Néplap, 1955. április (12. évfolyam, 77-101. szám)

1955-04-24 / 96. szám

1955. ÁPRILIS 34. VASARNAP NÉPLAP 5 Miért maradt adós márdasban a tervteijesítéssel a Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat Az elmúlt évi terv sikeres tel­jesítése után, iránt az ország leg­több üzeme, gyára, vagy válla­lata, a Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat dolgozói is az alkotó munka lendületével, a jövőbe ve­tett reményeikkel indultak el az új tervév útján. Nagy és nemes célok vezették harcra a vállalat fizikai és műszaki dolgozóit: új munkasikerek, új termelési győ­zelmek kivívása. Ez a vállalat minden egyes munkadarab elvégzésével a me­zőgazdaság ügyét szolgálja. A ki­javított traktorok, kombájnok egész sora hagyja el a vállalatot, hogy a barázdákban, vagy később majd az aranyló búzatáblákon végezze munkáját. Az alkotó len­dület, a munlkakedv meg Is hoz­ta a gyümölcsét. A vállalat dol­gozói 131 százalékra teljesítették januári tervüket. A tervben 250 000 forint termelési értéket állapított meg számukra a Me­zőgazdasági Gépjavító Tröszt. Ezt a termelési értéket 327 500 forintra teljesítették. Iz sis® két hónap jó eredménye Nagy volt az öröm a vállalat dolgozói között. És az öröm jo­gos is volt, hiszen 131 százalékos tervteljesítés nem gyermekjáték. A januári munka lendületével fogtak hozzá a munkások a feb­ruári terv teljesítéséhez, mely­nek termelési értékét 220 000 fo­rintban állapította meg a tröszt. Elekor sem volt semmi hiba. A februári tervet is jóval túltel-; jesítetté a vállalat. A terv sze­rint előirányzott termelési érté­ket 46 200 forinttal teljesítették túl, vagyis a tervteljesítés 121 százalék lett. O^rliít égSsöl villámcsapás A vállalat dolgozóinak legna­gyobb része már abban remény­kedett, hogy ha így haladnak a továbbiakban is, akkor a negyed­évi tervet sikeresen túlteljesí­tik. Esetleg még élüzem is lehet. a vállalat, vagy legalább is elis­merést és hírnevet szereznek ma­guknak. Ha a januári eredmény és a februári siker tovább foly­tatódik márciusban is, akkor a negyedévi győzelem kétségtelen, így gondolkodtak sokan a válla­lat dolgozói közül. De ekkor jött a derült égből a villámcsapás! A Mezőgazdasági Gépjavító Trösztnél arra számít­va, hogy a Gépjavító Vállalat a már félkész állapotban lévő csapágy-öntő készülékeket már­ciusban elkészíti, az eddigi meg­szokott tervelőirányzatot minden további nélkül három és félsze­resére emelte. De mint ahogy Paczai Mihály igazgató elvtárs és R. Fehér ba­jos főmérnök elvtárs előadták, ez nem is lett volna hiba, hiszen a vállalat valamennyi dolgozója megértette Központi Vezetősé­günk határozatát a termelési ér­ték növelésére vonatkozóan. A vállalatnak szép számú, jó képzettségű szakmunkásgárdája van, mint például Fintor lózsef művezető, aid a motorszerelőket irányítja, Papp Imre lakatos mű­vezető, György István, B. Telefld Péter, Szilágyi László, Mezei Gábor, Szabó III. László, Gyö­keres Sándor, Szabó Imre, Sar- kadi Antal, Harsányi Mihály, Szilágyi István, Kalló P. István és még mások. Mind olyan em­berek ezek, akikkel lehet tervet teljesíteni és akik tudnak is ter­vet teljesíteni. Tudnak és szeret­nek dolgozni. fisnlhQ? a legfontosabb marad el: az anyag És mégis miért nem teljesí­tették a tervet? Azért, mert a Mezőgazdasági Gépjavító Tröszt ugyan megállapította a három és félszeres tervet, de éppen a legfontosabbat nem tette meg, nem biztosította a 150 csapágy­öntőkészülékhez szükséges ugyanannyi villanymotort, s a készülékhez darabonként szüksé­ges 300 kiló, összesen 45 ezer kiló vaslemezt. Már pedig anyag nélkül nem lehet dolgozni, nem lehet tervet teljesíteni. Erre a hibára rájött a tröszt, jegyzőkönyvet vett fel, és ennek alapján százezer forinttal csök­kentette a