Néplap, 1955. április (12. évfolyam, 77-101. szám)
1955-04-24 / 96. szám
1955. ÁPRILIS 34. VASARNAP NÉPLAP 5 Miért maradt adós márdasban a tervteijesítéssel a Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat Az elmúlt évi terv sikeres teljesítése után, iránt az ország legtöbb üzeme, gyára, vagy vállalata, a Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat dolgozói is az alkotó munka lendületével, a jövőbe vetett reményeikkel indultak el az új tervév útján. Nagy és nemes célok vezették harcra a vállalat fizikai és műszaki dolgozóit: új munkasikerek, új termelési győzelmek kivívása. Ez a vállalat minden egyes munkadarab elvégzésével a mezőgazdaság ügyét szolgálja. A kijavított traktorok, kombájnok egész sora hagyja el a vállalatot, hogy a barázdákban, vagy később majd az aranyló búzatáblákon végezze munkáját. Az alkotó lendület, a munlkakedv meg Is hozta a gyümölcsét. A vállalat dolgozói 131 százalékra teljesítették januári tervüket. A tervben 250 000 forint termelési értéket állapított meg számukra a Mezőgazdasági Gépjavító Tröszt. Ezt a termelési értéket 327 500 forintra teljesítették. Iz sis® két hónap jó eredménye Nagy volt az öröm a vállalat dolgozói között. És az öröm jogos is volt, hiszen 131 százalékos tervteljesítés nem gyermekjáték. A januári munka lendületével fogtak hozzá a munkások a februári terv teljesítéséhez, melynek termelési értékét 220 000 forintban állapította meg a tröszt. Elekor sem volt semmi hiba. A februári tervet is jóval túltel-; jesítetté a vállalat. A terv szerint előirányzott termelési értéket 46 200 forinttal teljesítették túl, vagyis a tervteljesítés 121 százalék lett. O^rliít égSsöl villámcsapás A vállalat dolgozóinak legnagyobb része már abban reménykedett, hogy ha így haladnak a továbbiakban is, akkor a negyedévi tervet sikeresen túlteljesítik. Esetleg még élüzem is lehet. a vállalat, vagy legalább is elismerést és hírnevet szereznek maguknak. Ha a januári eredmény és a februári siker tovább folytatódik márciusban is, akkor a negyedévi győzelem kétségtelen, így gondolkodtak sokan a vállalat dolgozói közül. De ekkor jött a derült égből a villámcsapás! A Mezőgazdasági Gépjavító Trösztnél arra számítva, hogy a Gépjavító Vállalat a már félkész állapotban lévő csapágy-öntő készülékeket márciusban elkészíti, az eddigi megszokott tervelőirányzatot minden további nélkül három és félszeresére emelte. De mint ahogy Paczai Mihály igazgató elvtárs és R. Fehér bajos főmérnök elvtárs előadták, ez nem is lett volna hiba, hiszen a vállalat valamennyi dolgozója megértette Központi Vezetőségünk határozatát a termelési érték növelésére vonatkozóan. A vállalatnak szép számú, jó képzettségű szakmunkásgárdája van, mint például Fintor lózsef művezető, aid a motorszerelőket irányítja, Papp Imre lakatos művezető, György István, B. Telefld Péter, Szilágyi László, Mezei Gábor, Szabó III. László, Gyökeres Sándor, Szabó Imre, Sar- kadi Antal, Harsányi Mihály, Szilágyi István, Kalló P. István és még mások. Mind olyan emberek ezek, akikkel lehet tervet teljesíteni és akik tudnak is tervet teljesíteni. Tudnak és szeretnek dolgozni. fisnlhQ? a legfontosabb marad el: az anyag És mégis miért nem teljesítették a tervet? Azért, mert a Mezőgazdasági Gépjavító Tröszt ugyan megállapította a három és félszeres tervet, de éppen a legfontosabbat nem tette meg, nem biztosította a 150 csapágyöntőkészülékhez szükséges ugyanannyi villanymotort, s a készülékhez darabonként szükséges 300 kiló, összesen 45 ezer kiló vaslemezt. Már pedig anyag nélkül nem lehet dolgozni, nem lehet tervet teljesíteni. Erre a hibára rájött a tröszt, jegyzőkönyvet vett fel, és ennek alapján százezer forinttal csökkentette a termelési érték előirányzott teljesítését. De ez a százezer forintos csökkentés a Gépjavító Vállalat tervteljesítéA Vjl!»svasút dolgozóinak jó ereteéayei A Villamosvasút dolgozói még április első leiében megtették felajánlásukat május 1 tiszteletére, A felajánlások a minőségi munka megjavítására, a karbantartás ütemének gyorsítására, a forgalomnál pedig a bevételi tervek 2 százalékos túlteljesítésre irányulnak. A felajánlások teljesítésében a kábeles brigád a javító műhelyben Mikó Imre, Zeke Antal, Bakóczi László, a forgalomnál pedig Balogh József, Fekete Gizella és Mátis Sándorné járnak az élen. Különösen a kábeles brigád tagjai dolgoznak példamutatóan. A brigád tagjai május 1 tiszteletére az áprilisra beütemezett kábelezési munkák határidő előtti teljesítőiét ígérték meg. Ezenkívül május 1-ig 20 darab kapcsoló szorítot, 36 kon- ta'kujjat is készítenek- A brigád tagjai felajánlásukat április 18-áig már 70 százalékban teljesítették. A forgalmi dolgozók szintén jó munkával segítik a vállalatot, hogy újra elnyerje a büszke élüzem címet. A forgalmi dolgozók április 15-ig vállalásukat 43 százalékban, 8062 forint értékben teljesítették. Kcnyvankét a Megyei Könyvtárban Általános népművelési szempontból egyik legfontosabb könyvkiadó- vállalatunk a Művelt Nép Tudományos és Ismeretterjesztő Kiadó, mely a Megyei Könyvtárral együtt már több sikerült ankétet rendezett Debrecenben a saját kiadványairól. A Müveit Nép Kiadó most folytatja ezt a ankétsorozatot: április 27-én, szerdán délután fél 6 órakor a Megyei Könyvtárnak a Vörös Hadsereg útja 8. szám alatti emeleti olvasótermében Tamasko Ödön elvtárs ismerteti a legújabb kiadványokat, tekintettel a közelgő könyvhétre is. Az előadást hozzászólások követik. isÉereskedefüii tanácskozás Oebrecenfieii Április 28-án összegyűlnek megyénk kereskedelmi vezetői, a kereskedelem élenjáró dolgozói, valamint az üzemek, állami gazdaságok, szállító vállalatok és termelőszövetkezetek képviselői, hogy megtárgyalják a párt Központi Vezetőségének márciusi határozata alapján a kereskedelem előtt álló feladatokat ás hogy hogyan akarják megyénkben alkalmazni az országos belkereskedelmi tanácskozás irányelveit. A tanácskozás reggel 9 órakor lesz a Központi Kultúrofcthonban sének csak olyan „segítséget“ nyújtott, mint aíkasztott embernek a kötél. 8 vállalat dolgozóival lehet tervet teljesíteni Anyaghiány folytén a Gépjavító Vállalat a terv teljesítésében csupán javítási munkáikra szorítkozhatott, traktorok, vontatók, kombájnok s egyéb erőgépek javítására. így hiába volt mag a munkalendület, hiába ért el sok dolgozó, mint például Korcsai György, Széli János, Tiba Gábor, Gaál Lajos, Kudi Aladár és még többen mások sztahanovista szintet — a javítási munkákkal az előírt termelési értéket nem hogy teljesíteni, de még csak megközelíteni sem tudták. Az előirányzatnak még ötven százaiéíkát sem teljesítették. így a tervteljesítés csak 44,8 százalék lett. íme, így következett be a Gépjavító Vállalat márciusi kudarca. S ez rányomta a bélyegét az egész első negyedévi terv teljesítésére, mert átlagban csupán 98,6 százalékot ért el a vállalat. Ha leszűrjük a tanulságot, helyeselnünk kell a Mezőgazdasági' Gépjavító Trösztnek azt a törek-' vesét, hogy a Központi Vezetőség a termelési érték növelésére irányuló határozatát meg akarja valósítani. De a törekvés még édeskevés. Ha egy vállalatnak megszabja a tervét, akkor min- denékelőtt biztosítsa a gyártáshoz szükséges anyagmennyiséget. Tervet csakis így lehet teljesíteni. A Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat dolgozói csak így tehetnek eleget maradéktalanul Központi Vezetőségünk határozatának. _______ (V- E.v KILLEME LAPOZGATÁS Á A minap a Szabadság úti Göcs lakásépítkezésen a balesetek és a balesetvédelmi intézkedések felől érdeklődtem. Mile Lajos építésve zető, mielőtt válaszolt volna, egy vaskos dossziét vett elő. „Baleseti ügyék“ — hirdette az iratcsomó fedőlapjának pirosbetűs felírása. Meghökkentem. Ugyanis úgy tudtam, hogy a balesetvédelem terén ez az építkezés a legjobb már évek óta az egész városban, sőt a megyében is. Es akkor bevezetőül egy ilyen vaskos iratcsomót dugnak az orrom elé. „Hány fájdalmas óráról, kórházban töltött napról adhat számot ennyi töméntelen papír?! Es ez volna a legjobb munkahely? Milyen lehet akikor a többi..." — kergetőztek bennem a gondolatok ... Az iratcssmóbcm legfeiüi mindjárt egy baleseti jegyzőkönyv adta tudtul, hogy 1955 januárjában Horváth Mihály ács két ujjá- nak hegyéről levágta a bőrt a kombinált abrichter, 17 napra gyógyult be a seb a téli hidegben. A baleset Horváth Mihály hibájából: történt: az építésvezetőség tudta és engedélye nélkül vette ki a raktárból a gépet és nem szereltette fel rá a védőberendezést. Újabb baleseti jegyzőkönyv következett: „Szolnoki Bálint állványozó bontás közben szegbe lépett. Nem tartotta be a kötelező rendelkezést: nem szegtelenítette a bontásból kikerülő anyagot* és nem vitte el 40 méter távolságra.“ A jegyzőkönyv 1954. augusztus 9-én készült. Még négy jegyzőkönyv feküdt az iratcsomó tetején, három 1954-ben, egy pedig 1953-ban készült, alattuk a balesetvédelmi oktatások jelenléti ívei, balesetvédelmi rendeleték, a havonta rendszeresen megtartott balesetvédelmi szemlék jegyzőkönyvei sorakoztak. — Nincs több baleseti jegyl&acudatok Egy gyomirtó kapa életrajzából Világrajötte meglehetősen csendben történt. Igaz, gazdája egy debreceni mesterember, félévig törte a fejét az elkészítésén, de elvégre annyi érdekesség van a világon, hogy fel sem tűnt mint új jövevény. Első napjait azzal töltötte el, hogy bekerült egy homályos hátizsákba és vándorútra indult. Gazdája jóvoltából bebarangolta majd csak az egész debreceni határt és ahol az embereik kíváncsiak voltak rá, hát tudását is bemutatta. Hordozója • ilyenkor kimozdította a tétlenségből, és büszkén rámutatott: „Lássák elvtársak ez egy új típusú kézi gyomirtó kapa. Egyformán használható minden talajon a. szőlő kapálásnál éppúgy, mint a csemetekertek művelésében. Előnye, hogy húzásra, tolásra egyformán alkalmas, így használata negyedére csökkenti a munkaidőt.“ Valójában, mikor földet ért, nagyszerűen irtotta a gazt, még a szűkös sortávolságnál is bevált. Az emberek örömmel nézték fürgeségét és elismerésü- ket azzal juttatták kifejezésre, hogy igazolták életrevalóságát. Ilyen papírt állították ki a bel- legelői Lenin TSZ-ben a debreceni kertészet faiskolájában és sok más helyen. Mikor a körút véget ért, gazdája merész tettre szánta el magát. Irt a Rádiónak és kérte az igazgatóságot, hogy a mellélcelt műszaki rajzok birtokában segítse az újítás országos bevezetését. A Rádió a kérést továbbította a Találmányi Hivatalhoz. A hivatal 1954. július 21-én levelet küldött Debrecenbe és leérte az újítót, hogy a már beSküldött iratokon túl újabb három példány műszaki leírást juttasson el hozzá. A papirak elmentek, de a válasz még mind a mai napig várat magára. Ahogy a javaslóit útját hővetni lehet, az utóbbi hónapokban a 'következők történték: A Találmányi Hivatalban Szentgyörgyvölgyi előadó az ügyet áttette Nemesányi mérnökhöz elintézés végett, Neme- sányi a műszaki rajzok egy példányát magánál tartotta, a többit továbbította a Földművelésügyi Minisztériumhoz véleményezés végett. 1955. január 15-ig semmi sem történt. 1955. január 15-én a Találmányi Hivatalból sürgetés ment az FM-hez. „Mi van az újítás elbírálásával?