Néplap, 1955. március (12. évfolyam, 50-76. szám)

1955-03-31 / 76. szám

1953. MÁRCIUS 31. CSÜTÖRTÖK NÉPLAP ~j-riíA palotás eseiui-höitq a húrokon Látogatás a Művészeti Dolgozók Szakszervezetének népi zenekaránál A közmondás azt tartja, hogy ■két dudás nem /ér meg egy csár­dában. Lehet, hogy éppen a deb­receni példa alapján született meg ez a mondás, mert bizony az egy­kori cívis város cigányzenészei szinte kerülték a találkozást, de ha mégis összehozta a sors őket, a harmadik mondat már úgy nyü­szített, mint nyűt vonó a húrokon. A Művészeti Dolgozók Szak- szervezetének nehéz feladattal kellett megbirkózni. Könnyű do- iog a prímet meg a kontrát össze­hangolni, nehezebb az emberi lel­keket. A sok igyekezet, a nemes törekvés végül mégis sikerrel járt, s az említett közmondásnak ma már csak alig-alig van még némi létjogosultsága az Alföld nagyvá­rosában. A szakszervezet helyes művészi és embernevelő módsze­reinek s egyszersmind eredmé­nyeinek is „ékesen szóló“ — ezt a meghatározást itt valóban szó szerint lehet értelmezni — bizo­nyítéka az a népi zenekar, amit vagy egy évvel ezelőtt szerveztek, alakítottak. Még az MSZT székház első emeletére is felszöknek a tüzes zenei hangok. Csalják az embert. Az egyik alsóbb helyiségben pró­bál a népi zenekar. Lábmozgató friss palotás cseng-bong, zeng- pattog a húrokon. Farkas Béla áll a zenekar élén. Az egyik leg­tehetségesebb prímás, de helyet­tes is akad bőven. BencziGyu- la, Horváth István, vagy éppen Szítai Károly. Nem­csak zenékari tagok, hanem zene­kar vezetők is nevelkednek itt. Összetételében is különleges a zenekar. A 14 éves Ol áh Géza mellett a 60 éven felüli Kiss Aladár húzza a vonót tüzes szenvedéllyel. A kótaolvasók mel­lett, „natur-muzsilkusok“ ülnék. Ezeknek azonban egyre kisebb a száma. Hiszen nemcsak a muzsi­kálás gyakorlati részével ismer­kednek a zenékar tagjai, hanem az elméletével is. A zenekarnalk, alakulásakor, csaknem 90 száza­léka olyan muzsikusokból állott, akik még nem játszották komo­lyabb zenekarban. Most már szé­pen megállnák a helyüket bár­hol. A kátéval is megismerkedett nagy részük. Alig vannak már egy páran, akik még nem olvas­sák folyékonyan a zene sajátos nyelvének „ábc“-jét. „Akkor muzsikálunk, ha fizetnek“ — ez volt álta­lában a cigányzenészek etikája De változnak az id&k és változ­nak a cigányzenészek is. A fej­lődéssel a muzsikának is lépést kell tartani. Igényes muzsikálás­hoz nem elég csupán a született tehetség. Csiszolni, művelni kell. Egy év óta szinte minden nap próbál, tanul a zenékar. Ott ül a prímhegedűsök sorában az öreg Damo is, diának pedig olyan füle és érzéke van, hogy egy-két hallás után játssza még a leg­komplikáltabb zeneműveket is. Uj prímás, új zeneszám. Most Urai finomsággal sírnak a hú­rok . .. Kiss József, a szakszerve­zet elnöke, M agy ári Gyula vezetőségi tag sokat törték a fe­jüket annak idején, hogyan le­hetne a sok külön úton járó, em­berileg, művészileg nevelésre szo­ruló cigányzenészt közösségbe vonni, fejleszteni. A fejtörésből ötlet született, az ötletből gyakor­lat. Annak idején tért vissza az Állami Népi Együttestől M a- gyari József, a zeneileg és elméletileg egyaránt kiválóan képzett muzsikus, örömmel vál­lalta a zenekar oktatását, képzé­sét és igen 'komoly eredménye­ket ért el rövid idő alatt. Most korrigál. Minden szavát, minden mozdulatát figyelik a ze­nészek. Példamutató a fegyelem. Hiába, fegyelem nélkül nincs se zenei, se emberi összhang. Elismerésre méltó, szép ered­mény ez a zenekar. Érdemes fel­figyelni rá, érdemes segíteni, tá­mogatni a munkáját. A nyíló ajtón kikísér