Néplap, 1955. március (12. évfolyam, 50-76. szám)

1955-03-03 / 52. szám

1955. ÍEBRUAR 3. CSÜTÖRTÖK NÉPLAP a MÁRCIUS 5-ÉN KEZDŐDIK DEBRECENBEN a maqijur—SKO o jet harátsíuj h óna p ja Március 5-én kezdődik Debrecenben a magyar— szovjet barátság hónap­ja. A megnyitó díszün­nepséget délután S óra­kor a Központi Kultúr- otthonban rendezi a Ma- gyet—Szovjet Társaság városi elnöksége. Az ün­nepségen Dr. Went István akadé mókus­nak, az Élettani Intézet igazgatójának, az MSZT városi szervezete elnöké­nek megnyitó szavai után Bart ha János, a Hazafias Népfront Najdú-Bihar megyei Bi­zottságának elnöke mond ünnepi beszédet. Az ün­nepség második részé­ben a Csokonai Színház művészei, a Debreceni Népi Együttes, a Művé­szeti Dolgozók Szakszer­vezetének népi zenekara, valamint egy szovjet ka­tonai alakulat művészei adnak színes, változatos műsort. Ezzel kezdődik a ma­gyar—szovjet barátság hónapja eseirvínysoroza- ta. Már az első napok is bővelkednek események­ben. így 7-én, hétfőn es­te 8 órakor a Debrecen Város Tanácsa népmű­velési osztálya rendez magyar—szovjet zeneka­ri hangversenyt a Köz­ponti Kultúrotthonban. A hangversenyen Lja- dov: Kikimora, Rach­maninov: C-moll zongo­raverseny és Liszt: Les preludes című műve sze­repel. és előadják azon a debreceni származású Járdányi Pál Kos- suth-díjas zeneszerző Vörösmarty szimfóniá­ját is. A hangversenyen közreműködik C. Erő s Klára zongoraművész­nő, a MÁV filharm/'ni- kusökat pedig P o n g- r á ez Zoltán vezényli. Ugyancsak ezen a na­pon van egy másik je­lentős esemény is. Ek­kor 'kezdődik a szovjet könyv ünnepe. Érdekes találkozásra kerül sor ez alkalommal az Állami Könyvesboltban. Délután fél 6-kor a könyvesbolt dolgozói, valamint a debreceni írók és olva­sók találkoznak, hogy elmondják baráti beszél­getés keretében vélemé­nyüket az orosz és szov­jet könyvekről és mind­járt meg is ismerked­jenek a könyvesbolt gaz­dag és sdkOk részére még ismeretlen könyv­anyagával. A szovjet könyv ünnepe alatt kü­lönben mintegy 90 üzem­ben. hivatalban, válla­latnál tartanák rövid, szovjet könyveiket is­mertető előadásokat és könyvvásárokat. Pár nappal később, 10-én kezdődik ünnepi megnyitó díszelőadásök- kal a barátsági hónap egy újabb és jelentősé­gében igen nagy esemé­nye: a szovjet film ün­nepe. A szovjet filmmű­vészet hat új alkotását vetítik a filmszínházak a mozikedvelő közönség számára az ünnepi idő­szakban. Bemutatják a „Bátorság iskolá- 7 a“ című izgalmas, cse­lekményekben gazdag alkotást, amely a neves szovjet ifjúsági író, Gajdár hősi életéről szól. Ugyancsák sok iz­galmat Ígér a „Tőr“ cí­mű film is, melyben a polgárháború évei eleve­nednék fel a néző előtt. Nem kevesebb érdeklő­déssel várja a közönség a „Modem ikalózök“, az „Őserdő foglyai“, a .,13--as számú ügynök“ és a „Szitakötő“ című filmalkotásokat sem. Sok-sok 'kedves élményt és jó szórakozást Ígérnek a szovjet film ünnepén bemutatásra kerülő al­kotások. Mindezek mellett 'kilá­tás van arra is, hogy a szovjet film ünnepén Debrecenbe is ellátogat a szovjet filmművészeti küldöttség, melynek egyik tagja. B on d ar­cs uk, a neves filmszí­nész, alci két évvel ez­előtt már járt Debre­cenben és a találkozás sók ikedves emlékét hagyta maga után. Nagyon örülnénk, ha sikerülne ismét találkoz­ni vele... MESTEREK ES TáNlíVÁNYOK harmadik dekádjában pedig 108,3 százalékra teljesítette tervét a szövődé. A februári exporttervet egy nappal a határidő előtt, február 23-án teljesítették. Ezen a nanon már útnak indult 500 OOt) méter köpper Jáva szigetére. Bizonyára mindenkit érdekel, mikor jut idő arra, hogy a ieg- jobb szövőnők átadják tapaszta­lataikat. A textilgyári munka­módszerátadók munkaidejük után foglalkoznak naponta egy-két órát tanítványaikkal. Nyitrai Mária nyolc gépes szövőnő, Boros Jó- zsefné dé'u'án 2-töl 4-ig, fél ötig bent marad az üzemben és seg’ti Koppányi Júliát, illetve ötvös József né t. Tömösvári Gézáné a műszakjában foglalkozik gyen­gébb munkatársaival. ö. éve jelen, meg a ,WÖ^ első száma öt évvel ezelőtt, 1950. már­cius 4-én jelent meg a Dolgozó Ifjúság Szövetsége Központi Vezetőségének napilapja, a Sza­bad Ifjúság. A lap megindulásakor célú tűzte ki, hogy országunk szocia lista építésének, a béke védel­mének nagy feladatai megoldá­sára szilárd egységbe tömöríti, tanítja, neveli ifjúságunkat, el­juttatja az ifjúság szervezeté­nek szavát az üzemék, a váro­sok és a falvak fiataljaihoz. A Szabad Ifjúság egyre növekvő népszerűsége arról tanúskodik, hogy ezeknek a követelmények­nek sikerrel felelt meg. A hp helyet ad hasábjain a munkás, paraszt és értelmiségi fiatalo­kat érintő minden fontos kér­désnek, beszámol a külföldi or­szágok fiataljainak életéről. Az olvasok népes tábora s a magyar sajtó dolgozói az ünne­pi évforduló alkalmából meleg szeretettel köszöntik ifjúságunk lapját, a Szabad Ifjúságot, s munkájukhoz további sok si- kert fcíván. Szovjet újságírók érkeztek íiazónkka V. A. Szolouhin és N. I. Da- csinszkij újságírók, az Ogonyok című szovjet hetilap munkatár­sai szerdán Moszkvából a Feri­hegyi repülőtéren Budapestre érkeztek. Többhetes magyaror­szági tartózkodásuk alatt a ma­gyar—szovjet barátság hónapja eseményeiről, s hazánk felsza­badulásának tizedik évforduló­járól számolnak be olvasóiknak. HŐSTETT AZ RM MARTINBAN A napokban ki keltett cserélni az RIW Martin egyik utódaruján a megrongálódott einelőmotort. Már az új motort emelték, helyére, ami­kor Szarka Elek segédmunkás észrevette, hogy a szomszédos daru a motorról lebegő kábel felé közeledik. Ha a daru elszakítja a kábelt, az 520 voltos áram a daruvezető és a szerelők életét olthatja ki. Szarka Elek jelzéseket adott a daruvezetőnek, hogy álljon meg s közben az alsó végén szigetekiién kábelt is igyekezett biztonságba helyezni- A következő pillanatban a közelében dolgozó Szabó János villanyszerelő már osak azt látta, hogy a szigetelés nélküli rész a segédmunkás kezéhez ért és áramütést kapott. Tapasztalatoól tudta, hogy még ha azonnal el is zárja a tőkapcsotót, az is társa életébe ke­rülhet, mert az áram meg zűnése után Szarka Etek elesik és bezúz­hatja a fejét. Egy pillanatig sem habozott, Szarka Elek mellé ugrott és saját életét is veszélyeztetve kitépte a magasfeszültségű áram­körből. Mindez egy másodperc alatt ‘örtént és ennek köszönhető, hogy Szarka Etek rövidesen gyógyultan hagyja el a kórházi ágyat. F.gvbe.i intő példa is az eset, hogy a gyár vezetői nagyobb gondd il ügyelje, nek a dolgozók biztonságára és ezen túl sokkal alaposabb elővigyá­zatossági intézkedéseket tegyenek a baleset elhárítására. Qht'f&tdL imiam/cKjlwl wJixíkffa. A Debreceni Kefegyárban néhány héttel ezelőtt megkezd­ték annak a ruhakefének soro­zatgyártását, amelyet be’.fölai műanyagból készítenek. Nem gyulladó filmhulladék pótolja az eddig használatos import szőrt. Igen szép, mutatós és tar­tós a műanyagból készülő ruha­kefe, amelyből ebben az évben 10 ezer darabot gyárt exportra a Debreceni Kefegyár. A kül­demények Pakisztánba mennek. Március l-ig már kétezer da­rab ruhakefe készült a celtlxbő1. ilyen belföldi műanyagból. AZ IGAZ ÜGY SÁTOR VÉDELMEZŐJE döntő szót. Jelenleg egy-egy gép­nél napi 20—40 deka a hulladék, körülbelül 60—70 szivarjához va.ló papír megy veszendőbe. Látszólag nem jelentős szám ez, de sok kicsi végül sóivá megy. Úgy határoztak 'hát a dolgozók, hogy április 4-ig 15—20 deka alá csökkentik a selejtet minden hasznosítható anyag feldolgozá­sa mellett. Földi Istvánná, Nagy Magda ifjúmunkás, Heimann Bé­la, s az üzemrész többi asszonyai, lányai lelkesen támogatják ezt a versenyt. Hogy a termelés zökkenéssnen- tes legyen, Berényiné és a többi népnevelő, a TMK brigád tag­jaival is elbeszélget. Nemrég például Maxim elvtársat, a TMK brigád vezetőjét keresték fel. Számokkal és példákkal mutat­ták meg, hogy géphiba miatt sek kár éri az üzemet. „Most április 4-e előtt a TMK is felelős azért — mondották az asszonyok —, hogy a Dohány­gyár ne valljon szégyent a ver­senyben.“ Á népnevelők nemcsak a termeléssel, de a hétköznapok sok egyéb problémáival is fog­lalkoznak. Kevés szó esik azon­ban a külpolitikáról, a nemzet- ' közi helyzetről, a fontos rendele­tek megmagyarázásáról. A hely- i leien nézetekre sincs mindig kel­lő és megnyugtató magyarázat. , Berényi elvtársnő maga is belát- ; ja, hogy az ilyen kérdések bi- : zony elkerülték a figyelmét. A bizalom birtokában to- • vábbra is mindent megtesz azért, , i hogy az igazság, a jó ügy védei- i mezője és bátor katonája lehes- i sen. KOVÁCS TIBOR bárból dolgozik, mindig őrzője a rendnek, motorja a kezdeménye­zéseknek, nem tűri maga körül a hiányosságokat stb. A kommu­nistáik nagyon fontos jellemvo­nása ez, nemcsak tanítanak, ha­nem tanulnak is az emberektől. Né'hány jellemző példát. Még egyikét hónappal ezelőtt is gyakran előfordult, hogy ke­vés volt a saivarkagyártásnál a cigaretta berakását szolgáló lá­da. Sok panasz hangzott el emiatt. Berényiné nem nézte tét­lenül a dolgot. Elment a pártbi­zottsághoz, felkereste a műveze­tőiket s elmondta véleményét, szíve szerint. „A ráma majdcsak olyan fontos nekünk, mint ez anyag“ — hangoztatta. — „Mi­ttel gyákran hiányzik a szivarka- gyártásnál, 10—15 óra is veszen­dőbe megy.“ Először késett az intézkedés, így a termelési érte­kezleten újból felszólalt. A har­cos bírálat nem volt -hiábavaló. Ma mér a szivarkagyártásnál elegendő ráma áll rendelkezésre, meggyorsult és egyenletesebbé vált a termelés. Elsősorban a takarékosságra és a seleitesötókentésre fordíta­nak nagy figyelmet. Van itt még jócskán tennivaló. Bár a selejt a tavalyi év 'hasonló időszakéhoz viszonyítva 3—4 százalékkal csökkent, anyagból is többet ta­karítanak meg, még korántsem mondották ki a jobb és o-icsóbb termelésért folyó harcban a otthonnal, sportpályával, orvosi rendelővel gazdagodott a gyár. A gépekre védőberendezések ke­rültek, az üzemrészekben légszí­vók, ventillátorok tisztítják a le­vegőt. A munka a hajdani meg- alázottságbál a becsület és dicső­ség ügyévé vált. Akár a zúgó liftek, a szivarka­gyártó és csomagoló gépek szom­szédságában, akár másutt, min­denütt nyoma van ennek. Beré- nyi Józsefné, a legjobb népneve­lők egyike is így sorolja gyára fejlődését. Berényiné tíz éve dolgozik a gyárban. 1945 óta párttag, 1943 óta népnevelő. Mint fontos meg­bízatást teljesítő asszony, először is a termelésben mutat példát. Erről azt mondja: „Csák abban bíznák az emberek, aki maga is minden nap megteszi a köteles­ségét." Berényiné megteszi. Mint szivarkagyártó gépkezelő nap, mint nap 115—120 százalékot tel­jesít. Társai segítségével egy- egy műszakban 550 ezer szivarka helyett 580 ezer is kikerül a ke­ze alól. Egy további fontos dolog: Be­rényiné, amikor április 4 jelen­tőségéről beszél, a gyár fejlődé­sét példázva a dolgozók vélemé­nyére is hallgat, összegyűjti és számontartja a különböző észre­vételeket. Elsősorban a terme­lést gátló akadályodra figyel fel. Ismét azt tartja: a jó népnevelő i i Milyen tanulságos és sokat- - mondó a Dohánygyár története. | Tüzel hét évtized harcárt költö- | getik a falak, s minden ellesett j es lejegyzett szó maga a letagad- ! íatatlan történelem. Az üzem- I >en 1887-ben kezdődött meg a j munka a cívis város szegélyén. ! .10—14 órás munkanapok válto­I .jalták egymást, megaláztatással II enhesen, minden jog nélkül. A nők legnagyobb része ne- I :éz fizikai munkát végzett, még- j s csak csökkentett munkabért : > capott. Az egészségtelen, ijesz- j !ően túlzsúfolt munkahelyeken ) íz éhség mellett szabadon ara- ! -ott a tüdővész. Megállás nem * volt, nőtt a munka, de a bér J gy fillérrel sem szaporodott. A | Magyar Királyi Dohányjöve­► lék“ urai kiválóan értettek ah- I -.ez, hogyan kell a munkást ki- | -sákményolni, vagy néhány pen- [ gős kényszernyugdíjra ítélni, ha j i Szív és kar neim bírja már, ha | ámerül az erő. í Hatvannyolc év vihara és ten- ; -ernyi szenvedése üzen így. A | iolgozók, amikor erről hallanak, | ól megjegyzik a népnevelők és I dős munkások szavait, aztán I naguk is elgondolkoznak. A 68 I 'v mellé válaszul a szabadság * ’.600 fényes napját állítják. I 1944. október 20-án egyetlen í 'gy szivarkagyártó gép sem volt * íz üzemben. Kézi erővel dolgoz- f ak. Ma már 12 van. A esoma- J tolásnál szintén nyolcszorosára * emelkedett a gépállomány. A * nunkások közül sokan fontos A >eosztásbn. vagy vezető állásba 1 cerültek. » Kultúrteremmel, étkez­* lével, tiszta, egészséges napközi arra a köpperre, batisztra, danu- biára is nagy szüksége lett volna az iparnak, amivel ők és Koppá­nyi Júlia, ötvös Józsefné és a többiek adósak maradtak. Újra közelebb egy lépéssel az élüzem címhez Február második dekádjában B. Kiss Ilona 33 méterrel, Czirják Erzsébet 31 méterrel többet ter­melt. örvendetes javulás tapasz­talható Koppányi Júliánál, aki ugyan méterben kevesebbet ter­melt, mint az előirányzat, de so­kat fejlődött ügyessége. A szövődé tervteljesítésének számadataiból is világosan látszik, hogy érde­mes volt a normán alul teljesí­tőkkel foglalkozni. Február má­sodik dekádjában 102,6, február A Debreceni Textilművek 1954 i harmadik negyedévében volt utol- I jára élüzem. A dolgozók többsége i derekasan dolgozott azóta is, hogy i ismét elnyerjék a kitüntető cí- I met, a célt azonban nem érték el, mert az új munkások közül t'ib- I ben jóval száz százalék alatt ter­meltek. A textilgyáriak érezték, hogy sürgősen javítani kell a helyze- 1 ten. i Egy helyes ! kezdeményezés ; Egy értekezleten, februárban a ] vezetők a dolgozók segítségét kér- i ték a normán alul teljesítők ered­ményeinek növeléséhez. Ismertet- i ték az igazgató elvtársnő határo­zatát is, amely szerint pénzjuta­lomban részesül minden olyan,, munkamódszerátadó, aki egy $ vagy több dolgozó társának ar-t adja tapasztalatát, és akinek se-f gítő beavatkozása után á normán f alul teljesítők jobb eredményt I érnek el. A legjobbak közül tizenegyen | azonnal jelentkeztek munkámon-1 szerátadásra. Tömösvári Gézénél sztahanovista, a „könnyűipar ki-l váló dolgozója” két hét alatt :a-j nította meg B. Kiss Ilonát és» Czirják Erzsébetet a szövés he- ♦ lyes mozdulataira, s a gépek ke-| zelésére. Ahogy a fiatalok \ eddig csinálták \ B. Kiss Ilona és Czirják Erzsé-| bet több mint fél éve vannak a • gyárban. Nevük eddig a normán} alul teljesítők között szerepeli. ( Ötvenhét... hetven ... nyolcvan 1 százalékot értek csak el. A képes- J ségeikkel, szorgalmukkal nincs | baj — mondja róluk Nagy Jánosi főgépmester, csupán a tapasztalat! hiányzik, ebből adódik, hogy 'de-1 jüket nem jól osztják be. Gyár-.-1 ran előfordult, hogy egy időben az! egyik gépen lefogyott az orsóról I a szál, a másikon pedig elszakadt. | Ilyenkor B. Kiss Ilona, de többen ♦ leállították mindkét gépet. Előbb* szálat fűztek, ez igénybe vett 8- j 10 percet, majd orsót cseréltek, ez • 1 percet igényelt. A helyes eliá-J rás az lett volna, hogy előbb or-j sót cseréljenek, indítsák a gépet’ csak aztán fogjanak olyan mun-J kához, amelyre több időt kell for- ij dítani. j A rendszertelen időbeosztás" eredménye volt, hogy B. Kiss llo- { na február első dekádjában 12'tj méterrel kevesebb szalagot gyár-' tott, Czirják Erzsébetnek pedigí 170 méter adóssága volt. Pedig'

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom