Néplap, 1955. március (12. évfolyam, 50-76. szám)

1955-03-13 / 61. szám

•MARCiUS 13. VASASNAP NÉPLAP A Hajdú-Biiiar megyei Pártbizottság aktívaértekezlete j (Folytatás a 4. oldalról) egyetértünk a munkás-paraszt .•ni'vétségnek a határozatban i ■: -'gállapított értelmezésével. „A munkásosztály és a parasztság dolgozó tömegei icözölti osztály- •■zövetség — tanítja 'Sztálin elv- ~ái’s — a szövetség különleges tormája, amely: í) a munkásosztály hadállásai­nak erősbítését, bj a szövetségen belül a mun­kásosztály vezető szerepének biztosítását, ej az osztályok és az osztály- társadalom megszüntetését lázi ki célul. .4 munkások és parasztok szö­vetségének minden más felfogása opportunizmus, mensevizmus, eszerség, minden, amit akarsz, sak nem marxizmus, csak nem ieninizmus.“ Fejlődésünk jelenlegi szakaszá­ban pártunk paraszt-politikájának alapját a lenini hármas jelszó képezi. Követtünk-e el e téren hibákat? Esetenként nagyon súlyos hibá­sat követtünk el. Ilyenek voltak az önkéntesség megsértése, kulák- ókvidál-ás, középparasztok meg­félemlítése, de ezeket, amint ész­revettük, ahogy tudomásunkra jutott — orvosultuk. Nem a hiba volt munkánkra a jellemző, a jellemző a sztálini tanításnak megfelelően végzett munka volt. Párífunkcionáriusaiiik, párttag, iáink nagy többsége fáradsá­got nem ismerve végezte fel­adatát. Feltétlen helyes voit az önkéntesség elveitek szigorú biztosítása, azonban nálunk en­nél több történt. Jómagunk is, az ország is meg­lepődött az emlékezetes júniusi oeszéd hallatán. Ha Rákosi elv­ára a budapesti aktíván nem ad világosabb választ — a Nagy elv- ■ái'S által meghirdetett program beláthatatlan következményekkel ;'árt volna. Gondoljanak elvtár-' Á KULÁK DáNCSHÁZINÉ uitír oltjun ,,szegény , hogy a /írjének su.t a kuiáikok ujjongására, a sző- j vetkezeti vagyon szébhurcolására { irányuló tendenciákra, és ezt kö­vető nagyméretű fegyelmezed lenségre. Ha a helyi funkcioná­riusok, párttagok, tsz tagok nem álltak volna kd Rákosi elvtárs be­szédének szellemében, a vérsze­met kapott ellenség, a zavaros­ban halászni szerető munkakerü­lők még nagyobb károkat okoz­tak volna.^ Biztosítani kell az önkéntesség elvének betartását és érvényesí­tését, a -kuláikokat korlátozó rend­szabályok betartását. De hiba volt az adó- és begyűjtési kedvezmé­nyek liberális kezelése, az álla­mosított házaik indokolatlan visz- szaaddsa, a tszcs-perlések hosszú időn keresztüli tűrése, a kulákok által történt feljelentések túlbuz­gó és „roppant körültekintő“ ki­vizsgálása, nyomás abbEn az irányban, äiogy a tszcs-böl kilépő tagokat a tszcs rovására is, de •ki kell elégíteni. Mindez és sok egyéb más azt eredményezte, hogy 1053. augusztushoz viszo­nyítva tszcs-ink száma még a múlt év végén is 18-al volt ke­vesebb, és 5000-re tehető azok­nak a száma, a.ki:k elhagyták a szövetkezetét. A földterület 45 000 holddal csökkent. Sutba kell dobni azt az anti- ' marxista állítást, hogy a „szocia­lizmus építésével társadalmunk­ban megszűnnek az osztályellen­tétek“. Ellenkezőleg: mentői elő­rébb haladunk a szocializmus épí­tése terén, annál inkább kiélező­dik az osztályharc, és ennek meg­felelően kell a munkánkaí végez­ni. A sztálini elvnek megfelelő