bennün­ket a muzsika. Búcsúzunk. — A viszontlátás­ra! Esetleg a Központi Kultúr­otthon színpadán ... — O. Gy. — A fák hetében az ország minden részén azon fáradoznak — főleg a fiatalok —, hogy minél több fát ültessenek el. Debrecenben a Péchy Mihály Építőipari Technikum DISZ fiataljai vállalták, hogy az ősi Nagyerdő újjátelepítéséből ki­veszik részüket és április 11-ig TOO suhángot ültetnek el. El­határozták, hogy az Építőipari Technikum előtti utcarészt fü­vesítik és virágágyakat létesí­tenek. Az Építőipari Technikum DISZ fiataljai felhívással for­dulnak Debrecen diszistáihoz és az úttörőkhöz, hogy köves­sék felhívásukat, csatlakozza­nak mozgalmukhoz, ültessenek minél több fát, létesítsenek mi­nél több kisparkot, virágágyat. Példamutató ez a kezdemé­nyezés, s valóban szükség van arra, hogy városunk szebbété- tele érdekében a fiatalok ezrei nyújtsanak segítséget az utcák fásításához, a virágoságyak gondozásához, megvédéséihez. A nagy kiterjedésű Debrecen­nek bizony vannak még terei és utcái, ahol nagyon hiányzik a fásítás, a parkosítás. Sok az elhagyatott kopár utca, külö­nösen a külsőségi részeken. Na­gyon sokat tehetnek ezen a té­ren a diszisták, ha vállalják egy-egy terület betelepítését, gondozását. Szükséges az is, hogy a DISZ tagjai felvilágosító munkával, személyes példamutatással ve­gyenek részt egy olyan köz- szellem kialakításában, mely nem tűri egyetlen fácskának a Megtartott^ Vámospércsen az ezüstkalászos gazdatanfolyam záróvizsgáját. Mintegy 60 ün­neplőbe öltözött dolgozó paraszt adott számot a tanultakról, tu­dásáról. A feleletek megmutat­ták, hogy a tanfolyam nem volt hiábavaló, mert kiváló vizsga- eredményeket értek el a tanfo­lyam hallgatói, akik a tanulta­kat az elkövetkező időben gye kitörését, egyetlen közterületi virág letépését, letaposását sem. Hatalmas segítséget nyúj­tanak ezzel a városi kertészet­nek, mert sajnos, szomorúan lehet látni, hogy a beültetett virágágyaikat letapossák, sőt a virágtöveket kiássák és ellop­ják. Debrecen egészségesebbé, pormentesebbé tétele érdeké­ben a fiatalok nemcsak azzal tesznek nagy szolgálatot sze­retett városunknak, hogy részt vesznek a fásításban és a fák megvédésében, hanem azzal is, ha szétnéznek saját portáju­kon, üzemeikben, iskoláikban, s ott is megszervezik az arra alkalmas területen a fásítást. Sok-sok ezer fát lehet elül­tetni az udvarokban, a kerité- * sek mentén. Egészségesebb lesz ♦ ezáltal a város levegője, ár- J nyékosabbak az udvarok. A J forró nyári szelek erejét is * jobban lekötik a fák. kelletne- j sebbé teszik a városban való » tartózkodást. { A Péchy Mihály Építőipari f Technikum diszistáinak példa­mutató kezdeményezése talál­jon sok-sok követőre. Ha fel­sorakozik a város minden is­kolája, mér ezen a tavaszon a sokezer ifjú keze munkája nyo­mán hatalmas mértékben len­dül előre Debrecen fásítása. Ne maradjon tehát papíron a diszisták versenyfelhívása, csatlakozzanak hozzá minél többen, hogy mielőbb valóra váljon a fás, virágos Debrecen és az ősi Nagyerdő gazdagodjon ezer és ezer árnyat adó fával. A kínai helyiipar is részt vesz a Budapesti Helyiipari Vásáron A Budapesti Helyiipari Vá­sárt az idén április 29-től má­jus 9-ig tartják meg a Városli­getben, erre a célra épülő kiál­lítási pavilonokban. Budapest Főváros Tanácsának végrehajtó bizottsága meghívta a vásárra a Szovjetunió és a többi baráti állam fővárosának helyiiparát is, hogy ezzel még inkább alá­húzza a vásár jelentőségét és fontosságát. Elsőízben képviselteti magát magyar vásáron a kínai helyi­ipar. A legújabb értékelések szerint arról számolnak be, hogy a rendelkezésre bocsátott kiállítási csarnokon kívül több mint 400 négyzetméternyi kü­lön pavilont építenek — kínai stílusban, saját tervek alapján, öttagú kínai küldöttség már meg is érkezett az építési mun­kák irányítására. Á József Attila Emlékbizottság megalakulása „ ... s élete, ha van még egy, a proletár utókoréV.