Néplap, 1955. március (12. évfolyam, 50-76. szám)

1955-03-13 / 61. szám

8 NÉPLAP ü Hajdú-Bihar megyei Pártbizottság aktívaértekeziete (Folytatás a 5. oldalról) Iákok kemény felelősségre voná­sával. A bíróság — pontosabban egyes bírók — példamutatást hangsú­lyozva, gyorsan és alaposan fele­lősségre vonja azokat az elvtár­sakat, dolgozókat, akik hibákat követtek el. Ez helyén való. De korántsem látunk ilyen buzgósá- got a kulákokkal, az osztályide­gen elemekkel szembeni eljárá­soknál. Eléggé jellemző a nevezett elv­társak munkájára — különösen az ügyészség munkájára —, hogy mint a törvényesség őre, főleg azt né­zi, hogy az állami szervek hogyan tartják be a törvényeket, de, hogy az állampolgárok — különösen a kulákok — mennyire nem tartják be a törvényeket, ezt nem na­gyon nézik, ilyen esetben bizony nem igen kezdeményeztek. Fel­tétlenül meg kell szüntetni ezt az egyoldalúságot, mindenkivel szem­ben keményen be kell tartani a törvényeket. Az elmúlt másfél év eléggé be­bizonyította. hogy lehet komoly, igen komoly eredményeket agitá- cióval is elérni, de szinte kizáró­lag agitációval állampolgári köte­lezettséget teljesíttetni nem lehet. Rendet kell, és rendet is terem­tünk a begyűjtés területén is. Az elmúlt 2 hónapban igen ko­moly segítséget nyújtanak párt­szervezeteink a begyűjtő appará­tusnak. Ennek ellenére azt tapasz­taljuk, egyes megbízottak eléggé félvállról kezelik a begyűjtési ter­vek teljesítését, pedig minden feltétele megvan a tör­vényesség szigorú betartása mellett a tervek teljesítésének. Fokozni kell a politikai segítség- nyújtást, biztosítani a párttagok, a funkcionáriusok példamutatását, mindenkitől meg kell követelni a tervteljesítést. A hanyag, nemtörődöm és ese­tenként ellenséges beállított­ságú megbízottak helyér® be­csületes, a tervet teljesíteni akaró, megbízható embereket kell beállítani. Törvénytelenséget sehol, senki részéről eltűrni nem szabad. ^ Meg kell követelni az appará­tustól is. a dolgozóktól is a törvény betartását a tervek pontos teljesítését. Tudomásul kell venni a funkcio­náriusoknak, — és ezt kell meg­magyarázni a dolgozó parasztok­nak is, — ha valaki nem teljesíti a tervet, annál a tervteljesítés szorgal­mazása nem zaklatás. Zaklatás az, ha valaki teljesíti tervét, és valami okból kifolyólag jogtalan teljesítésre akarják rá­bírni ! Elvtársak! Hellyel-hellyel még mindig ta­lálkozunk korrupcióval. A kor­rupciót a múltban sem tűrtük, a legkisebb korrupciós jelenséget most sem szabad elnézni, a kor­rupció hajszálgyökerét is ki kell irtani a közéletből. Ha a tanácsok, és általában az állami szervek feladataikat eredményesen, jól akarják el­látni, akkor javítani kell kap­csolatukat a széles, dolgozó tö­megekkel. Ennek módja: a la­kosságról való következetes gondoskodás, a helyes, reális községpoÜtikai célkitűzések végrehajtása, a tervek időben teljesítése, a panaszok, felveté­sek, javaslatok meghallgatása, lelkiismeretes intézése. Támasz kódjának e munka végzésében bátran az újonnan megválasz­tott tanácstagokra, álland- bizottságokra, a község becsü­letes dolgozóira Ä község dolgozóival karöltve vé­gezzék feladatukat, munkájukat. Ami a párt vezető szerepének, tekintélyének kérdését illeti, meg­győződésünk a dolgozók szeretik és követik a pártot! Várták, várják ezeket az intéz­kedéseket. Nagyon kell vigyázni, hogy pártszerű, alaposan átgon­dolt, de határozott intézkedések­kel lépten-nvomon, újra és újra igazoljuk, ott vannak a legszebb sikerek, ahol a párt vezetésével, a kü­lönböző szervek és intézmé­nyek pártszerűen. elvtársiasan együtt dolgoznak. Ä függetlenedési törekvések, a pártellenőrzéstől való idegenkedés, húzódozás, csak zavart kelt, kizár­ja az eredményes, jó munkát. Vannak-e nálunk ilyen törekvé­sek? Igen, vannak. A népfront­apparátus kezdetben az országos vonalnak megfelelően, ilyen párt mellé rendelt pozícióból akarta sokszcv az állami szervek felada- j iát végezni. Ellenőrizte a terv- teljesítést, beszámoltatott vállalat- igazgatót, beleszólt személyi el­helyezésekbe, és elég bőkezűen, esetenként meggondolatlanul, Ígér­getett. E téren megyeszerte van­nak niég bajok. Zsákén, a nép­front-bizottság követelte a katasz­teri aranykorona általános csök­kentését. Szentpéterszegen hatá­rozatot hoztak a zsírdézsma és a búza-földadó eltörlésére. Hasonló eset történt Hosszúpályiban, ahol maga a tanácselnölchelyettes volt ennek az irányzatnak egyik fő képviselője. A népfront keretében működű néhány olvasókörben, ahol bent vannak a kulákok is, eléggé ügyelnek arra, hogy párt­tagok ne kerüljenek be. Eddig is felléptünk, ezután is határozottan fel kell lépni a de­magóg ígéretekkel szemben. Fele­lőtlen ígérgetést eddig sem en­gedtünk meg, ezután sem szabad megengedni. De most, különösen a funkcionáriusok körében helyre kell állítani a szó és a cselekvés egységét, és meg nem Pártunk ereje hata szilárdan köv Elvtársak! Ügy kell ezt a munkát végezni, hogy a legszorosabban összekap­csoljuk a falusi pártmunka meg­javításáról szóló határozat végre­hajtásával. A községi pártbizott­ságok az egységes falusi párt­szervek megválasztása igen 30 al­kalom arra, hogy a párttagság­gal alaposan megismertessük, megtárgyaljuk a Központi Veze­tőség határozatát, az ezzel kap­csolatos tennivalókat. El kell érni, hogy ne legyen olyan párttag, tagjelölt, aki ne tudná, szinte fontossági sorrend­ben, melyek azok a tennivalók, melyeket a Központi Vezetőség határozata szerint el kell végez­nie és mi az ő tennivalója. Csak így válhat a Központi Vezető­ség határozata munkánk és si­kereink emelőjévé. Szinte nincs olyan terület, főbb feladat, melyre a múlt hetekben már az új központi vezetőségi határozat szellemében ne szüle­tett volna határozat. Az ellenség komoly erőfeszítést tesz, hogy e fontos, nagyhordere­jű politikai kérdéseket, végső so­ron a szocializmus építésének a kérdését Nagy Imre elvtárs sze­mélyi kérdésévé szűkítse. Két­ségtelen, hogy az elkövetett hi­bák nem választhatók el Nagy elvtárstól. A Központi Vezetőség határozatából kitűnt, hogy fel- gyógyulása után a Központi Ve­zetőség visszatér erre a kérdésre. Több helyen elvtársaink is fel­vetették, miért nem várta meg a párt Nagy Imre elvtárs felgyó­gyulását? A „ Központi Vezetőség határozatából egyes országos