termelési érték elő­irányzott teljesítését. De ez a százezer forintos csökkentés a Gépjavító Vállalat tervteljesíté­A Vjl!»svasút dolgozóinak jó ereteéayei A Villamosvasút dolgozói még április első leiében megtették fel­ajánlásukat május 1 tiszteletére, A felajánlások a minőségi munka megjavítására, a karbantartás üte­mének gyorsítására, a forgalomnál pedig a bevételi tervek 2 százalé­kos túlteljesítésre irányulnak. A felajánlások teljesítésében a kábe­les brigád a javító műhelyben Mikó Imre, Zeke Antal, Bakóczi László, a forgalomnál pedig Ba­logh József, Fekete Gizella és Mátis Sándorné járnak az élen. Különösen a kábeles brigád tagjai dolgoznak példamutatóan. A brigád tagjai május 1 tiszteletére az ápri­lisra beütemezett kábelezési mun­kák határidő előtti teljesítőiét ígér­ték meg. Ezenkívül május 1-ig 20 darab kapcsoló szorítot, 36 kon- ta'kujjat is készítenek- A brigád tagjai felajánlásukat április 18-áig már 70 százalékban teljesítették. A forgalmi dolgozók szintén jó munkával segítik a vállalatot, hogy újra elnyerje a büszke élüzem cí­met. A forgalmi dolgozók április 15-ig vállalásukat 43 százalékban, 8062 forint értékben teljesítették. Kcnyvankét a Megyei Könyvtárban Általános népművelési szempont­ból egyik legfontosabb könyvkiadó- vállalatunk a Művelt Nép Tudomá­nyos és Ismeretterjesztő Kiadó, mely a Megyei Könyvtárral együtt már több sikerült ankétet rende­zett Debrecenben a saját kiadvá­nyairól. A Müveit Nép Kiadó most foly­tatja ezt a ankétsorozatot: április 27-én, szerdán délután fél 6 órakor a Megyei Könyvtárnak a Vörös Hadsereg útja 8. szám alatti eme­leti olvasótermében Tamasko Ödön elvtárs ismerteti a legújabb kiad­ványokat, tekintettel a közelgő könyvhétre is. Az előadást hozzá­szólások követik. isÉereskedefüii tanácskozás Oebrecenfieii Április 28-án összegyűlnek megyénk kereskedelmi vezetői, a kereskedelem élenjáró dolgozói, valamint az üzemek, állami gaz­daságok, szállító vállalatok és termelőszövetkezetek képviselői, hogy megtárgyalják a párt Köz­ponti Vezetőségének márciusi határozata alapján a kereskede­lem előtt álló feladatokat ás hogy hogyan akarják megyénk­ben alkalmazni az országos bel­kereskedelmi tanácskozás irány­elveit. A tanácskozás reggel 9 órakor lesz a Központi Kultúrofcthonban sének csak olyan „segítséget“ nyújtott, mint aíkasztott ember­nek a kötél. 8 vállalat dolgozóival lehet tervet teljesíteni Anyaghiány folytén a Gépja­vító Vállalat a terv teljesítésé­ben csupán javítási munkáikra szorítkozhatott, traktorok, vonta­tók, kombájnok s egyéb erőgé­pek javítására. így hiába volt mag a munkalendület, hiába ért el sok dolgozó, mint például Ko­rcsai György, Széli János, Tiba Gábor, Gaál Lajos, Kudi Aladár és még többen mások sztahano­vista szintet — a javítási mun­kákkal az előírt termelési érté­ket nem hogy teljesíteni, de még csak megközelíteni sem tudták. Az előirányzatnak még ötven százaiéíkát sem teljesítették. így a tervteljesítés csak 44,8 száza­lék lett. íme, így következett be a Gép­javító Vállalat márciusi kudar­ca. S ez rányomta a bélyegét az egész első negyedévi terv telje­sítésére, mert átlagban csupán 98,6 százalékot ért el a vállalat. Ha leszűrjük a tanulságot, he­lyeselnünk kell a Mezőgazdasági' Gépjavító Trösztnek azt a törek-' vesét, hogy a Központi Vezető­ség a termelési érték növelésére irányuló határozatát meg akarja valósítani. De a törekvés még édeskevés. Ha egy vállalatnak megszabja a tervét, akkor min- denékelőtt biztosítsa a gyártás­hoz szükséges anyagmennyiséget. Tervet csakis így lehet teljesí­teni. A Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat dolgozói csak így tehet­nek eleget maradéktalanul Köz­ponti Vezetőségünk határozatá­nak. _______ (V- E.v KILLEME LAPOZGATÁS Á A