“ A magyar proletárköltészet megteremtője s mindmáig leg­nagyobb alakja, József Attila immáron negyedszázada írta le ezeket a keserű és egyszerre bi­zakodó sorokat. Korának ször­nyű levegőjéből, kérdőjelek és felkiáltások között szakadt ki leikéből a vágy, az óhajtás, hogy lesz még egy olyan kor­szak, olyan világ, melyben „megvilágosul gyönyörű képes­ségünk, a rend“, s amelyben a költő már nemcsak „magában szerkeszti meg a harmóniát". Huszonöt évvel e váteszi so­rok után ma az egész ország készül József Attila ünneplésé­re születése 50. évfordulójának alkalmából. Az ünneplésből Debrecen is ki akarja venni a részét. Az előadások, megemlé­kezések összehangolása és mi­nél nagyobb szabásúvá tétele érdekében Debrecenben is meg­alakult a József Attila Emlék- bizottság, melynek tagjai a vá­rosi pártbizottság, a DISZ váro­si bizottsága, a Hazafias Nép­front, a városi és megyei tanács népművelési osztálya, a TTIT, az egyetem, a Csokonai Szír ház és az írószövetség képvist lői. A bizottság mái- kidolgozta az április 12-én este hét órakor a Központi Kultúrotthon ba r megrendezendő ünnepség műso­rát, melyen a Csokonai Színhá művészei, a Zeneművészeti Szakiskola zenekara és művé­szei, a József Attila szavalóve’ - seny győztesei szerepelnek, az ünnepi beszédet pedig Kis Fc renc aspiráns mondja. Az ünnepségen kerülnek le­osztásra a szavalóverseny díja- is. Az emlékbizottság e nagy­szabású rendezvényen kívül elő­adásokkal s egyéb rendezvé­nyekkel kívánja méltóképpen megünnepelni az „ötven éves“ József Attilát, ki „hitte, ogyszer megterem örömből is, mi ed­dig kínból: A szellem és a sze­relem“. „Gonoszok voltunk, öccsök. bátyúk. nem szerettük őt szílajon — Fölszáll szívünk öltári füstje: bocsássa meg a szenvedést.“ BOGEL JÓZSEF Egyévi börtönre ítélték a beadást szabotáló kulákot Az állampolgári fegyelem mindenkire vonatkozik. Vonatko­zik természetesen mindazokra a termelőkre, akiknek beadási kö­telezettsége van. A beadás jó teljesítésével a népjólét emelését szolgáljuk, a közellátás zavartalanságához járulunk hozzá. Nem érdeke ez az osztályellenségnek, nem érdeke a kulákcfcnak, el is követnek mindent, hogy kárt okozzanak, hogy szabotálják az egyik legfontosabb állampolgári kötelezettség, a beadás teljesíté­sét. Id. Kóródi Ferenc váncsodi 32 holdas kulák sem akarta, hogy a begyűjtés teljesítésével a közjót szolgálja, s ezért húzta, ha­lasztotta a beadás teljesítését. A szabotáló kulákot a Berettyóúj­falui Járásbíróság vonta kérdőre. Kiderült, hogy a kulékna'k u/ elmúlt gazdasági évben kalászosokból és kapásokból olyan ter­mése volt, hogy jelentős készletekkel rendelkezett. Ennek elle­nére a beadást szabotálta, de még az adótartozását sem rendezte. Adóhátraléka pedig volt bőven, 35 900 forint. A ravasz kulák az elmúlt évben egyetlen liter tejet sem adott be. A kukorica termését sem a házánál tartotta, hanem állatállo­mányával együtt ismerősénél helyezte el. hogy félrevezesse a ha­tóságokat. Kóródi üze’meit leleplezték és a bíróság közellátás érdekeit veszélyeztető bűncselekmény miatt egyévi börtönre ítélte. Befejezte első negyedévi tervét a Villáma sipari KSZ A napokban bensőséges össze­jövetelt rendezett a Debreceni Vil­lamosipari KSZ. Feliér Lajos, a szövetkezet elnöke számolt be ar­ról, hogy a januári