adatokat, az én referátumomból megyei adatokat ismertek meg az elvtársak. Várhatott-e a párt to­vább ezzel a kérdéssel? Szerintem nem. A várakozás újabb károkat eredményezett volna. Most ké­tűrni a valóságot titkoló, szé. * pítő. demagóg Ígérgetéseket, ki- ♦ jelentéseket. Elvtársak! ♦ Az opportunizmus következte- * ben az egész országot elárasztót-» ta a kispolgári tendencia és ez} egyes pártfunkcionáriusokat is J megfertőzött. Miben jutott ez ki-J fejezésre? Kifejezésre jutott első-* j sorban itt is a fegyelem megla-* zításában. Szinte példa nélkül* áll a munkának az a hanyag? végzése, ahogyan járási pártbi-j zottságaink többsége, a megyei* pártbizottság mezőgazdasági ősz-* tálya a tsz titkárképző iskolát} előkészítette, aminek következté-} ben alig több mint fele jött be* az előirányzott jelölteknek az is-} kólára. } Továbbá: eléggé gyenge még} mindig a tanulási fegyelem. Ezt? különben bizonyltja, hogy *öbbJ függetlenített funkcionáriussal • szemben fegyelmileg kellett fel-* lépni. Megtalálható az appará-* tusban is a határozatokhoz való» formális hozzáállás, a határozat* végre nem hajtásának a megma-* gyarázása. Burkolt formában a* járási pártbizottságok átszedve-} zésénél több helyen jelentkezett} a karrierizmus is. } Van tennivalónk az ideológiai} fronton is. Nálunk különösen * felélénkült a parasztegység jel-* szó. Megyénkben ennek gyökere • van és most a kulákok előszere- * tettel hangoztatják. * Le kell leplezni a volt paraszt- * nyúzóknak a parasztegységrő1 ; hangoztatott képmutató ni's- ; terkedését. I Ezzel akarják a kulákok saját^ befolyásuk alá vonni, befolyásuk; alatt tartani a dolgozó paraszto-J kát. így akarják a munkásosz-} tálytól eltávolítani, felemelkedé-} süktől, a tsz-től visszatartani. } Eléggé elterjedt az iparosítás} ellenes kispolgári acsarkodás is.J Szembe kell szállni ezekkel a* nézetekkel, tudományos érvelés-« sei és a Központi Vezetőség ha-J tározatának megfelelően le kell* leplezni. } ilrnas, a dolgozók : étik a pártot ♦ szül az új ötéves tervünk. Ehhez* is világos perspektívára van} szükség. * A mi feladatunk most nem en­gedni, hogy a Központi Vezető- - ség határozatából nyárspolgári i módon szimpla személyi ügyet 1 csináljunk. c Nekünk most tisztázni, mégis- « mertetni és megértetni kell az eivtársakkal, a dolgozókkal a 1 határozat által felvetett kérdé- ( seketi tisztán kell látni a szó- 2 cialista iparosítás, a niezőgaz- ? daság fejlesztése, kisparaszti * gazdaság rentabilitása, a párt £ vezető szerepe; osztályharc. a j szocialista hazafiság kérdésé­ben. Meg kell mondanunk: mi ezek­ben a marxizmus-leninizmus, a ‘ párt álláspontja és ugyanakkor mit hangoztatnak a jobboldali ferdítők, az opportunisták. Türelmesen, újra és újra meg kell magyarázni ezeket a kérdé- l seket. Nagyon vigyázzunk azon­ban, hogy amikor a jobboldali elhajlás ellen irányítjuk a főtü- zet, meg ne feledkezzünk a bal- 1 oldali ferdítőkről, elhajlókról. 