irányban hatottak az intézkedé­sek? Nem, ezek a számok az el­lenkezőjét tükrözik. Ezek az intézkedések lazították a munkás-paraszt szövetséget, erősítették a kapitalista teliden, clát. nem a szocializmus irá­nyába. hanem a kapitalizmus irányába hatottak. A termelőszövetkezetek nagy többsége az elmúlt évben megerősödött Elvtársak! Nagyon sok szó esett az elmúlt másfél évben a kisparaszti gaz­daság rentabilitásáról. Még há- : cin héttel ezelőtt a pártfőisko- _án sem mertek e kérdésben ál- 'ástfoglalni. 1954. első negyedévé­ben mi több községben néztük a kisparaszti gazdaság újraterme­lését. Azt tapasztaltuk, hogy csak a legszükségesebb gaz­dasági felszereFc"ket vés dolgozó parasztok, de annál nagyobb összegei iordii„n„a életük kényelmessé, széppé té­telére. Az elmúlt hónapokban a kérdést alaposan megvizsgáltuk a derecs­ke! járásban. A tapasztalat az, hogy a gazdaságoknak csak töre­déke fejleszti gazdaságát. Külö­nösen csőnként, a szarvasmarha- állományuk. Jövedelmüket itt is b ruházkodásra, lakás-berende­zésre stb.-re fordítják. Hogy milyen mértékben, azt a kereskedelmi adatok viszonylag mutatják. Ismétlem, nagyon ör­vendetes jelenség ez. \ párt politikájának célja, hogy még szebbé, kellemesebbé, gondtalanabbá legye a dolgo­zók, köztük a dolgozó paraszt­ságunk életét. De azt is meg keil mondanunk, az a dolgozó paraszt, aki elhanyagolja gaz­daságát, gazdasági felszerelé­sét, nem növeii, hanem csök­kenti állatállományát, az meg­eszi a jövőjét, annak előbb, utóbb csökkenni fog a jövedel­me és az életszínvonala. A kisparaszti gazdaságokban is vannak még ki nem használt le­hetőségek. Dolgozó parasztságunk használja ezt ki, ez elsősorban saját érdeke. Ezt kéri az ország, ez a nép érdeke is. A gépállomá­sok, állami és kereskedelmi szer­vek kötelesek ehhez maximális segítséget nyújtani. Amikor a kisparaszti gazdasá­gok lehetőségéről és segítéséről beszélünk, félreérthetetlenül meg­mondjuk, mi a szövetkezetek hívei ve­gyünk azért, mert tudjuk, hogy egyedül a szövetkezet, a nagy­üzemi gazdálkodás képes: ál­landóan növelni a termelést — csak az képes a bővített újra­termelés alapján gazdálkodni, tehát minél több és olcsóbb tér- * rnényt termelni­Az elmúlt másfél év politikai ♦ légköre nem a legkedvezőbb volt t a termelőcsoportok számára. En­nek ellenére szövetkezeteink nagy többsége az elmúlt évben megszilárdult, és igen komolyat fejlődött. Egy pár számadat: 1953-hoz vi­szonyítva a nem osztható szövet­kezeti alap több mint 25 millió­vá^ emelkedett, meghaladja a 75 millió forintot. Az üzemi alap 36 millióról több mint GG millióra, a takarmányalap 19 millióról 39 millióra emelkedett. A munka­egységekre eső részesedés annak ellenére, hogy 1953-ban az 1954, évet alaposan raegvámoltuk — amit lehetett, mindent kiosztot­tunk — az 1953. évi színvonalon mozog. Termelőszövetkezeteink zömé- ben minden előfeltétele meg­van annak, hogy ebben nz évben elérjék, túlhaladják a ta­gok a középparaszti életszín­vonalat. Ehhez csupán arra van szük­ség, hogy jól dolgozzanak a tíz­tagúk. Az elmúlt (hetekben gya­koribbak a belépések, két új tsz is alakult — van némi mozg’is.l Az 1953. évi 43-ról 128-ra érnél-! kedett a termelési társulások szá­ma. Ez