tervlemaradás ellenére már befejezlek 1955. év első negyedévi tervét- Ismertették _ —-­ezután, hogy az elmúlt évben közel 200 000 forint nyereséggel zárta a ksz az 1954. évet. A Debreceni Villamosipari KSZ- nek 48 tagja van — köztük három sztahanovista. Mindhárman villany, szerelő! ajij liCLjciíL-kihaN közikßwl ♦ korlati munkájukban kiválóan | alkalmazni tudják. « A vizsga után társas vacsorát! rendeztek a hallgatók a tanács-? háza nagytermében, majd va-í csora után Urbán Ernő: „Tűz-? keresztsén“ című filmjét tekin-t tették meg, akik az ezüstkalá-j szos gazdatanfolyamot elvégez-? ték. | Pataki Béla * Vámospércs* Tegnapelőtt Vámospércsen jártam, s rövid időt töltöttem oft. Talán fél órát, de lehet, hogy annyit sem. Látogatásom célja az volt, hogy néhány szót váltsak a tanácselnökkel, nem előre megadott témáról, hanem úgy általában a község dolgai­ról, arról, hogy mi újság a fa­luban? Mi foglalkoztatja jelen pillanatban legjobban a taná­csot? — Az általános napi felada­tok megoldása mellett egy kü­lön, soronkívüli feladat megol­dásán dolgozunk — mondotta Vass János tanácselnök. — El­határoztuk ugyanis, hogy ápri­lis 4-re gyermekjátszóteret épí­tünk, ide a tanácsháza elé. Az ehhez szükséges faanyagot már kitermeltük, a vasmunkát pe­dig a gépállomás társadalmi munkával elkészíti. Vgy tervez­zük, hogy a park egy részét... no, de menjünk inkább ki a színhelyre, ott jobban megért­jük egymást. Mikor a tanácsháza kapuján kiléptünk, hunyorgó, összeszű­kült szemmel, de táguló mell­kassal faltuk magunkba a ta­vasz melegítő leheletét, az oly régen várt kedves, puhán simo­gató napsugarakat. A leendő játszótér helye ott volt balra, alig néhány lépésre a tanácshá­zától, a templom-domb lábánál. Óvatosan átlépkedtük a dísz­bokrok sövényét, s megálltunk a tér közepén, háttal a napnak, így jó ilyerúkor, így melegítik az embert legjobban a bimbó­fakasztó sugarak. Nem sok időm volt a tűnő­désre, mert a tanácselnök elv­társ olyan lelkesedéssel kezdett magyarázni, hogy szavai nyo­mán szinte láttam, miként ala­kul át a park egy része játszó­térré. — Ezen a területen úgyis ki­pusztultak a díszbtíkrok, itt lesz tehát a játszótér — mon­dotta széles kézmozdulatokkal kísérve beszédét. — Ide kettős hintát építünk, mellé egy libi­kókát terveztünk, ott balolda­lon pedig kétszemélyes forgó­hinta lesz, melyet maguk a gye­rekek hajtanaik majd. Mind­ezeket április 4-re elkészítjük. A későbiekben pedig 8 lócával vesszük körül a játszóteret, hogy aki fáradt, legyen hova ülnie. Fentről, a dombon levő temp­lom árnyékából hús szellőt kergetett felénk az alkonyat hírnöke, a koratavaszi napok fényét oly gyorsan, oly kegyet­lenül megkurtító kései délután. Levettem a kalapom. Hadd fúj­ja. kúszálja hajamat a tavaszi szél, ujjai fiatalok és frissek voltak, mint maga az ifjúság, mint éledő tavaszi életünk, mint fiatal, egyre erősödő vilá­gunk. Álltam a szellő simogató leheletében, s képzeletemben a kinyílt tavaszt láttam. Zöldel- tek a parkok, a játszótereken vidám gyerekek futkároztak, s a boldog mamák, nagymamák féltő gondoskodása vigyázott minden lépésükre. Az emberek pedig mind mosolyogtak. Igen. ilyennek láttam mindnyájunk tavaszát, ilyen volt Vámospér­csen és Debrecenben — és min­denütt a világon. így láttam képzeletben... ... S rajtunk múlik, hogy va­lóban ilyen is legyen. Minde­nütt. V. B. Vámospércsen 60 dolgozó paraszt végezte el az ezüstkalászos gazdatanfolyanrol SZÉLJEGYZET Az ősi Nagyerdő újjátelepítéséből részt vállal | a Péchy Mihály Építőipari Technikumi fiatalsága t

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom