbet bosszantanák az adóíi-1 zetőket a sok tévedéssel. Felszabadulna a járásnál is — t csak az adókivetésben — kilenc í könyvelő és tizenhárom adófel- < ügyelő. , Felhőtlen dürsetielmek Végül csak néhány szót a pan- < tos adminisztrációról és a feles-, leges zaklatásokról. A közelmúlt- 1 ban kapott a községi tanács el- J nőké egy dörgedelmet azért,, mert — állítólag — nem telje- ' sítették a sertés-beadási tervet.! Mikor ez a dörgedelem kiérkezett < Balmazújvárosra, a tervezett 80 ( sertés helyett már 43-ait gyűjtőt- i tek be. Ugye, hogy milyen ne- < héz is lenne mindössze 15 köz- i ségböl kiválogatni azt a 4—5,1 vagy 7 községet, ahova ilyen le- ; velet kellene küldeni. De hát, van papír, vagy idő pocsékolásig ' ás miért ne gyártsák egy kapta- ! fára őket. < Egy hónappal ezelőtt Tóth Já- ’ nosné elvtársnő, a járási tanács • elnökhelyettese személyesen ét- ; vett egy jelentést Balmazújváro- _ son. Néhány nap múlva sürgető • levelet küldött ki, hogy az általa ■ bevitt jelentést újra küldjék el. j A tanács az eredetinek a rnáso- { latét küldte be. Mire néhány • nap múlva újabb dörgedelem ér- ! kezett és igazoló jelentést kért | Tóth Jánosné elvtársnő, amiért j a balmazújvárosi tanács nem. juttatta el azt a jelentést, ame-1 íye-t egyszer ő személyesen el- j vitt, másodszor pedig a másola- • tát küldték el. Mit tett Tóth Jó- J zsef elvtárs, a vb. elnök? Erre | a dörgedelmes levélre ráírta: ■ irattár... Nagyon helyesen tét- ; te! Több megbecsülés jár a helyi j tanácsoknak, több figyel-messég,: nemkülönben pontos adminisztrációt várnak a helyi tanácsok vezetői, hiszen ők maguk is úgy j tanulhatják meg a jó államveze- - , lést. . ’ ; Ha komolyan akarunk segíteni j ; a helyi tanácsoknak, meg akar- - ; juk könnyíteni a munkát és ez- 1 1 zel mintegy a tömegekkel való i í-kapcsolatát is, akkor helyesen; í kell hogy értelmezzük az éssze- í rűsítésí. És persze nemcsak a I í minisztériumnak van tennivaló- j ► ja és nemcsak ott kell a felelős- ! ► séget keresni, hanem jobban I ► széjjel kell nézni a középszer- j ► veknél, a járása és a megyei ta- • ► rácsoknál is, ahol sokszor feles- j [ legesen gyártódnak az akták j ; százai és ezrei. Hiszen tudják • [ nagyon jól a járási és me,gyei ta- , ínácsok vezetői, hogy nemcsak) í körlevéllel lehet vezetni és igaz- j í gatni, hanem ésszerű, határozott,! í pontos intézkedésekkel vihetjük I ► előrébb az ügyet. Mennyi, meny- ; ► nyi papírt, munkát, energiát és , ► nem utolsósorban milliókat le- ■ íhetoe megtakarítani az államnak.; ► ha egyszerűsítenék az adminisz- . [tnációs munkát. S mennyi, de ' t mennyi alkotó kéz, tehetséges : E dolgozó szabadulna fél az író-. ► asztaloktól, akik még rá vannak ' { kényszerítve az aktagyártásra, a* ’ ► irka-firkálásra, s akik szívesen ► részt vennének bárhol az építő, ► alkotó munkában. Mennyi napi-’ ► díj, kiküldetés, utazgatás, futká- ; {rozás szűnne meg és végül is lent {falun a helyi tanácsok nyugodt.' {ütemes, ésszerű közigazgatást vé-; űzhetnének. • FÁBIÁN SÁNDOR fóínss famvkár a etitaréssáSiasa ■ százalékot. A dobai üzemben Fass Mária tiloló 121. Bojtor József pedig 120 százalékot ért el. A vállalat tilolói közül Bemát Magda, a porcsalmi üzem dolgozója érte el a legjobb eredményt: 165 százalékot. Közvetlen nyomában van azonban Kövér Anna, a nagyhalászi üzem tilolója 161 százalékos teljesítménnyel. A komád! üzem legjobbjai: Pálfi Antal, Nagy Sándor tilolók, Mihók Sándor és Jáván József tc- rősbri-gédjának tagjai, parátus munkája. De csak azóta, amióta azon a címen helyezték be a járási tanácsokhoz az adókivetést, hogy ez ésszerűbb és olcsóbb megoldás. Tehát a járási pénzügyi osztályoknál őrzik és kezelik az adófőkönyveket, amelyeknek csak a másolata van bent a községekben. S mi született meg ebből az intézkedésből? Fokozódott a bürokratizmus, költségtöbblet, s nem utolsósorban a dolgozók felesleges zaklatása és sűrű bocsánatkérés. Kiszámoltuk, hogy a jelenlegi állapotot figyelembe véve évi 115 000 forint bért keüil kifizetni a balmazújvárosi adóügyi munkáért. Amíg a községi tanács maga irányította a pénzügyi és adóügyi munkát, addig ez 113 000 forint évi béralapot jelentett. De ettől lényegesebb baj az, hogy rengeteg hi-ba, tévedés, elírás, s mérhetetlen mennyiségű papír emésztődik fel. Például a községi pénzügyi csoport megbízottak és a „vezető megbízott“ soha sincsenek tisztában a község helyzetével. Szinte vakon dolgoznak. Nem tudják pontosan, ki fizette be hátralékát, ki tartozik, mert a balmazújvárosi befizetésről a járási tanácsot értesítik. Mire ez a jelentés visszafordul a községi adómegbízottakhoz, addig már egy csomó embert feleslegesen zaklatnak. Előfordul az is, hogy három Kiss János nevű ember befizetett adóját egy negyedik Kiss János javára írták. Aztán újra jön a zaklatás. Végül is bebizonyosodik, hogy pont a negyedik tartozik és akikor sűrű bocsánatkérés közben kell elhagyni a többi Kiss Jánosok hajlékát. Majdnem minden tanácsülésen szóvátesznek ilyen eseteket. fi 'álzott közpnföstfás A bürokrácia netovábbja, hogy egyszerű adóbizonylatért Balmazújvárosról Debrecenbe kell utazni. A helyi megbízott még akkor sem adhat ki igazolást valakinek, ha meg van arról, győződve hogy az illető nem „adóalany“. Havonta 50—60 embernek kell betörekednie Debrecenbe, ezért az egyszerű bizonylatért. De nem mindig sikerül megkapnia, s újra vissza kell utaznia Újvárosra, majd újra vissza Debrecenbe. S mire végre meg van ez a kis papír, nagy nehezen kifizeti a vállalat a jól megérdemelt munkabért. De annak ellenére, hogy a kiadott bizonylat egy negyedévre szól, a vállalat minden hónapban újat követel. S ha nincs, addig nem fizet. Tehát minden hónapban meg kell járni ezt az utat annak az 50—60, vagy sokszor 100 embernek is. Milyen nehéz lenne ságát, s nem különben felesleges munkát okoz a járási tanácsnál és komoly munkaerőket köt le a jelentések feldolgozására. A dolgozók ügyeinek intézése megkívánja a pontos, bürokráciamentes munkát. Mindezt azért, hogy a dolgozóknak ne kelljen sok időt veszteni — „Ponciustól Pilátusig“ járni. De bizony a valóságban Balmazújvároson nem így néz ki. Például egy egyszerű községi igazolvány kiadásához környezettanulmányt kell végezni. Bizony, ez hosszú időbe kerül, s főleg olyan kérdésekre kell válaszolni, hogy az nevetséges. E hó 10-én is érkezett egy akta a járási tanácstól gyermektartási ügyben. Két nap határidőt adtain a megválaszoláshoz. Ha az illető községi előadó ezt pontosan, lelkiismeretesen akarná megválaszolni, állandó bizottsági ülést kellene ösz- szehívnia, ki kellene mennie Nagyhátra, ami 10 kilométer a községhez. A vizsgálat alkalmával pedig egy csomó, talán 60—70 kérdésre kellene választ adnia. Aki a járási tanácstól, ezt az ügydarabot kiküldte, vajon meg tudná-e válaszolni az ügyet még egyéb munkái mellett két nap alatt. Bizonyára nem. S ha ez így van, akkor nem helyes ilyen határidőket szabni, mert lelkiismeretes végrehajtás szinte lehetetlen és ez már bürokratizmus. Snvafeöítvvi útvesztő Az anyakönyvi munka sem valami egyszerű. Pedig itt mindennap akad dolog. Születés, esküvő, halálozás, itt kerül bejegyzésre, tehát fontos hivatal az emberek számára. A községi anyakönyvvezetőnek bár joga van ösz- szeházasítani két embert, de az anyakönyvbe bejegyezni csak az anyakönyvi felügyelőség engedélyével — ami pedig Debrecenben székel — lehet. Ha pedig a bíróság holttányilvánítási ítéletet hoz, erről hivatalos értesítést küld a községnek, akkor ezt az értesítést is be kell küldeni újra Debrecenbe és kérni kell az anyakönyvi felügyelőség engedélyét, hogy bejegyezhessék az anyakönyvbe. Persze, minden változtatás nélkül engedélyezik és újra visszautaztatják az aktát Balmazújvárosra és altkor bejegyezhetik. Ez aztán „forradalmi“ módszere a közigazgatásnak! Nem egyszerűbb volna, ha mindjárt bejegyezhetne mindent az anyakönyvvezető lent a községben. Ha ezen a téren is ésszerűsítenének, jó néhány embert fel lehetne szabadítani s egy csomó aktatologatás megszűnne. Legbonyolultabb a pénzügyi ap1 1. Balmazújvárosról be sokszor adtunk híradást. Dicsértük is, bíráltuk is a balmazújvárosiak munkáját. Ennek a nagy faluvárosnafc életébe sokszor beleszóltunk. A Néplap hasábjain megjelent cikkek azonban mindig segíteni akartak a községnek, jót akartak a vezetőknek és a falu dolgozó népének. S most is ide érkeztünk meg. Rövid idő alatt is nagy változás történt. Az ember büszkén tekint szét a Keleti Főcsatornát átívelő gyönyörű hídról. S mindjárt hozzágondolja, hogy ez a híd is egy állomása ennek a községnek fejlődő életében. Neme :ak nagy hidak születtek itt, hanem egyebek is. Mily sok új létesítmény — gépállomás, termelő- szövetkezetek, Betonútépítő Vállalat és terjeszkednek, s megváltoztatták a falu feudális egyhangúságát, s a szocialista építés hangulata tölti el a falut. ÖüáliM már & tanács Segítsük hát mi is ezt a munkát újra, s nézzünk szét, milyen változások történtek a legutóbbi párthatározatok óta, a tanácsválasztások után eltelt idő alatt. Tóth József elvtárssal, a végrehajtó bizottság elnökével találkoztunk először a tanácsházán, hosz- szasan beszélgettünk, hogy s mint folyik a munka, mi minden változott meg a tanács munkájában, önállóságában és hatáskörének ki- szélesítésében. Persze, erre az új tanácstörvény választ ad és Tóth elvtárc is tudja mindezeket pontosan. Milyen lehetőségek segítik a tanács munkáját, gazdálkodását, jobban, mint bármikor eddig. Most csak a pénzügyi kérdésekről néhány szót. A községfejlesztés, szépítés sokkal jobban módjában áll ezután a tanácsoknak, mert rendelkezésükre áll a vállalati hozzájárulás, a