Néplap, 1955. március (12. évfolyam, 50-76. szám)

1955-03-31 / 76. szám

4 NÉPLAP 1955. MÁRCIUS. SÍ. C8ÜTÜRTÖK Párt és pártépítés * A konyái üzemegység kommunistái helyes úton járnak A Hortobágyi Állami Gazdaság konyái üzem­egységében röpgyűlésre hívta össze a pártszer­vezet vezetősége a kommunistákat a Központi Vezetőség határozatának megjelenése után. Tóth József- párttitkár edvtárs leveléből azonban kidéiül, hogy a röpgyűlés nem röpgyűlés lett, mert az elvtársak már ezen a gyűlésen megbe­szélték a rájuk váró feladatokat, a termelés eme­lésének fontosságát. Tehát megvitatták a ten­nivalókat, hiszen ők is, mint annyi sokan, csakis a terméshozam emelésében látják az életszín­vonal emelésének lehetőségét. Kónyán harcolnak az osztáiyellenség ellen A Hortobágyon is csak a többtenmelés az egyetlen helyes út a dolgozóik jobb ellátása, a munka megkönnyítését szolgáló mezőgazdaság gépesítése felé. Báthory József és Tarr Sándor követelték, hogy a gazdaság vezetői haladéktalanul ismeri tessék a termelési tervet — írja Tóth elvtárs —, mert csakis így tudnak a határozat szellemének megfelelően jó munkát végezni. Rózsavölgyi elv­társ — folytatja a levélíró — beszélt a termelési terv nem teljesítésének káros hatásáról, amely jcrészoen a hanyagság, a nemtörődömség és a munkaidő rossz kihasználásából adódik. Köve­telte, hogy a pártszervezet szigorú ellenőrzést gyakoroljon a gazdasági munkában itt-ott meg­megmutatkozó lazaság és nemtörődömség felszá­molása érdekében. Tóth elvtárs levelének további részében el­mondja: „Pártszervezetünk eddig is igyekezet elvégezni a reá váró feladatokat, de helyes az, ha az elvtársak bírálnak, ezt örömmel vesszük, mert így biztosak vagyunk abban, hogy nemcsak a pártszervezet vezetőd, hanem az elvtársak is gon­dolkoznak azon: hogyan javuljon meg a párt- munka.“ Elmondhatjuk, hogy a bírálat elfogadásáról ilyen egyszerű és mégis sokatmondó vélemény többet jelent a szép szónál, vagy mindennemű fogadkozásnál. A pártszervezet igyekszik a már elmondotta­kat valóra váltani. Ez abból is megállapítható, hogy a gazdaság minden termelési ágában ott dolgozó kommunistákat a pártszervezet vezető­sége beszámoltatja a politikai és termelő mun­kában elért sikerekről, és a még meglévő hiá­nyosságokról. A pártbizalmi elvtársak elé is na­gyobb követelményeket állítottak a párttagok a tagjelöltek nevelése érdekében. Igen fontos feladatnak tartják, hogy a gazdaság területére befurakodott kulák és más osztályellenség mes­terkedéseit leleplezzék. Várják a járási párt-végrehajtóbizotfság segítségét Mindezek arról tanúskodnak, hogy a konyái üzemegység pártszervezete elég jól látja a reá­váró feladatokat, és minden erejével, tudásával igyekszik megjavítani munkáját. Nem volna sza­bad ezt a pártszervezetet annyira magára hagy­ni, mint ahogy erről Tóth József párttitkár elv­társ ír. „Hosszú hónapokig ránk sem néz a járási párt-végrehajtóbizottságtól senki sem. Csak a sajtó útján tájékozódom a soronlévő feladatok­ról, vagy amikor két hetenként bemegyek a gaz­daság központjába Sebők elvtárshoz.“ Nyilvánvaló: a felsőbb pártszervek helyszíni segítségével még nagyobb eredménnyel, még nagyobb sikerrel tudná elvégezni a rá váró fel­adatot a pártszervezet. A konyái üzemegység pártszervezetének a fel­sőbb pártszervek segítő, ellenőrző munkáját igénylő követelése azt is mutatja, nincsenek Kó­nyán megelégedve az elért eredményekkel... SZULA IMRE kor még oldala is volt, igen al­kalmas lehetett szemét tárolá­sára. Most azonban, ha egy ko­sár hulladékot felül beleönte­nek, a fele alul biztosan kipo­tyog, s tarka szőnyegként fedi az ósdi láda környékét. A kapualj baloldalán va­lamivel különb a helyzet. Ott mindössze néhány szekérre való hamuval kevert salak szomor- kodik három nagy kupacban. Aztán tovább siklik a tekintet, de nem messzire halad, mert nagy csomó lim-lomba botlik bele. Van abban tönkrement fűtőtest, használhatatlanná vált fürdőszoba padlórács, korhadt dézsa, jónéhány elszáradt szoba­cserje és ki tudná elsorolni, hogy még mi minden. Odébb benzines hordó uralja a körü­lötte levő fahordók társaságát, az udvar végében pedig kifür­készhetetlen rendeltetésű lá­dák, dobozok, bálák egész hal­maza köt otromba csomót az udvaron végighúzódó rendetlen­ség fonalára. A teljes hűség kedvéért meg kell még emlékezni arról a szé­nahulladékról, melyet valame­lyik rossz étvágyú ló hagyott ott, ki tudja, mikor. S mielőtt a fürkésző tekintet végképp meg- csömörlenék a látottaktól, még egy dologról tudomást kell ven­nie. Mégpedig arról, hogy lak­nak ebben a házban „rendes emberek“ is, akik a fenyőgally és művirág hulladékot nem ke­verik össze a közönséges sze­méttel. Nem bizony, hanem kü­lön szemétdombot alakítanak számára, a szeméttároló mellett. Most, amikor a tisztasági mozgalom országos méreteket öltő mozgalommá kezd fejlődni, az illetékes szerveknek feltétle­nül meg kell találni a módját, hogy megszüntessék a debreceni bérházak udvarainak elhanya­goltságát. Bármilyen áron is, a la­kók egészségének érdekében meg kell ezt tenni. Igaz úttörftbarátsággal várják az országos találkozóra Hajdú-Bihar megye küldötteit a budapesti XIII. kerületi pajtások A budapesti XIII. kér. ifjúsága és nevelői egy éve patronálják Hajdú-Bihar megye iskoláit. A fő­városi pajtások voltak n ár eg/iz- ben vidéki úttörőtársaiknál, s most hasonló vendégszeretettel akar­ják fogadni az országos találkozó­ra a távoli megye 350 kisdiákját. A nagy nap előtt a XIII. ke-ület minden iskolája egy nevelőt küld Debrecenbe a pajtások átvételére. Már azt is elhatározták, hogy a jó barátságot a találkozó után is fenntartják.. Megállapodtak 60 paj­tás csere-táborozásában a nyári szünidőben. A fővárosiak 40 haj- dűszoboszlói úttörőnek biztosítanak a nyáron ingyen szállást, kedvez­ményes étkezést é9 gondoskodnak arról is, hogy kellemes napokat töltsenek el a fővárosban. ßarciti találkozó Szombat estére állami gazda­ságunk vendégszereplésre hív­ta meg a földesi Petőfi Terme­lőszövetkezet kultúrcsopértját. A szépen feldíszített kultúrter­met zsúfolásig megtöltötték az érdeklődök. Nem hivatásos szí­nészekkel találkoztunk a szín­padon, hanem tsz tagókkal, akik napi munkájuk befejezté­vel fáradságot nem kímélve ta­nultaik be egy-egy színdarabot, hogy ezzel is bebizonyítsák: a termelőszövetkezeteik a falu­ban zászlóvivői a 'kulturális fej­lődésnek is. Ezen az estén a Berettyóúj­falui Állami Gazdaságban a föl- desiek Szabó Pál és Balázs Sándor „Darázsfészek“ című 3 felvonásos színdarabját mu­tatták be. ötven-hatvan éves tsz tagók — kollektívájuk sike­re érdekében — léptek, a szín­padra. Molnár Márton, aki a Haladás TSZ elnökének, S zőllősi Albert, aki a leönyvelőjének szerepét élet­hűen alalkította, már az 50 évét meghaladta. A fiatalok is bi­zonyságot tettek arról, hogy le­het rájuk számítani, méltók a bizalomra. Kiváló alakítást nyújtott még Mocsári Ka­rolina Hajdú Klári, Nagy Miklós az öreg Árgyelláh szerepében. Emelte a baráti, találkozó színvonalát az