3 Minden türelmetlen, pártszerűt- len. törvénytelen, eró’szakosko- j dó jelenséggel szemben a leg- ] határozottabban azonnal fel 2 kell lépni. í Pártunk ereje hatalmas, a dől- 2 gozók szilárdan követik a pár- ! tot. s A baloldali túlzók, akárcsak ) az opportunisták, pártunk, né- r pünk ellenségeinek malmára I hajtják a vizet. £ Nagy tanítóink arra tanítanak s bennünket: két fronton kell küz- s der.ünk. A főveszélyt az az irány . jelenti, amely ellen nem küz- r dünk. Ezért I szilárdan haladjunk előre a 1 párt mutatta úton, a har-ut 1 folytassuk úgy a jobb. mint a i batüldah' elhajlókkal szemben. 1 Megalakultak a Hazafias Népfront kerületi bizottságai Debrecenben Lelkes és nagyszámú közön­ség részvételével választották meg március 10-én este Debre­cen mindhárom kerületében a Hazafias Népfront kerületi bi­zottságait. A választógyűlés részvevői előtt a városi iroda munkatár­sai ismertették a Hazafias Nép­front célkitűzéseit és felada­tait, valamint a kerületi nép­front-bizottságok megalakulá­sának jelentőségét. A kerületek lakossága át­érezve a mozgalom nagyszerű hivatását, örömmel kapcsoló­dott be a Hazafias Népfront munkájába. Alaposan megvi­tatták az előkészítő bizottság javaslatait és csak ezután ke­rült sor a bizottság megválasz­tására. A bizottságokban helye kaptak a legszélesebb népréte gek képviselői, munkások, dol­gozó parasztok, értelmiségiek, kisiparosok, kiskereskedők, akik Ígéretet tettek arra, hogy öcs- adó munkájukkal dolgoznak pártunk politikájának megvaló­sításán, a kerületi, városi és országos problémák megoldá­sán. A kerületi válaszrógyűié- sek után a részvevőket a Pos tás Kultúrcsoport és a Csoko­nai Gimnázium növendékei kedves kultúrműsorral szóra­koztatták. MÁRCIUS 20 ] A Csornai-pályázat határideje A Magyar Irodalomtörténeti Társaság 1954. decemberében pályázati felhívást tett közzé. A felhívás Csokonai és, a nép­hagyomány kapcsolatára irá­nyítja a figyelmet. A pályázók­nak rá kell mutatni a pálya­munkájukban arra, hogy ho­gyan vált a magyar felvilágo­sodás legnagyobb költője, Cso­konai Vitéz Mihály a népköl­tészet legendás, kedvek alak­jává, és saját területüknek, vi­déküknek népköltészeti anya­gából — saját gyűjtésül:, kuta­tásuk alapján — be kell mu­tatni ezt a folyamatot. A feladat érdekes és újszerű és főleg Hajdú-Bihar megye és Debrecen város fiatal kutatói­nak, néprajzi szakembereinek, pedagógusainak fontos feladat. Hiszen a Tiszántúl tele van Csokonai-emiékekkel, a Hajdú­ság népe pedig — éppen Veres Péter egyik legutóbbi megnyi­latkozása irányította erre a fi­gyelmet —- nagy szeretettel be­szélt, mesélt, anekdotázoíí, s anekdotázik ma is a nagy deb­receni poétáról. Szükséges len­ne tehát, hogy megyénkbe.. Debrecenből minél többen re­gyenek részt a pályázaton, amelynek határideje 1955. már­cius 20. A beküldött pályamun­kákat elbírálás után egy 1000 forintos, két 500 forintos, há­rom 200 forintos és négy 100 forintos díjjal jutalmazzák. A pályázók dolgozatukat a következő címre küldjék: Ma­gyar Irodalomtörténeti Társa­ság, Budapest, XI. Ménesi út 2. CSOKONAI EMLÉKEZETE... Értékes irodalmi est kereté­ben adózott Csokonai emléké­nek a Vígkedvű Mihály utcai iskola tantestülete. A lelkes kö­zönség előtt dr. Juhász Gé­za professzor, Csokonai forra­dalmi értékének legjobb isme­rője, s leghivatottabb művészi tolmácsolója tartott maga",szín­vonalú előadást. Jelenleg a főveszély — a szocia­lizmus építésének jelenlegi sza­kaszában a jobboldali elhajlás — de az válhat veszélyesebbé, amely ellen nem harcolunk. Miránk is vonatiközi-v Sztálin elv­társ megállapítása, hogy: .,c jobb­oldali elhajlásnak pártunkban való győzelme kifejlesztené a ka­pitalizmus erőit, aláásná a prole- táriátus forradalmi pozícióit, emelné a kapitalizmus visszaállí­tásának lehetőségét országunk­ban”. FAvtársaik! Ä Központi Vezetőség határo­zatából világosan kiderül: pártunk a népjólét emelésének politikáját folytatja. Felszabadult szép életünk 10 évének boldog derűjét sugároz­ták ifjú költőink, Sebők Vil­ma és Bihari Sándor fel­olvasott versei, melyek a mű­sor énék-, táncszámaival s Csokonai legszebb költeményei­nek hatásos előadásával, méltó keretet adtak a feledhetetlen irodalmi estnek. ALMÁSI MIKSÁMÉ A népjólét emelésének legfőbb akadálya jelenleg a párt politi­kájától való jobboldali elhajlás Mivel pártunk következetesen meg akarja valósítani a Köz­ponti Vezetőség 1953. júniusi és pártunk III. kongresszusa határozatait, ezért minden párttag kötelessége a maga te­rületén feltárni és szétzúzni ; jobboldali elhajlást. Ismétlem, a jobboldali elhajlás a legfőbb akadálya a munkások, parasztok, értelmiségiek életszín­vonala emelésének. Ez ellen har­colni nemcsak pártügy, hanem valamennyi becsületes dolgozó érdeke. (Hosszantartó nagy taps.i A vitában felszólalt Szobek András elvtárs, begyűjtési miniszter Barczi Gyula elvtárs referátu­ma után élénk vita következett. A vitában felszólaltak: Várhegyi János, a Gördülőcsapágygyár igazgatója, Soós Pál, a Kossuth; Lajos Tudományegyetem pártbi­zottságának titkára, C. Nagy Gá­bor, a Nagylétai Járási Pártbi­zottság első titkára, Schwanz Sándor, a Ruhagyár pártbizott­ságának titkára. Tatár Kiss La­jos, a Hajdú-Bihar megyei Ta­nács vb. elnöke. Nagy József, a Berettyóújfalui Járási Pártbizott­ság első titkára, Szelényi Ferenc, a Mezőgazdasági Akadémia tan­székvezető professzora. Csendes Jánosné, a Hajdú-Bihar megyei Tanács Ipari Osztálya vezetője, Medveczky Lajos, a KPDSZ te­rületi elnöke, Krausz József, a Hajdú megyei Tejipari Vállalat, üb. elnöke, Raab András, a Bi- harkeresztesi Járási Tanács vb. elnökhelyettese, Szobek András begyűjtési miniszter, az MDP Központig Vezetősége tagja, Se­bők Ernő, a Borsósi Állami Gaz­daság igazgatója, Szívós Péter, Püspökladányi Járási Pártbizott­ság első titkára. Szandi Sándor. a DISZ Hajdú-Bihar megyei Bi­zottsága szervező titkára. Nagy István, a hajdúböszörményi Vö­rös Csillag elnöke, Szilágyi Sán­dor, az Építők Szakszervezetének területi elnöke. Ezután Barczi Gyula elvtárs válaszolt a hozzászólásokra, majd Kulcsár Ferenc elvtárs mondott zárszót. A Hajdú-Bihar megyei Pártbizottság aktívaértekeziete az Intemacionáléval ért véget. (Legközelebbi számunkban is­mertetjük az aktívaértekezleten elhangzott hozzászólásokat, vala­mint Barczi elvtárs válaszát fas Kulcsár elvtárs zárszavát.) 1950. ivmíiLico 10. v.-ia.-Yi•' Helyre kell állítani a szó és a cselekvés egységét

Next

/
Oldalképek
Tartalom