minap a Szabadság úti Göcs lakásépítkezésen a balesetek és a balesetvédelmi intézkedések felől érdeklődtem. Mile Lajos építésve zető, mielőtt válaszolt volna, egy vaskos dossziét vett elő. „Baleseti ügyék“ — hirdette az iratcsomó fedőlapjának pirosbetűs felírása. Meghökkentem. Ugyanis úgy tud­tam, hogy a balesetvédelem terén ez az építkezés a legjobb már évek óta az egész városban, sőt a me­gyében is. Es akkor bevezetőül egy ilyen vaskos iratcsomót dug­nak az orrom elé. „Hány fájdal­mas óráról, kórházban töltött nap­ról adhat számot ennyi töménte­len papír?! Es ez volna a legjobb munkahely? Milyen lehet akikor a többi..." — kergetőztek ben­nem a gondolatok ... Az iratcssmóbcm legfeiüi mindjárt egy baleseti jegyzőkönyv adta tudtul, hogy 1955 januárjá­ban Horváth Mihály ács két ujjá- nak hegyéről levágta a bőrt a kombinált abrichter, 17 napra gyó­gyult be a seb a téli hidegben. A baleset Horváth Mihály hibájából: történt: az építésvezetőség tudta és engedélye nélkül vette ki a rak­tárból a gépet és nem szereltette fel rá a védőberendezést. Újabb baleseti jegyzőkönyv kö­vetkezett: „Szolnoki Bálint állvá­nyozó bontás közben szegbe lé­pett. Nem tartotta be a kötelező rendelkezést: nem szegtelenítette a bontásból kikerülő anyagot* és nem vitte el 40 méter távolságra.“ A jegyzőkönyv 1954. augusztus 9-én készült. Még négy jegyző­könyv feküdt az iratcsomó tete­jén, három 1954-ben, egy pedig 1953-ban készült, alattuk a bal­esetvédelmi oktatások jelenléti ívei, balesetvédelmi rendeleték, a havonta rendszeresen megtartott balesetvédelmi szemlék jegyző­könyvei sorakoztak. — Nincs több baleseti jegy­l&acudatok Egy gyomirtó kapa életrajzából Világrajötte meglehetősen csendben történt. Igaz, gazdá­ja egy debreceni mesterember, félévig törte a fejét az elkészí­tésén, de elvégre annyi érde­kesség van a világon, hogy fel sem tűnt mint új jövevény. Első napjait azzal töltötte el, hogy bekerült egy homályos hátizsákba és vándorútra in­dult. Gazdája jóvoltából beba­rangolta majd csak az egész debreceni határt és ahol az em­bereik kíváncsiak voltak rá, hát tudását is bemutatta. Hordozója • ilyenkor kimozdí­totta a tétlenségből, és büszkén rámutatott: „Lássák elvtársak ez egy új típusú kézi gyomirtó kapa. Egyformán használható minden talajon a. szőlő kapálás­nál éppúgy, mint a csemete­kertek művelésében. Előnye, hogy húzásra, tolásra egyfor­mán alkalmas, így használata negyedére csökkenti a munka­időt.“ Valójában, mikor földet ért, nagyszerűen irtotta a gazt, még a szűkös sortávolságnál is be­vált. Az emberek örömmel néz­ték fürgeségét és elismerésü- ket azzal juttatták kifejezésre, hogy igazolták életrevalóságát. Ilyen papírt állították ki a bel- legelői Lenin TSZ-ben a deb­receni kertészet faiskolájában és sok más helyen. Mikor a körút véget ért, gaz­dája merész tettre szánta el magát. Irt a Rádiónak és kér­te az igazgatóságot, hogy a mellélcelt műszaki rajzok birto­kában segítse az újítás orszá­gos bevezetését. A Rádió a kérést továbbította a Találmá­nyi Hivatalhoz. A hivatal 1954. július 21-én levelet küldött Debrecenbe és leérte az újítót, hogy a már beSküldött iratokon túl újabb három példány mű­szaki leírást juttasson el hozzá. A papirak elmentek, de a vá­lasz még mind a mai napig vá­rat magára. Ahogy a javaslóit útját hő­vetni lehet, az utóbbi hónapok­ban a 'következők történték: A Találmányi Hivatalban Szentgyörgyvölgyi előadó az ügyet áttette Nemesányi mér­nökhöz elintézés végett, Neme- sányi a műszaki rajzok egy példányát magánál tartotta, a többit továbbította a Földmű­velésügyi Minisztériumhoz vé­leményezés végett. 1955. ja­nuár 15-ig semmi sem történt. 1955. január 15-én a Talál­mányi Hivatalból sürgetés ment az FM-hez. „Mi van az újítás elbírálásával?“ — kér­dezték. „Csője ezután tárgyaljuk — ment rá a lakoniíkus rövidségül, az ügy sürgősségét kevésre méltató válasz. Azóta újabb három hónap telt el, de a Föld­művelésügyi Minisztériumban továbbra is minden csendes. Pontosabban Szilvássi és P. Szabó előadók, azóta is a leg­nagyobb lelkinyugalommal „fektetik“ az ügyet. Megszé­gyenítve az újítás eredeti ren­deltetését, bizony jómagák egy ,.kapavágást“ sem tettek azért, hogy a mezőgazdaság egy igen ötletes, a növényápolásnál nagyszerűen hasznosítható újí­tással gazdagodjon. Idáig lenne talán a történet. Mindennék közel 12 hónapja. Igaz, a mi 'kapánk születését nem jegyeztük fel pontosan, de hogy mi lesz vele ezután, arra igazán kíváncsiak vagyun. K. T. S CSALÓDÁS sacS-liKÍSÍPIRHES NUttnäfM MTUMM zőkönyv? — kérdeztem kissé meg­lepetten. — Nincs — válaszolt Mile elv­társ. — Az első negyedévben egy baleset volt, a Horváth Mihályé. Nem mondom, hogy munka köz­ben néha valaki meg nem karcol­ja a kezét, vagy véletlenül az uj­jara nem üt, de komolyabb, hosz- szabb munkakiesést okozó baleset nem volt. Építkezési részlegünk 1951-ben alakult, azóta nem for­dult elő egyetlen nagyobb — pél­dául halálos, vagy töréses — bal­eset sem. Vannak olyan brigád­jaink — köztük például Végvári József segédmunkás födémszerelő brigádja, amely nemrég ment át a Benedek téri építkezéshez — amelyek több mint egy éve telje­sen balesetmentesen dolgoznak. Most is itt őrizzük a balesetvéde­lem területén legjobb munkahely­nek járó vállalati vándorzászlót. Hosszú-hosszú idő óta nem tudják elvenni tőlünk a többi munkahe­lyek. Az első negyedévi munka értékelésekor a mi építkezésünk munkavezetői, Gyulai Péter és Nemes Sándor nyerték el a bal­esetvédelmet legjobban megszer­vező munkavezetőknek járó 250 illetve 150 forint jutalmat. Ismét a dossziékhoz nyúlt. Egy­másután szedte elő a jó eredményt biztosító intézkedések írásos bizo­nyítékait. A kötelező balesetvédel­mi oktatást minden hónapban megtartják. A jelenléti iveken so­rakozó aláírások bizonyítják, hogy az építkezés minden dolgozója rendszeresen részt vesz azokon. — No, persze — folytatta Mile elvtárs — ebben a dossziéban nincs minden benne. Nincs pél­dául az, hogy néha a nevelés mel­lett keményebb eszközökhöz is kell nyúlnunk. Az öregebb kőmű­vesek például nem akarják vako­lásnál használni a védőszemüve­get. Sokszor előfordul a baleset- védelmi szabályok megszegése is. Szétnéztünk az építkezésen. Minden munkahelyen meglátszik, hogy alapos gondot fordítanak a balesetvédelemre. A gépeken vé­dőberendezések, köröttük védő­korlátok. A toronydaru hangos kürtjele figyelmezteti a dolgozó­kat: ne álljanak a felhúzódó te­her alá. A felvonulási épületek falain mindenütt figyelmeztető feliratok, szemléltető rajzok. Még az ebédlő asztalai fölött is találtunk ötletes rajzokat, amelyek a különböző munkahely éken előfordulható bal­esetekre, azok megelőzésére hív­ják fel a figyelmet. A sokoldalú igyekezetnek meg­van az eredménye. A baleseteknek minimálisra csökkentése is nagy­mértékben hozzájárul ahhoz, hogy kiváló termelési eredményeket tudnák felmutatni a Göcs lakás- építkezés dolgozói. — Van itt egy nagy hiba is — mondta búcsúzóul Mile elvtárs. — írja meg az elvtárs az újságba: a kész épületekben már laknák, sok a gyerek. Ezek a kis lurkók mindig a gépek körül ólálkodnaik. Egyik vasárnap felmásztak a to­ronydarura (le is váltottuk már másnap az éjjeliőrt, amiért nem vigyázott). Á gyerekekre mi nagyon ügyelünk. Azonban a szülők sok­kal jobban ügyeljenek rájuk, ne engedjék az építkezés területére. Egy perc alatt előfordulhat vala­mi szerencsétlenség. ... Visszafelé jövet a dossziéra gondoltam és arra, hogy néha mi­lyen kellemesen csalódik az em­ber! ,. j Ny, T.

Next

/
Oldalképek
Tartalom