azonban vékony ered­mény, lényegében stagnálásról, egy helyben állásról lehet be­szélni. Mindez okkor történik, amikor pártunk III. kongresszu­sa a népgazdaság egységes szo­cialista alapjának megteremtésé­ről beszél, te’nát fő feladatunk­ká — záros határidőn belüli fel­adatunkká teszi a mezőgazdaság átszervezését. Az intézkedések viszont —eny­hén szólva — nem ebben az irányban hatottak. Mint ahogy » határozat is megállapítja, egye­sek nyakra-főre dicsőítették az egyéni parasztgazdaságot, a pa­rasztgazdaság korlátlan fejleszté­sének az illúzióját keltették. Kü­lönösen az első időkben majdnem kizárólag az egyéni parasztgazda­ságok segítését hangsúlyozták, és elvileg is iparkodtak a paraszt- gazdaság rentabilitását bizony­gatni. Ez sem segítette, ellenkezőleg; zavarta a munkánkat, és bizony sokszor nem tudtuk hányadán állunk. A jobboldali nézetek, a demagóg módon felvetett problé­mák — és tegyük hozzá, a spe­kulációs lehetőségek — Igen sok, nagyon rendes dolgozó parasztot is megzavartak. doLyöz.nL keli.. Dancsházi Lászlóné 70 holdas berettyóújfalui kulákasszony három évvel ezelőtt elhagyta Berettyószentmártonban levő földjét. A községi tanács, hogy a nagy darab föld ne legyen kihasználatlanul, egy részét - 27 holdat — kisparasztoknak adott haszonbérbe, a többit ál­lami tartalékként 5 évre adta ki, szintén kisparasztoknak. Nemrég a föld bérlői felszó­lítást kaptak dr. Barcsai László berettyóújfalui ügyvédtől (Dancsházi Lászlóné megbízá­sából), hogy 3 napon belül íe- lenjenek meg (mármint az ügy­védnél) az általuk használt föl<j haszonbérletének rendezé­séért. A bérlők egy része panasszal fordult a berettyószentmártoni tanácshoz, hogy ők a földet nem Dancsházinétól. hanem a tanácstól vették bérletbe. A bérlők többi része megjelent az ügyvéd irodájában, ahol Dancs- háziné jelenlétében az ügyvéd felszólította őket a bérlet meg­fizetésére, mert mint mondta. Dancsházinj olyan ,, szegény hogy már férjének is dolgoznia, kell, és csak havi 6t>0 forintot keres. A megjeleni bérlőket azzal engedte el az ügyvéd: ha nem fizetik meg-Dsncsháziné- nak a bérletet, akkor bepereli őket. Az ügyről értesült a párt- szervezet is, azonnal intézke­dett a kisparasztok védelmé­ben. Dr. Barcsai ügyvéd is le­tett az ügy peresítéséről, mi­után, ha késve is, de megtudta, hogy Dancsházinéna-k nincs joga haszonbért felvenni, mert földjét elhagyta évekkel ez­előtt és azóta sem kérte vissza, hogy saját maga megművelje, így akarta csalárd módon félrevezetni és szipolyozni a Horthy-rendsze rben luxusa utót tartó sok szegény embert bepe­relő kulákasszony a dolgozó pa­rasztokat. Perelni azokat, akik az ő elhagyott földjét hasznot-- - tolták. Dolog nélkül, a tör­vényt kijátszva akart haszon­hoz jutni. Itt is bebizonyoso­dott, hogy a kulák mindig ka - iák marad ... ákok aktivitásának megnöveké- iése, az ellentmondó rendeletek — ebből kifolyólag a funkcio­náriusok tekintélyes részének bi­zonytalankodása ' — általában meglazították az állampolgári fe­gyelmet, de különösen a begyűj­tési — ezen belül is a sertásbe- gyűjtési — fegyelmet. Az egész megyében nagymér­vű kupeckedés ütötte fel a fejét. A vizsgálat során kiderült, hogy december közepétől január vé­géig a