költségvetési többlet, a készpénzben jegyzett békekölcsön befizetett összegének 50 százaléka, a társadalmi munkával elért megtakarítás, a lakosság községfejlesztési hozzájárulása és az adóprémium, ami Balmazújvároson 800 000, esetleg 1 millió forintot tesz ki évente. A végrehajtó bizottság javaslata alapján a tanácsülés dönt ennyi pénznek a fel-használása felett. Természetesen úgy, hogy a tanácstagok először kisgyűléseken ismertetik a javaslatokat, terveket, aztán figyelembe veszik a dolgozók javaslatait, észrevételeit, és a közjó akaratával a község érdekében kedvük szerint használhatják fel a jelentős pénzösszeget. Ez már komoly lépést jelent előre és egy- szer-másszor már kézzel fogható; látszatja is van. De bizony még; igen sok tennivaló van a tanács-; bürokrácia csökkentése érdeké-: ben, amely még megnehezíti a! munkát. Hogyan folyik ez a mun-; ka: ezt vizsgáltuk meg Balmaz-j újvároson, hiszen itt lent falun; kell kezdeni, hogy milyen hatása’ van a rendeíetek, aktáit; és egyéb, intézkedések sokaságának, mert a; községi tanács az utolsó állomás,; ahol ezekkel meg kell birkózni és; intézkedni. Olyan egyszerű dől-; gokban tapasztalhatók még visz-; szásságok, amiket szinte egy toll-; vonással lehetne megszüntetni.; íme, egy példa: fi városgazda gondfal A városgazdának — hivatalos: nevén a város- és községgazdái-; kodási előadónak — mindennap; pontos jelentést kell küldenie a: végzett munkájáról a járási tanács vkg osztályához. Ebben a jelentésben benne kell lennie, hogy hol járt, kikkel beszélgetett, hány átereszt tekintett meg stb. Ezekből a jelentésekből pedig minden hó 23-ig egy összesített jelentést kell készíteni és ugyancsak elküldeni a járási tanácshoz. De vajon miért van erre szükség? Az ellenőrzést a tanácselnök, a végrehajtó bizottság könnyen tudná gyakorolni. Az ilyen atyáskodás, át- nyúlkálás sérti a tanács önálló{ A Tiszántúli Rostfcilkészítő Vállalat öt üzemében az első negyedévben legjobb eredményt elért {Tokai Kendergyár dolgozóinak [kezdeményezésére április 15-tői [„Május 1 műszakot“ tartanak {a dolgozók. A műszak ideje alatt ► már eddig is kimagasló eredmé► nyek születtek. Tukán például a ► tilolók közül Sándor János 145, ► Béres János 135, Cseh Margit {126 százalékra emelte átlagteljesítményét. Az Ifjú Gárda törős- tbrigád tagjai pedig elérték a 157 kártételével számolni kell. A cukorgyárak brigáddkat szervezte1 és azonnal megkezdik a vészé delmes kártevő elleni védekezést de ehhez szükséges, hogy min den cukorrépa, termelő nyomban jelentse, ha a barkó megjelenésé tapasztalják. A megyében a termelőszövet kezeték eddig a cukorrépa vetés tervüket 106 százalékra teljest tették. Példát mutatták ezzel a; egyénileg dolgozó parasztság szá mára. » Az utóbbi mpdkban az éjsza- Ircai fagyokkal kapcsolatban az a Ihír terjedt el a megyében, hogy ta cukorrépa jórésze kifagyott, tájra kell vetni. A cukorgyárak t ellenőrei bejárták a megyét, s a \helyszínen szerzett tapasztalataik talapján azt állapították meg, hogy | szó sincs arról, hogy a cukorrépa {kifagyott volna. Nem jelentettek tmég nagyobb fagykárt, kiszöm.- t fásra sem került cukorrépa. | A szemlék során azonban azt % állapították meg, hogy a barkó
