Néplap, 1955. március (12. évfolyam, 50-76. szám)

1955-03-03 / 52. szám

4

Nt> L\f

1W5S. FEBRUAR 3. CSÜTÖRTÖK

A MÁV

FILHARMONIKUS

ZENEKAR

kaniara-ej tje,

őszinte örömmel kell üdvözölnünk minden olyan kezdeményezést, amely — mint a Debreceni MÁV Filharmonikus Zeneipar négy hangversenyből álló bérlet- sorozata is — a zeneirodalom méltatlanul elhanyagolt területeinek maradandó értékeit kívánta a közönség elé tárni.

^ inkán hallható műveket kö/r :elhozni azokhoz a zenew kedvelő rétegekhez, amelyek számára ezek hozzáférhetetlen, vagy észrevétlen kincsek maradnának. Áldozatvállalás is ez, mert míg egyfelől a zeneértő közönség igényli az ilyenféle műveket, másfelől a hangversenyek iránt érdeklődő közönség egy részét még ez a fajta zene nem igazán tudja érdekelni: nem igen tódul az ilyen hangversenyekre. Pedig ennek a hangversenynek mind a választékos műsora, mind a közreműködők joszándéka és teljesítménye — a kezdeményezés úttörő jellegére való tekintettel is — szélesebb körű nyilvánosságot érdemelne. Ez a tervbe jeti i kamara-est az olasz és francia barokk, majd Bach, Händel, Haydn és Mozart kamarazeneműveiből ad szemelvényeket. Tudunk egy másik kamara-zenelcari kezdeményezésről, amelyik az ezt követő korszakok (egészen a legújabb időkig) zenéjének a műsorába vételét tűzte programjára. Ez a két kezdeményezés, egymást kiegészítve _ Debrecen egységesen megtervezett zenei programjába szervesen beillesztve — jogos reményeket kelt arra nézve, hogy azok a törekvések, amelyek a hangversenyélet ma sokat emlegetett „szűk keresztmetszet“-én változtatni kívánnák, nálunk is megvannak, és a hangversenylátogató közönség tudatos nevelésére irányuló fáradozásaik előbb-utóbb sikerrel járnák.

jt műsorban ez alkalommal

yí az olasz és francia barokk mestereinek művei szerepeltek. Az 1600-tól 1750-ig terjedő időben jelentkező művészeti Stílust szoktuk általában barokk elnevezéssel megjelölni. Jellemző vonásai a szenvedélyes, forradalmi hang az előző, ú. n. Palestrina- stílus nyugalmával, konzervetivizmusával szemben. A barokk zenében a hangszínek lehetőségeinek kihasználása lép előtérbe az előző kor lényegében még egyszínű szerkesztésmódja helyébe. A virtuóz díszítések kolorisztikus lehetőségeinek a kihasználása, a dinamikai ellentéteik (fény és árnyék), hangszínbeli szembeállítások az eszközei a zenében ennek a művészetnek. Külső ismertetőjelei ennek a korszaknak a konvertálás és a basso continuo (ge- nerálbasszvs) gyakorlata.

A bemutatott műveket dr. Tóth Dénes ismertette. Fölényes jártassága a zeneirodalom, területén, párosulva közvetlen előadói készségével már jól ismeri a debreceni közönség előtt Átfogó, rendkívül szemleletes jellemzést adott a szóbanforgó mesterekről, művekről és korszakról A műveket (Vivaldi: d-moll koncert) J őr ös Emil, Szat-h- mári Endre; (Couperin-szoná- ta) a J őr ö s—S zathmár'~- S allay-trió; Locatelli kényei fuvola-kettősét Véghelyi ! o- ZS ef és Kaskötő Géza, mindannyian a MÁV zenekar szólistái. tt Geminiani-koncertet és Cully: Balett-szvitjéből részleteket a kamarazenekar mutatta he. Vezényelt Fejér György, a konti- nuót Sulyok Tamás játszotta

feladatukat valamennyien

wm ízléssel oldották meg. Leg stílusosabbnak ezek közül mi a Vivaldi-koncertet éreztük. Meg kell még jegyeznünk, hogy tt zongora nem volt olyan karban, hogy egy ilyen színvonalas műsorba kifogás nélkül beilleszked hetett volna.

ZSADON ANTAL

l Hazafias Népfront debreceni bizottságának kezdeményezése:

Or l/LOfCjrlJr&C’ClrOk’ O' !

EGY MAGYAR ORVOSHOZ

Ülést tartott a Hazafias Népfront debreceni bizottsága, melyen egyhangúlag határoztak: meg kell menteni a Nagyerdőt a pusztulástól!

B ENCSIK ISTVÁN, a Hazafias Népfront városi bizottságának elnöke megnyitó beszédében hangsúlyozta, hogy a Nagyerdő igein elhanyagolt állapotban van. A városi tanácsnak elhatározott szándéka, hogy a legrövidebb időn belül segít ezen.

Ménes János, Debrecen Vá- “os Tanácsának elnöke felszólalóként hangsúlyozta: mentsük meg a Nagyerdő Ady Endre, Tóth Árpád és Oláih Gábor által olv sokszor megénekelt szépségeit. Történelmi hagyományaink tisztelete is ezt kívánja.

Balogh Endre, Debrecen Város Tanácsénak elnökhelyettese elmondotta: a városi tanács terve, hogy a parkerdőt kultúr- parkká változtassák.

D

r. SOÖ REZSŐ profesz- szor. Kossitth-díjas akadémikus röviden ismertette a Nagyerdő történetét. Elmondotta, hogy a Nagyerdő területe a múlt század végén még 42 ezer hold volt. Az idők folyamán ez a terület egyre szűkült, s ma már bizony alig kétezer hold. Annakidején, mikor Soó professzor idekerült Debrecenbe, gyöngyvirágos tölgyerdőt talált itt, az a Nagyerdő sokkal szebb volt, mint a mai. Néthány évi távoliét után, 1945- ben szomorúan látta a pusztítást. Nekünk a Nagyerdőre sokkal nagyobb gondot kellene fordítanunk, mint eddig.

A régi rablógazdálkodás után ma már nem szabad az ősi tölgyeseket pusztulni hagyni. Mint Debrecen zöldövezetének egyetlen részét, feltétlenül meg kell menteni. Nemcsak azért, mert esztétikai szempontból kívánatos ez, hanem főleg azért, mert a Nagyerdő Debrecen város tüdeje, Debrecen egészséges levegőjének biztosítója.

J

UHASZ LÁSZLÓ, a Kertészeti Vállalat nevében szólalt fel. Még ma is, tíz évvel a hábory befejezése után, akadnak olyan öreg fák, melyeket a háború következményei most pusztítanak el. Mivel a talaj igen rossz minőségű. a fiatal fák csak kü’önös ültetés és gondozás mellett maradinak meg. Ezért fel kell készülni arra, hogy a betelepítés elég költséges lesz. Dankó Gábor ígéretet tett, hogy a parkerdő rend behozása során az erdészet minden segítséget megad a Kertészeti Vállalatnak.

Soó Rezső professzor eivtárs újabb hozzászólásában megjegyezte, hogy ha az egész erdőre kimondja a Természetvédelmi Tanács a védettséget, akkor teljes egészében megmenthetik az erdőt a további pusztulástól. Ezt azonban a városnak hivatalosan kell kérni az illetékesektől.

Márton Tibor erdészmérnök szerint a Nagyerdő régi állapotának visszaállítása az erdő- gazdaság feladata, a parkerdő rendbehozása pedig a városé. A tapasztalat’ szerint a fürdő körüli parkban a fenyő érzi magát a legjobban. Itt található az. egész országban a legszebb fekete fenyő. Az akác viszont egvre pusztul. A parkerdő új képe kialakításánál tehát a fenyőnek kell döntő szerepet adni. A kultúrpark létesítését úgy kell megoldani, hogy az erdő jelleg azért megmaradjon. A fenyőik mellett gyertyánt és ezüsthársat kelt telepíteni, mert itt ezek is jól fejlődnek. Az Erdőgazdaság örömmel üdvözli a Hazafi i-s Népfrontnak a Nagyerdő felújítására vonatkozó kezdeményezését, s vállalja a megfelelő mennyiségű csemeték termelését.

