Néplap, 1955. március (12. évfolyam, 50-76. szám)

1955-03-11 / 59. szám

Mai számból. Megkezdődött az országos kohászati tanácskozás (2. oldal) — Kotljarov elvtárs Debrecenben (2. oldal) — Leveleik termelő- szövetkezeteink életéből. Tíz tagot felvettek, 11 jelentkező a tiszacsegei Kossuth TSZ-ben (3. oldal) — Nagysikerű orosz— magyar zenekari est (3. oldal) K.1I. ÉVFOLYAM, 59. SZÁM AKA 50 FILLÉIi PÉNTEK, 1955. MÁRCIUS 11. II Hajdú-Bihar megyei szövetkezeti társulásokról (B. M.) A Központi Vezetőség legutóbbi határozata kimondja: mTámogatni kell az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztikat abban, hogy lehetőségeiket a nö­vénytermelés és állattenyésztés fejlesztésében kihasználják, de vgyanakltor szüntelenül népsze­rűsíteni kell köztük a szövetke­zésnek mint a felemelkedés egyetlen tartósan járható útjá­nak előnyeit.“ A mezőgazdaság fejlesztéséről szóló párt- és kormányhatározat valóra váltása során Hajdú-Bi­har megyében is látjuk, hogyan segítik a mezőgazdaságot, hogy egyre többet és jobban termel­jen. Úgyszólván hónapról hónap­ra több gép kerül gépállomá­sainkra, hogy segítsék a mezei munkát, és levegyék a gépek a munka nehezét a dolgozó paraszt­ság válláról. A gépi munka több termelést jelent. Előre viszi mezőgazdasá­gunkat a fejlődés útján és ered­ményesen segíti a népjólét poli­tikájának megvalósítását. Min­denki tudja, aki világosan látja a fejlődés útját, hogy az é leírni- ezerbőséghez a korszerű nagyüze­mi gazdálkodás útján tudunk vsaik eljutni. Elvhez pedig gépek­re van szükség, ezt -kapja a me- eőgazdaság meg az ipartól. Ter­melőszövetkezeti parasztságunk­nak személyes érdeke, hogy a gépek kihasználásával többet termeljen. A többtermés érdeke megköveteli, hogy egyénileg dol­gozó parasztságunk is sokkal job­ban igénybe vegye a gépi mun­kát, mint tette eddig. így jut 'el olcsóbb úton a többtermeléshez. A többtermés azonban nemcsak egyéni érdek, hanem az egész dolgozó nép érdeke is. A magas jövedelmet adó állat­tenyésztés is csak a nagyüzemi gazdálkodásban fejleszthető ki. Pártunk és kormányunk mindent megtesz, 'hogy segítse a közös gazdálkodáson alapuló szövetke­zeti mozgalmat. Ez az egyetlen tartós útja annak, hogy dolgozó parasztságunk további felemel­kedését biztosítsuk. Ezen ez úton juthatunk el a fejlett, korszerű mezőgazdasági termeléshez. Dolgozó parasztságunk elisme­ri a nagyüzemi gazdálkodás fölé­nyét, de tapasztaljuk, hogy megszokás, a maradiság, az újtól való idegenkedés még hátrafelé húzza. Ezt kell legyőzni, hogy nagyüzemi gazdálkodás előnyei nek felismeréséből cselekedet le gyen, -hogy rátérjen az összefo gással, -közös erővel történő, na gyobb termést, több jövedelmet adó gazdálkodásra. Világos, hogy ennek érdeké­ben, a parasztság további jólété­nek emelésében a legtöbbet termelőszövetkezetek adnak. Me gyénkben egész sora a jól dolgo­zó termelőszövetkezeteknek bi­zonyítja, hogy a termelőszövetke­zeti tagságunknak jobb dolga van, mint egy-egy középparaszt nak. A nádudvari Vörös Csillag Ter­melőszövetkezet például \ csupán a sertéshízlalásból közel -másfél milliós bevételt szerzett. A szö­vetkezés előnyeit azonban a dol­gozó parasztságnak nemcsak a .egfejlettebb termelőszövetkezeti gazdálkodás mutatja meg. A le nini szövetkezeti elv érvényes: lése a gyakorlatban igazolja nogy az egyszerűbb szövetkezeti formák, a társulások igen alkal masak arra, hogy ránc véljék A FELSZABADULÁSI VERSENY SIKERÉÉRT egyénileg dolgozó parasztságot a. közös nagyüzemi gazdálkodásra.-áljuk ennek jó példáit Hajdú- Biharban is. Dolgozó parasztsá­gunk jó része még nem lépett a termelőszövetkezetek útjára, de már felfigyelt a társulásokra, az egyszerűbb szövetkezeti fonmáfc- Ezek-ben formálgatja, próbál­gatja, tanulja a szövetkezeti kö­zös munkát. Rájön, hogy a kö­zösben a jó munka nyomán ered­ményesebb a termelés, mint a nadrágszíj parcellákon való -küsz­ködés. Több a haszon, s boldo­gabb a jövő a közös szövetkezeti gazdálkodásban. Nyilvánvaló, hogy a több jö­vedelemhez, a nagyobb jóléthez gépek munkájára szükség van. Ezeket a hasznosan dolgozó gé­peket, traktorokat kis parcellá- kon azonban nem lehet eredmé­nyesen hasznosítani. De a szövet­kezéssel elérthetik a. gépek jó -iSznosÄasät,." élvezhetik a gépi mun|s# előnyeit. Példák serege Sfcönyí t j a jdú-Bihar ban, hogy az öntözéses-társulás okra milyen nagy kedvvel sorakoznak a dől gozó parasztok. A megye területén a földmű- esszövetkezetek igen sikeres munkát fejtettek ki a termelési zakcsoportok alakításában. A rizstermelő szakcsoportók száma 7. Ezemyolcvannyólc tag 2646 holdon termel rizst. A megye te­rületén 14 méhészeti szakcsoport alakult 466 taggal. Van már két szőlőtermelő szakcsoportunk is, és ezeknek keretében 196 tag 198 hold szőlőterületen gazdálkodik. Ezek az egyszerű társulások is élvezik az állam fokozott támo­gatását. Támogatást kapnak, hogy munkájukat, a termelést minél jobban fokozhassák. Nem volt helyes, hogy ezekről az egy­szerűbb társulásokról, szövetke­zeti formákról eddig keveset be­széltünk. Pedig nyilvánvaló, hc-gy szövetkezeti mozgalom szélesí­tését sikeresen szolgáljál: ezek a társulások. Támogatni kell te­hát fokozottabban dolgozó pa­rasztságunknak ilyen irányban megmutatkozó kedvét. Lépcsőfo­kok ezek a társulások, melyek a tökéletesebb, magasabb termelő- zövetkezeti formához vezetik el i dolgozó parasztságot. Előidko- ái, jó nevelői ezek az egysze­rűbb formák a termelőszövetke­zet útjára lépőknek. Ha többet és jobbat termelünk az nemcsak az egyénnek jó, ha­nem jó az egész dolgozó népnek. Többtermelés nélkül nincs élet- színvonal emelkedés. A III. ongresszus pedig ezt a célt tűz­te dolgozó népünk elé. Ennek a célnak a megvalósításához a dol­gozó nép kezében van az eszköz, mind az ipar, mind a mezőgazda­ság terén, a javuló munkában. Ezt tekintve kell nekünk Hajdú- Biharban is fokozottabban támo­gatni az egyszerűbb társuláso­kat, szövetkezeti formákat. Így győződnek meg egyre töb­ben saját tapasztalat alapján a szövetkezésben rejlő nagy erőről s így jutnak el a közös nagyüze­mi gazdálkodásihoz. Arra, azon­ban éberen vigyázni kell, hogy a népjólét politikáját segítő tár­sulások és szövetkezések sehol ne lehessenek a spekulánsok búvá helyei. Minden társulás a dolgo­zó paraszt javát szolgálja, segíti a szövetkezeti mozgalom terebé- lyesedését. Ezzel egész népünl további felemelkedését, a szocia lizmus építését szolgáljuk, Az Alföldi Nyomda KÖNYVKÖTÉSZETÉNEK LEGJOBB BRIGÁDJA Az Alföldi Nyomda könyvkötészetének legjobb brigádja februárban 160 százalékos átlageredményt ért el Csorna Ferenc, Csehi Nándor- né. Török Lajos és Török Lajosné, a brigád tagjai határidő naplók fedőlapjait készítik. Szorgalmuknak is köszönhető, hogy az országban készülő határidő naplók jelentős része az Alföldi Nyomdából kerül a dolgozókhoz. Emelkedik a munka termelékenysége a Gégifermenláloban Igen szép eredmények szület­nek az idén hónapról hónapra a Gépifermentálóban. Az üzem dolgozói januárban és február­ban túlteljesítették a havi tervet. Mindkét hónapban emelkedett a munka termelékenysége: az egy főre jutó teljes termelési ér tea januárban 19,4, februárban 20.4 százalékkal volt magasabb a ter­vezettnél. Nagy gondot fordíta­nak az anyagtakarékosságra is. Például az anyagfelhasználás az év első két hónapjában 0,5 szá­zalékkal jobb volt, mint azt az anyagnormák előírták, a karban­tartó részleg pedig hulladék­anyagokból több terven felüli ja­vítást végzett. Lényegesen ja­vult a munkafegyelem ;s. Feb­ruárban egy igazolatlan mulasz­tó és két elkéső volt. A Kefegyár dolgozói túlteljesítették februári vállalásukat Kétszáznál több kefegyári dol­gozó vesz részt a felszabadulást versenyben. Az év első hónap­jában születtél? nagyszerű ered­mények. Februárban fokozódott versenylendület, s a Kefegyár ismét szép eredményekről szá­molt be. A februárra eső 46 ezer forint értékű vállalást teljesítették. A havi tervet két nappal a határ­idő előtt befejezték. Az exporttervet 103,9 száza­lékra teljesítették. Az exportvá­laszték kibővítése érdekében egy új típusú celtix rázott ruhakefe sorozatgyártását kezdték meg az Ártex Külkereskedelmi Vállalat részére. Az anyagtakarékosságra vo­natkozó vállalást — a negyedév folyamán 50 ezer forint értékű, különböző kefe- és meszelőárut készítenek hulladékanyagból — február 28-ig 44 200 forintra tel­jesítették. A vállalati relatív béralap ter­vet azonban 6100 forinttal túllép­ték. Ez a túllépés részben abból adódott, hogy februárban a Ka­posvári Kefeanyag Kikészítő Vál­lalat — januárhoz hasonlóan — a szerződésben foglalt kötele­zettségeit nem, teljesítette. Hajdú-Biharban két hét alatt 84 család lépett be a termelőszövetkezetekbe A termelőszövetkezeti mozgalom erejét jellemzi az a tény, hogy Hajdú-Biharban a megelőző két hét alatt 84 család lépett be a termelőszövetkezetekbe. Az új belépők 140 hold földei vit­tek be a közös gazdálkodásba. Az új belépései: bizonyítékai annak, hogy a jó példáik vonzó­ereje érvényesül. Egyénileg dolgozó parasztjaink közül egyre töb­ben látják be, hogy a dolgozó parasztság boldogabb jövőjéhez. úgy jutnak el, ha a közös nagyüzemi gazdálkodás útjára tér­nek. Áz Egyel« Gépállomás mezőgazdászai a több termésért Az egész megye Ismeri az egyeld gépállomás jó hírét. Évek óta példamutatóan harcol ez a gépállomás a többtermésért. Trak­torosainak jó munkája olyan t(is­merést vívott ki, hogy 60 kilomé­teres távolságból is elmennek hoz­zájuk gépi szerződést kötni. Ennek a mintaszerűen dolgozó gépállomásnak a mezőgazdászai is derekasan megállják helyűiket. — Egyre jobb eredmények elérésére törekednek. Most a felszabadulási verseny során is a gépállomás négy mezőgazdásza: Gyenes Márton Papp Lajos, Czibere Sándor, Mező Ferenc , vállalást tettek, hogy a körzetükhöz tartozó termelőszövet­kezetekben növelik a terméshoza­mokat, elsősorban a kenyérgabona hozamot. Vállalásukat, hogy telje-1 sítsék, a kenyérgabona vetésterü­leten a vegyszeres gyomirtást fog­ják alkalmazni é9 gondosan elvég­zik az őszi gabonák tavaszi ápolá­sát. Az állattenyésztés fejlesztésé hez elengedhetetlenül szükséges nagyobb takarmány-készletek ér dekében a kukorica vetésterület 50 százalékán petbeporzást alkalmaz­nak. A talajerő visszapótlása érdeké ben minden termelőszövetkezetben bevezetik az istállótrágya szaka­szos kezeléséi *és ezzel etérik, hogy táperoben gazdag trágyával eredményesen javíthassák a termő­talajokat. Segítenek a termelőszö­vetkezeteknek a jó munkaszervezet kialakításában, az alapszabály be­tartatásában, a munkafegyelem szi­lárdításában Hz Orvosi Müszergvár és Hajdúszovát megújította versenyszerzöriését Az elmúlt évben új, termé­keny kapcsolat alakult ki a város és a falu között: szocia­lista munka-versenyre keltek egymással. A falu dolgozói örömmel fogadták ezt a kezde­ményezést. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy most már ők is kezdeményezik a versenyt. A hajdúszvátiak a felszaba­dulás napjának tiszteletére versenyre hívták tavalyé ver­senytársukat, az Orvosi Mű­szergyár dolgozóit. Vállalták többek közt, hogy őszi vetéseik 50 százalékát felültrágyázzák, 800 holdat istállótrágyáznak, adóbevételi tervüket március 28-ra 100 százalékig teljesítik, a községi olvasókörben min­den két hétben mezőgazdasági szakelőadást rendeznek. Az Orvosi Műszergyár dol­gozói elfogadták a kihívást, ígéretet tettek például arra, hogy első negyedévi tervüket 2 százalékkal túlteljesítik, ex­port és közszükségleti cikk- gyártási tervüket március 20- ra befejezik, és tervein felül 10 000 darab közszükségleti cikket gyártanak. A selejtet és az önköltséget 2—2 százalék­kal csökkentik. Mind a gyár­ban, mind a faluban lelkesen küzdenek azért, hogy adott szavukat április 4 tiszteletére valóra váltsák:

Next

/
Oldalképek
Tartalom