is, hogy a szü­netben Máté Sándor és Molnár Márton magyar nótákat énekeltek, melyet a szövetkezet 8 tagú zenáltara 'kísért, akik külön dicséretei érdemelnek, mert reggelig húz­ták a talp alá váló zenét. A baráti találkozó még kö­zelebb hozta, szorosabb barát­ságba fűzte a földesi Petőfi TSZ tagságát a Berettyóújfalui Állami Gazdaság dolgozóival. KADAR LAJOS Berettyóújfalui Állami Gazdaság. Ezer és ezer ifjú készül Debrecenben április 4-re (Tudósítónktól) Debrecen iskolái április 4-re készülnek. Ezer és ezer ifjú­ban bontakozik az ünnep értel­me. A Szabadság-telepi iskolá­ban a fiúk matematikai, helyes­írási, szaval6versenyt tartanait. Az úttörők kezemunkajával el­készült a „liálazászló“. Kiál'i- tást rendeznek. Helyi történel­mi múzeumuk anyagát gyűjtik. Rendbeszedték az iskola kert­jét. Feldíszítették a tanterme­ket. A nyolcadikosok, Szil Ist­vánná vezetésével feldolgozzák Debrecen történelmét: a sza­badságharc helyi vonatkozásait, a város neves szülötteinek, utcái névadóinak életrajzát. Rendbs- szedték Fazekas Mihály, Dió szegi Sámuel és Szarka kapi­tány feledésbe süppedt sírját. A MÁV műhelytelepi leány­iskola tanulói Debrecen legna­gyobb üzemének, a Járműjaví­tó Vállalatnak történetét dol­gozzák fel. Hadd tudják meg az emberek mi volt, mi lett, mi ma a vagongyár — nagyapáik hamvasztó kazánja — nekik az élet kohója. Gyűjtik a helytör­téneti adatokat, szélesítik az olvasómozgalmat, szavalóver­senyt rendeznek. Felszabadulá­si hangversenyre készülnek. A Leány utcai úttörők a sza­bad Debrecen építkezésének történetét és eredményeit írták meg, hatalmas képanyaggal illusztrálva. A Béke úti iskola történelmi múzeumát gyarapít­ja a felszabadulás helyi bi­zonyságtevő adataival. A nyü- lasi iskola Nyúlás történelmét jegyzi föl, ahogy írta a múlt, a b-aretlkíko'k világtáfoain., » ísrja n jelen, a Kertváros új házaiban. Erről kiállítást is rendez, lássa a gyermek és lássa a felnőtt — ha már feledte volna —, hon­nan indult el Nyúlás, és hova jutott tíz év alatt. Rendkívüli tudományos ünnepi ülés lesz ma a Debreceni Orvostudományi Egyetemen A Debreceni Orvostudományi Egyetem ma, csütörtökön dél­után fél 6 órakor ünnepi tudo­mányos ülést tart, amelynek keretében emlékeznek meg dr. Főmet Béla professzor, az I. számú Belklinika igazgatója debreceni tanárságának 25. év­fordulójáról. Az ülés elején köszöntik a jubiláló professzort, majd a Fornet tanítványok — dr. Fü­redi Szabó Mariann, dr. Bán András, dr. Bőkor László, dr. Went Ferenc, dr. Veress Pál, dr. Végh Lajos, dr. Kocsár 1.ászló, dr. Kertész László, ár. Róth Imre, dr. Zrínyi Tamás, dr. Földváry Gyula, dr. Szám Iászló, dr. Ablonczy Pál és dr. Kostya Katalin — bemutatáso­kat és előadásokat tartanak. Ma tartják Debrecenben ■ Közeledik április 4-e. Csupán néhány nap vá­laszt el bennünket ha­zánk felszabadulásának tizedik évfordulójától, szabad életünk nagy ün­nepétől. D olgozó népünk ed­dig soha nem ta­pasztalt lelkesedéssel készülődik a szabadsá­gát meghozó nagy nap iránti szeretetének mél­tó kifejezésére. De nem­csak a felnőttek, hanem a fiatalok is kiveszik részüket az ünnepre va­ló lelkes készülődésből. Van mire készülniük, mert Budapesten április 3-án és 4-én tartják az I. Országos Úttörő Ta­lálkozót, ezt megelőzően pedig mindenütt az or­szágban megyei találko­zókat rendeznek. Debrecenben ma ke­rül sor az I. Megyei Út­törő Találkozóra, a DISZ Hajdú-Bihar me­gyei Bizottsága rende­zésében. Ezen részt vesz a megye csaknem mind­egyik úttörő csapatának legkiválóbb tagja. Az ünnepségeket a Köz­ponti Kult úr otthon ba n tartják. A szovjet hősi emlék­mű megkoszorúzá­sa után délelőtt 11 óra­kor Sándor László elv­társ, a DISZ mb isko­lai titkára tart beszá­molót, melynek vitájára ebéd után, délután fél 4-kor kerül sor. Ezt kö­vetően megválasztják az I. Országos Úttörő Találkozó küldötteit. Es­te színes kultúrműsorral zárják -a megyei talál­kozót. Budapestre, az I. Or­szágos Úttörő Ta­lálkozóra Hajdú-Bihar- ból mintegv 350-en in­dulnak április 2-án dél­előtt. A tanyai, községi és városi úttörőcsapatok küldöttei magukkal vi­szik a pajtások által ké­szített hálazászlékat és kopjafákat, s ezek alatt vonulnak fel április 4-én Budapest utcáin. A hélazászló és kopja­fa készítési mozgalom a budapesti Vajda Péter utcai általános iskola Szilágyi Erzsébet úttörő csapatának felhívására kezdődött. Az úttörő pajtások azzal a céllal készítették a hálazászió- kat és a kopjafákat, hogy április 4-e után el- kiildjék a Szovjetunió­nak azokba a helysé­geibe, ahol a Magyaror­szágon hősi halált halt szovjet katonák hozzá­tartozói élnek. így feje­zik ka a magyar fiata­lok hálájukat • azért a hatalmas áldozatért, melyet most tíz éve annyi emberélet felál­dozása árán hozott a szovjet hadsereg hazánk felszabadításáért. Április 2-án, az ün­nepségek előestéjén 120 úttörővezetőt tüntet ki a DISZ Központi Vezető­sége, megyénkből töb­ben „Kiváló úttörő ve­zető“ kitüntetést kap­nak. A z I. Országos Úttörő ** Találkozót a Sport­csarnokban, Hajdú-Bi­har megye úttörői né­vében Futó Róza VI. osztályos általános isko­lás, a kábái háromszoros Rákosi zászlós úttörő- csapat tagja köszönti, aki április 4-én ünnepli 12-ik születésnapját. NYITOTT SZEMMEL Nagyobb tisztaságot az utcákon és udvarokban Aki nyitott szemmel jár az utcán, sok érdekességet láthat. S mivel az emberben igen nagy t a hajlandóság arra, hogy a tíz jó mellett az egy rosszat vegye észre, így hát nyugodtan mond­hatjuk, hogy a figyelő ember szemét gyakran ragadják meg az utcán úgynevezett „negatív“ látványosságok. Például a Vörös Hadsereg útja 28. számú ház kapualjába kitett, színielőadást hirdető pla­káton két „n“ betűvel írták az „utánna“ szót. Vagy az, hogy a Hajdú-Bihar Megyei Tanács To- borzó Irodájának egyik kiraka­tában a szénbánya keresztmet­szetének szemléltető modellje fölött hónapok óta ott függ a mezőgazdasági munkára toborzó hirdetmény. S hogy miért tár­sították össze a bányászatot a mezőgazdasággal, azt bizony ne­héz volna kitalálni. Nemcsak az utcák bővelked­nek ilyen formájú furcsa, sok­szor az elképesztésig furcsa látnivalókkal. Ha bepillantunk a nyitott kapukon a házak ud­varaiba, ott is akadnak érdekes­ségek. Sajnos, legtöbb esetben az érdekesség a hiányosság fo­galmát fedi, annak értelmével azonos. Ha például valaki bete­kint a Kossuth utca 3. szám alatti bérház udvarára, biztosan felébred benne a vágy, hogy be­menjen, és egészen közelről győ­ződjék meg arról, nem káprá- zik-e a szeme? És miután be­ment, megállapíthatja, hogy a piszok, a szemét, a rendetlen­ség, valóban olyan, mint ami­lyennek az utcáról látta. Sőt, annál még sokkal „olyanabb“. Kövessük nyomon a vélet­lenül odatévedt szemlélődő te­kintetét. Míg a kapualjban ha­lad befelé, a földet nézi. Nagy szükség van erre, ha meg akar­ja“ őrizni cipője tisztaságát. Mit lát azonban, amikor kilép az udvar négyszögére? Nézzük ott balra, mindjárt a bejárat mel­lett azt a rozoga, fából készült szeméttárolót. Valamikor, ami-

Next

/
Oldalképek
Tartalom