Néplap, 1955. március (12. évfolyam, 50-76. szám)
1955-03-27 / 73. szám
rÉljen és viruljon népi demokráciánk olapja, a megbonthatatlan munkás-paraszt szövetség! Jíll. ÉVFOLYAM, 73, SZÁM AEA 50 If ILLEK VASÁRNAP, 1955. MÁRCIUS 27. Termelőszövetkezeteink fejlődése (B. M.) Ninas olyan nap a megyében, hogy hír ne érkezne arról, hogy új belép öli gazdagítják megyénk termelőszövetkezeteit. Bizonyítéka ez annak, hogy termelőszövetkezeti mozgalmunk lendületesen, erőteljesen fejlődik a megyében. Erősödnek a :er- melőözövefckezeteink, de nemcsak erősödnek, hanem számbelileg is gyarapodnak és új termelőszövetkezetek alakulnak. Ez évben eddig új termelőszövetkezet alakult Görbeházán, Debrecenijen, Bojton és Pocsajon. Az előkészítő bizottságok több községben és városban működnek, hogy előkészítsék új és új szövetkezetek alakulását. Mindez világosan mutatja, hogy az egyénileg dolgozó parasztok figyelme egyre fokozódik a közös nagyüzemi gazdálkodás, 6 termelőszövetkezet iránt, A további fejlődésnek, a termelőszövetkezetek megerősítésének alapfeltétele, hogy az egyénileg dolgozó parasztok és a termelőszövetkezeti parasztok között legyen még szorosabb, még szívélyesebb a baráti együttműködés. Jó példáit láttuk ennek a baráti kapcsolatoknál; Álmosdon, ahol a Táncsics Termelőszövetkezet géppel, kalászos vetőmaggal, burgonyával segítette az egyéni termelőket, de ugyanezt tapasztaltuk nemcsak most, hanem az előző esztendőkben is a komódi Rákóczi Terme löszövetkezetben. Az egymás segítése, ez a baráti kapcsolat tette lehetővé, hogy Álmosdon, amikor a Táncsics földjein az aratásnál nagyon torlódott a munka, az egyénileg dolgozó parasztok igáikkal siettél; segítségére a termelőszövetkezetnek a gyors betakarítás érdekében. A baráti légkör kialakítása rendkívül fontog. Erre hívta fel a figyelmet a III. kongresszus. Ennek a szívélyes baráti légkörnek alapvetője a jó példamutatás. Az egymással való .érintkezésben, a munkában megmutatni, hogy a termelőszövetkezeti tagság a boldogabb paraszti'* élet úttörője. Az elzárkózás, az egyénileg dolgozó parasztoktól való elkülönülés igen helytelen. Ahhoz azonban, hogy a szívélyes baráti kapcsolat kialakuljon, nem elegendő a baráti hang, a parolázás. Szükséges, hogy lássák az egyéniek: eredményes a közös gazdálkodás. Nem elég «negmutatni a termelőszövetkezetek istállóit, állatállományát, gazdasági felszerelését, hanem meg kell nézni azt is, hogy a háztáji gazdasággal együtt hogyan emelkedett a tagság jövedelme. Mit bizonyít a jól dolgozó termelőszövetkezeti tag kamrája? Minden termelőszövetkezetben a vezetőknek, de az egyszerű tagoknak is arra kell törekedni, hogy a tagság jövedelme elérje a középparasztság jövedelmét, sőt túl is haladja azt. A jó gazdálkodás, az emelkedő eredmények mellett azonban arra is szükség van. hogy ezt a jó példát lássák is az egyéViileg dolgozó parasztok. Saját .szemükkel győződjenek meg arról, hogy milyen előnyei vannak a közös nagyüzemi gazdálkodásnak. Hatalmas meggyőző ereje van a személyes tapasztalatnak. „Azt hiszem, amit látok“ — tartják sokán. Lehetővé kell tehát tenni, hogy lássanak és higgyenek a termelőszövetkezetek erejében. Nagyon helyes volt éppen ezért, hogy Hajdú-Biharban tapasztalatcseréket rendeztek most a termelőszövetkezetekben. Ezeken a találkozókon nemcsak a környező termelőszövetkezetek vezetői, legjobb dolgozói vettek részt, hanem az egyénileg dolgozó parasztság köréből is igen sokan, köztük a mintagazdák. A jó példákat látva a kis- és középparasztok hamarabb győződnek meg, könnyebben lépnek az új útra, mely a dolgozó parasztság felemelkedéséhez vezet. A termelőszövetkezeti mozgalom szilárdításához szükséges tehát az is, hogy az eredményeket megmutassuk, hogy a jó példák révén tegyük vonzóvá ezrek és ezrek előtt a szövetkezeti gazdálkodást. Nem szabad tehát véka alá rejteni a jó eredményeket. Nem szabad elhallgatni példásan dolgozó szövetkezeteink eredményeit. Nem helyes, ha megtűrik az elzárkózást, az önelégültséget. Meg kell magyarázni, hogy csak az eredmények megmutatásával lehet szolgálni még sikeresebben a célt: építeni a szocializmust. Vannak Hajdú-Biharban termelőszövetkezetek, ahol még n°-n érvényesül teljes erővel az eredmények népszerűsítésé. Ez helytelen. A nádudvari Vörös Csillag Termelőszövetkezet a sertéstenyésztésből, hizlalásból elért közel másfélimilliós jövedelme, állattenyésztési módszere például nem lehet közömbös senki számára, aki figyelemmel kíséri a termelőszövetkezetek gazdagodását, szilárdulását. Észrevehető volt a nádudvari Vörös Csillag vezetőcégében is, a megelőző időkben egy ilyen hangulat: elég nekünk a mi eredményünk. A szövetkezeti mozgalomnak bizony nem elég, ha véka alatt marad a jó példamutatás. Ismertetni kell eredményeiket, módszereiket, hogy ezzel is egyengessék az utat a termelőszövetkezetek felé. Nem tűrhető el sehol a gőgös elzárkózás. A megyében most megrendezett tapasztalatcserék eredménye, hogy egyre többen kopog tatnak a termelőszövetkezet &■- táján, belépést kérve. A hajdú böszörményi Dózsa Ternislőszö vetkezetben rendezett tapasztalatcserén Molnár Márton a szívélyes baráti fogadtatás és az ott tapasztalt helyes gazdálkodó5 eredményeképpen nyomban belépett a szövetkezetbe. Az ötholda Balog Antal pedig kezet adott hogy októberben ő Is az új útra a szövetkezeti gazdálkodás útiára lép. A kismarjai Bocsflcai TSZ- ben Szatmári József 5 holdas paraszt lépett az új útra. A debreceni járásban az új belépők száma már 180 fölé emelkedett. A püspökladányi járásban, Kábán a Dózsa a napokban vette fel a 73. új belépőt. Ezek a példák bizonyítják, hogy új lendületet kapott megyénkben t szövetkezeti mozgalom. Erősítsük ezt a mozgalmat, s minden termelőszövetkezeti tag vésse jó' emlékezetébe a Központi Vezci - ség jelszavát: „Termelőszövetkezeti dolgozók! A termelőszövei kezetek erősítésével és növelésével. harcoljatok a virágzó szocialista mezőgazdaságért!“ A MAGYAR DOLGOZÓK PÁRTJA JÁRÁSI PÁRTBIZOTTSÁGAI TITKÁRAINAK ORSZÁGOS TANÁCSKOZÁSA Rákosi Mátyás elvtárs felszólalása A Magyar Dolgozóik Pártja járási pártbizottságai titkárainak országos tanácskozásának első napján Ács Lajos, az MDP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Vezetőség titkára mondott referátumot. A referátumot hozzászólások követték. Elsőnek Kovács Sándor, a kaposvári járási pártbizottság első titkára szólalt fel, utána Varga Gyula, a letenyei járási pártbizottság első titkára beszélt, majd Németi József, a bácsmegyei párt- bizottság első titkára szólalt fel. Ezután Mészáros Pálné, a fehér- gyarmati pártbizottság első titkára, Sípos Károly, a gyulai járási párt- bizottság első titkára utón Csomós Miklós, a pápai járási párt- bizottság első titkára bevezetőben elmondotta, hogy járásúiéban hozzákezdtek az igen elharapódzott spekuláció felszámolásához, valamint a kulákok adó- és begyűjtési hátralékainak felszámolásához. Tárásukban 46 kulák egymillió forinttal tartozott. Amikor erélyesebben felléptek velük szemben és megkövetelték a törvény előírásainak betartását, tíz nap alatt 267 000 forintot fizettek be. Az egyik kulák 17 000 forint hátralékból egyből léte;,- az asztalra tízezer forintot. Bebizonyosodott tehát, hogy nem indokolt a kulákok sírása és iajgatása, nem igaz, amit a kulákok védői terjesztenek, hogy tudniillik azok „elszegényedtek“, mert számos példa van arra, hogy amikor határozottabban megkövetelték a ládáitoktól a törvény előírásainak betartását, egyből letettek az asztalra 15—20 000 forintokat. A termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztésével kapcsolatban a gépállomások segítségének fontosságáról szólt. Elmondotta, hogy a járásban sem gazdaságilag, sem politikailag nem kapnak megfelelő segítséget a szövetkezetek a gépállomásoktól. A gépállomások agronómusai sem végeznek kielégítő munkát. A tömegszervezetek sem segítik megfelelően a szövetkezeti mozgalom fejlesztését. Súlyos hiba az is, hogy egyes tanácsok is félvállról kezelik a mozgalmat. Szükségesnek tartják, hogy egész állami apparátusunk, annak minden egyes funkcionáriusa megfelelő segítséget nyújtson a termelőszövetkezetek fejlesztéséhez, továbberősödéséhez. Ezután a termelőszövetkezetek fejlődésével kapcsolatos helytelen nézetekről szólt. Veszélyes az, hogy egyes szövetkezetek tagsága úgyszólván könyörögted azokat a parasztokat, akik korábban tévedtek és kiléptek a szövetkezetből. így van ez például Mezőlak községben is, ahol valósággal könyörögnie kell a korábban kilépett tagnak, hogy vegyék vissza a szövetkezetbe. A szövetkezeti tagság azt mondja, hogyha egyszer elmentetek. most tanuljatok a magatok kárán, majd valamikor visszaveszünk benneteket. Másutt viszont olyan hangok hallatszanak, hogy „majd akikor megyünk be a szövetkezetbe, amikor lesznek 2—300 férőhelyes tehénistállók —- amikor a készbe mehetünk be“. akik nem előre vitték, hanem visszafejleszlették a gazdaságot. De nem mutattuk meg a gazdaság dolgozói előtt, hogy milyen károkat okoztak, nem törekedtünk arra, hogy a dolgozók széles \körben megismerjék az ellenség aknamunkáját. A Szentesi Gépállomás például elkövette azt a hibát, hogy a kuláikokmak is szántott, amikor az egyéniek között számtalan olyan dolgozó paraszt volt, akinek nem volt igája. És ugyanakkor, amilcor a kubik- ■nak szántott a traktor, a kulák saját igájával 250 forintos iga- uzsora mellett szántott az egyénileg dolgozó parasztnak. A szükséges intézkedést nyomban megtettük, de azt már nem tettük meg, 'hogy a dolgozó parasztok előtt lelepleztük volna a lculá- kot, mint oszitályellenséget, megmutattuk volna: így használ ki. így uzsoráz ki téged. A vitát szombaton folytatták. A szombati tanácskozáson megjelent Rákosi Mátyás, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének első titkára, Hegedűs András. Apró Antal, Hidas István, Ács Lajos, Szalai Béla. a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tagjai. Bala István és Mekis József, a Politikai Bizottság póttagjai, Vég Béla és Malolcsi János, az MDP Központi Vezetőségének titkárai. Szombaton elsőnek Veres Sándor, az edelényi. járási pártbizottság első titkára, majd Dávid Ferenc, a Szolnok megyei pártbizottság első'titkára, a Központi Vezetőség tagja szólalt fel. Az osztályeUenség elleni harcba be kell vonni a tömegeket Mindannyian tudjuk — módiit ta — nem az a helyes út, hogy □szőr hatalmas gazdasági épülőket építsünk,. s azután oda- laljuk: tessék, lépjetek be a övetkezetbe. Nyilvánvaló, hogy dolgozó parasztoknak — rnesz- ernenő állami segítséggel — aguknak kell építeniük a szö- itkezéteket. mert ha könnyen ipjáik, úgy lesznek vele, mint találj pénzzel, könnyen jött, innyen megy. Mi fellépünk az en helytelen nézetek ellen — ingsúlyozta —, majd a kupecek isiméire mutatott- rá. Pápa vasában például a régi textil- igy,kereskedők és más hason- őrűek most azzal foglallzoznak, így terményt, csirkét, kacsát ísárolgatnák a pápai szabadpia- ,n. Már kora reggel kimennek, sznek például 70—80 darab ir'két vagy kacsát. Raktározzák amikor a szabadpiacon kevebb van már, akkor busás ha- onnal piacra dobják. Több hozzászólás után Török ászló. a szentesi járási párt- zottság első titkára szólalt :i. aki beszélt . termelőszö- íikezeteik megszilárdulásáról, edményék javulásáról, majd a áztáji gazdaságok körül mutat- jzó visszásságokról szólt. Ez- 'ián az ellenséges aknamunka 'eplezésének fontosságát hang- ílyozta. Nem mondhatjuk azt — mon- ■>tta —; hogy nem harcoltunk ■ kulákok ellen, de számtalanszor iicgtörtént az, hogy amikor, le- epleztük a gabonájukat rejtegető, vagy a beadást szabotáló k-u- lákokat, akikor nem mutattuk meg a község becsületes dolgozói előtt, hogy lám itt van a kulák, tudta volna teljesíteni beadását, de nem te’-esítette, elzárta termését a nép elől. A Pankotai Állami Gazdaságban például eltávolítottunk 13 volt csendőrt, volt horthysta katonatisztet és más ellenséges elemet, C. Nagy Gábor, a nagylétai járási pártbizottság első titkára felszólalásában hangsúlyozta, hogy a termelőszövetkezetek politikai és gazdasági megszilárdításával, a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztésével egyidejűleg igen fontos, a tavaszi vetési és növényápolási munkáik jó elvégzése. Ezután Sebestyén Ferenc, a veszprémi járási pártbizottság első titkára szólalt fel. Több felszólalás után Szóbele András begyűjtési miniszter szólalt fel. Szobek András elvtárs felszólalása Központi Vezetőségünk márciusi határozata tisztázta azt is — mondotta többek között Szobek élvtá.rs —, hogy a begyűjtés népi demokráciánknak, a szocializmus építésének velejárója, nem ideiglenes, hanem állandó és szükséges. A határozat kötelességünkké teszi a beadási fegyelem megszilárdítását. A járási szer- yek. így a járási pártszerveiknek is feladata, hogy a végzett munka felett a felügyeletet gyakorolják. Ezért nagyon fontos és helyes, a begyűjtés szempontjából is, ha az elvtársak megismerkednél; a begyűjtési munka egyes fázisaival. A tervfelbontás a begyűjtés alapja. Hanyagul felbontott tervnél sok a hiba. Több évre szóló beadási tö’-vény lehetővé teszi számunkra, hogy a tervet ne egy évre, hanem nagyobb távra, most 1956k:a is felbontsuk. A másik fontos feladata a begyűjtő szerveknek az, hogy ne engedjék a hátralékokat felszaporodni, hogy a nem ieljesit&kkel szemben a fennálló rendel- kezésékneík megfelelő eljárást azonnal megindítsák. Azokba i a községekben, járásokban, ahol a törvény szellemének megfelelően járnak el a nem teljesítőkkel szemben, ott a begyűjtés munkája sokkal eredményesebb , és kevesebb a lemaradás. De ott, ahol ezt elhalasztjáik, a hátralékosok elszaporodnak és ez azokra is hatással van, aürik egyébként becsületesen teljesítenék a beadást. A minisztérium és a begyűjtési szervek gyenge munkája — folytatta Szobek elvtárs — lehetővé tette azt is, hogy a nép ellenségei, a kulákság, a notórius nem teljesítők, a spekulatív elemek, sok esetben még a becsületes, máskor jól teljesítő dolgozókat, kis- és középparasztokat is magúikkal ragadva, valóságos anarchiát teremtettek a piacon a termény, de különösen a hízott ser» | léis vonalán. (Folytaim a 2 okkim-)
