Néplap, 1955. március (12. évfolyam, 50-76. szám)
1955-03-13 / 61. szám
2 NÉPLAP E2X0 Rákosi Mátyás elvtárs beszéde HELYZETKÉP a CEMENTÁRUiPARI VÁLLALATNÁL (Folytatás az 1. Oldalról) lések kellenek ahhoz, hogy ezen .t téren rendet teremtsünk. Nem szabad többé megelégednünk azzal, hogy a tervet általában teljesítjük, vagy túlteljesítjük: minden fontos mutatójában teljesítenünk kell, ami annyit jelent, hogy csökkenteni kell az önköltséget, emelni kell a termelékenységet, javítani a minőséget stb. Ez a szocialista termelés döntő erőforrása. E területeken kell most gyökeres változást előidézni. Annál fontosabb ez elvtársait, mert az idei esztendő szerény tervkitűzései bevezetői a második ötéves tervnek és mi azt szeretnék, hogy a második ötéves terv — támaszkodva az első ötéves terv iparosításának hatalmas eredményeire — ne csak arra nyújtson lehetőséget, 'hogy a magyar dolgozó nép életszínvonalát megfelelően emeljük, hanem — nem kevésbé fontos — a nemzetközi viszonyoknak megfelelően honvédelmünket is megerősítsük. (Taps.) A Központi Vezetőség határozatainak, melyeket pártunk egy emberként támogat, komoly nemzetközi jelentősége van. Az elv- társak nagyon jó! tudják, hogy az utolsó másfél év diait az ellenség egyre nagyobb reménységgel tekintett Magyarország felé. 1953. nyaráig eszébe sem jutott arra gondolni, hogy a 900 milliós békefrontnak ezen a részén esetleg valami repedést talál. Azóta azonban egyre nagyobb reménységgel sandítottak Magyarország felé. Azt hitték, hogy pártunk nem találja meg azt az erőt, nem találja meg azt az elhatározottságot, amellyel egységét megszi- 'árditja. Ebből a szempontból a Központi Vezetőségnek ez a határozata, amelyet egységesen, lelkesedve fogadtak szerte az országban, komoly csapás az ellenség aljas terveire és reményeire. Mindenki megérti, hogy pártunk egysége erősebb, mint valaha, és meghiúsult az ellenség minden reménye, hogy nálunk halászhat a zavarosban. Az elvtársak mindig legyenek tudatában unnak, hogy amikor Központi Vezetőségünk határozatát, amikor pártunk egységét védik, egyben visszaverik az ellenségnek azt a próbálkozását, hogy valahol rést üssön, amelyen behatolva pártunk egységét, átütő erejét akarná gyengíteni, A döntő — még egyszer mondom — a Központi Vezetőség határozataiban az, hogy megszilárdult pártunk egysége. Az elmúlt esztendőit folyamán a mi pártunk döntő ereje, amellyel minden akadályon keresztül tudott gázolni, az egység volt és marad a jövőben is. (Taps.) Néhány hét múlva ünnepeljük felszabadulásunk tizedik évfordulóját. Azt hiszem elvtársak, nem adhatunk nagyobb, értékesebb ajándékot dolgozó népünknek erre a nagy napra, mint pártunk szilárd egységét. (Taps.) Ez az egység új erő forrása, tíj erőt ad pártunknak, új erőt ad munkásosztályunknak, egész dolgozó vé- pünlznetk arra, hogy új lendülettel, lelkesen vigye tovább és vigye győzelemre szociálisul építésünk minden célkitűzését. (Taps.) A budapesti aktíva mai ülése példamutató egész pártunk, egész dolgozó népünk számára. Most a Központi Vezetőség határozott, egységes útmutatása után mindenki érzi, hogy az út egyenes, a cél világos! A mi feladatunk, hogy bátran, szilárdan, ingadozás nélkül haladjunk ezen az úton új sikerek, új szocialista győzelmek felé. (Hosszantartó, nagy taps. Éljen a párt (!) és hurrá (!) kiáltások. A részvevők fonón ünnepük a pártot és Rákosi elvtársat.) Rákosi Mátyás nagy lelkesedéssel és hosszantartó tapssal fogadott beszéde után Farkas László, a Budapesti Pártbizottság másodtitkára a következő határozati javaslatot terjesztette a pártaktíva ülése elé: A Cementáruipari Vállalat már huzamosabb ideje nem teljesíti tervét. A múlt évben is adós maradt a népgazdaságnak. Januárban és februárban isméi adóssággal zártak. Januárban 88,1, februárban 88,3 százalék volt a tervteljesítés. Februárban valamivel többet termeltek, mint amennyit a hivatalos statisztika mutat, de ha a le nem árazott terméket beszámítjuk, akkor is csak 93.9 százalékot értek el. Jelenleg majdcsak minden feltétel megvan a tervteljesi- téshez. Anyaghiánnyal nem küzd a vállalat, a dolgozók többsége túlteljesíti a reá kiszabott tervet. Kifogások és valóság... Mi akadályozza mégis a vállalatot a jó eredmények elérésében? Ha feltesszük a kérdést, első oknak emlőik a kedvezőtlen időjárást és szűk helyet. Van is ebben valami, hogy a tél nagyon furcsa volt az idén. De annyira hideg nem volt (időtől védett helyen dolgoznak), hogy emiatt szüneteltetni kellett volna a termelést. Az anyagot szállító vonatok nem késtek. Egyetlen egyszer (február 28-án) fordult elő, liogy anyaghiány miatt szünetelt a termelés. Persze így is 11000 forintos kárt szenvedett a vállalat. Az is színigazság, hogy tárolö helye nincs a vállalatnak. Viszont emiatt csökkenteni a termelés ütemét: bűn! A kifogásokat pusztán felsorolni nem érdemes. Nézzük inkább mire panaszkodnak a dolgozók. A kivénhedt, rossz gépeket szidják, helytelenítik a munkás vándorlást, a megtűrt laza munka fegyelmet. A Cementáruipari nagy gépparkkal rendelkezik. A gépek azonban annyira rosszak — eltekintve az automatáktól —, hogy minden második nap javítás alá kell venni egy-egy gépet. A lapműhely különösen „kiváltságos“ e téren. Ott állandóan baj van a durvacsi- szológépebkel. Pedig ha a dur- vaesiszolók leállnak, lassúbb ütemben kell dolgozniuk a tö- mítőknek és habkövezőknek. Mint a láncszemek, így kapcsolódnak egymáshoz a munka- folyamatok, s ha a lánc megszakad valahol, vége a lapműhely tervteljesítésének... A * karbantartó lakatos — nem tudni mi okból — nem nagyon töri magát a gépek megjavításáért. Ha délután négykor megáll egy gép, s hívják javítani, legyint a kezével, s így bölcselkedik: „Nem érdemes miár ‘hozzáfogni, mindjárt hat óra.“ Több figyelmet a dolgozók véleményére ! A cschúzában az elkopott sablonokra panaszkodik Fedor András brigádvezető. — Sokl&SÜ. MÁRCIUS 13. VASÁRNAP szór -kértem, hogy adjanak másik sablont — mondja —, mert zekben az ócskákban teljesen iikopott a lemez. Biztatnak, togy próbáljak én követelőzni. Ha műszaki lennék, s az lenne i feladatom, megtenném, de egyelőre az a dolgom, hogy termeljek. Termelek, de szeretnék még jobb eredményt elérni. — Beszélgetés közben elpanaszolja azt is, hogy a tömítőgyűrűk egyenetlenek, rosszak. — Én nem vennék át egy hibás darabot sem a gyártó vállalattól — mondja. — A mi önköltségünk növekedik azzal, hogy esztergáljuk, finomítjuk a tömítőgyűrűket. Azok a dolgozók, akik jóbaon- rosszban közösséget vállaltak munkahelyükkel, és évek óta a vállalatnál vannak, bosszankodva beszélnek a munkásvándorlásról. Van olyan hét, hogy 30 ember megy el a vállalattól. A rossz munkafegyelem legnagyobb fokú megnyilvánulása ez. S ha nagyon megfontoljuk, miért van mindig az elmaradók között a Cementáruipari Vállalat, azt a választ adhattuk: nem alakítottak ki olyan kollektívát, amelyik ereje, tudása legjavát adja, s szereti is munkahelyét. Nem kell elfelejtetni: minden az emberektől függ! A verseny ne csak papíron éljen Az április 4-e tiszteletére indított verseny csak a jelentésekben él a Cementáruipari Vállalatnál. A valóságban nem. A dolgozók szamély szerint nem is tettek felajánlást április 4- re, csak az üzemrészek. Gönczi Sámuel elvtárs, az üb elnöke azt mondja a versenyről: .,Bizony egy ‘kicsit eltévesztettük." Tényleg „eltévesztették“ a fel- szabadulási verseny szervezését, Nem igényelték a dolgozók bizalmát, segítségét. Nem alakítják bennük a versenyszellemet, pedig az üzemrészek is csak akikor tudják teljesíteni felajánlásaikat, ha a dolgozók jó eredményeket érnek el. A munkafegyelem megszilárdításához, a munkások neveléséhez kérjék a . párttagok, a legjobb és legrégibb dolgozók segítségét. Kérjék -meg pl. a lapműhelyben a Kiss házaspárt, és Nyúzó Lajost az új -munkások nevelésére. A mükőrészleg- nél támaszkodjanak Piros Jenő, Almási Kálmán, Varga Sándorné, Molnár Pál és Szőke János segítségére, akik télen nem ismertek hideget; szaka-' datlanul, egyenletesen dolgoztak. Teljesítményük állandóan’ meghaladta a 120 százalékai. A vállalatnál ismerik a lehetőségeket. Foglalkozzanak többet a nevelő és felvilágosító munkával és sokkal jobban igényeljék -a dolgozók segítségét Meglátják, közelebb jut a Cementáruipari Vállalat a ion százalékhoz, sőt reméljük, tervét túl is teljesíti. PONGOR JOLÁN A budapesti pártaktíva határozata „A budapesti pártalktíva 19SB. március 11-én tartott ülésén lelkes helyesléssel, teljes egyetértéssel magáévá teszi pártuvlk Központi Vezetőségének 1955. március 4-i határozatát a politikai helyzetről és a párt elöli álló feladatokról. Biztosítjuk Központi Vezetőségünket, hogy a budapesti pártaktíva a főváros kommunistáinak, dolgozóinak harcos, példamutató, áldozatos hagyományaihoz híven egy emberként sorakoztatja fel pártunk Központi Vezetősége mögé fővárosunk dolgozóit és példái mutat az egész magyar dolgozó népnek, hogy szívós, odaadó munkával valóra váltja azokat a nagy nemzeti feladatokat, amelyeket Központi Vezetőségünk március 4-i határozata országunk felemelkede- s éré, népünk boldogulására, szocialista építésünk továbbfejlesztésére kitűzött A határozati javaslatot a párt- aktíva-ülés lelkes helyesléssel egyhangúa-n fogadta el, majd az ülés az Internacionálé hangjaival véget ért. KÉRDEZZÜK: tttepic&zdi-e- teemriését április- tlss\iv\ a Uaidúsáfyi Bévfyy-ác Már töbo mint négy hónapja folynak a Hajdúsági Bőrgyár üzarmbehelyezésének előkészületei. Ezekben a napokban mégis az a kérdés foglalkoztatja a vezetőket és munkásokat egyaránt, hogy be tudjá-k-e tartani Ígéretüket: megindul- hat-e e Hajdúsági Bőrgyárban április elsején a termelés? A könnyűipari miniszter még november elején elrendelte, hogy a négy évvel ezelőtt leállított gyárai ismét üzembe kell helyezni. Azonnal hozzá is kezdtek az előkészületekhez, ami nagy munkát követelt. Négy év alatt az idő űlaposan be'evájta vasfogát az egykori tőkés rablógazdálkodás nyomait még mindig magán viselő gyár épületeibe. Megtámadta a gépi és egyéb felszerelés eket. Nagyobb átalakítások sora, a gépek gén érái javítása, a villany-, víz- és gőzvezetékek teljes átépítése vált szükségessé, hogy a korszerű termelés és az egészségvédelem követelményeinek megfelelővé tegyék a gyárat. Az elmúlt négy hónap alatt — a nehézségek ellenére is — eredményesen haladt előre a munka. — Több üzemrészt átalakítottunk — sorolja Méhes János elvtárs, a Hajdúsági Bőrgyár igazgatója. — Jó ütemben halad az építkezés. 'Jgyanís a Könnyűipari Gyárfelszerelő Vállalat megjavította munkáját, a munkások lendületesen dolgoznak, és vezetőjük, liossi Pál főmérnök is szívügyének tekinti most már a gyár építését. A gépek mind generáljavításra szoru1- tak. Ebben a nagy munkában sokat segítettek nekünk a debreceni üzemek, különösen a GÖr- dülöcsapágygyár. A kazánok próbajáratása is megvolt már. A víz-, gőz- és villanyvezetékek szerelése készen van mindazokban a helyiségekben, amelyekből sikerült kiköltöztetnünk a Ser- nevált és a Bútorgyár raktárét. A gépeket technológiai sorrendben helyezzük el. A munka megkönnyítésére felvonót építünk: nem kell majd vállon cipelni a nehéz bőröket az első és második emeletre. Jóelőre gondoskodnak Méhes elvtársék ar ó! is, hogy már a termelés részleges megindulására legyen elegendő szakmunkás. Sok boripari munkás már a gyár építkezéséhez kérte felvételét, egyelőre segédmunkásként dolgozik — örömmel, mert amint mondják: „A gyárunkat csináljuk." A törzsgárda tehát már megvan. Azután, ahogy folyamatosan megindulnak az üzemrészek, úgy akarja a gyár vezetősége feltölteni n szakmunkás, a műszaki és az adminisztrációs gárdát, hogy felesleges kiadások ne legyenek. — Két dolog akadályozza a munkánkat, és veszélyezte!i az április elsei indulásunkat — mondja Méhes elvtárs. — Az egyik, a legsürgősebben megoldásra váró probléma az, ‘hogy a Mechanikai és Műanyaggyár még most sem költözött ki a gyárunkból. Egy miniszteri rendelkezés értelmében már szeptemberben ki kellett volna. Azóta két helyiséget is kiutalták számukra. Most megkapták a Lakatos és Gépipari Vállalat régi helyiségeit. A minisztérium vállalta: szakmunkásokat ad új helyiségük átalakításához. Mi adunk kölcsön építkezési anyagot. Csak mielőbb költözzenek el innen! De eddig még csak ígéreteket kaptunk tőlük... A Mechanikai és Műanyaggyár jelenléte a Hajdúsági Bőrgyárban nagy mértékben akadályozza a munkákat. Például a víz-, gőz- és villanyvezetékek szerelését nem tudják folytatni. Szükség lenne a raktárakra is, mert külföldről már útnak indult az ■ első nyers-bőr és cserzőanyag szállítmány. Ezeket az anyagokat nem lehet a szabad ég alatt tárolni. Ideiglenesen abban a helyiségben akarják elhelyezni, ahol most a Könnyűipari Gyárfelszerelő Vállalat építőanyagai és a Bőrgyár kovácsműhelye van. Akikor meg a kovácsok és a sok építőanyag kerül ki a2 udvarra. A termelés megindításához automata- és présműhely, szárító és műszaki iroda is kell. Ezekben is „bent ül“ a Műanyaggyár. — A másik hiba az, hogy a Lakatos- és Gépipari Vállalat rosszul javította ki az egyik kazánt — folytatja Méhes elvtárs. — próbájára- táskor kifújt. Azóta hiába könyörgünk, hogy javítsák meg ismét — sürgős munkákra hivatkoznak, és nem jönnek. Márpedig az induláshoz kazán kell! A Mechanikai és Műanyaggyár vezetői értsék meg már végre: a Hajdúsági Bőrgyár a költözködésre tett Ígéreteiktől nem fog megindulni. Segítsék elő a Bőrgyár vezetőit és munkásait: mielőbb költözzenek Id a gyárból! Az illetékes szervek pedig határozottan szorgalmazzák ezt. A Lakatos- és Gépipari Vállalat se fázzon a kazán kijavításától. Segítsék ők is az üzemet, hogy április elsején — négy év után ismét fel- búshasíon a Ha iduság: Bőrgyár gőzdudája! immm —i helkészült 3 tavaszi munkára a Püspökladányi Sertéstenyésztő és Hizlaló Vállalat kábái üzemegysége Bár a tavasz lassan érkezik, a Hajdú-Bihar megyei földeken nap mint nap nagyobb a sürgés-forgás. A községék és a tanyák népe felkészült a korai kalászosok és kapások vetésére. Nem maradnak el az igyekvésben a Püspökladányi Sertéstenyésztő és Hizlaló Vállalat üzemegységeinek dolgozói sem. A 2000 holdas üzemegységben már minden készen várja az indulást. A munkagépeket február 15-e előtt kijavították. Sok alkatrészt, anr hiányzott, házilag állítottak elő. A javítások során az üzemegységben igen sok hasznos újítást alkalmaztak. A traktorokhoz például úgynevezett fecskeszárnyú boronát készítettek, ami jól porhanyít, s a fordulóknál a traktorral együtt emelődik ki a talajból. Az üzemegységnél 30 darab ültetőpuskát is készítettek a kukorica négyzetes vetésére. A dolgozók egyébként úgy tervezték, hogy az idén minden szem tengerit így vetnek el. A gépjavításban és a tavaszi felkészülésben különösen Dem- jén Miklós műhelyvezető, Teherán Imre kombájnos és Szoboszlal Lajos traktorvezető mutat példát dolgozó társainak,