megyéből kb. 15—IC 000 sertést vittek ki. Ez idő alatt 1600 sertést gyűjtött be az appa­rátus. A megyében mintegy 7500 hátralékos van, akik kb. 10 000 ser­téssel tartoznak az államna^. A kedvezményvárásnak, az appará­tus gyenge munkájának tulajdo­nítható, hogy a múlt évben mintegy 2000 búza-vagonnak A dolgozó parasztság felemelkedéséhez egy úl, a szövetkezeti út vezet megfelelő termény, illetve állati termékkel maradtunk adósai az országnak. Ez kb. 40 millió fo­rintnak felel meg. Mintegy 34 millió forint adóvrl vagyunk adósok. Az adófizetésben a fordulat megtörtént. Legutóbb országo­san a 3. helyen álltunk, de se­hogy néni akar a fordulat megtörténni a begyűjtés terü­letén. Ismétlem: objektív aka­dályai a begyűjtési tervek tel­jesítésének nincsenek. . Ezek a számok beszédesen b: - zonyítják a tanács, illetve az em­lített területen dolgozó elvtársak hanyag munkáját. Ezeken h számszerű adatokon túl a fel­adatokhoz való opportunizmust a következő tények is bizonyít - ják: Ahol elnézték a kulákok garázdálkodását A párt segíti a dolgozó pa­rasztságot. továbbra is a leg­messzebbmenő segítséget nyújt­ja a termelési lehetőségek ma­ximális kihasználására, de ugyanakkor ineg kell magya­rázni és mutatni azokat a kor­látokat is, amit a kisparcdla állít a termelés emelése elé és megmutatni a szövetkezet ter­melési lehetőségeit, így érti meg dolgozó parasztsá­gunk, hogy felemel kedéséhez egyedül és kizárólag egy út. a szövetke­zeti út vezet­A spekulációt pedig az egyik legveszélyesebb fosig! kozássá tesszük. A kupeckedcst is meg­szünteti ül:. Külön gondot kell fordítani ar­ra, hogy a tavaszi munkák el­végzésénél gépállomásaink, szo­cialista szektoraink, állatni is párt funkcionáriusaink, az agro- nómusok a tsz-ek amellett, messze­menő, konkrét segítséget nyújt­sanak dolgozó parasztságunknak is. A mezőgazdaság terén is az elvi kérdések tisztázását ügy kell végeznünk, hogy a fő figyelmet a termelésre, az aktuális munkák pontos, jó elvégzésére irányítsuk. A mezőgazdasági tervek készen vannak. A termelőszövetkezetek­re vonatkozóan is megfelelő, jo határozatok vannak. Csali a munkával lehet megcá­folni azokat a reakció által ter­jesztett, minden alapot nélkülö­ző rágalmakat, hogy a paraszto­kat -most már nem fogják segí­teni, hanem a szövetkezetbe kényszerítik őket. Most különösen nagy súlyt kell helyezni a tavaszi munkák jó és gyors elvégzésére, a tavaszi búza vetésére, az őszi vetések felerő­sítésére, a vadvizek gyors iaen- gedésére. Szerződéskötési mun­kánkban nincs teljesítve a cu­korrépa- és a cirokszerződéskö­tés. Különösen a cukorrépaszer­ződésre kell nagy gondot fordí­tani! Elvtársak! Külön akarok szólni a tanács, és néhány szót a bíróság, ügyész­ség és rendőrség munkájáról. A jobboldali elhajlás, az opportu­nista vonal az államapparátus­ban nagyon komoly lazaságot, fegyelmezetlenséget eredménye­zett. Az opportunizmus tünete: az államapparátusban elsősorban az állampolgári kötelezettség tel­jesítéséhez való tűrhetetlen, ha­nyag, az állam érdekeit soliszor semmibe vevő hozzáállásban mu­tatkoznak -meg, A népfront-politi­ka helytelen értelmezése, a ku­Januárban végre a miniszter­tanácsi határozat lehetőséget adott arra, hogy a törvény