B

ABOS IMRE, az Erdészeti Tudományos I "kézét képviselője szerint a régi állapotok visszaállítása nehéz volna, mert a régi természeti adottságok már megváltoztak. Az Ecsedi iáip lecsapo- iásávai egyidejűleg lesüllyedt a talaj-vizszint, ami komoly gátló tényezőként hat. A légi állapotnak a megközelítése azonban feltétlenül szükséges. Olyan gyöngyvirágos tölgyerdőt kell kialakítani, melyben megtalálja helyét a hárs, a vadcseresznye, gyertyán és sc-k más fafajta. Ezt az erdőtípust azonban csak ott lehet kialakítani, ahol laposabb a terület, mélyebb a fekvés. A dombosabb területen nem tanácsos tölggyel kísérletezni, ott — mint ahogy a nyírségi példák is bizonyítják — akáccal és fenyővel kell próbálkozni. Az akác azért is szerencsés, mert jól ellentől! a pajor-károsodásnak.

Nagyon elterjedt az utóbbi időben a fairtás, a debreceni akácosokat a lakosság tizedeli. Ezt addig neon lehet végérvényesen megszüntetni, míg a bíróság nem statuál néhány elrettentő ítéletet.

Szabó Béla javaslata szerint a Nagyerdő újra fásítására a helyszínen egy szakemberekből álló bizottságnak tervet keli készíteni a terület minden részére.

jr OLWENTZ ÖDÖN. az Erdé- szeli Technikum tanára azt tanácsolta, hogy az áprilisi „erdőik hete'1 keretében az iskolák növendékeit vonják be az erdősítésbe, hogy ezzel megszerettessék velük az erdőt. Csehszlovákiában szokás, ha egy családban gyermek születik, az apa emlékfát ültet a gyermek tiszteletére. Nálunk is jó lenne meghonosítani ezt a szokást, és emlékerdőt létesíteni.

Bencsik István végül összegezte a parkerdő rendbehozá- sával és a Nagyerdő megmentésével kapcsolatos tennivalókat. Megállapítása szerint a jövőben szorosabban együtt kell dolgozni az erdészetnek és a városi tanácsnak. Szerinte nem volna helytelen egy állandó Nagyerdő-bizottság létrehozása sem.

A KÖZÖNSÉG HANGJA )

A TANÍTÓNŐ*

Nem Kleopatra és nem Johanna, nem Tamara és nem Maria Antoinette. nem Zrínyi Ilona és nem is G Sand — egyszerűen csak Tóth Flóra.

N

em királynő, de a történelem minden királynője megkövef- hetné. nem tudós, de a tudomány az ilyen értelemből sarjad, nem a hálószobából történelmet sugalmazó szerető, de ez a szerelem hegyeket mozdít. Ám abban az isten- hátamögötti faluban, ahová a küldetése hajtja, nincsenek hegyek s még emberek is alig, csak szánalmas. hitvány, álartos bábfigurák. És ezeknek eleg egy nő megközelíthetetlen szépségé, bűvölete, hogy álarcuk mögül kibújjanak a Tar- tuffe-ök, Jago-k, III Richardok. A jogvégzett szolgabíi ó első Jogtipró lesz, a falut rettegésben tartó szatócs lapuló szolga, a bölcs orvos ostoba lakáj, a szentéletű pap zsaroló kójenc, a nagyasszony kerítő — ne is soroljuk. Egyedül Tóth Flóra tiszta szeme ragyog ebben a sötétségben, nqyedül ő nem görnyed hétrét a meqhu- nyászkodásban.

Nem szerepét akarom most izeire bontani. Csak kékruhás karcsúságát idézem. csak csodálatosan tiszta kiejtésére emlékezem, arra. amit szaknyelven Ilyen szárazon jeleznek: artikuláció. Tanuljatok tőle mindnyájan, ha színpadra léptek: egyetlen szava el nem veszett. nyugodt, szép. eqyenletes lejtése úgy hordta jellemét, érzelmeit, Indulatát, hogy elég nyelvének dallamára gondolnunk, s már lép nyomába mozdulata. mosolygása. megtöretése.- Koczogh Alt05 megállapításaival a szerkesztősig nem minden tekintetben ért. egyet, mert Szende Erzsébet — általában rajta kívül álló okokból — különösen az eleo felvonásban nem üli meg a harmadik felvonásban látott nagyszerű alakítását Közreadjuk mégis a cikket — 4» varjú* . ló'zönsée további véleményét.

C

sak a szerelme lobbant percek alatt. csaK a szerelmében volt nagyon áttekinthető, de megtanított valamire, aminek igéző példáját a mi irodalmunknak is meq kell még teremtenie: mennyi szín, változat, mennyi nemesség adhat találkozót a női jellemben. Szende Besszy Tóth Flórája nem emancipált nő, egyszerűen csak ember, akiben hamar lobot vet ugyan az érzete n. de akit sohasem

íny hét alatt közel 27 ezren ntiték meg a Liliom it

A kedves, vidám, szórako/ tató űj magyar színes filmnek, a „Liliomft”-nak igen nagy sikere van Debrecenben is. Nap mint nap ostromolják a dolgozók jegyekért a mozi-pénztárakat, mert aki látni akarja e bő humorral sok helyzetkomikummal bővelkedő filmet, annak már napokkal az előadás előtt gondoskodnia kell jegyről.

Nemcsak a közönségnek tetszik ez az élettelteli, eieren magyar film. hanem a hegyestoüú hivatásos kritikusoknak is. Ezt bizonyítják a lapokban megjelent bíráló írások.

Debrecenben a Víg filmszínházban játsszák a filmet.

Február 28-ig — egy hét alatt — 49 előadást tartót; a Víg és a Béke mozi, s ez idő alatt 26 971 nézőt szórakoztatott. derített, nevettetet- meg a magyar filmgyártás legújabb alkotása a Liliomfi.

ránt le öntudatának magasáról. A gyávák és ostobák, a tehetetlenek és gazemberek között ő az egyetlen, aki méltó az ember nevére, akinek a szíve a legkese- rübb percekben is felmelegszik, ha kis tanítványaira néz, akinek meg kell töretnie, mert egyetlen ember jósága nem válthat meq egy fenekestül romlott úri társadalmat.

A

z íróval vitázhatunk, hoqy helyesen ábrázolt-e, a művésznek igazat Kell adnunk, ha úgy alakított, hogy mindvégig éreztette ezt a végtelen maqárahagyatottsá- got, hogy kiemelkedett környezetéből, hogy szinte eqyetlen nagy monológban élt és visszhangot nemcsak nem kapott, de nem is várt szavára.

ö volt a mérték: hogy mi történt körülötte, az hangjában, gesztusaiban tükröződött. Szüntelen készenlét, hogy saját hangulathullámzásait, jellemének qazdaqsá- gát s környezete minden támadását, ragaszkodását felfogja, kifejezze, reflektáljon rá. Amikor a szolgabíró hivatalába akarja csalni, amikor Nagy István megkéri, amikor a kérő apjának nemet mond amikor a pap szerelmi ajánlattal gyalázza meg. amikor búcsút vesz — a reménység és összeomlás hosszú sora és minden ismétlés, szürkülés nélkül. Ha a szöveg érzelmes pontjait nehéz áttörnie, nem hibás érte. nem ő, az eszményítés valószínűtlenségeiért ssm.

|>e Szende Besszy érdeme, hoqy “Te-gy eszményi jellem testet öltött a ma számára is, a megsokasodott Tóth Flóra szerepek számára — akik. ha nem az úri bi- tangságqal állnak már szemben, azért még mindég meo kell vívják harcukat a tegnapból itt rekedt előítéletekkel ás közönnyel, kispolqári szemforgatókkal, nem egyszer a megszégyenülés maradi elvekkel fedezett bosszúiával is. Szende Bessy F'óráját a közönséq szívébe fogadta KOCZOGH ÁKOS

Feleségem egy idő óta olyan betegségben szenved, amelyet az orvosok, akik a múlt év tavaszán kezelték, nem tudták gyógyítani. Nem ismerték a betegség okát és gyógymódját. Később megismerkedtem dr. Szöőr Józseffel, az Állami Kórház osztályos orvosával, aki elvállalta feleségem kezelését és szinte a halálos ágyból hozta vissza az életbe.

Nem vagyok orvos, katona vagyok. Ezért én nem tudom, pontosan meghatározni a betegség nevét, csak azt tudom, amit láttam, hogy a feleségem végtagjai annyira megmerevedtek, hogy még egy evőkanalat sem tudott kézbevenni, sőt meg sem bírt mozdulni.

Dr. Szöőr József 1954 júliusa óta kezelte a feleségemet. Gyógymódja azt eredményezte, hogy ma már a feleségem járni emelni, főzni, mosni is tud.

Katona vagyok, aki részt vet-' tem ez ország fővárosa, Budapest felszabadításában, amelyért kitüntetésben is részesültem. Kétszeresen boldog vagyok ma, hogy ez ország felszabadításánál jelen lehettem, amelyik ország olyan orvosokat adott népének, mint dr. Szöőr József is.

Köszönetemet fejezem ki dr, Szöőr József osztályos orvosnálte* s rajta keresztül azoknak, akik tudásukat a gyógyítás szolgálatába állítják. Köszönet a magyar orvosképzésnek, mert ilyen, valóban a hivatásuknak élő embereket nevelnek.

Z. 1. SZEMJONOV1CS százados

Női fazelcasmesfer nevelődik Nádudvaron

Nádudvar népművészete mesz- sze földön híres. Itt készítik a feketére égetett agyagedényeket. Ma már csak egy család, az öreg Fazekas bácsi és fia, a „népművészet mestere” címmel kitüntetett Fazekas István is» merője ennek a szép mesterségnek. A Fazekas-családban 1777 óta apáról fiúra száll ez a mesterség. Hogy a fazekasság továbbra is ismert legyen, Fazekas István a falu kultúrott- honában szakkört vezet.

Fiatal 10—14 éves gyermekek járnak a szakkörre, hogy elsajátítsák őseik híres mesterségét, mert századokkal ezelőtt Nádudvaron majdnem minden második házban népi fazekasok laktak.

Fazekas István műhelyében női fszekasmestert is nevel. Az elmúlt év júliusa óta a 16 éves Bujáki Klára nádudvari parasztlány tanulja a fazekasságot. Az eltelt hónapokban sokat fejlődött kézügyességben és egyre jobban bekapcsolódik a népművészeti tárgyak készítésébe. A hamutartókra már önálló motívumokat mintáz, ezenkívül törökös mintákat rajzol kancsókra.

Bujáki Klára nagy szeretettel végzi az agyagedények készítését is s tehetsége réven számára adva van, hogy ő legyen az első fazekasmester Nádudvaron.

fl? I. kerületi tanács

népművelési csoportja és a Városi Kultúrotthon szűrhímző népművészeti szakkört Indít. A szakkörben való részvétel díjmentes, a munkához szilksóqes anyagot a rendező szerv adja. A tanfolyam 19SS. március 15-én kezdődik a Városi Kultúrotthonban, Vörös Hadsereg útja 28/b. szám alatt. Minden foq. lalkozás este 5 óra után kezdődik, hogy az üzemi elfoglaltság mellett is részt vehessenek az érdeklődők. Jelentkezni a Városi Kultúrházban lehet délelőtt 9-től 12-ig és délután

4-től 6-lg.

(szovjet tiszt levele

« 1 1 "Wk