“ — kérdezték. „Csője ezután tárgyaljuk — ment rá a lakoniíkus rövidségül, az ügy sürgősségét kevésre méltató válasz. Azóta újabb három hónap telt el, de a Földművelésügyi Minisztériumban továbbra is minden csendes. Pontosabban Szilvássi és P. Szabó előadók, azóta is a legnagyobb lelkinyugalommal „fektetik“ az ügyet. Megszégyenítve az újítás eredeti rendeltetését, bizony jómagák egy ,.kapavágást“ sem tettek azért, hogy a mezőgazdaság egy igen ötletes, a növényápolásnál nagyszerűen hasznosítható újítással gazdagodjon. Idáig lenne talán a történet. Mindennék közel 12 hónapja. Igaz, a mi 'kapánk születését nem jegyeztük fel pontosan, de hogy mi lesz vele ezután, arra igazán kíváncsiak vagyun. K. T. S CSALÓDÁS sacS-liKÍSÍPIRHES NUttnäfM MTUMM zőkönyv? — kérdeztem kissé meglepetten. — Nincs — válaszolt Mile elvtárs. — Az első negyedévben egy baleset volt, a Horváth Mihályé. Nem mondom, hogy munka közben néha valaki meg nem karcolja a kezét, vagy véletlenül az ujjara nem üt, de komolyabb, hosz- szabb munkakiesést okozó baleset nem volt. Építkezési részlegünk 1951-ben alakult, azóta nem fordult elő egyetlen nagyobb — például halálos, vagy töréses — baleset sem. Vannak olyan brigádjaink — köztük például Végvári József segédmunkás födémszerelő brigádja, amely nemrég ment át a Benedek téri építkezéshez — amelyek több mint egy éve teljesen balesetmentesen dolgoznak. Most is itt őrizzük a balesetvédelem területén legjobb munkahelynek járó vállalati vándorzászlót. Hosszú-hosszú idő óta nem tudják elvenni tőlünk a többi munkahelyek. Az első negyedévi munka értékelésekor a mi építkezésünk munkavezetői, Gyulai Péter és Nemes Sándor nyerték el a balesetvédelmet legjobban megszervező munkavezetőknek járó 250 illetve 150 forint jutalmat. Ismét a dossziékhoz nyúlt. Egymásután szedte elő a jó eredményt biztosító intézkedések írásos bizonyítékait. A kötelező balesetvédelmi oktatást minden hónapban megtartják. A jelenléti iveken sorakozó aláírások bizonyítják, hogy az építkezés minden dolgozója rendszeresen részt vesz azokon. — No, persze — folytatta Mile elvtárs — ebben a dossziéban nincs minden benne. Nincs például az, hogy néha a nevelés mellett keményebb eszközökhöz is kell nyúlnunk. Az öregebb kőművesek például nem akarják vakolásnál használni a védőszemüveget. Sokszor előfordul a baleset- védelmi szabályok megszegése is. Szétnéztünk az építkezésen. Minden munkahelyen meglátszik, hogy alapos gondot fordítanak a balesetvédelemre. A gépeken védőberendezések, köröttük védőkorlátok. A toronydaru hangos kürtjele figyelmezteti a dolgozókat: ne álljanak a felhúzódó teher alá. A felvonulási épületek falain mindenütt figyelmeztető feliratok, szemléltető rajzok. Még az ebédlő asztalai fölött is találtunk ötletes rajzokat, amelyek a különböző munkahely éken előfordulható balesetekre, azok megelőzésére hívják fel a figyelmet. A sokoldalú igyekezetnek megvan az eredménye. A baleseteknek minimálisra csökkentése is nagymértékben hozzájárul ahhoz, hogy kiváló termelési eredményeket tudnák felmutatni a Göcs lakás- építkezés dolgozói. — Van itt egy nagy hiba is — mondta búcsúzóul Mile elvtárs. — írja meg az elvtárs az újságba: a kész épületekben már laknák, sok a gyerek. Ezek a kis lurkók mindig a gépek körül ólálkodnaik. Egyik vasárnap felmásztak a toronydarura (le is váltottuk már másnap az éjjeliőrt, amiért nem vigyázott). Á gyerekekre mi nagyon ügyelünk. Azonban a szülők sokkal jobban ügyeljenek rájuk, ne engedjék az építkezés területére. Egy perc alatt előfordulhat valami szerencsétlenség. ... Visszafelé jövet a dossziéra gondoltam és arra, hogy néha milyen kellemesen csalódik az ember! ,. j Ny, T.