ere­jére támaszkodva rendet teremt­sünk a hátralékosok között. Min­den hátralékost kötelezni kellett, hogy — 8 napon belül — vásár­lással rendezze sertéíbeadását Akinek nincs beállílvá, azt köte­lezni kell, hogy 15 napon belül hizlalni sertést állítson be. Az ellenőrzés során kiderült: Bal­mazújvároson még február 21-én, tehát egy hónapi munka után mindössze ßö hátralékos’, kötelez­tek erre, holott a hátralékosok száma 281, Fülüpön 305 hátralé­kosból egyet sem, Űjlétán 500 hátralékosból egyet sem kötelez­tek hizlalásra. Ugyanez a helyzet Nyírábrányban, Bagamérban, Hajdúdorogor, és még egy sor más községben. Joggal vetődi.« fel a kérdés, mi történt az ottani elvtársatekal ? Az elvtársak megszokták az el­múlt esztendőben a rimánkodást, a határozatok és határidők szinte rendszeressé vált változtatását, ezért nem vették komolyan a ha­tározatokat sem és még most is önkényesen qsűrik-esavarják. módosítják azokat. A figyelmez­tetés ellenére a megyei tanács vezetői is csak a legutóbbi Időben kezdenek határozott intézkedése­ket tenni. Hogy mennyire nem veszik ko­molyan a rendeleteket a funkcio­náriusok, a következő is mutatja: A megbeszélés után is megtűrték a megyei és járási vezetők, hogy egyes tanács-funkcionáriu­sok is hátralékosok legyenek. Hogyan szorgalmazza* Komádi ta- nácseinökhelyettese. Gombos elv­társ, Űjlétán M. Dobi József a begyűjtést, mikor maga is hátra­lékos. Lehet-e azon csodálkozni, hogy ezeken a helyeken a ta­nácstagok és c vezetők családja sem teljesíti a beadást? Főleg ezeken a helyeken nézik el leg­inkább a kulákok garázdálkodá­sát is. A fegyelmezetlenség és a ha­nyagság megmutatkozik a rossz jelentésadásokban is. Az össze- örültünk annak — a tanácsok je­lentése szerint —- hogy őszi gabo­na vetésterületünket határidő előtt túlteljesítettük. A Központi Sta­tisztikai Hivatal összeírása sze­rint azonban nem teljesítettük. A tél folyamán néhány helyen alaposan megvizsgál tulc ezt a problémát. Meg kell mondani, hogy egyik jelentés sem fedi a valóságot. Egyik jelentés rosz- szabb. mint a másik! így. elvtár­sak, nem lehet sem országot, sem kisebb területet megfelelően, he­lyesen irányítani. Ilyen kérdések­ben a felelőtlenséget, a valóság­nak nem megfelelő jelentésadást nem szabad megtűrni. Ezeket a jelenségeket az osz­tályellenség is észreveszi. Csodál kozhatunk-e akkor, ha az osz- tályellenség tudatosan félrevezet bennünket? Hogy mennyire me­részkedtek. egy-két példát: Egye- -ken a kulák „kithaszonbérlőjét" a temető fejfáiről választotta. A tanács „dicsőségére” legyen mondva, a szerződést megkötötte vele. Nagy-kerekiben Vida nevű kulák a párttitikárt felszólította: „Haladéktalanul rakja ki a pár­tot az államosított házából, és azt állítsa vissza eredeti formá­jába.” Más hasonló példán .'ócs­kán lehetne még említeni. Meg kell mondani: sem a ren­dőrség, sem a bíróság nem adott és most sem ad megfelelő segít­séget — adott esetekben a ta­nácsoknak. A rendőrség felsőbb rendelkezésre hivatkozva csak a legvégső esetben voit hajlandó segédkezet nyújtani a helyszíni elszámoltatáshoz. Az ügyészség szinte mereven szerrfjozú'.l n ku- (Folytatás a 6. old-ion) 5

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom