Néplap, 1955. március (12. évfolyam, 50-76. szám)
1955-03-11 / 59. szám
NÉPLAP I93S. MÁRCIUS ti. PÉNTEK Megkezdődött ez országos kohászati tanácskozás A Magyar -Dolgozók Pártja Központi Vezetősége és a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa tanácskozásra hívta össze a koli ászát vezetőit, legjobb dolgozóit, párt- és tömegszervezeteinek képviselőit, hogy megbeszéljék az 1955. évben a kohászatra háruló nagy feladatokat. A kétnapos tanácskozás csütörtökön reggel az Országház kongresszusi termében kezdődött. A tanácskozáson megjelent Farka* Mihály, a Magyar Dolgozók Fártja Központi Vezetőségének titkára, Hidas István, a Minisztertanács elnökhelyettese, az MDP Politikai Bizottságának tagjai, Rónai Sándor, az Országgyűlés elnöke, Csergő János kohó- és gépipari miniszter, Czottner Sándor szén- bányászati miniszter, Szabó Gergely, a Minisztertanács titkárságának vezetője, Kossá István, az Országos Tervhivatal első elnökhelyettese, VirizUii Gyula, á Kohászati Dolgozók Szakszervezetének titkára, Bíró Ferenc, a kohó- és gépipari miniszter első helyettese, Hidasi Ferenc, Kincses István és Zsofinyecz Mihály kohó- és gépipari miniszterhelyettesek. Bíró Ferenc elnöki megnyitója után Csergő János kohó- és gépipari miniszter mondott beszédet. Csergő János miniszter elvtárs beszéde A közelmúltban tartottuk a gépipari tanácskozást. Az. hogy a kohászat munkájával külön tanácskozáson foglalkozunk, kidomborítja a kohászat döntő fontosságát népgazdaságunk fejlődése szempontjából, és világosan mutatja, hogy pártunk és kormányunk különösen nagy jelentőséget tulajdonít a kohászat munkájának — mondotta többek között. A párt politikájának legfőbb célkitűzése a népjólétről való gondoskodás. Mint a Központi Vezetőség legutóbbi határozata megállapítja, „ahhoz, hogy a mezőgazdaság fejlődjék, gépekre, mind korszerűbb technikára van •szükség. Csakis a gépesítés útján biztosítható a mezőgazdaság szocialista átépítése, és a mezőgazdaság terméshozamának növelése. De a könnyűipar fejlesztése sem képzelhető el a nehézipar, a gépipar állandó növekedése nélkül. A fogyasztási iparnak is állandóan szüksége van mind korszerűbb gépekre, ez pedig a gépipar, a nehézipar nélkül nem képzelhető el.“ Láthatjuk tehát, hogy dolgozó népünk életszínvonalának következetes emeléséhez elengedhetetlenül szükséges a nehézipar fejlesztése. A nehéziparon belül a köve- i élményeknek megfelelően fejlesztenünk kell az alapanyagokat gyártó iparágakat, fejlesztenünk kell a kohászatot. A kohászat jó munkája elengedhetetlen feltétele a szocializmus sikeres építésének hazánkban. A kohászat országunk véderejének, függetlenségünk és szabadságunk védelmének fontos bázisa, további fejlődésünk alapja, népünk boldogulásának, jólétének egyik feltétele. Felszabadulásunk óta, de különösen ötéves tervünk során kohászatunk hatalmas fejlődésen ment keresztül. A régi kohók és üzemek mellett büszkén sorakoznak új, nagyszerű alkotásaink, hirdetve a kapitalisták igájától megszabadult munkásosztály, a szocializmust építő magyar dolgozó nép akaraterejét, boldog jövőjébe vetett hitét, és a béke védelméért folytatott harcát. Csergő elvtárs a továbbiakban a kohászat 1954. évi munkájáról beszélt, majd így folytatta: Elvtársak! Pártunk Központi Vezetőségének legutóbbi határozata ismét figyelmeztet bennünket: „Ha nem érvényesül a szocialista iparosítás politikája, ha nem fejlődik a nehézipar, nem érvényesül a termelőeszközök termelésének elsődlegessége, és ha. évről évre állandóan nem emelkedik a munka termelése nysége, és nem csökken a termékek önlköltsége, akkor tartós, állandó életszínvonal emelkedésről még csak beszélni sem lehet. Az életszínvonal emeléséről beszélni, de ugyanakkor annak gazdasági feltételei biztosításával nem törődni, valójában olcsó demagógia, a nép félrevezetése!“ Pártunknak nem ez az első figyelmeztetése. A figyelmeztetések ellenére a vállalatok felelős vezetői tovább tűnték az önköltség emelkedését, a munka termelékenységének csökkenését. Elnézték az anyagokkal való gondatlan gazdálkodást, a pazarlást, a pocsékolást. Tűrték, hogy értékes anyagok, nem egyszer drága importanyagok vesszenek kárba. Evek hosszú során kialakult az a szemlétet, hogy az önköltséggel való foglalkozás csupán a főkönyvelő feladata, és ahol jó a főkönyvelő, ott semmi baj nincs az önköltséggel. Nem is kell mondanom, hogy ez milyen téves, hamis szemlélet. A rezsiköltségek csökkentése terén is nagy lehetőségeink és tartalékaink vannak. Csupán egy százalékos megtakarítás évenként 22 millió forintot jelent népgazdaságunk számiára. A kohászatban helyes gazdálkodással nem egy százalékot, hanem ennek többszörösét lehet megtakarítani. Sok üzemben elnézik a nép vagyonának hanyag, sőt bűnös kezelését. Ez tovább nem tűrhető. Felelősségre fogjuk vonni azokat a vezetőket, akik liberalizmusból elnézik a pazarlást, a nép vagyonának „csákiszalmája- ként“ való kezelését, szemet hunynak a szabálytalanságok felett. A gazdaságos termelés másik legjellemzőbb mutatójáról, a munka termelékenységéről szólva, a miniszter emlékeztetett ar- a, hogy kohászatunk 1954-ben termelékenységi előirányzatát nem teljesítette. Igen jellemző, hogy amíg 1954. decemberében kevesebb volt a termelés, mint az előző év decemberében — a munkáslétszám fél százalékkal, a kifizetett munkabér pedig 4,4 százalékkal növekedett. Az anyagköltség alakulása kérdéseinek taglalása után a munka termelékenysége növelésének egy másik igen fontos lehetőségéről, a dolgozók javaslatairól, kezdeményezéseiről beszélt a miniszter. A vezetés színvonalának eme- léséhez elengedhetetlenül szükséges a technika fejlődésének, elsősorban az élenjáró szovjet technikának és technológiának alapos tanulmányozása. Ezzel meg- könnyítjüik az előttünk álló problémák megoldását, mondotta, majd a dolgozók egészséges, biztonságos munkakörülményeinek megteremtéséről beszélt. Felszabadulásunk évfordulója tiszteletére az országszerte hatalmas méretűvé szélesedett szocialista munkaversenyről szólott a miniszter, és ennek során rámutatott arra, hogy a kohászatunk előtt álló feladatok megvalósításában nagy munka hárul üzemeink pártbizottságaira. A kommunisták mozgósítása és példa- mutatása nélkül nem vihetjük győzelemre 1955. évi terveinket! Az eredményesebb munkáért folytatott küzdelemben nagy szerepük van az ifjú kohászoknak. Arra számítunk, hogy DISZ szervezeteink továbbra is jó vezetői, irányítói lesznek a kohászat fiataljainak. A továbbiakban a kohászati üzemek szakszervezeti bizottságainak feladatairól szólott. Végezetül összefoglalta a legfontosabb teendőket. Délután több felszólalás után Farkas Mihály, a Magyar Dolgozok Pártja Politikai Bizottságának tagja, a Központi Vezetőség titkára emelkedett szólásra. Farkas elvtárs hosszantartó tapssal fogadott felszólalása után további felszólalások következtek. Az országos kohászati tanácskozás ma folytatja munkáját. KOTLJAROV ELVTÁRS DEBRECENBEN Kotljarov és Széli Jenő elvtársak a megbonthatatlan magyar-szovjet barátságra ürítik poharukat. A. I. Kotijarov, a magyar-szovjet barátsági hónap során hazánkba érkezett szovjet kulturális küldöttség tagja, a Krupszkaja Népművészeti Ház igazgatója csütörtökön délelőtt Hajdú-Bihar megyébe érkezett. Kíséretében volt Szé1! Jenő, a Népművészeti Intézet igazgatója és Varga Edit, a Népművelési Minisztérium főosztályvezetője. Első útja Nádudvarra, a messzeföldön híres fazekasok hazájába vezetett. A nádudvari kultúrotthonban Kovács Lajos, az MSZT Hajdú negyei titkára és Tarr Ferenc, a Hajdú megyei tanács népművelési osztályának osztályvezetője üdvözölte a kedves szovjet vendéget, aki ezután megtekintette a nádudvari fazekasok szép alkotásait. A fcultúr- otthonban a fazekas szakkör munkáját is látta A. I. Kotijarov elvtárs, majd ellátogatott Fazekas Istvánnak, a népművészet mesterének műhelyébe Is. A nádudvari fekete edények művészi alkotója Fazekas István édesapjával Fazekas Lajossal együtt elmagyarázta a nádudvari fazakasság népi eredetét, mesterségük művészetét- Kot! jarov elvtárs sokat kérdezöskö dött és jegyzett. Debrecenbe a délutáni órákban érkezett a szovjet vendég, alkinek tiszteletére az Arany Bika szállóban díszebédet adtak. Pohárköszöntőt Kotljarov és Széli Jenő elvíársuk mondtak. Az esti órákban a Krupszkaja Népművészeti Ház igazgatója megtekintette a Debreceni Népi Együttesi tánckarúnak és kórusának próbáját, majd ellátogatott a Sztaniszlavszkij Stúdióba, ahol szintén hosszasan időzött. A szovjet küldöttség tagját mindenüt' nagy szeretette! vették körűi. Pénteken délelőtt Hajdúszovátra, a helybeli Kodály TSZ kórusához látogat e! A. I. Kotljarov elvtárs. majd délután Berettyóújfaluban a kuliúrház színjátszóinak munkáját tekinti meg. Hunkában a biharnagybajomi tanács HDP csoportja A párt, a nép akarata csak úgy tud érvényesülni, alkotó munkát végezni, ha a kommunisták megbonthatatlan, szilárd egységben harcolnak a soronlevő feladatok elvégzéséért. A kommunista akarategység következtében javul a vezetés színvonala, csökken a hibák száma, de ami a vezetés legfőbb elve, napról napra erősödik a demokratizmus, a nép akarata. Az elmúlt hetekben rendkívül fontos ügy megtárgyalására készült a biharnagybajomi községi tanács. Hogy miről volt szó a tanácsülésen? A tengeri terméshozaKét év és hathőnapi börtönbüntetés sikkasztás miatt Tavaly a polgári földmű-«térítenie a kárösszeget is. Tehát vesszővé tkezetnél közel 100 ezer f felelni kell neki 'tetteiért. De feforintos sikkasztás történt. Ebben az ügyben tárgyalt az elmúlt napokban a bíróság a polgári járási tanács helyiségében, amikor Perge Bertalan, a polgári földmű vess zo vetke zet 1. sz. volt boltvezetőjének 32 ezer forintos sikkasztása felett ítélkezett. A tárgyaláson kiderült, hogy Perge Bertalan állandóan ivott, részegesxedett és könnyelműen nagyobb összeget is adott sz áruszállítóknak a társadalmi tulajdonból. Az ott lévő dolgozók nem láthattak tőle jót. Segédje, Bocsa Sándor 600 forintot, majd 200 forint értékű árut tulajdonított el. De Perge Bertalan a burkolt árdrágítást is elkövette. Ezekért a cselekedetekérí a bíróság, rá, mint a társadalmi tulajdon el'herdálójára két év és hathónapi börtönbüntetést szabott ki, valamint 5 évre eltiltotta politikai jogának gyakorlásától. Perge Bertalannak a bíróság ítélete alapján meg kell lelniük kell mindazoknak, akik a társadalmi tulajdont nem becsülik, eltulajdonítják. Felelni kell Zajácz Zoltánnak is, aki szintén a polgári szövetkezetnél 30 ezer forintot sikkasztott, és aki ezt hitte, hogy mivel egy évig nem ítélték el Perget, őt sem büntetik meg. Feladatunk továbbra ts a társadalmi tulajdon megvédése, és a társadalmi tulajdont megkárosítókkal szembeni következetes harc folytatása. Ehhez azonban szükséges az is, hogy a bíróságaink a sikikasztókfical szemben gyorsabban ítélkezzenek — ne egy év múlva —, hogy a többi kártevőknek is elmenjen a kedvük. Az ítélet jogerős, az ügyészség és a vádlott is megnyugodtak benne. A vádlott börtönbüntetése kitöltését nyomban meg is kezdte. • Sóvágó Mihály TÁSZ©V elnök, Polgár. mának növeléséről. Jobban mondva arról, hogyan lehet Bi- hamagybajomban a tengeritermés növelésével több jövedelemhez juttatni a falu dolgozó parasztságát. Azt ma már mindenki tudja Bihamagybajormban is, hogy az időben és jó minőségben elvégzett szántás-vetés után várhat a föld népe jó termést. — Sokkal jobb tengentermést lehetne elérni, több sertést hizlalni a faluban, ha egyszer már végre valahára a falu valameny- nyi gazdája — termelőszövetkezeti és egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztja — egyaránt azon lenne, hogy jó minőségű magot vessen. Ebben látom én a tengeritermés hozamának növelését töprengett Mogyorósi Imre elvtárs, a tanácselnök. — A termelőszövetkezetnél nincs is baj, ott könnyebben megértik ennek fontosságát. A helytelen vélemény Bihar - nagybajómban is könnyen terjed. Ez a helytelen vélemény pedig az, lia tavaly meg tavalyelőtt és még azelőtt jó volt a vetőmag, aJtíkor miért pont az idén nem felel már meg. Ennek a véleménynek Bajomban már régen szakálla nőtt. Ha akadtak is páran, akik időközben cseréltek is jő minőségű vetőmagot, ez hovatovább úgy elveszett a sok meghaifcározliatatla- nul elkorcsosodott tengerifajta között, mint a folyóba hulló gyöngyszemecsíke. Valaha, régen körülbelül úgy intézték volna ezt az ügyet is, hogy a tanács végrehajtó bizottsága előterjeszti a maga javaslatát, és ha tetszik, ha nem, egykét félhangos igennel határozattá emelkedik az előterjesztés. Ezután meghirdették volna, és rábízzák a jószerencsére a végrehajtását. Ám ami régen volt, az elmúlt. Most már másképpen dolgozik a nagybajomi tanács is éppen úgy. mint sok más községnek a tanácsa, Az történt azonban, hogy a mór említett tanácsülés előtt pár nappal összeültek a kommunista tanácstagok, és megvitatták, hogy mennyire fontos volna egy olyan határozatot hozni, amelynek értelmében minden termelő köteles kicserélni a tengeri vetőmagot, és az egész falu határában csakis egy fajtát lehet vetni. Ennek a vitának eredménye lett az, hogy a kommunisták egységesen állást foglaltak a tanácsülés alkalmával e mellett a javaslat mellett, még jónéhány pártomkívüli is csatlakozott hozzájuk, és a javaslat egységes vélemény alapján határozattá vált minden erőltetés és rábeszélés nélkül. Ahol a határozatok így születnek meg, ott még rosszindulatból sem mondhatja senki sem. hegy csak egy-két ember akarata érvényesült. A kollektív vélemény- nyilvánítás és állásfoglalás arra készteti a határozathozókat, hogy szíwel-lélekikel magukévá tegyék magát a végrehajtás ellenőrzését is. Tehát a határozatot végre is hajtják. Az eredményt már- előre lehet látni és várni: az idén ,-elenté- kenyen több tengerit takarítanak be minden egyes hold földről, mint a tavaly, ha az időjárás ugyanolyan lesz. A Nádudvari Gépállomás kitüntetése A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa és a Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöksége a miniszterek és a szakszervezetek elnökségeinek javaslatai alapján, 1954. II. félévében végzett munkájuk eredményeként vörös vándorzászlóval, díszoklevéllel és pénzjutalommái tüntette ki az élenjáró vállalatokat. A győztes vállalatok között van többek között a Földművelésügyi Minisztérium területén a Nádudvari Gépállomás. 2
